Kelet-Magyarország, 1990. február (50. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-14 / 38. szám

1990. február 14. Kelet-Magjraronzág 7 Postabontás^ Nem mind arany... Amikor a magyarok ez­rei jó üzletek reményé­ben megrohanták Auszt­ria, főként Bécs boltjait, több kirakatüvegen azon­nal megjelent a piros-fe- hér-zöld matrica. „Már­kás áruk nagy árenged­ménnyel csak magyarok­nak!”, ilyen és ehhez ha­sonló feliratok, „magyarul beszélünk”-táblák csalo­gatták a németül nem tu­dó vásárlókat. Sokan tér­tek haza színes tévékkel, fagyasztóládákkal, vi­deókkal stb.; köttettek jó üzletek mindkét fél hasz­nára és örömére. De van­nak, akik ma is átkozzák a percet, amikor elcsábul- va a kínálattól és az ígé­retektől, átlépték egyik­másik magyar bolt küszö­bét. Itthon ugyanis kiderült, hogy a drágán, dollárért, schillingért, vagy épp fo­rintért vett „garantáltan márkás” áru silány hong­kongi, thaiföldi utánzat, esetleg a csomagban ha­sonló filléres holmi, vagy épp kő van. Ezeknek a boltoknak a többsége má­ra megszűnt, a tulajdonos bejelentette a csődöt.. vagy szándékosan csődbe ment. Am amíg lehet ve­vő, csalogatás, ígérgetés is van. Akik csak most en­gedhetik meg maguknak, hogy kiránduljanak Bécs- be. az intő példák ellené­re is könnyen megszédül­hetnek, ráfizetnek hiszé­kenységükre. Mint az a nyíregyházi hölgy, aki a Taborstrassén aranyék­szereket vett, itthon azon­ban nem csupán arra döbbent rá, hogy a ma­gyar ékszerboltokban ezek olcsóbban kaphatók, ha­nem arra is, hogy az egyik mutatós darab csak ara­nyozott ezüst... A vásárlói jogokat néha még Magyarországon is nehezen lehet érvényesíte­ni. A magyarok az Auszt­riában vásárolt áruk mi­nőségi reklamációival a Konsumenten Information nevű szervezethez fordul­hatnak, kérhetik a jogse­gélyszolgálat segítségét a következő címen: Herr Cermak, Wien 6, Maria­hilfer Strasse 81. Levél­cím: 1061 Wien, Pf.: 40. Telefonszám: Bécs 587­868-620, vagy 587-04-18. A szervezetnek kirendelt­sége van Eizenstadtban, Grazban, Innsbruckban és Linzben is. S talán azt sem mindenki tudja, hogy Ausztriában a vásárló jo­ga az áru kifizetése előtt a blokkra ráíratni, hogy a készülék garanciális, hol és milyen címen található a javítást végző szerviz. Ez az óvatosság sosem árt. De nem árt, ha kül­földön vásárolva emléke­zetünkbe idézzük a régi mondásokat: Nem mind arany, ami fénylik; A vá­sárban még az ökör is vemhes (vagyis az árut az értékén felül dicsérik); A sietség hozhat kárt — és ez az, amire az osztrák kereskedők szerint a ma­gyaroknak különösen ügyelniük kell, mert ezt használják ki főként a szemfényvesztő bolttulaj­donosok ... Tóth M. Ildikó Kölcsönző vagy áruház? Szegény ember a falat nézi Ne sokat költsön, vegyen inkább kölcsön — ismert a reklámból vett mondat. S hogy mit is takar ez...? >— modern, gépesített világunkban még akadnak olyan emberek, mint én is, hogy nincs se rádiójuk, se televízió­juk — írja levelében K-né nyíregyházi nyugdíjas. — A világ és a szűkebb ha­za eseményeiről csak az új­ságból értesülhetek. Az ün­nepek előtt gondoltam egy merészet. Televíziót kölcsön­zők, hogy ne kelljen a négy falat néznem. Sajnos, az üz­letben az volt a válasz, hogy nincs, ellenben van eladó, hét- és kilencezer forint fe­letti összegért! Kispénzűek dilemmája A néni az egyhónapos köl­csönzési díjat még ki tudta volna fizetni, de a vételárat nem. így az ünnepeket egye­dül, „némaságban” töltötte, s azon töprengett, hogy a kölcsönző valóban kölcsönző- e vagy áruház? A kérdéssel Sándor Fe- rencnéhez, a nyíregyházi kölcsönző vezetőjéhez fordul­tunk. — Az Iparcikk Kölcsönző és Szolgáltató Vállalat, mely­hez mi is tartozunk, teljesen jövedelemérdekeltségű: első­sorban a gazdaságosságot, kihasználtságot vesszük fi­gyelembe — mondja a bolt vezetője. — Ezért fordulha­tott elő, hogy például rádiót nem is tartunk kölcsönzés céljából. Legkeresettebbek a kisebb fekete-fehér televízi­ók. különösen a hosszabb ün­nepek előtt. Az olvasók által említett eset is azért fordul­hatott elő, mert kevés tévénk van. Mi vásárolnánk többet is, de hiánycikk. Soláriumtól az írógépig — Sok eszközt adunk ki hároméves (lízing) szerződés­re. Többek között televíziói is. Ez azt jelenti, hogy har­minchat hónap után a készü­lék a bérlő tulajdonába ke­rül, de lehetősége van köz­ben is megvásárolni. A bér­leti dijat minden hónapban Zsortolodom... ...több nyíregyházi olvasónk viszont méltatlankodik. Panaszolják, hogy a TITÄSZ — mivel a díjbeszedő va­lószínűleg nem találta őket otthon — előzetes felszólítás nélkül kikötötte lakásukból az áramot. A hűtőszekrény leolvadt, a villanyradiátor kihűlt..., ráadásul még a ki­szállás és a kikötés díját is meg kellett fizetniük. Társult még mindehhez a megszégyenítésük, mert — bár szó sincs arról, hogy ne akarnák, tudnák kifizetni a vil­lanyáram árát — úgy vélik, a kikötéssel ezt feltételezte róluk a szolgáltató. Hogy elfújta a szél, vagy csintalan gyermekek elcsór­ták a postaládákba dobott értesítőt (akad, aki kételkedik, volt-e egyáltalán), nem tudni. Mindkét fél álláspontja érthető: a fogyasztóké, mert önérzetükön esett csorba; a TITÁSZ-é, mert igen sok a behajthatatlan tartozás. De mégis szolgáltatásról van szó. Azoknak a fogyasztóknak az esetében tehát, akik nem renitens tartozók, csupán kénytelenek hajnalban és késő este dolgozni, emiatt nem találkozik velük a díjbeszedő — jó volna bizalmat sza­vazni. Mondjuk postai csekket küldeni nekik kitöltve, vagy levélben felkérni őket tartozásuk kifizetésére, mi­előtt kikötik lakásukat a nagy hálózatból. Ha ez a gya­korlat, ők nem kaptak ilyen levelet... (tmi) előre kell kifizetni. Jellemző, hogy akik rövidebb időre vi­szik el az eszközöket, rend­szeresen meghosszabbítják a kölcsönzési időt, s végül megvásárolják azt. A televízión kívül népszerű a babamérleg, gyermekkocsi, szőnyegtisztító, solárium, de adnak kölcsön különböző barkácsgépeket, író- és var­rógépet. Előjegyzést nem vesznek fel, legfeljebb az idős, vagy a vidéki ügyfelek kiértesítését vállalják. Szo­morú tapasztalataik vannak, mert kevesen becsülik meg a kivitt tárgyakat. Előfordult, hogy nem rendeltetésszerűen használják, vagy összeko­szolva hozzák vissza. Ez vi­tára ad okot, és esetleg anya­gi felelősségrevonás a követ­kezménye. — A kölcsönzés mellett je­lentős az értékesítés — foly­tatja Sándor Ferencné. Az igényeket felmérve eladásra ajánlunk: fagyasztószekrényt, színes televíziót, számológé­pet, konyhai felszereléseket. Árrésünk kedvező, 9 száza- lék. Szolgáltatás vagy üzlet? A levél kapcsán megnéz­tük: Nyíregyházán milyen egyéb kölcsönzés kínálkozik: (a teljesség igénye nélkül) építőipari gépet lehet bérel­ni, vagy vásárolni a Gépér­tékesítő és Kölcsönző Válla­latnál (Arany János utcán). Ök értékesítenek még fürdő­szobai felszereléseket és bel­ső építészeti faanyagokat. Sok a problémájuk, mert gépeik kezeléséhez minimális szak­értelem szükséges. Üj szol­gáltatásként bevezetik az OTP-n keresztül történő áru­sítást. A kiskereskedőktől meg­tudtuk ők elsősorban videó- lejátszót kölcsönöznek, mely­re csökken az igény. Nekik is nagyon meg kell gondolni, hogy kinek adják ki a több tíz ezer forint értékű készülé­ket. Néha napokig kell utá­najárni egy-egy kivitt tárgy­nak. Ez bonyolulté teszi a kölcsönzést, mert kezes kell, munkahely és személyi iga­zolvány Dankó Mihály Drága kenyér, elavult telefonkönyv Köztudott, hogy ha nevet adnak valamilyen terméknek, vagy megváltoztatják a cso­magolását, máris lehetőség van árának „differenciálásá­ra”. Vásárosnaményban — írja N. L. Bereg központjából — a kenyér ára mindig drá­gább volt, mint pl. Nyíregy­házán az áremelésig. Vásá­rosnaményban éveken át 15 Ft-os volt egy kilós kenyér, mert itt mindenféle nevet ad­tak neki. Miután jócskán megemelték a kenyér árát, most már a 14,80 Ft-os ke­nyér tűnik el, igaz ezt min­dig kétkilós formában árul­ták. A múlt héten hétfőn a kenyérboltban kerestem a kétkilós kenyeret, az eladó és a kenyeret szállító autó kísérője azt mondta, nem sütnek. Úgy tűnik, most már ráleszünk kényszerítve, hogy Felállítva ülőhely, gyalogosterelő, furcsa járdadísz, így pedig veszélyes játékszer. A nyíregyházi Arany János ut­cai betonpadokat szívesen elképzelnénk a Vay Adám kör­úti, török pavilonsor előtti, vagy a piaci buszmegállóban és másútt, ahol várakozás közben nincs hová lepihenni. Persze, jól rögzítve, nehogy a képen látható sorsra jus- son.( Fotó: Harasztosi Pál) húszforintos kenyeret együnk. Ez azért is felhábo­rító, mert az egykilós kenyér két esetben is tíz dekával volt kevesebb. Sokan szeret­nénk, ha egykilósban süt­nének 14,80-as kenyeret, és írják ki, hogy melyik fajta kenyérnek mennyi az ára. Akkor biztosan kelendőbb lesz a barna kenyér, mert amit az újságok fehérnek ír­nak, úgy tapasztalom, hogy nálunk barna. ELAVULÓBAN AZ ÜJ SZABOLCS-SZATMÄR- BEREG MEGYEI TELE­FONKÖNYV, hiszen rajta még a megyenév is régi. Nin­csenek benne például a pár­tok nevei, irodáinak telefon­számai, sok községet össze­vontak, vannak új városaink is. Ezeket a változásokat sem előre látni, sem megjósolni nem lehetett a telefonkönyv szerkesztésekor, ezért dr. Szabó Dávid mátészalkai ol­vasónk azt javasolja, adja­nak ki a telefonkönyvhöz mellékletet, amolyan pót­füzetet. A NYÍREGYHÁZI ALMA­TAROLÓ KÖRNYÉKÉNEK PROBLÉMÁJA vissza-visz-' szatér olvasónk leveleiben, jelezve, hogy beszélünk ró­la, de jóformán semmi sem változik. Most I. J. Móricz Zsigmond utcai kismama for­dult lapunkhoz; a Móricz Zs. és a Toldi u. végén lévő ját­szóteret az ABC építése alatt még csak jobban tönkretet­ték, gidres, gödrös, veszélyes, nincs pad, szemétgyűjtő: fű­magból ide nem jut. A lakók által ültetett csemetefákat ki­szedte a markológép, az ABC környéke sivár, sáros. A tér­nek, a telefonfülkének nincs világítása, randalírozói vi­szont vannak, veszélyes ott járni. A Móricz Zs. utcai bér­házak másik oldalát a garázs­építő tulajdonosok tették csúffá, építési törmelék, gaz, szemét van mindenfelé. Fá­kat is elpusztítottak, vajon ki kötelezi a garázsépítőket, hogy tartsák