Kelet-Magyarország, 1990. február (50. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-19 / 42. szám

Röviden HETVENKÉT ÉVES KO­RÁBAN ELHUNYT VLA­GYIMIR SCSERBICKIJ, a Ukrán KP tavaly nyugdíjba vonult első titkára, aki 1971- től 1989-ig volt az SzKP KB Politikai Bizottsági tagja. A MAGYAR, SZOVJET GAZDASÁGI EGÜTTMÜ- KÖDÉS válságának leküzdé­sére, a felhalmozott problé­mák felszámolására egyetlen lehetőség kínálkozik: az árucsere konvertibilis valu­tában, világpiaci árakon va­ló elszámolása, a kapcsolatok piaci alapon történő megkö­zelítése — írja szombati szá­mában a Pravda. PÁRIZSBAN TÁRGYALT PETRE ROMAN, a román kormány elnöke, akit szom­baton fogadott Francois Mit­terrand köztársasági elnök. A megbeszélésen többek között a romániai magyar kisebbség helyzetéről, illetve az ezzel kapcsolatban kialakult fran­cia—román nézeteltérésről is szó esett. Három párt választási nagygyűlése Tirténelni mímel »inán a Mmií kar KIZÁRTÁK a cskp-ból GUSZTÁV HUSÄK volt pártfőtitkárt, egykori köztár­sasági elnököt. Lubdmir Strougált, aki 1968 után kö­zel húsz évig volt Csehszlo­vákia szövetségi kormányfő­je, s néhány korábbi vezetőt. A „svédcsavar” Kereszténydemokraták: kapcsolatét tartani a társadalom „idegrendszerével” Megtelt érdeklődőkkel február 18- án vasárnap délután a nyíregyházi Kossuth gimnázium díszterme, ahol a Kereszténydemokrata Néppárt tar­totta meg az országgyűlési választó­sokra készülve a megyei választási nagygyűlését. beindul Máthé Csaba riportso­rozatának első része Teb- impex és más, külföldi vo­natkozású gazdasági pél­dákról. (3. oldal) A pofonok egyformák Mán László riportja a profi ringben sikeresen be­mutatkozott Váradi Já­nosról. (7. oldal) A személygépkocsik előjegyzése A MERRUR Személy- gépkocsi Értékesítő Válla­lat nemrég módosította az autók fogyasztói árát Eh­hez kapcsolódva készítet­tük körképünket. (5. oldal) A holland piros fehér kék, a mi nemzetiszínű zászlónk és a kereszténydemokraták fehér keresztes, búzaszálas plakátja alatt ünnepi hangu­latban köszöntötte a megje­lenteket Valikovits Ferenc a párt vezetőségi tagja, majd dr. L. C. Brinkman profesz- szor, a Holland Keresztény­demokrata Párt parlamenti frakciójának elnöke mondott beszédet. Holland tapasztalatokra hi­vatkozva, illetve a hazánk­ban most végbemenő válto­zásokra utalva szólt a fejlő­déssel együttjáró problémák­ról és azok megoldásnak le­hetőségéről. Amikor a dolgok drámaian megváltoznak, gazdasági, társadalmi és szo­ciális téren alaposan és rész­letesen kidolgozott politikai programokra van szükség. Hollandiában az elmúlt évek­Patinás környezetben hall­gatják a kereszténydemokra- ta párt szónokait. A kis ké­pen: L. C. Brinkman. ben jelentős változások tör­téntek, elsősorban a gazdasá­gi és a szociális szférában, az úgynevezett kemény politika jegyében. A holland keresz­ténydemokrata párt felelős­séget vállal a tetteiért, és bár bizonyos rétegek kritikájával is találkoznak, ezzel a politi­kával nagyon sok sikert ér­itek el. Az utóbbi több mint tíz esztendőben a római katoli­kusok és a protestánsok ösz­szefogva együtt építik az or­szágot, a társadalmi, vagy egyéni problémákat közösen oldják meg. A társadalom megújítása jegyében azt vall­ják, fenn kell tartani a kap­csolatot a társadalom „ideg- rendszerével”, amelybe töb­bek között a családot, a ro­konságot, a szomszédságot, az iskolákat és a települések közösségeit sorolják. Alapve­tőnek tartják az erkölcs, a függetlenség és a személyiség kérdéseit, továbbá az okta­tást, amelyben az iskolák a szülőkhöz, a családokhoz tar­toznak és nem az államhoz. Szólt még a továbbiakban a holland professzor a gazda­sági, társadalmi és szociális téren tett intézkedéseikről, il­letve a feladatokról, majd be­széde végén arra figyelmez­tetett: ne legyen a magyar­országi kereszténydemokrá­ciában revansizmus az idős emberekkel és az elmúlt idő­szak vezetőivel szemben, mert az nem vezet a dolgok jobb­ra fordulásához, érvényesül­jön a kereszténydemokráciá­ban a megbocsátás elve. Ezután Seszták László, a párt országos alelnöke mon­dott választási beszédet, melyben egyebek között az erkölcs rehabilitálásáról, a kultúra, az Oktatás, a gazdaság helyreállításának lehetősé­geiről, a földkérdésről fejtet­te ki véleméhyét. A pártról szólva elmondta: a történel­mi párt nem vallási párt, fe­lekezetekre való tekintet nél­kül működik, alapelvei: a ke­reszténység, az erkölcs és az (Folytatás a 4. oldalon) NOE-tagegyesület alakult Családmenti misszió sonló örömökkel, gondokkal, problémákkal küzdő embe­rekkel találkozni. A Nagycsaládosok Orszá­gos Egyesülete nyíregyház1, tagegyesületébe 48-an irat­koztak be. A kulturális ren­dezvények mellett szabó-var­ró tanfolyamot, ruhacsere­akciót, kedvezményes burgo­nya-, cukor- és mosóporvá­sárt rendeztek. A jövőben a fiatal házasoknak tanfolya­mot indítanak, aztán készül­nek a farsangi ünnepekre, majd kirándulás szerepel a programban. Lelkészek és mások bevonásával úgyneve­zett családmentő misszió1 szeretnének létrehozni. Az egyesület munkájához a vá­ros vezetősége és az egyhá­zak is sok segítséget nyújtot­tak. A NOÉ nyíregyházi tag­egyesületének (Családi Kör) elnökévé titkos szavazással Gégény Bélát választották meg. (A szombati esemény­ről riportunkat a keddi lap­ban olvashatják.) Tavaszhozó. (B-zs.) A Nagycsaládosok Orszá­gos Egyesületének helyi cso­portja a NOÉ nyíregyházi tagegyesületévé alakult át február 17-én, szombaton A neve: Családi Kör. A szervezet célja a nagy- családosok segítése. Szükség is van erre, hiszen az ország lakossága évről évre csök­ken, valamint a népesség el­öregedése tapasztalható, s mindezeknek hosszú távon súlyos következményei lehet­nek. A jelenlegi társadalmi, gazdasági helyzetben három, vagy több gyerek felnevelé­sére egyre kevesebben vál­lalkoznak. Mivel a nagy csa­ládokban élő szülőkre ko­moly anyagi terhek hárul­nak, ezért jól jön az egyesü­let támogatása, jólesik egy- egy közös rendezvényen, pél­dául karácsonyi, nőnapi ün­nepségen vagy kiránduláson részt Venni, s jólesik szer­dánként Nyíregyházán, a Szabolcs utca 2. szám alat­ti klubban a hozzájuk ha­Pardon! Motorosok „tánca” a bujtosi sportcsarnokban. Be­számolónk a 8. oldalon. (Balázs Attila felvétele) Időjárás: enyhülés A hétvégi hűvös napok után enyhülés várható ezen a héten, így az időnkénti felhősödésből kisebb esőre is lehet számítani. A felhő' és csapadékzónák átvonulása után átmenetileg megélénkül a szél. A hét közepén már - 1, -f-4 fokos minimum, illetve -|-5, +8 fokos hőmér­sékletmaximumok lesznek a jellemzőek. se, hogy közelebb kerüljenek egymáshoz tudásfedezetben, felkészültségtartalákban az egyes — különböző középis­kolákban szerzett — érettségi bizonyítványok. Emellett megszűnik az írásbeli és szó­beli tételek titkossága is. Ezt szolgálja, hogy a Magyar Hír­lap pénteki száma közölte az ez évi érettségi tételeket. A magyar nyelv és irodalmi írásbeli tételek száma: száz­húsz. Ezeket három sorsolási gömbbe osztják szét, az első­be az átfogó összefüggéseket tartalmazó tételek, a máso­dikba a lírai művek elemzé­sét kérők, a harmadikba az epikai és a drámai művek elemzését ké^ö tételek kerül­nek. Közvet. e'Ml az érettségi írásbeli vizsgák előtt mind­három gömbből kihúznak egy-egy tételt, s ezek közül (Folytatás az 5. oldalon) A NEOTON RAJONGÓI szombaton a nyíregyházi If­júsági Centrumban találkoz­hattak kedvencükkel, Csep- regi Évával. (balázs) XLVII. évfolyam, 42. szám ÁRA: 4,30 FORINT 1990. február 19., hétfő ; nHMBHümHBünnnnHMnHncanKüüHHBMniiawnnBnnBBnaHB Közzé tették az érettségi tételeket Máris vita: jó vagy nem Magyarország több száz ezer állampolgárának közös élménye az érettségi vizsga. Az első — s talán a legna­gyobb — izgalmat az írásbe­li vizsgák jelentették. Taná­rok és diákok találgatták az irodalomtételek címét, latol­gatták az évfordulókhoz kö­tődő lehetőségeket. Nagy népi játék volt ez, amely valami­képpen hozzátartozott a fel­nőtté válás régóta várt idő­szakához. A szóbeli tételek már több szállal kapcsolódtak az adott iskola követelményeihez, a szaktanár igényességéhez, a diákok képességeihez. A té­telek helyben születtek, meg­fogalmazásuk igazodott a diákok nyelvhasználatához. A tanár előre tudta, hogy mit felelhet a jelölt a kihúzott té­telre. Aztán az élet ezen az iz­galmon is túllépett. A néhány évvel ezelőtti felvételi bot­rány megmutatta, hogy sokat veszített a tudás korábbi presztízséből. Az egyetemre való bekerülésért vívott harc nemcsak láthatatlan fegyve­rekkel folyik, hanem durva és alig titkolt eszközökkel is. A felvételi körüli botrány az ország korrupciós fokát is jelezte. Változtatni kellett. Az egyik irány a felsőoktatási intézmények önállóságának érvényesítése, a másik a fel- készültség javítása. Bár a kö­zépfokú oktatás és a felsőok­tatás között mindig ádáz küz­delem dúlt. Miközben egyre nehezebb volt bejutni az egyetemekre és a főiskolákra, a felsőoktatásban dolgozók a színvonal állandó (és folya­matos) süllyedésére panasz­kodtak. Az alsóbb fokokon pedig elég egyértelmű volt, hogy a felsőfokú intézmények keveset törődnek a szakem­berképzés színvonalával. Mindezt azért hozom most szóba, mert a Művelődési Mi­nisztériumnak az a törekvé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom