Kelet-Magyarország, 1990. január (50. évfolyam, 1-26. szám)
1990-01-08 / 6. szám
1990. január 8. Kelet-Magyarország 3 Hívja a 11-277-et Válaszol Ésilc Sándor főmunkatárs Az utóbbi napok telefonjai kapcsán olybá vehetem, hogy olvasóink bizton számítanak lapunkra. Teszik ezt nappal és este, hétköznap és ünnepnap. Mert mi másra következtethetek, ha magam már az új esztendei lapok előkészítésével foglalkozva, szilveszter délutánján olyan telefonokat kellett felvegyek, amelyek éppen egy elromlott televízió garanciális javításának módjáról kérdezett -r tekintettel az év végi monstre műsorra. Más nem figyelte a legfrissebb totóeredményeket, abban bízott, hogy az újság szerkesztőségében ezt bizton tudják. És a sort még folytathatnám. .. Tudom persze, hogy általában mások is tisztában vannak azzal, hogy egy újságnak megszokott „ügy- menete" ran, a lapkészítést is beszabályozzák az Mállitás körülményei. Azonban a telefonokon mégnyilvánult bizalom — amit kollegáim az otthoni telefonhívásokkal erősíthetnek meg — azt mutatja, amit magunk is állandóan vallunk. Az újságírónak olyan kötetlen munkaideje van, hogy a nap minden órájában műveli szakmáját, soha egy percre sem feledkezhet meg arról, hogy őt a gyors és hiteles tájékoztatás letéteményesének tartják. Mindez azért is jó érzés, mert manapság felgyorsult az élet, nem várt bel- ét külföldi események következnek, amelyeknél tájé-, koztatást, eligazítást vár az olvasó. Tisztünk szerint igyekszünk ennek az igénynek megfelelni, s igyekszünk mindenütt ott lenni, ahol valami fontos történik. S ha ezek többsége — mert úgy alakul a társadalmi, politikai élet — a szabadnapokra, az estékre esik, akkor á legtermészetesebb, hogy az újságíró, úgy is, mint érdeklődő magánember, de még inkább úgy, mint a közvélemény szócsöve, ott legyen, s tájékoztasson. Lányi Botond A nyíregyházi Szabolcs Cipőgyárban ebben az évben is folytatják a Rockport nevű férficipők gyártását. Az egy hónapi átlag termelés 12 ezer pár, ami Amerikába kerül exportra. Képünkön Görnczi Józsefné a szélbevarrás műveletét végzi. (H. P. felv.) A beregszászi kórházépítés kálváriája Csendes az építkezés. A főfalak késsen vannak, a tető is... Folytatása következikT léseim — veszi ét a szót Lengyel Miklós. — Sajnos ezzel kapcsolatban is rosszak a tapasztalataink. Ugyancsak megkérdezhetné: mit mondana a Szövterv képviselője, ha itt lenne és bekapcsolódna beszélgetésünkbe.,. Nerfr távozna közülünk úgy, hogy a másik háTom mellett egyedül ő nem ártatlan. És még csak meg se tudnánk vádolni cáfolhatatlan bizonyítékokkal. Tudunk ugyan némely nehézségekről, melyek üzletmenetüket sújtják, de természetesen nem adunk hitelt mendemondáknak. Megismétlem viszont a tényt: számlánkra nem fut be a pénz, és ha a termelési szünet végéig ebben nem történik változás, akkor fontolóra kell vennünk bizonyos elővigyázatossági intézkedéseket. Így áll tehát a beregszászi kórházépítés ügye. All. szó szerint is. Egy bürokratikus gyűrű veszi körül: külkereskedő, beruházó, néhány bank ... talán fel se soroltunk mindenkit. A kör kezdő és végpontján pedig a két leginkább ideges fél: a megrendelő és a végrehajtó. Az ostor rajtuk csattan, nektJq van a legtöbb vesztenivalójuk. Az eset kórkép: megmutatja a szovjet—magyar gaz3 dasági együttműködésnek egy sor olyan neuralgikus pontját, amelyektől nagyon hamar meg kellene szabadulni. É. s. Mátészalka gondjai December közepén írtunk legutóbb a Szabolcs megyei Építőipari Vállalat beregszászi kórházépítkezéséről. Akkor az üzletben részt vevők — a már említett kivitelező, a Szövterv névre hallgató beruházó, és a külkereskedő Nikex — vitájából azt lehetett leszűrni, bogy nem lehet elkerülni a leállást. Az építkezés felfüggesztésének okául a szovjet fél fizetési késedelmét lehetett „vélelmezni". Talán a város siralmas telefonhelyzete is hozzájárult ahhoz, hogy nem hívták a 11- 277-et. Még szerencse, hogy mostanában gyakrabban fordulok meg Mátészalkán és a korábbinál több emberrel találkozva problémák sokaságát vetik fel lakóhelyük életével kapcsolatban. Ahelyett azonban, hogy ezeket