rendben a ga­rázsaik környezetét, pótol­ják a fákat? A jogász válaszol „Tizenharmadik havi fizetés“ F. MIHÁLY, NYÍREGYHÁ­ZI LAKOS éveken át egy állami gazdaság alkalmazottja volt. Tavaly év végén felmon­dott és nagy I bosszúságára három nap múlva kiosztot­ták a bérmegtakarításból megmaradt ún. tizenharma­dik havi fizetést. Hiába kér­te a gazdaság vezetőit, fizes­sék ki neki is, mert pár nap híján végigdolgozta az évet, nem voltak hajlandók rá. Jogos a követelésem, vagy nem? — fordult Dr. Nyitrai Zoltánhoz, lapunk jogi ta­nácsadójához. A jogszabályi rendelkezé­sek szerint a dolgozó olyan juttatásokra tarthat igényt, amely munkateljesítménye alapján jár neki (pl. prémi­um, év végi részesedés). A jutalom jellegű kifizetések kikövetelésére — amelyek a munkáltató mérlegelési jog­körébe tartoznak — nincs le­hetőség. A munkaviszonyukat év közben megszüntető dol­gozók, akik a kifizetéskor már nem dolgoznak a mun­káltatónál, a belső szabály­zatok rendelkezése szerint jogosultak a juttatásokra. K. LÁSZLÓNÉ EGY BE­REGI TÉESZ TAGJA, a szá­mára kijelölt háztáji föld­ben kukoricát és dohányt termelt. A kukorica vegysze­rezését a téesz végezte, de eredménytelenül, mert a dudvát nem pusztította el. Levélírónk — bár több téesz- tag kérte, hogy más helyen adják ki a kukoricaföldet — reménykedett, s valóban a föld meghálálta az ered­ménytelen vegyszerezés után végzett kézi munkát: jó ter­més lett. Ám amikor a kuko­ricatörés napja elérkezett, s olvasónk családjával együtt kiment a háztáji földre, a téesz kombájnja már föld­jükön dolgozott. A téesz egyik vezetője közölte meg­döbbent levélírónkkal, hogy a tsz részére kombájnolták le a kukoricát, őneki más helyen jelölték ki a háztá­jit. Jogos eljárás ez? — kér­di levélírónk. A leírtakat alapul véve a termelőszövetkezet eljárása törvénysértő. Abban az eset­ben ugyanis, ha a téesz a háztáji földet kijelölte, a téesz tagja viszont kifogást nem emelt ellene, hanem birtokba vette, azt további­akban a sajátjának kell te­kinteni. A termelőszövetkezet egy­oldalúan nem veheti el a tsz-tagtól a háztáji földjét, mert ha ezt megteszi, kárté­rítési felelősséggel tartozik. A szakszerűtlenül elvégzett növényvédelem által okozott kárért ugyancsak felelős a termelőszövetkezet. Azt ta­nácsolom levélírónknak, for­duljon jogorvoslati kérelem­mel a szövetkezeti döntőbi­zottsághoz. K. M. TISZAVASVÄRI OLVASÖNK lánya nemrég szülte meg gyermekét. Med­dig és milyen összegű gyer­mekgondozási díj illeti meg? A Társadalombiztosítási Igaz­gatóság adott választ a kér­désre : A jelenleg érvényben lévő jogszabály szerint a gyer­mekgondozási díj (gyed) a gyermek 2 éves korának be­töltéséig jár. A gyermekgon­dozási díj napi összege a megállapított terhességi­gyermekágyi segély 65 vagy 75 százaléka. A gyermekgon­dozási díj napi összege az öregségi nyugdíj legkisebb összegének harmincad részé­nél kevesebb nem lehet (az öregségi nyugdíj legkisebb összege 1990. január 1-jétől 4 190 Ft). Ha azonban a ter­hességi-gyermekágyi segély napi összege az öregségi nyugdíj legkisebb összegé­nek harmincad részénél, az­az 140 forintnál kevesebb, gyermekgondozási díj címén ez az összege jár. Viszont, ha a gyermekágyi segély na­pi összege a 140 forintot sem érte el, akkor gyed címén sem kaphatja ezt az össze­get

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom