Kelet-Magyarország, 1990. január (50. évfolyam, 1-26. szám)
1990-01-11 / 9. szám
4 Kelet-Magyarország 1990. január 11. Befejeződött a KGST-ülésszak (Folytatás az 1. oldalról) gensek rendszere, a valutára* pénzügyi mechanizmus. Várható, hogy a sokoldalú együttműködés mellett a kétoldalú kapcsolatok kapnak prioritást. Átmenetileg vállalnunk kell a kölcsönös visszaesést is. Tisztában kell lennünk azzal is, hogy együttműködési rendszerünk új alapokra helyezése időt igényel. Nem kedvező éhhez országainknak nehéz, néhány országnak válságos helyzete sém.” „Meggyőződésem 1— mondta a magyar miniszterelnök —, hogy népeink szorgalma és tehetsége, kibontakozó demokratizmusa újabb és újabb energiákat szabadít fel, 6 nemcsak lehetővé, de elengedhetetlenné is teszi a teljes politikai kibontakozással párhuzamos gazdasági konszolidációt.” Németh Miklós köszönetét mondott a bolgár házigazdák vendégszeretetéért és meghívta a résztvevőket a Magyar Köztársaság nevében a KGST Budapesten tartandó következő ülésszakára. Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke szerdán este hazaérkezett Szófiából. Terménytőzsde alku nélkül Az eladni szándékozók növekvő érdeklődése jellemezte szerdán az idei második terménytőzsdét. A várakozásnak megfelelően nőtt a kínálat a piacon, miután január 1-jével a terményárak is szabadabbak lettek. Az egyik gazdaság 5 ezer tonna takarmánybúzát kínált értékesítésre, tonnánként 6300 forintért,. egy másik cég ugyanennyi kukoricát ígért azonnali szállítással, tonnánként 6500 forintért. A venni szándékozók ezúttal meglehetősen passzívan reagáltak az ajánlatokra, nem mutattak jelentősebb érdeklődést. a tavalyinál magasabb áron kínált termények iránt. Moszkvai szoborlakók Alighanem kevesen mondhatnak magukénak olyan különleges lakhelyet mint a szovjet filmek elejéről jól ismert Muhina szobor furcsa lakói. Az orosz zsargonban „bom- Z30knak” (meghatározott lakóhely nélküli személyeknek) nevezett csőlakók feltörték a munkás-paraszt egységet jelképezni hivatott monumentális szobor talapzatán található bejárati ajtót, és senkitől sem zavartatva viszonylag kényelmes „lakást” alakítottak ki. Erről tanúskodott a hátrahagyott teafőző, a szivacs hulladékból összeeszká- bált ágy. Tény, kevesen dicsekedhetnek akkora belmagasságú lakással, mint amilyent a szobor jelentett: a sarlót és kalapácsot magasba tartó munkás és parasztnőt ábrázoló műalkotás több emelet magas. A szovjet tévé tanúbizonysága szerint a „bomzsok” csak nyári szállásként használták a szobrot. Télire melegebb hely után nézhettek, ugyanis egyhetes „vadászat” sem hozott eredményt, nem sikerült kameravégre kapni a „művészetben meglehetősen otthonos” szoborlakókat. Vizsgálat Zsivkov ellen Todor Zsivkov volt bolgár államfő és pártfőtitkár vagyoni helyzetével foglalkozott a, törvénysértési eseteket kivizsgáló parlamenti bizottság Szófiában tartott első ülésén. A volt vezető műveinek kiadására fordított tekintélyes összegek és a befolyt szerzői honoráriumok indokolttá teszik a vizsgálat megindítását Todor Zsivkov ellen. A bizottság ülésén megismerkedtek annak a nyomozásnak az eredményeivel is, amelyet a Külügy- és Külkereskedelmi Minisztérium folytatott Todor Zsivkov külföldi bankbetétjeiről. Bérfejlesztési (kér) körkép (Folytatás az 1. oldalról) sok gond jelentkezik. A nyíregyháziak úgy gondolkodnak, hogy a súlyos helyzeten segítene a már alakulófélben levő részvénytársaság, nyugati partnerrel, ekkor a béreket is emelni lehetne. A béremelésekkel kapcsolatos kérdésemre a legmegnyugtatóbb választ talán a DIRUVÁLL-nál kaptam. Az