részletesen felsorolnám, ma csak a legjelentősebbekre kapott válaszokat idézem Kárpáti Tibor tanácselnök-helyettestől. Még mielőtt azonban erre sort kerítenék, hadd idézzek tőle egy mondatot, amely lehet, hogy nincs kapcsolatban az alábbi kérdésekkel. de jellemzi Mátészalkát. és sok mindent megmagyaráz. „Mátészalka olyan, mint egy albatrosz madár, törött szárnyakkal. Szép, nagy. de hiányzik az ereje a szárnyaláshoz.” As állampolgárokat egyik leginkább foglalkoztató kérdés az, bogy mikor és hogyan Juthatnak telefonhoz. Illetve a mostani ellátottság javulása várható-e a közeljövőben? — 1990. szeptember 30-ig a tanács és a posta megállapodása értelmében góckörzeti központot adnak át a városban. A mostani mintegy ezer állomás további 1400—1500-zal lehet több. Ezzel sem lehetünk azonban elégedettek, ezért máris tárgyalunk arról, hogy tovább bővülhessen az ellátás. A bővítésére a meglévő épület akár tízezerig is lehetőséget nyújthat. Szeptember 30-tól a telefonszámok megváltoznak. és crossbar rendszerrel közvetlenül hívhatjuk az egész országot. Több ütemben valósul meg a telefon- hálózat bővítése. Az első már elkészült. A Ságvári utat. a Kölcsey utat. az Űjtelepet és a Ráckertet foglalja magába. A második rövidesen elkészül. az Északi lakótelepen, az Ifjúsági lakótelepen, a Móricz Zsigmond utcán és a Ráckertnek egy másik részén. A harmadik ütem munkálatai is rövidesen megkezdődnek. A kiépítendő hálózathoz való csatlakozás költsége 12 ezer forint lesz, plusz bekötés, ahol nincs hálózat. ott társulásokat alakíthatnak a kiépítésére. A gyermekváros szintén szóbeszéd tárgya. Mi a garancia arra, hogy olyan fiatalok gyűjtőhelye lesz, akiket a környezet be tud fogadni? — Olyan működési formája lesz a gyermekvárosnak, amely garancia lehet erre. Családias csoportokat terveznek összeállítani, nvolc-ti- zenkét gyerekből, ök egy- egy nagyméretű lakosztályt kapnak, amelyben minden igényüket kielégítik. Elsősorban testvérek vagy barátok kerülnek egymás mellé és gondozójuk egyúttal „nevelőszülőjük” is lesz. Nyolc ilyen egység létrehozásával számolunk. A gyermekváros másik szekciója az ifjúsági rész. Itt azok a tinédzserek kapnak helyet, akik egyúttal szálkái középiskolások. Az egyelőre fennmaradó szabad férőhelyek enyhítenek maid a város kollégiumhiányán. Az egészségügyi szakközépiskola diákjai itt már szakmájukba vágó feladatokat is vállalhatnak. A gyermekváros enyhít azoknak az elhelyezési gondjain is. akik a bölcsődei létszám csökkenése miatt kényszerülnek állást változtatni. Ehhez kapcsolódik következő kérdésem: igaz-e, hogy a város intézményei a működésképtelenség határán vannak, sőt némelyik bezárását tervezk. — 1990-től a tanácsi gazdálkodás új mederben folyik, azt is lehet mondani, hogy átmeneti év a mostani. A végleges költségvetés sem készült még el. Nagyon jelentős összegektől esünk el. de nem csak mi. hanem országszerte a tanácsok. Érzékletes a szám: a megye tanácsi gazdálkodása egymilliárd forinttal kap kevesebbet, mint az előző esztendőben. A három bölcsődéből, elképzelhető. hogy csak kettő marad! Fontolgatjuk a létszám- csökkentést is. A művelődési és más szolgáltatási intézmények átmeneti költség- csökkentést kényszerülnek bevezetni. Az érintettekkel tárgyalva, egyeztetve készítjük elő azt a döntést, amely a lehető legkisebb problémát okozza. A végső szó kimondása mindenesetre a tanács testületének jogköre. Ml lesz a régi pártházzal? — A napokban átadják megőrzésre a tanácsnak. Rövidesen. legkésőbb az első negyedévben kormányszintű döntés születik sorsáról, melyben figyelembe veszik javaslatunkat. Mi indítványozzuk. hogy kapjon helyet benne a zeneiskola, költözzenek oda a gimnázium alagsori osztályai. A munkásőrség speciális rendeltetésű helyiségeibe pedig a polgár- védelmi parancsnokság. Azon kívül helye lehet itt a Vörös- keresztnek, a katonai referensnek és még számos olyan intézménynek. amelyeknek mai helyiségeit az új pártoknak és más szervezeteknek bocsáthatjuk rendelkzésére. A város képe meglehetősen elhanyagolt, különösen a központról mondható el ez. — Való igaz. A díszítmé- I nyék állapota siralmas, az utcákat sok helyen feltúrták a gáz- és a telefonfektetők gépei. ásói. Bízunk benne, hogy rövid lesz az az idő, ami ahhoz szükséges, hogy szebbé váljék Mátészalka arculata. A város központját sétálóutcának tervezzük kialakítani. Ennek első jeleként rövidesen ivókút lesz az áruház mellett. Űj forgalmi rend szükséges a másfajta térkialakításhoz. Énnek bevezetése is időt követel. írásunkat olvasták Beregszászban is. Bodó Pál, az ottani járási tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese rövidesen át is jött, hogy újabb adalékokkal szolgáljon az ügyhöz. A SZAEV termelési főmérnökével, Lengyel Miklóssal hármasban próbáltuk meg az általa elmondottak alapján értékelni a hely- benjárás okait. Változatta fizetés média — Ügy érzem, hogy a valóságosnál nagyobb mértékben állít be minket, szovjet megrendelőket bűnbaknak az építkezés leállásáért a decemberi újságcikk — tér rá kertelés nélkül mondanivalójának lényegére Bodó Pál. — Az építkezés folyamán többször módosult a fizetés módja. így az elején tisztán rubellal fizettünk, utóbb pedig a magyarországi nagy rubelaktívum miatt 'belementünk abba, hogy áruellentétel is legyen. Azt sem akarom mondani, hogy nem voltak nehézségeink a fizetéssel, de a tény az, hogy 1989 végéig mi 206 millió forintnak megfelelő rubelt és árut juttattunk el a magyar lebonyolítónknak, a Nikex-nek. Szerződésünk értelmében negyedévenként történik az elvégzett munka és a beépített anyag elszámolása, mi ennek eddig eleget tettünk. — Önök pedig arról számoltak be decemberi beszélgetésünk alkalmával, hogy a legutóbbi kifizetések késnek — adtuk át a szót Lengyel Miklósnak. — Ma sem tudunk mást mondani — tárja szét a kezét a főmérnök. — Semmi okom nincs arra, hogy kételkedjek Bodó Pál szavaiban, de a szomorú tény az, hogy a mi számlánkra eddig nem folyt be több, mint 125 millió forint. Termelési szünet Legnehezebb helyzetbeh a SZÁÉV van, mert az anyagot, a munkát a vállalat előlegezi meg. és csak jóval utána jut pénzhez. Ma Magyar- országon csaknem kivétel nélkül minden vállalat hitelből él. Nincs ez másként náluk sem. A hitel ára azonban a kamatban olyan magas, hogy mélyen alatta marad a várható haszon. Tartózkodik hát tőle aki tud, vagy pedig csak a legszükségesebb mértékben veszi igénybe. — Nem tehetünk mást, mint azt, hogy termelési szünetet tartunk — folytatja Lengyel Miklós. — Sokáig fontolgattuk a leállást, de a levonulás, és visszaköltözés olyan nagy költséggel jár, ami nagymértékben növelné a végszámlát. Az sem tiszta, hogy ki állná ezeket a költségeket. így aztán december végén már álltunk, utána egy hónap fagyszabadság következik. Addig pedig megpróbáljuk tisztázni a pénzügyi vitákat. A súlyos tízmilliók, amelyek különbségként mutatkoznak a kivitelező és a megrendelő által említett összegek között, valahol megvannak — ebben megegyezik mindkét fél véleménye. Mivel sem a Nikex, sem a Szövterv képviselője nincs jelen, áthidaló megoldást választunk a beszélgetés tovább- gördítésében. 0 bürokrácia útvesztőiben — Mit mondana vajon a Nikex, ha itt lenne? — Nincs kizárva, hogy ő is vétlen — gondolkodik el Bodó Pál. — Már csak azért sem, mert mi nem neki közvetlenül utaljuk a pénzt. Ez egy olyan művelet, melynek során a papírok megjárják Moszkvát és ott néhány nem túl szorgalmas kézen mennek keresztül. Hogy a magyarországi bankoknál miként vált sebességet az ügy, nem tudom. — Nekem vannak elképzeUtcai bölcsességek HA a fésületlen gondolatokat megfésüljük, még kócosabbak lesznek. A TUDATLANSÁG bűze nem csupán az orrunkat sérti. HA ELSÜL a fejed, könnyen lehet, hogy más húzta meg a ravaszt. AZ ASSZONY arra jó, hogy legyen egy száj a családban. A KALAPOT A férj hordja, de a feleség viseli. NE ROHANJ! A következő buszt úgyis eléred! BÁRMERRE is fordulsz, a feneked mindig hátul van. MINDEN ember okosnak születik. Csak később hülyül el. A ROSSZ ÁNYOS nem fogja be a száját. A jó anyós nem fogja be a (búk) száját. AZ ELET édes. Csak a szőlő savanyú. (M. L. gyűjtése) A megrendelő és a kivitelező ideges Bolyongó pénzek SZERKESZTŐI OOOOOOOO étoteáf J