Kelet-Magyarország, 1990. február (50. évfolyam, 27-50. szám)
1990-02-02 / 28. szám
1990. február 2. Kelet-Magyarország 3 Becsapottnak érzik magukat Nem lesz párt a DEMISZ-ből Választás előtt állt a KISZ jogutód szervezete, a DEMISZ. A kérdés az volt, hogy társadalmi szervezetként, politikai pártként vagy szabadidős szervezetként működjön-e tovább az ifjúsági szövetség. Többek között erre a kérdésre is választ adtak a résztvevők január 27-én és 28- án Százhalombattán, a DEMISZ második országos gyűlésén, amelyen ott voltak megyénkből a SZABISZ és a NYIRDISZ küldöttei is. Az országos gyűlés munkájáról, a további feladatokról Juhász Ferencet, a SZABISZ elnökét kérdeztük meg. —Amikora legtöbb párt a képviselői választásra készül, a DEMISZ a jellegének meghatározásáról, szervezeti feléítésér'ól tartott országos tanácskozást Miért volt erre szükség? — A kettő szoros összefüggésben van. Ma minden közösség társadalmi szervezet, ha az egyesülési törvény alapján bejegyezteti magát. Párttá akkor válik, ha vagyon- cs tagnyilatkozatot tesz. A DEMISZ ezeknek a feltételeknek megfelel, akérdés azonban az volt, mondjuk-e magunkról, hogy párt vagyunk. Mert ha párt vagyunk: a választási törvénynek megfelelően jelölteket is állíthatunk az országgyűlési választásokon. Mi azonban az országos gyűlésen úgy döntöttünk, hogy nem kívánunk pártként működni, ifjúsági szervezet maradunk. Ez a döntés gyakorlatilag az eddigi választási lépéseinket erősítette meg, mivel mi önálló jelöltek mögé felsorakozunk, de jelöltet nem állítunk, s listán sem indulunk. — Milyen érvek döntöttek amellett, hogy a DEMISZ ifjúsági szervezetként működjön tovább? — A legfontosabb érv az volt, hogy mi történelmi anakronizmusnak érezzük egy korosztályos párt működését. Másik érvként szerepelt az, hogy a tagság' nagy többsége hallani sem akar igazi politikai szerepvállalásról, a DEMISZ-ben egyfajta érdek- képviseleti, közösségszervező, szolgáltató szervezetet akarnak látni. — Most, mikor a demokrácia zászlaja alatt egyre többen kapcsolódnak be a politikai közéletbe, furcsának tűnik, hogy a fiatalok jelentős része nem meri vállalni a politikai szerepet, nem akarják a párttá szerveződést. Mi lehet ennek az oka? — A DEMISZ vállalja a sokszínűséget, ugyanakkor a baloldali értékek mentén szerveződve nem kíván most pártokkal, politikai szervezetekkel szövetséget kötni. Ugyanis ebben a retorikai küzdelemben - amikor a másik lejáratása, illetve a hangoskodás a domináló -, nem látszik az tisztái, hogy melyik párt milyen gyakorlati munkát fog végezni. A nagy ígérgetések időszaka ez, ebben a helyzetben senkinek sem kívánunk csendes társa lenni. A fiatalok becsapottnak érzik magukat, a hétköznapokban látják, senki sem foglalkozik érdemben a meglévő súlyos gondokkal. —.1DEMISZ tehát marad ißusägi szervezet Ez az állásfoglalás hogyan határozza meg a SZABISZ további munkáját? — Ez a döntés a mi elképzeléseinknek megfelelően született. Mi már a döntést megelőzően is így dolgoztuk ki a stratégiánkat. Konkrét lépéseket csak akkor kellett volna tennünk, ha az országos gyűlésen ettől eltérő döntés születik. Abban az esetben pedig mi kiléptünk volna a DEMISZ-ből. — Még a DEMISZ alakuló ülésén egy elnököt és két alelnököt választottak a küldöttek. Aztán a vezetésben bekövetkező változások, pártfunkcióhalmozások inkább hátráltatták, mintsem segítették a munkát. Az országos gyűlés foglalkozott-e most személyi kérdésekkel? — A küldöttek úgy döntöttek, hogy nincs, és nem is lesz egyszemélyi vezetése a DEM1SZ- nek, hanem egy ügyvivői testület látja el társadalmi munkában feladatát. Ezt az öttagú testületet a tanácskozáson megválasztottuk. Ennek a testületnek lesz alárendelve egy DEMISZ-iroda vezető, aki a végrehajtásért felel. A küldöttek abban is egyetértettek, hogy a DEMISZ vezetői nem vállalhatnak pártfunkciót. — Tekintsünk egy kicsit előbbre. Hogyan képzeli el az országgyűlési választások után a SZABISZ a működést? — Ha kialakul és felismerhetővé válik egy-egy párt konkrét arculata, keresni fogjuk az érdekek és az értékek mentén a szövetségesekét. Egyre nagyobb hangsúlyt fektetünk a fiatalok érdekeinek megjelenítésére, különös tekintettel a növekvő elszegényedésre, áz oktatásra, a munkavállalói érdekképviseletre. Ugyanakkor a közéletben fontos, bennünket is érintő kérdésekbe is szeretnénk bekapcsolódni, valamint a helyi tanácstagi választásokra fogunk ősszel összpontosítani. Ez nem jelenti azt, hogy most az országgyűlési választásokon a jelöltek mögé nem sorakozunk fel, akik között a szervezetünkhöz közel álló két független jelölt is van. M. Magyar László FÉMVÁZAS. Az ország több mmrt 200 üzletébe szállítják a nyíregyházi ELFÉM KF1'fémlé^tsinttnamt.A kMósemjéni üzemben gyártott lakberen- deiési tárgyakat a nyírrg; ytúá nUáHkaa szerelik iUetve csomagolják. (B-zs.) Bezárni vagy megmaradni Már csak három raktárosé az üzem. A Nyírmadai Állami Gazdaság vállalati tanácsának döntését: mi szerint kalapüzemét felszámolja, csak egy amrikai úriember végső elhatározása változtathatja meg. A piac kemény törvényei juttatták ebbe a kiszolgáltatott helyzetbe az ország egyetlen gyapjútomp készítő üzemét és a hozzá kapcsolódó kalapgyártást. 3984-ben foglalkoztatási gondok enyhítésére és a szubvencionált államközi szerződéssel kötött szovjet piacra Jászfénysza- ruról ide telepített kalapgyártással az első perctől kezdve bajok voltak. A szovjet fél előbb minőségi reklamációkra hivatkozva, azokkal párhuzamosan csökkentette megrendelését, majd ötlet nélkül maradva, magyarázat nélkül kalapját megemelve távo- zott ebből az üzletből. Maradt a belföldi és a nyugati piac. Az utóbbin árban és minőségben valóban nem tudott megfelelni, az előbbin az árucsere formájában NDK-ból és Jugoszláviából behozott félkész- és késztermékek bizonyultak kelendőbbeknek. így aztán a piac által kényszerített helyzetben csökkenteni kellett a termelést, amit két éve időszakos üzemeltetéssel oldanak meg. A költségeket nem fedező, 8-9 millió forintos bevételt hozó üzemért, mint az a vállalati tanács döntésén is látszik, nem kár, viszont jobban örülnének, ha mégis maradna a régi profil, de új gépekkel és biztos piaccal. Ezért kelt reményeket a múltban már néhányszor megcsillanó lehetőség, mely egy piaci tapasztalatokkal, tőkével, jól felszerelt tőkés partner bevonásával mindezt lehetővé tenné. Zenészek ötlete - kalapolás helyett Ha napjainkban egy intézményvezető azt mondja, hogy rengeteg a bizonytalanság a gazdálkodásban, az ember már föl sem emeli a fejét Pedig hát nem mindegy, küszködik-e zavarokkal (és milyenekkel) például egy iskola.- Az 1990-es év a gazdálkodás szempontjából a fordulat éve lesz - mondja Száraz Károly, a fehérgyarmati 3-as iskola igazgatója. - Szeptember elsejétől önállóan dolgozunk majd. Ezt megfelelően elő kell készíteni. Másfelől, ha a mostani költségvetési lehetőségeink maradnak erre az évre, akkor hasonló gondokkal kell szembenéznünk, mint az államháztartásnak. A jelenlegi költségvetés a bérekre, az alapműködésre elegendő. Energiára, bérre, szénre, a postaköltségekre, kisebb vásáriá- sokra. De arra semmiképpen sem, hogy javítsuk a zenetagozat hangszerállományát. Önköltséges szakkörök- Mit lehet tenni ebben a helykialakítani. Mivel az iskola önálló konyhával, 160 személyes étteremmel rendelkezik, a hozzánk étkező csoportok teljes ellátásáról tudunk gondoskodni. A csoportokhoz, amennyiben Szatmár nevezetességeit akarják megtekinteni, idegen nyelveken is ttdó vezetői adhatunk. Lehetőségünk van arra, hogy külföldi, elsősorban nyugati gyermekcsoportokat fogadjunk. Elsősorban Belgiumból és az NSZK-ból. Eddig idegen helyen láttuk vendégül a hozzánk érkező csoportokat, ezután itt történik minden. Egy balatoni, egy szovjet és egy nyugatnémet csoportunk már biztosan lesz. Magyar és külföldi utazási irodákkal állunk kapcsolatban. Biztatóak akilátásaink, június 20-tól augusztus 10-ig majdnem végig telt házzal működhetünk. Kihasznált kényszerhelyzet A kényszerhelyzetek új megoldásokat igényelnek. Miközben Száraz Károlyt hallgatom, nem tudok egyértelműen lelkesedni. Úgy érzem, hogy nem az iskolának kellene felvállalnia a szatmári táj ismertetését, az idelátogató idegenekkel megszerettetni az itt még sok vonatkozásban eredetinek, romlatlannak tekinthető kulturális értékeket. Tudom, hogy a bevételekből hangszereket vásárol az intézmény, eljuttatja érdemes csoportjait belföldre és külföldre. Mégis. A szellemi energiák hasznosulásának klasszikusabb és méltóbb formáját is el tudom képzelni. A tanítási órákon, a nevelés iskolai és iskolán kívüli színterein. Nagy István Attila A számítógépvírusok ellenszere A Kelet-Magyarország című napilap január 25-i számában Számítógép -vírusveszély?” címmel megjelent cikkben, illetve a leírt problémához csatlakozva, ha lehetőség van rá, kérném^ ajábbiak. közlését, mivel közérdeklődést Tátié óu A számítógépek korában, azok egyre nagyobb eltpijedése k^epeü^ vírusveszély volt, van és íes'Z is. Az élmúlt Vpvíd időszakban volt már „péntek Íj", ',,május 1" és egyéb névre keresztelt vírusinváziö, melyek gépbe kerülése áZ^dott helyeken kimutatható, jelentős anyagi károkat okozott. A gép meghibásodásokon túl nagyobb veszélyt rejt magában a meglévő adatállományok végleges elvesztése. Gondoljunk csak arra, hogy ha a gazdálkodó szervezet egy hónapos könyvvitele, bérnyilvóntartása, anypgmegrendelfse, vagy egyéj) fontos in* formte ÍQf»£«azft ^ «Az ígj* keletkezeti károlyi értéké néha még nagysá- ’ giendjénél fogva össze sem mérhető a gépben okozott káira) vM iűdu utalan viss/.atÜrő kérdés, hogy ^lehet á vírus fépbekerülését elkerülni? A teljesség igénye nélkül a legforl|osabb alapszabályok: az úgynevezett szerzett fekete programok felszámolása, különös tekintettel a játékprogramokra. Ezt a készülő Informatikai Törvény miatt is célszerű megtenni. Szigorú, csak jogtiszta szoftverek alkalmazása. Munkahelyeken a számitógépes fegyelem betartása és betarttatása, és mindezek mellett a Magyarországon is szinte fillérekért (399 forint) kapható víruskereső-ellenőrző program használatának beépítése az üzemeltetői mechanizmusba. Meggyőződésem, hogy az ilyen vezérlésekkel felépített és működtetett rendszereket a vírusok el fogják kerülni, így utólag megtakarítható a felmerülő „TB járulék” kifizetése. Muskovszky János ügyvezető igazgató Mátészalka zetben?- Ahol tudunk, és ahol egyáltalán lehet, takarékoskodunk. Van három karbantartónk, külső szakembereket alig veszünk igénybe. Ennél is jelentősebb talán, hogy növeljük bevételeinket. Az iskolában gyakoriak a zenei rendezvények, januártól működik a vi- deomozi. Önköltséges idegen nyelvi és zenei szakkörök működnek. De a legnagyobb bevételt a nyári táboroztatás megszervezésétől várjuk. A múlt évben sikerült olcsón ágyakhoz jutni, a költségvetési maradványból beszereztünk mindent, ami egy kis turistaszálló kialakításához szükséges. Turistaszálló az iskolában- Jól hallottam? Vendégfogadó az iskolában?- Igen. Ötven embert tudunk elhelyezni a tantermekben, illetve a kisméretű hangszeres termekben, így 2-4-6 ágyas szobákat tudunk Amióta hírét vettem, hogy a ko- pogtatócéduiám ajánló -szelvénykéjéért sorra bekopofnak hozzám a pártok képviselői, serény tervezge- téssel, készülődéssel telnek napjaim. Felemelő érzés, hogy hozzám, egyszerű állampolgárhoz végre benyitnak a politikai csatározások bajnokai, akik hetek óta egymásra fenekedve, nekihevülve bizonygatják, a programjukat csakis értem, a nép egyszerű sarjáért öntötték formába. Ha ez eszembe jut, kellemes bizsergés fut át rajtam a fejem búbjától a lábujjamig. A vendégvárás kellemes, de felelősségteljes. Készülni kell rá, hogy jó házigazdaként bizonyságát adjam már ‘z első pillanatban: a pártok képviselői szívesen látott vendégek nálam. A rádió híreit hallva, hogy már elindultak a pártok képviselői, mozgósítom a családom. Sőt, kedves szomszédomat is bekapcsolom az igaz honfihoz méltó, hazafias feladatba. Először is a konyhából eltüntettem a hímzett falvédőket, melyeken az alkalomhoz nem igazán illeszkedő feliratok díszelegnek: „Váratlan vendégnek ajtó mögött a helye” és .Akármilyen kedves vendég, három napig untig elég Nemzedszín szalagokat feszítettem ki ‘ szoba sarkai között, és az ünneplésen terített asztalra sorban felraktam a pártok szimbólumait . bort, búzából font koszorút (a koalíciós idők történelmi ereklyéjére a padláson akadtunk rá) és a szomszédtól szigorúan csak kölcsönbe kapott tur- békoló fehér galambot, a békesség jelképeként. Ha az MDF-től vagy bármelyik kisgazdapárttól jönnek, elégedettek lehetnek. Tettünk vázába rózsát, piros szegfűt, tulipánt, kankalint, hogy lehetőleg minden párt megtalálhassa a maga kedvenC virágát. Külön zöld sarkot rendeztünk be a Zöld Párt izgatottan várt képviselőjének. Lánykámat magyaros ruhába öltöztettem pártával a fején. Az ő tiszte lesz, hogy sóval és kenyérrel kínálja a bekopogtató vendégeket. Fiam kócsagtollas kalapban, pity kés mellényben majd adott jelre elszavalja a Talpra magyart. A szomszédom készségesen vállalta, hogy piros kezeslábast ölt, és a nagy kalapácsot feje fölé lendítve illendően fogadja a szociáldemokratákat. Szívemet meleg járta át, szememre pára ült, amikor a megterített asztalon végigfutott tekintetem. Feleségem zökkentett ki az idilli hangulatból .„Mivel • koccintasz a pártok képviselőivel?” kérdezte. No, lássuk csak! Valami tüzes, magyaros itóka jöhet csak számításba, a külhoni szeszfőzdék párolmányait száműzzük a jelöltállítás jeles aktusából. Vannak háromcentes poharaink, de inkább a féldeciseket rakjuk az asztalra, nehogy az legyen a látszat, sajnálom a kortespálinkát a pártok jeles képviselőitől. Akkor mennyi it ókár a is lesz szükség? Van cirka ötven párt, közülük legalább negyven megtisztel a látogatásával. Ha csak egy- szer koccintunk, lecsorog a torkunkon egy deci, az annyi mint négy liter! Az belekerül... S ekkor megpattant bennem valami. Az asztalra tett virágokat ká- kadtnak láttam, a galamb burrogá- sa sértette a fülemet, a nagy kalapáccsal birkózó, vörösödő szomszédomtól pedig teljesen lehangolódtam . Hát megér ez a jelöltállítás ennyit? A frissen emelt szeszárak mellett? A mentőötlet nem késett sokat. Papírlapot vettem elő, és a rárótt sorokkal a kapuhoz siettem. Szemmagasságban függesztettem ki, hogy mindenki jól láthassa: , Ajánl ószelvényemet már leadtam, késve jövő pártaktivisták kíméljenek.” Reszler Gábor
