Kelet-Magyarország, 1990. február (50. évfolyam, 27-50. szám)
1990-02-17 / 41. szám
A röpködő tiszteletes Kis késéssel kezdődött a február 12-i program. Tudtuk, előző nap, vasárnap még Bukarestben tárgyalt Tőkés László, ahová magyarországi útját megszakítva Baker amerikai külügyminiszter hívására visszatért Vasárnap délután már Pápán tartott istentiszteletet. Kisvárdára hajnali két órakor érkezett, és igencsak szűkre szabott volt a pihenő reggelig. De a fáradtságnak nyoma sem látszott rajta, mindvégig olyannak látjuk, amilyennek a tévében megismertük: nyugodt, higgadt türelmes. 1952-ben született Kolozsváron, a nyolc gyerek közül a hetedikként. Édesapja dr. Tőkés István református lelkész, a neves kolozsvári teológiai professzor, akit az egyházi főhatóság kényszernyugdíjazott és eltiltotta, hogy a református templomokban prédikáljon. Tőkés László a kolozsvári Teológiai Fakultáson szerzett református lelkészi oklevelet. Missziós lelkészként kezdte pályáját, majd 1983- ban Désen szolgált, de az erdélyi szamizdatirodalom- ban játszott szerepe miatt elveszítette az állását. Két évig munkanélküli volt, Temesvárra 1986-ban került, kihalni látszó gyülekezetbe, amely szolgálata alatt élő gyülekezetté vált. 1988 szeptemberében tizenhatodma- gával aláírta a falurombolás elleni folyamodványt. Ezért áprilisban állásából felfüggesztették. Ezt a döntést a gyülekezet tiltakozása követte, a helyettes lelkésszé kinevezését felmondták a püspöknél és Tőkés Lászlót lelkészükké választották. 1989júniusában külföldi tv- állomások segítségével tárta a világ elé egyháza és a magyar nemzetiség tarthatatlan állapotát. 1989. december 17-én feleségével együtt a Szilágy megyei Menyé községbe hurcolták. 1989. december 22-én beválasztották az Országos Megmentési Front Tanácsába. Bízzunk a románokban! Stációk o Mi a jelentősége a vasárnapi találkozójának James Baker amerikai külügyminiszterrel? — Baker úr azzal, hogy meghívott, találkozást kért, egyfajta segítséget adott. Azt jelzi ez a szándék, hogy mindazt, amit a magyar—román megbékítés, a romániai magyarság és az eddig elnyomott vallásszabadság ügyében a mi kezdeményésünkre történt, illetve azokat a szándékokat, amelyek ezzel kapcsolatosak, már a találkozásunk puszta tényével is támogatja. Azon kívül alkalmam volt arra, hogy szóljak a hosszú évtizedekig figyelmen kívül hagyott kollektív nemzetiségi jogról. o Aggodalomra adnak okot bizonyos odaátról érkező hírek, melyek szerint erősödik a románok magyarellenessége. Egyesek szerint most kezdődik csak igazán a forradalom. Mi erről a véleménye? — Óvok attól, hogy úgy tekintsük, mintha most valami újról volna szó. Ez a hangulat megvolt eddig is, sőt, sokkal szörnyűbb dolgok is előfordultak, mint amik most történnek. Eddig a korábbi hatalom alattomosságra kényszerítette a románokat, nem nyilvánulhattak meg az érzéseik. Nem hiszem, hogy erősödne a magyarellenes hangulat, és az, hogy vér folyt valahol — hamis német forrásból származik. Persze a változásokban vér is folyhat. Nem Igére várva Az alapítvány a polgároké Este nyolc órára járt már az idő, amikor a társadalmi szervezetekkel és a pártokkal meghirdetett találkozón szót kért Tőkés László és a következőket mondta: — Megkérdezték, mit szólok ahhoz, hogy az MDF egy alapítványt tett, ami a nevemet viseli? Akkor érkeztem Magyarországra, és úgy voltam, mint amikor a nagy tömeg összegyűlik a templom előtt, és nem tudok mindenkivel kezet fogni. A magyarországi pártok viszonyát csak kívülről ismertem, tartottam a pártviszály októl és azt mondtam, nem örülök neki. — Bárki tette volna ezt az alapítványt, minden pártállástól függetlenül, a tartalma miatt mindenképpen elismerésemet fejezném ki. Megtisztelőnek tartom, hogy az alapítványhoz a nevemet írták, de hangsúlyozom, nem tudtam róla, azt sem tudom, kell-e ilyenkor beleegyezést kérni. Természetesen nem a párthoz adtam, hanem az alapítványhoz használták a nevemet. És ezt nem mint egy párt alapítványát, hanem mint magyarországi magyar polgárok értékes ügyét tekintem. Kisvárda — Korintos Aradó segítség Minden helyszínen „telt ház” volt. Délelőtt a tanácsháza dísztermébe pótszékeket kellett betenni, és körben álltak az emberek a falaknál. Délután a templomban az istentiszteleten egy gombostűt nem lehetett leejteni, és több száz fős tömeg gyűlt össze az udvaron is. (A művelődési házban tévén közvetítették a templomi eseményeket.) Este a társadalmi szervezetekkel és a pártok képviselőivel rendezett találkozón zsúfolásig megtelt a színházterem, ültek a lépcsőkön és álltak a bejáratoknál. Ellesett pillanat a tömegből. Két asszony egymás közt, boldog mosollyal. — Láttad? — Láttam, hál’ Istennek. Hazamehetünk. 5}« Egy idős asszony, járni alig bír, mesélte a lelkészének, tőle hallottuk: Elment reggel beadatni magának a délután szokásos injekciót, azután vonatra ült és ideutazott, mert „látni akart egy szent embert.” múlhatott el nyomtalanul a Ceausescu-rezsim uszító politikája, van egyfajta túlérzékenység és megalapozott bizalmatlanság. Vannak fertőző gócok, például Marosvásárhelyen, ahol a legsötétebb sovinizmus mérgez, de ugyanott románok elhatárolták magukat azoktól, akik ellenzik a Bolyai Líceum visz- szaállítását. Temesváron, Kolozsváron románok és magyarok közösen tartottak nagygyűlést. Román falvakban a magyar nép iránti erős szimpátiáról győződhettem meg. Magyarországon most rendkívüli fontosságú a románok iránti bizalom kérdése, mert az ott élő magyarok helyzete attól is függ. o Hogyan látja Ön a románok és magyarok együttélését egy majdani Európa Házban? — Románia európaisága Erdélyen keresztül képzelhető el úgy, hogy visszatérünk az együttélés haladó hagyományaihoz, melyben a két nemzet valamikor együtt élt. Az Európa Ház ügyében általános, egyetemes kérésként fogalmazódik meg, hogy Románia nem rekeszti ki a magyar és a német nemzetiségieket. Ha Tőkés Lászlóról eddig hírt hallottunk, az főleg a politikával volt kapcsolatban — most Kisvárdán a lelkipásztort is megismerhettük személyében. Pál apostol levele alapján hirdette az igét: „Mert a Krisztusnak szerelme szorongat minket” (Kor.II.514.) Az alapi vető erkölcsi értékekről, a morális tartásról szólt, személyes létünk útvesztőiben és közösségi életünk mélységeiben. Prédikációjának summázata: a szeretet kell, hogy vezessen bennünket cseledeteink- ben, a családban, a családon kívül, e nép fiai között egyen-egyenként. Lejárt az ideje — mondotta — Többen ajánlottak fel segítséget a helyszínen a Romániában éiő magyarok. illetve a menekültek számára. Tőkés László Alapítványt tett az MDF kisvárdai szervezete a romániai magyarok kulturális megsegítésére illetve a magyarság szolgálatában álló teológusképzésre. A szeszipari vállalat 100 ezer forintot utal át Nagy Antal Szakközépiskola egy osztályban harminc óvónőt képezne, a diákok költségeit vállalja. Három könyvet kapott ajándékba a várostól, mindhárom szimbolikus értékű. A Szabolcs-Szatmár-Bereg gyönyörű műemlékeit, templomait bemutató könyv arra fogja elmékez- tetni, hogy itt járt megyénkben. Az hogy fél szájjal, fél szívvel közömbösen és tehetetlenül éljünk. Hogy ne vegyen rajtunk erőt a bűn és a halál, a szeretet tarthat meg bennünket, mert az mindennél nagyobb. a Tőkés Alapítványra. A Császy Szakközépiskola a nyáron egy harminc fős diákcsoportot fogad üdültetésre. A költségvetési üzem december 22-én alapítványt hozott létre a forradalom árváinak, és az áldozatok hozzátartozóinak támogatására. Nagykálló város és a Budai Erdély története szívet dobbantó olvasmány azon a tájon, ahol korábban tiltott volt a magyar szó, a magyarság. A harmadik Bartók életművét ismerteti, az újhazából érkezett mester hamvaival együtt. Jelképezi az egyetemes kultúrát és humánumot. Áldás és gyertyaláng Több százan álltak meghatottan a búcsú perceiben a kopjafánál, főleg fiatalok. Ok kérték, hogy úgy búcsúzhassanak, gyertyával a kezükben, mint amikor az életéért imádkoztak. Tőkés László Isten áldását kérve búcsúzott el a város népétől. A 25. zsoltárt énekelték, és a sötétben a kezükkel óvták a lángocskákat a feltámadó széltől. Baraksó Erzsébet Elek Emil Alkalmunk nyílt személyesebb kérdésekben is hallani a véleményét, konkrétan az élete védelmével kapcsolatban. Elmondta: csak a legnagyobb elismeréssel szólhat a biztonsági szervek munkájáról. Közvetlen idejöveteléig a román hadsereg őrizte, itteni tartózkodása idején pedig magyarok vigyáznak rá. Úgy érzi, van olyan becses a személye Románia vezetői számára, hogy ezután is számíthat rájuk. Mi pedig reménykedjünk, hogy nem kell többé aggódnunk Tőkés László életéért. Két hivatalos program között, egy cigarettaszünetben készült ez a kis gyorsinterjú lapunk olvasói számára. Egy nap Tőkés Lászlóval Kisvárdán Lapunk munkatársai egy napot töltöttek Tőkés László hitvalló erdélyi lelkipásztor közelségében és társaságában, kisvárdai útja során. Ott voltak a hivatalos programokon, és lehetőséget kaptak egy gyorsinteijú elkészítésére. Tőkés László neve fogalom. Érte ma ezrek és ezrek zarándokolnak el, bárhol hirdesse is az igét. Kisvárdán is azt tapasztaltuk: megjelenésére áhítatos tisztelet költözik az emberi szívekbe, kifényesednek a tekintetek. Idős asszonyok egy-egy könnycseppet morzsolnak ki a szemük sarkából, és rajonganak érte a fiatalok is. Tőkés László példakép. A tisztaságé, a bátorságé, a szabadságé. Gyorsinterjú lapunknak Áhítat költözött az emberek szívébe i 1990. február 17. Iláawwiwiáo 7 wmmmmmmrnmmmmmmmmmmmmmammmm A HÉTVÉGI MELLÉKLETE ——■
