Kelet-Magyarország, 1990. január (50. évfolyam, 1-26. szám)
1990-01-25 / 21. szám
4 Kelet-Magyarország — Nyíregyházi Elet 1990. január 25. Pletyka-klub és koli-parti Hit kínál az Ificentrum? Több évtizeden át visszatérő gondként jelentkezett Nyíregyházán, hogy a fiatalok nem tudtak hova menni, nem tudták hol eltölteni tartalmasán és hasznosan, kulturáltan szórakozva szabadidejüket. Bár voltak próbálkozások, a kezdeményezések mégsem hozták meg a várt eredményeket. Az újításként létrehozott szeszmentes szórakozóhely, az Ifitanya a kezdetben sem elsősorban a színvonalas programokról volt nevezetes. Igaz, későbtr, egyre inkább sikerült ott családias légkört kialakítani a fiatalok körében. Az Ifitanyát sok veszélyeztetett helyzetű fiatalkorú is felkereste, akik gyakran elmondták gondjaikat, problémáikat, a szülőkkel, a társadalommal való összetűzéseiket. Érett tehát a gondolat, hogy egy olyan intézményt kellene létrehozni, ahol megfelelő szakembergárdával a háttérben lehetne segíteni a fiatalok beilleszkedését. Közben néhány nagysikerű rendezvénykor már kicsinek bizonyult az Ifitanya pincehelyisége, de ugyancsak gondot jelentett a zenés-táncos rendezvények során a művelődési központban lévő kávéház kicsiny alapterülete is. Pályázaton nyerték... A fiatalság érdekében mindenképpen lépni kellett, s egy olyan bázis létrehozása lett a cél, ahol az ifjúság számára minden fontos dolog megtalálható. Éppen kapóra jött az ÁISH pályázata, amelyet ifjúsági irodák részére írt ki. A Váci Mihály Városi és Megyei Művelődési Központ készített egy komplex jellegű pályázatot, amelyben egyaránt helyet kapott a vendéglátás, a tanácsadás és a szórakoztatás. A pályázat sikert aratott, s másfél millió forintot nyert vele a művelődési ház. Az épület földszintjének átalakítása hamar befejeződött, s 1989. szeptember 16-án már meg is nyitotta kapuját az Ifjúsági Centrum. Mint Szűcs Lászlóné Siska Katalin, az Ifjúsági Centrum vezetője elmondta: az országban 8—10 tanácsadói iroda működik, de ilyen komplex jellegű intézmény még nem. a nyíregyházi az első. Az előbb említett tanácsadói irodákat a helyi közigazgatási szervek tartják fenn, míg az Ifjúsági Centrum sokrétű jellege lehetővé teszi azt, hogy maga teremtse elő fenntartásának költségeit. Kezdetben a vezetőség szervezte a nagy bevételi forrást jelentő diszkókat, de ezek a rendezvények átkerültek az ott működő vendéglátóegység felügyelete alá. Eleinte előfordultak botrányok is, hiszen a részegeket nem engedték be, akik bosszúból beverték az üvegeket. A rendzavarások elkerülése végett kértek rendőri felügyeletet is. (A nagy üvegtáblák, úgy látszik „vonzzák" a vandál pusztítókat, mert január első napjaiban diszkó sem volt, mégis beütötték az ablakot.) Szakemberek tanácsai... Az Ifjúsági Centrum egyik fontos szolgáltatása a tanácsadói iroda működtetése. A városlakók közül sokan nem is tudják, mi mindenre lehet itt választ kapni ingyen. Keddenként 16,30 órától 18,30 óráig jogi tanácsadás várja az érdeklődőket. Idősek és fiatalok egyaránt tanácsokat, javaslatokat kérhetnek dr. Balogh Csabától, aki a foglalkozásokat vezeti. Érdekesség, hogy az ország többi irodájában a jogi tanácsadás a legnépszerűbb, míg nálunk ezt keresik fel a legkevesebben. A szervezők a szexuálpszichológiai tanácsadástól tartottak a legjobban, s kitűnt: ez iránt a legnagyobb az érdeklődés. Szerdánként 16 órától 18 óráig lehet dr. Gordon Gyula orvossal négyszemközt beszélgetni, valószínűleg azonban növekszik majd ez az időtartam a fokozott érdeklődés miatt. Kozmetikai tanácsadást is kaphatnak az érdeklődők minden második csütörtökön 17 órától 19 óráig Rogoz Katalin kozmetikustól. A szakemberrel eddig négyszemközt lehetett beszélgetni, de van igény arra is, hogy közösségben, klubéletszerűen foglalkozzanak a résztvevők az arckikészítés titkaival. Edzettségi szintmérésre is van lehetőség minden pénteken 16 órától 18 óráig. Dr. Arkossy Ferenc vezetésével kis munkacsoport mér többek között vérnyomást, testsúlyt. Tervezik újabb foglalkozások bevezetését is. Lesz mentálhigiénés foglalkozás, fájdalommentes füllyukasztás, valamint szerda délutánonként a fiatalok kedvezményes áron vásárolhatnak video- és magnókazettákat. Az információs iroda célja az, hogy minél több tájékoztató adattal is segítséget tudjon nyújtani az érdeklődő fiataloknak. A kíváncsiak választ kapnak itt arra, hogy az ország színházaiban, mozijaiban milyen darabokat, illetve filmeket -játszanak, hogyan lehet kiváltani a munkakönyvit, az útlevelet, A közönség nem egyszer szereplő is egyben. Ismerkednek egymással a nyíregyházi kollégisták ... y hogyan kell intézni a lakás ki- és bejelentést. Amire nem tudnak azonnal az Ifjúsági Centrum munkatársai válaszolni, annak utánanéznek. Az irodától megtudhatjuk azt is hogy Nyíregyházán milyen kisiparosok működnek. Nemrég jelent meg erről egy kiadvány is, amely felsorolja az összes kisiparost, valamennyi szolgáltatást. (Ezt a kiadványt az Ifjúsági Centrumban is meg lehet vása - rolni.) Segítenek túrák és kirándulások útvonalának összeállításában, információkat adnak olcsó szállásokról, repülőjegyek áráról, fogadóórák idejéről, kórházi látogatási időkről, segítenek a kérvények és egyéb hivatalos levelek megfogalmazásában, s még hosszan lehetne sorolni a szolgáltatások körét. Van lehetőség zenehallgatásra, tv-né- zésre, újságolvasásra. Tervezik egy újság kiadását is, amelynek valamennyi cikkét diákok írnák. Már gyűjtik az első szám anyagát, valószínűleg februárban kézbe is vehetik az olvasók. Családi vetélkedők Fontos feladatának tartja az Ifjúsági Centrum a szórakoztatást. Volt már szó a diszkóról, amely egyelőre még a legvonzóbb időtöltés, de egyre népszerűbbek a fiatalok köreben a magyar' és a görög táncházak. Országosan ismert, érdekes embereket hívnak mtg rendszeresen a Kedd esti parti beszélgetéseire. Megfordult már az IC-ben Verebes István, Moldova György, Zalatnay Sarolta, Pataki Attila, a Vikidál—Homonyik—Menyhárt trió, Deutsch Tamás, valamint Pregun Ist- ván.a Görög Katolikus Hittudományi Főiskola rektora is. A Tini-turmix keretén belül amatőr csoportokat karolnak fel, s adnak lehetőséget a bemutatkozásra. Többek között fellépett már itt a Gézengúz paródiacsoport (ÉVISZ) és a Webber énekegyüttes (Zrínyi Gimnázium). Kéthetenként rendezik meg csütörtöki napokon a Pletyka-klub foglalkozásait. Ezekre a beszélgetésekre Szabolcs- Szatmár-Bereg megye híres személyiségeit hívják meg. Nagy sikert arattak a Koli-parti rendezvények is. Általában 2—3 kollégium diákjait hívják meg erre a programra, s az ő részükre szerveznek egész estét betöltő műsort. A Koli-parti célja az, hogy a városban lévő kollégiumok lakói minél jobban megismerjék egymást, s hasznosan, kellemesen eltöltsék együtt az estét. A programban szerepel vetélkedő, filmvetítés, táncverseny. Karácsonykor „Szívünk melege” címmel rendeztek ünnepséget, amelyen valamennyi korosztály képviseltette magát. A gyermekek, a szülők, a nagyszülők együttléte, közös ünneplése felejthetetlen élményt jelentett valamennyi résztvevőnek. Az idős emberek annyira jól érezték magukat, hogy megkérték az Ifjúsági Centrum vezetőségét: máskor is biztosítsanak számukra találkozási, beszélgetési lehetőséget. Az ezen az estén összegyűlt bevételből egyébként az Ifjúsági Centrum csomagokat vásárolt, amelyekkel idős, magányos embereket ajándékoztak meg. Szeretnének a továbbiakban is minden korosztálynak nyújtani valamilyen szórakozási lehetőséget, ezért terveznek majd családi vetélkedőket, törekszenek arra is, hogy jobban bevonják az általános iskolai tanulókat is. Számukra mesedélelőttöket, illetve -délutánokat szerveznek. Az Ifjúsági Centrumú programjainak látogatottsága változó. Vannak fiatalok, akik állandóan visszajárnak, társadalmi munkában jegyet árulnak, plakátokat hordanak, s gyakran elmesélik az iskolában történteket. A programok jellegétől, tartalmától függ mindig a létszám. Van olyan foglalkozás, amelyre 30—40 fő kíváncsi, van, amikor százan is vannak, a Koli-parti rendezvényein pedig 300 diák szórakozik együtt. Az elmúlt négy hónap tapasztalatai szerint szükség van az Ifjúsági Centrumra. Tovább kell azonban bővíteni a tevékenységi kört, törekedni az újabb és újabb színvonalas, szórakoztató programok szervezésére. M. Magyar László „Művészi motor"; a stúdió Színész szuperplánban A kis színpad eredetileg az amatőr színjátszó mozgalomban született, hiszen a műkedvelő csoportoknak nem állt rendelkezésére speciális játéktér. Nagyon gyakran maguk alakították ki azokat elhagyott lomtárakból, pincékből. Ezek a pince—padi ás— stúdió színházak vállalták a versenyt a hivatalos — államilag támogatott — színházakkal. Közönségük főképpen a fiatalok, a fiatal értelmiségiek közül verbuválódott. A hagyományos színjátszás konzervativizmusával szemben avantgárd kísérletek terepei is voltak ezek a kis Színházak, és nemcsak külföldön (pl Lengyelországban), (hanem a hatvanas évek közepétől Magyarországon is. A külső jegyeket tekintve a legszembetűnőbb sajátság a hagyományossal szemben, hogy eltűnt a színészek és a közönség között a szintbeli különbség. A nézők két, olykor három oldalról vették körül a játékteret, szinte testi közelségibe kerültök a színészekkel. A néző tekintete úgy viselkedhetett, mint a televíziós vagy a filmes kamera, amely nemcsak 'kistótálban mutatja a jelenetet, hanem „ráúszik” a szereplő arcára is, a szu- perplámban megmutathatja egyetlen testrészét, kiemelheti például a szemét. A Móricz Zsigmond Színház 1981-ben úgy kezdte működését, hogy nem volt próbaszínpada. 1981-től folyamatosan építették az ún. második ütemet, amelybe az irodaihelyiségek, a díszletraktár és más technikai helyiségek kerültek. Itt létesült a próbaszín- pad, elkészülte után egyelőre csupasz falakkal, mindenféle berendezés nélkül. A színiház vezetése (Bozóky István volt ekkor az igazgató) egyáltalán nem gondolt stúdiószínpadra, hiszen erre a költségvetésben nem is volt pénz. Ezért nem véletlen, hogy az első stúdiószínházi bemutatóra nem is itt, hanem a megyei művelődési központban került sor 1984 márciusában. A kamarateremben előadott Oszlopos Simeon nagy közönségsikere és kedvező szakmai fogadtatása is hozzájárult ahhoz, hogy a színház új vezetése (Léner Péter lett az igazgató) felvetette: legyen a színháznak stúdiószínpada is. így született meg a Krúdy Színpad, amely mindmáig kettős funkcióval működik. Próbalehetőséget nyújt, másrészt minden évadban többször tartanak itt bemutatót is. Az 1984 '85-ös évadiban két nagy siker igazolta a döntés helyességét. Mindkettő ősbemutató is volt. Dosztojevszkij—Kompolthy: ördögök című drámája Sálamon Suba László rendezésében, míg Karinthy F.—Rejtő J. —Heltai J.: Kávéházi kabaréja Schlanger András rendezésében került színre. Különösen ez utóbbi mutatta meg a színész és a néző újfajta kapcsolatát. Azonos térben volt mindenki. A kávéházi kabaréban minden úgy működött, mint az igaziban: felszolgálták a kávét, a főtt virslit, hírlapokat lehett olvasni. A néző gyakran bent ült a színpadom, ezért jobban kialakulhat benne az „én is részese vagyok” élmény. A nagyszínházban szintbeli különbség választja el egymástól a nézőket és a színészeket. Ehhez még az is hozzájárul, hogy az erős megvilágítás fényfüggönyt von a nézőtér elé, amelyen nem mindig lehet átlátni. Éppen ezért a színészek gyakran úgy érzik, hogy egyedül vannak. Ezzel szemben a stúdió (kiszolgáltatottá is tehet. Érthető, hogy nem minden színész mozog otthonosan (és szívesen) ebben sajátos térben. A közelség megakadályozza a lazítást, erősebben és foyamatosab- ban kell koncentrálni, még aikkor is, ha nem rá irányul a figyelem. A stúdióban intenzívebbek a próbák, gyakran kidolgozottabb a játék, s ennek jó hatása van a nagyszínházi produkciókra is. A színház vezetése a Krúdy Színpadot nem tekinti kísérleti színháznak, olyan műhelynek, ahol csak a kiválasztott (kevesek részére mutatnak be egy-egy darabot. Ide elsősorban azok az alkotások kerülnek, amelyek ebben a kisebb térben érvényesülnek, amelyeknek a gondolati tartalmát, művészi üzenetét hatásosabban közvetítheti a közönséggel való közvetlenebb kapcsolat. A 'közönségszervezés számára nehezebb feladatot jelent a nézők „megtalálása”, de ha akad ezer ember egy-égy ott bemutatott darab megtekintésére, akinek katartikus élményt nyújt a stúdió, akkor már mindenképpen megérte a fáradozás. A színháznak nehezebb, kellemetlenebb feladatokat is fel kell vállalnia, mint az itt esetleg jelentkező anyagi veszteség. Az 1983/84-es évadban még 14, a (következőben már 40 stúdió-előadást tartottak. A Krúdy Színpadon mutatták be a világon először Határ Győző: A patkánykirály című drámáját. Magyarországi bemutató volt Hrabál: Őfensége pincére voltam, Viktor Szlavkin: A kép, a Szükséglakás című egyíel vonásosai. Sokan állítják, hogy a színház igazi művészi teljesítményei, szakmai értékei a stúdióban születtek. Beszélnek az Oszlopos Simeonról, az Ördögökről, a Kávéházi kabaréról, a Júlia kisasszonyról, A patkány- királyról, a Hármashangzatról, a Jaj, apuról. A stúdióban az arányokat tekintve valóban több előadás született. A színész számára egyedül a taps jelzi, hogy milyen teljesítményt nyújtott. A gyakori színházba járókat — említi Horváth István, a színház ügyvezető igazgatója — az értékelésben a másság vonzza. De ha a nagyszínházi produkciókat nézzük, ott is bőven találunk olyan előadásokat, amelyek miatt egyáltalán nem ikell szégyenkeznünk. Csak az utóbbi öt évből: Sok hűhó semmiért, Nem félünk a farkastól, Segítsd a királyt! Kártyások, Banc- banus, Galilei, Az atyai ház... Az 1989-es esztendőt a stúdióban aratott sikereken túl is fontosnak tartja a színház vezetése. Az őfensége pincére voltam című darabbal Avignonban voltak egy nemzetközi színházi fesztiválon, ahol nagy sikert értek el. Az előadás után meghívták őket Prágába, s nem rajtuik, hanem az akkori belpolitikai eseményeken múlott, hogy ez a vendégszereplés az utolsó pillanatban meghiúsult. Pedig Hrabalt Prágában játszani érdekes lett volna, s ami (késik," talán nem múlik. A számadatokat tekintve a Móricz Zsigmond Színház elért egy magas nézettségi szintet, és ezt 1989-ben tartani tudta. Nyíregyházáig tízezer bérlet talált gazdára, s ez figyelemre méltó, hiszen a nagyobb városok színházainak sincs ilyen nagy bérlettulajdonos tábora. A színház kilépett a világba. A társulat vendégszerepeit Jugoszláviában, ahol Újvidéken a Mi kis városunk című drámát játszotta. Üngvárra rendszeresen jár a színház, voltaiképpen neki köszönhető, hogy most már a Népszínház is elviszi egy-egy előadását ebbe a városba. A színház avignoni szereplését említettük már. Az iserlohni, bonni vedégjátékról még nem esett szó. Az itteni bemutatkozás is hozzájárul ahhoz, hogy ma azt mondhassuk : a legfontosabb az elért eredmények megtartása. Ez egyáltalán nem könnyű, hiszen, mint minden társulat összetétele, a nyíregyházié is állandóan alakul. (Még akkor is, ha az elvándorlás erre a színházra nem annyira jellemző.) A stúdiószínháznak sokat köszönhet a város, de az anyaszínház is, hiszen nagyon gyakran az itt bemutatott produkciók voltak művészi motorjai a fejlődésnek. Ilyen szempontból is érdekes és izgalmas lesz a Krúdy Színpad következő bemutatója február elején. Szabó Tünde, a színház művésznője írta A küszöbön című drámát, amely a tánsadalom perifériájára szorultakkal foglalkozik, hiszen hősei a kábítószer elől menekülnek. Ügy tűnik, hogy a Krúdy Színpaddal az egy évtizedes múltjához közeledő színház megismerte önmaga lehetőségeit, amelyeknek a birtokában most már magabiztosabban tervezheti majd a második évtizedet. Nagy István Attila A néző közvetlen közelről éli meg a történést, szinte együtt él-játszik a színésszel. A stúdió színpadnak ez az egyik nagy előnye...