előzetes számítások azt mutatják, hogy lehetséges 15— 20 százalékos emelés, bár az idei árváltozások hatását még nem tudták igazán felmérni. Az első lépésre február 1-től kerülne sor, a másodikra pedig márciusban. Mint mindenütt, itt is az szerepelt a válaszban, hogy minden a hatékonyságtól függ, mert ha ezt meghaladó mértékben fejlesztik a béreket, akkor ezután adót kell fizetniük. Ez történt náluk tavaly, így minden forint után 50 fillér volt a befizetett adó, és ez közel kétmillió forintot vitt el a nyereségükből. Felszínre került még egy fogalom, ez pedig a bérstop. Félni természetesen mindenki fél tőle, de nem hisznek abban, hogy a kormány megteszi ezt a központi lépést. A legtöbb vállalat így sem tudja garantálni, hogy a bér- emelésekkel követi az egyre növekvő inflációt, de legalább megpróbálják azt, ami az erejükből telik. Már korábban meg kellett volna kezdeni a veszteségesen mű- ködő üzemek pénzügyi helyzetének vizsgálatát, majd felszámolását, hiszen ezek fizetőképtelensége tovább gyűrűzik és az esetleg jól működő termelőegységeket is magukkal rántják. Sz. Zs. MI SZEMBEN ŰSZUNK AZ ÁRRAL! Pénzének értéke most növekszik, ha a KORONA Szaküzletben vásárol 40 SZÁZALÉK . engedménnyel árusítunk férfi és női irhabundát, irhajackyt, irhamellényt. 30 SZÁZALÉKKAL női bőrárukat, nemesszőrme bundákat, csak 3 napig. (Január 11—12—13-án). KORONA Ruházati Szaküzlet Debrecen, Vörös Hadsereg útja 37. (Csonka-templom mellett.) (140) i " Nézetek, kritikák, vélemények „...ilyenre utasítást miien adtunk" „Számontartják, mit telefonoztam s mikor, miért, kinek. Aktába írják, miről álmodoztam, s azt is, ki érti meg.’’ József Attila Nyílt levél Koncz András ezredes és Kerecseny László őrnagy uraknak! Ezredes Cr! őrnagy Cr! Bizonyára emlékeznek még arra a kerekasztal-beszélgetésre, melyet a Határ-Szél szerkesztőségében folytattunk. A lap munkatársai 1989. december 29-én tömör összefoglalását adták 120 percnél hosszabb vitánknak. Ott, a kezdet kezdetén, kértem önmagunkat és önöket: „Őszintén és fenntartások nélkül beszélgessünk ezekről a dolgokról”, önök biztosítottak bennünket az őszinteségről. Ezen „őszinteség” jegyében Koncz András ezredes úr kijelentette : az állambiztonsági szervek III/III—7. ügyosztályán, a belső elhárítási osztályon olyan aktákat „nem tárolhatunk . . ., amelyeknek nincs bűncselekmény-tartalma”. Igaz, arról nem szólt, mit tekint a belső elhárítás bűncselekménynek. A telefonlehallgatásokról, levéltitok megsértéséről szólva, Kerecseny László őrnagy úr azt állította, hogy „a Jelenlévők ezt dramatizálták”, ’ majd hozzám fordult: „Őszintén mondom, hogy amikor azt mondta, hogy lehallgattak telefont, vagy hogy a kollégám elment önhöz szamizdat- tal, ez meglepett. . ., mert ilyenre utasítást nem adtunk”. En az önök szavait nem vonom kétségbe, őszinteségüket sem kérdőjelezem meg. Az 1990. január 5-én 11 órakor az SZDSZ és a Fidesz megtartotta sajtótájékoztató, majd a belügyi szervek vezetőitől elhangzott homályos és mellébeszélö magyarázkodás, a konkrét kér1989. december 28-án és 1990. január 2-án ülést tartott az MSZMP megyei Ideiglenes Szervező Bizottsága. Az év végi ülésükön megszüntették a testület ideiglenes jellegét és egy kilencfős operatív bizottságot hoztak létre. A bizottság elnökének Val- kovics Istvánt választották meg. A bizottság tagjai: dr. Dankö Ferenc, Fábián Imre, Fekete Sándorné, Felföldi István, dr. Kiss Lajos, Pethő László, Piros Sándor és Szőllősiné Fitos Éva. Az 1990. január 2-án tartott ülésen az alábbi közleményt fogadták el: A Magyar Szocialista Munkáspárt xiv. Kongresszusa 1989. december' 17-én tartott első ülésszakán megvitatta, és elfogadta a párt új szervezeti szabályzatát, megválasztotta a párt elnökét, alelnökeit. Az új központi bizottság tagjainak egyharmadát — ezen belül az ügyvezető titkárság tagjait, — a kongresszus választotta meg, kétharmadát a megyei és a budapesti kerületi küldöttek útján, az alapszervezetek delegálják. Megyénket a központi bizottságban Szőllősiné Fitos Éva és Piros Sándor képviselik. Az MSZMP marxista politikai párt, amely magáénak vallja a magyar nép haladó történelmi vívmányait, a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom időtálló értékeit, s a kommunista és a baloldali szociáldemokrata hagyományok folytatója. Képviseli a munkások, a szövetkezeti parasztság, a szellemi dolgozók, a saját munkájukból élő kistulajdonosok politikai érdekeit. Védi és képviseli az ifjúság érdekeit. Tevékenységében tiszteletben tartja az alkotmányt, munkáját a pártok működését szabályozó törvények alapján végzi. A kongresszuson elfogadott szervezeti szabályzat biztosítja a párt demokratikus felépítését és működését. A párt politikájának meghatározásában, a vezetők kiválasztásában a tagság szava a döntő. A vezetők, a vezető testületek munkája fölött a tagság ellenőrzése érvényesül. Az MSZMP a magyar valóság talaján, a nemzeti érdekek szem előtt tartásával keres konkrét válaszokat társadalmunk kérdéseiben. Része a nemzetközi munkásmozgalomnak, nemzetközi kapcsolataiban elsőrendűnek tartja a kommunista pártokkal, valamint a baloldali szocialista, szociáldemokrata és más haladó pártokkál való együttműködést. Az újjászerveződő és megújuló párt céljait és törekvéseit politikai nyilatkozatban kívánja kifejezni és megerősíteni. Elfogadására az alapszervezetekben lefolytatott vitáját követően a XIV. kongresszus közeljövőben megtartandó II. ülésszakán kerül sor. A nyilatkozattervezet a párt legfőbb céljaként fogalmazza meg az élet új minőségét^ a dolgozó ember gazdasági, szociális, politikai, kulturális felemelkedését biztosító szocialista társadalom megteremtését hazánkban. Az MSZMP védelmezi a dolgozók munkájával a szocialista déseket eltussoló és megkerülő hezitálás árnyékában mégis kénytelen vagyok néhány kérdéseméi megismételni, s a helyzet adta kényszerből azok számát gyarapítani. Teszem ezt valamennyi ellenzéki társam nevében, akik 1989 júniusáig vállalták az izgatás vádja miatti esetleges zaklatásokat, 1989 júniusa, de legalábbis a köztársaság 1989. október 23-án történt kikiáltása óta azt remélték, ugyanolyan joggal politizálnak, mint az MSZMP tagjai. Akik azt hitték naivul, hogy az alkotmány és a törvények a belső elhárítás embereit éppúgy kötelezik, mint az egyszerű állampolgárokat. Válaszra váró kérdéseim a következők : Hogyan szervezik OnOk a belső elhárítás .Jelenben megvalósuló gyakorlatát"? Milyen törvények, rendeletek alapján végzik munkájukat? Jogosnak tartják-e a fenntartásokat, melyeket a társadalom a szolgálattal szemben mcgfogaímaz? Ki hatalmazhatja fel a szervet, hogy telefont hallgasson le? Ki adhat felhatalmazást levelek átvilágítására, felbontására? Kik juthattak hozzá 1989 júniusa óta az Önök által politikai szervezetekről gyűjtött információkhoz? És kik juthatnak hozzá manapság? Milyen hihető és alkotmányosan ellenőrizhető biztosítékot tudnak önök nyújtani, hogy nem küldenek besúgókat, kódjeles informátorokat az ellenzéki pártok, csoportosulások gyűléseire? Kik ellenőrizhetik az önök munkáját, besúgóik túlbuzgóságát? Ne szaporítsam a kérdéseket: Milyen biztosítékok szavatolják, hogy megyénk hatszázezernyi állampolgára megfélemlítés,* rettegés, felfokozott gyanúsítgatás és alkalomadtán sem előszedhető információhalmaz nélkül élhetnek, politizálhatnak, gyülekezhetnek és szerveződhetnek; hogy nem kell álmaikat félteni az önök informátoraitól? építésben elért eredményeket, a termelési eszközök döntő többségének társadalmi tulajdonát, a dolgozó emberek létfeltételeinek történelmi léptékű javulását, az egészségügyi és szociális ellátás, a művelődési lehetőségek elért színvonalát. Fellép a tőkés res- taurációs törekvések ellen, s a tulajdonformák sokféleségét elismerve nem hagy kétséget abban a tekintetben, hogy a társadalmi tulajdon és a közösségi gazdálkodás ’hatékony működésében látja a szocialista megújulás legfőbb esélyét. Elhatárolja magát a szocializmus eszméjét eltorzító hibáktól és bűnöktől. Elítéli a törvény- sértéseket, az önkényeskedést, a hatalommal való visszaélés, kiváltságok, a korrupció minden formáját. A párt az elmélyülő válság, a szétzilálódó gazdaság, a fokozódó jobbratolódás, a keményedő külföldi diktátumok körülményei között fellép a helyzet további romlásának megállítása, a nemzeti katasztrófával fenyegető gazdasági összeomlás és politikai káosz elhárítása érdekében. Tiltakozik az ellen, hogy a kormányzat a válság terheit egyol- dalúan a dolgozókra, a nyugdíjasokra, a fiatalokra hárítja. Követeli, hogy a kormányzati munka középpontjában a dolgozók helyzetét és érdekeit legközvet- lenebbül érintő gazdasági és szociális problémák megoldása álljon. A Kelet-Magyarország január 8-i számának 4. oldalán megjelent Keserű íz (Kántor) című írással kapcsolatban a következőket szeretném a szerkesztőség és az olvasók tudomására hozni: Nyíregyházán és Szabolcs-Szat- má-Bereg megyében a romániai forradalmi eseményekkel kapcsolatban december 22-én már volt koordinációs értekezlet, amelyen felkészültünk a belátható feladatokra, a romániai nép megsegítéséből megyénkre háruló teendőkre. Ezzel szinte egyi- dőben minden felszólítás nélkül, mint gongütésre megindult a segítségnyújtás számos formája. A vöröskereszt megyei vezetősége már ezen a napon megkezdte az adományok összehangolását, a gépkocsik megkülönböztető jelzésének készítését és kiadását, valamint a védelmet biztosító okmányok kiosztását az útnak induló járművek részére. Ha a cikkíró e decemberi napot követően vette volna a fáradságot, hogy megnézze ezt az itt folyó tevékenységet (mely éjjélnappal folyt tíz napon át) bizonyára nem von le elhamarkodott ítéletet a történtekről. Megyénkben ugyanis minden szerv komolyan vette a Magyar Vörös- kereszt összehangoló szerepét, ugyanakkor itt álltak meg az ország más részéből érkező szállítmányok is okmányokért, információkért. Kérdezem mindezeket ellenzéki társaim nevében. Kérdezem hatszázezernyi állampolgár nevében. Kerdezem a Magyar Demokrata Fórum megyénkben működő 35 szervezete nevében. Őszinte válaszuk viszonozása- ként cserében — mi ellenzékiek — felkínáljuk részvételünket azon az alkotmányos jogokkal összehangzó cselekményen, amikor közjegyző és alkotmánybírósági kiküldött jelenlétében bepecsételik az 1989 júniusáig, és esetleg azóta, gyűjtött politikai információkat tartalmazó aktákat, s levéltárba helyezik; amikor leszereltetnek minden telefonról minden poloskát; amikor bíróság elé állítják a levéltitok megsértőit; amikor végleg elbocsátják a belbiztonsági ügyosztály kötelékéből a kódjeles informátorokat. Kérdéseimet és ajánlatomat nem önérdekből tárom önök elé. Én, amikor politikába ártottam magam, felkészültem minden várható következményre. 1987. október 6-.a óta még az annál is rosszabbakra. József Attilával vallom: . jogom van / és lélek vagy agyag I még nem vagyok, s nem oly becses az irhám, / hogy érett fővel szótlanul kibírnám, / ha nem'vagyok szabad r Történjen hát bármii Szíves válaszukat alkotmányban és törvényekben biztosított jogaink gyakorlása, nyugodt és félelem- mentes gyakorolhatása, az állampolgári jogegyenlőség nevében és szellemében várjuk, itt a megyében félmilliónyian, akik nem tartoztunk soha a politikailag és rendeletekkel védett elithez, de születésünk óta hisszük, hogy magyar állampolgárok vagyunk, s a törvény és az alkotmány még a belső elhárítás túlbuzgó embereitől sem -különböztet meg bennünket. Nyíregyháza, 1990. január 7. Takács Péter az MDF nyíregyházi szervezetének elnöke Az MSZMP az érdekvédelmi szervezetekkel, mindenekelőtt a szakszervezetekkel együttműködve, kezdeményezi egy új gazdaságpolitika és konkrét szociálpolitikai intézkedési terv kidolgozását. A válság leküzdésének elengedhetetlen feltétele, a politikai jobbratolódás megállítása és a pártharcok eldurvulásának megakadályozása. Az MSZMP egységes, erős baloldal megteremtéséért munkálkodik. Az MSZP- hez való viszonyában — az elvi,, politikai eltérések ellenére — nem testvérharcra, hanem baloldali összefogásra törekszik. Az MSZMP önálló programmal kíván indulni az országgyűlési és helyhatósági választásokon. Részben saját jelölteket állít, részben más baloldali jelölteket támogat. Pártunk együttműködésre törekszik minden olyan politikai és társadalmi erővel, párttal, szervezettel, mozgalommal, amelynek cselekvését a haza, a magyar nép, a dolgozók érdekeinek szolgálata vezérli. Sorainkba hívunk mindenkit, korábbi párttagokat és új jelentkezőket, akik azonosulnak a párt céljaival és készek dolgozni azokért. Köszönetünket fejezzük ki mindazoknak, akik kez- deményezően részt vettek a párt talpraállításában, anyagi — technikai háttér nélkül önzetlen társadalmi munkával elősegítették a párt újjászervezését. E koordináció bizonyítéka volt, hogy az MDF. a FIDESZ, az MSZP. az SZDSZ, a Máltai Szeretetszolgálat, az egyházak, a Kisgazdapárt, a Hazafias Népfront nemcsak elfogadta ezt az összehangoló szerepet, de azt igényelte, aminek következtében mind az ő szállítmányaik, mind az egyéni adományok, vállalati felajánlások, egészségügyi kül- demények terv szerint, célirányosan mentek át a határon, mely tényt a Romániából, közelebbről Erdélyből. érkezett köszönő levelek, üzenetek, személyes vélemények és köszönetek hitelesítik. A tájékozatlanságból fakadó, vélhetően jószándékú írás így a lapban torz képet ad arról a hősi és lelkes munkáról, melynek százak voltak tevékeny részesei, éppen azért, hogy ezrek segítsége betölthesse célját a rászorulók körében. Amennyiben a cikk szerzője több, részletesebb, az emberi helytállást bemutató információt igényel a megyei eseményekkel kapcsolatosan, úgy mint pártatlan koordinátor és bonyolító .szívesen áll rendelkezésre a Vöröskereszt megyei vezetősége. Bürget Lajosné Magyar Vöröskeresz Szabolcs- Szatmár-Bereg megyei vezetőség titkára Kitől búcsúink? A Kelet-Magyarország december 7-i számában olvastam, hogy Pozsgay Imre párizsi nyilatkozatából K. Marxtól vett búcsúra kell következtetni. Mivel Marx „Kommunista Kiáltványát” és a „Das Kapital”-t még Ifjú koromban olvastam és megértettem, nem sokkolt most a hír. hogy a pán búcsút vesz Marxtól, csupán az időpontot, a mostanit tagadom. Ugyanis Marxtól már jócskán búcsút vett Lenin is, Sztálin is és követői mind. Az elmúlt négy évtized alatt az állampárt sohasem adta' tanújelét annak, hogy foglalkoztatták volna Marxnak a munka- és áruérték-elméletei. s ennek az állampolgárok életének bővített újratermelhetöségét biztosító összefüggései. Tanujelét adta azonban annak, hogy töretlenül, sőt azt túllihegve magáévá tette a forradalmár példaképeinek gátlástalan hatalomvágyát. Tudom. hogy a tömegkommunikáció a mindenkori (vagy a várható) hatalom kedvére igyekszik tennl-venní, de azt igen furcsál- lanám. ha elfogadnánk, hogy az elmúlt 40 év minden hibáját, vagy bűnét Marx nyakába varrják. Negyven éven át ezek az apparátcsikok a Marx által megfogalmazott, s a termelőerők működésének egyensúlyára vonatkozó tételekről úgy hallgattak. mint dinnye a fűben. Nem Marx tehet árról, hogy a túlhaladottságtól sem mentes, de kétségtelenül grandiózus elméleti munkáiból hatalomvágyókalandorok a forradalom, és eb-N ben a hatalom megragadásának, esetleg a zavarosban halászásnak lehetőségét forszírozták, figyelmen kívui hagyva az evolúció természeti törvényeit. Képzett és tárgyilagos magyar állampolgár előtt nem mondóit újat azzal, hogy Marx felvilágosító munkássága nélkül nem hangozhatna el manapság annyi ajnározó, a kapitalizmus szocia- lisztikus jellegére hivatkozó, a nyugati államok gazdag szociális hálóját emlegető szólam, amely ugyan igaz lehet, de ott hetven évvel ezelőtt nem állt meg az evolúció, mint nálunk, és a polgári demokráciák kialakulásában, az ottani „bővített újratermelés’* egyensúlyának szabályozásában Marx munkásságánál; nagy szerepe volt.. A nyugati demokráciákat általában nem inkorrekt kalandorok szervezték. Ott a közművelődési kormányzat lehetővé tette már nagyon régen, hogy mindenki hozzájuthasson tehetsége szerint bármilyen tanulmányok, filozófiák megismeréséhez, így a Marxéhoz Is. ott Jobban ismerik ezeket — elődeit, kortársait, tagadóit, vitatóit, mint a lenini rendszerekben. Tévedne bárki, ha feltételezné, hogy a nyugati tőkést az áldott Jó szíve készteti alkalmazottainak az általunk elérhetetlennek tűnő magas munkabér fizetésére. Ez ott az egy főre eső termelési érték függvényében a bővített újratermelés folytonosságát és fejlesztési lehetőségeit hivatott biztosítani. Apropó ........szociális háló”. Éz is elhangzik manapság gyakran. A szociális háló egy egészséges közgazdaságban nem feltétlenül az állami költségvetés erre a célra elkülönített jótékonysági alapja. Legalábbis döntő részben nem. Ha az értékelmélet megvalósulhat (mint megközelítően ,a polgári demokráciákban), akkor az állampolgári létbiztonság minden jótékonykodás nélkül, törvényszerűen kialakul. Ott a nyugdíjbiztosítás, az egészség- ügyi biztosítás stb. díját korrekt pénzintézetek kezelik és a régen feltalált járadékszámítás képletéi még nem felejtették el. s így ez is működik. Az utóbbi hetven év bolsevista gyakorlatokhoz szegény Marxnak körülbelül annyi köze van, mint a názáreti Jézusnak a keresztes hadjáratok pusztításaihoz, vagy. a középkor vallási inkvizícióihoz. Nem fontos Marxtól búcsút vennünk (róla a nyugati tőkések sem feledkeznek meg — erről az ottani munkásszervezetek, szak- szervezetek gondoskodnak), hanem igenis búcsút kell vennünk végre és véglegesen azoktól a le- vitézlett, a bolsevisták által irányított apparátcsikoktól. akik el- /bizakodva büntetlenségükben ^zt sugalmazzák a már-már infanti- lizmushoz közelítő türelmet tanúsító magyar népnek, hogy nem ők a hibásak, hanem Marx. Azoktól kell búcsút vennünk, akik így lezüllesztették az országunkat ! Szóval — van itt kitől búcsúzai — Marx helyett is. Dienes ö. Barna Nyíregyháza Mem sokkolt a hír MSZMP: a munkából élőket képviselni Torz kép
