Kelet-Magyarország, 1990. január (50. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-08 / 6. szám

2 Kelet-Magyarország 1990. január 8. Felkészülés az áremelés utáni időre Kisebb forgalomra számítanak Mától egy sor élelmiszert már az új árakon vásárol­hatunk meg, mely bizonyo­san kihat az árukeresletre is. Hogyan készültek erre fel? — kérdeztük két vállalatnál. — A normál hétköznapi forgalomhoz képest a tőke­húsnál 30—40, a húskészít­mények esetében pedig 20— 30 százalékos keresletcsökke­nésre számítunk — mondta Horváth József, a Szabolcs Húsipari Vállalat kereskedel­mi igazgatóhelyettese. — A vásárlói igények már jó Ideje az olcsóbb termékek irányá­ba tolódnak el, s e tendencia erősödése várható. — Az áruforgalom a mos­tani (január 5.) szintre jó ideig, sőt talán sohasem fog visszaállni — vélekedik Mi­kulás Tamás, a húsipari vál­lalat osztályvezetője. Mind­ezek ellenére a cégnél a ser­tés- és marhafelvásárlás — Sertéshús kiszállítás előtt. Hétfői dátummal. A tej iránti igények talán nem csökken­nek. (Harasztosi Pál felvételei) méghozzá az új árakkal — zavartalanul folytatódik. Ke­ressük áruink hazai értékesí­tési lehetőségét, de az ex­portpiacok is bővülnek. A húsipar a megye eddig kevésbé jól ellátott területe­in is megfelelő kínálatot sze­retne teremteni. Az áremelé­seket megelőző felvásárlási láz támasztotta igényeket is igyekeztek kielégíteni. A múlt héten, a kereskedelem 'háromszor annyi sertés tőke- (húst rendelt mint másikor. Mind elfogyott. A Szabó les-Szahmár-Bereg megyei Tejipari Vállalat fő­leg a sajtok iránti kereslet­mérséklődést vár. Annál is inkább, mivel a termékeknek hosszabb a szavatossági ide­je, s a lakosságnak volt lehe­tősége bespájzolni. Van olyan sajt (például a Medve) mely négy hónapig eltartható. Te­hát a múlt héten az átlagos­nál 40 százalékkal több sajt kelt el. Bogár János nyíregy­házi üzemigazgató elmondta, hogy a tej esetében — mivel alapvető élelmiszer — nem számítanak forgalomcsökke­nésre. A lakosság körében tejfelvásárlási lázat nem ész­leltek. A vállalatnál gondot okoznak a boltok pótmegren­delései. Például pénteken volt olyan üzlet, melybe négyszer kellett tejet vinni­ük. Amíg a régi fóliakészlet tart, tejeszacskókat az ide­jétmúlt árral szállítják ki. (cselényi) John Smith Kisvárdán? Magániroda ingatlanközvetítésre Kisvárdán, a Petőfi utca 22. szám előtt egy Ford autó áll. A házba sötétszemQveges, comboykalapos, nagykoc­kás zakós amerikai férfi, John Smith elegáns léptekkel megy be. Szájában hosszú szivar, dr. Székely Miklós ingat­lanközvetítő magánirodáját keresi. Tört magyarsággal be­szél. tékhivatalhoz illetékkiszabás céljából. Felújított tevékenység — Tulajdonképpen az el­adó és a vevő érdekét is kép­viselem — említi. — Egy megbízás három hónapig ér­vényes. A közvetítési díjat csak a sikeres adás-vétel után kell megfizetni. Az ügyfélnek addig csak a felmerült kész- pénzkiadást szükséges megté­rítenie. A magániroda meg­nyitásának lehetősége egy lé­pés a jogállamiság felé. Székely úr régi, tapasztalt jogi szakember. — Negyvenhét éve vagyok ügyvéd — mondja. — A meg­alakulásától kezdve a nyug­díjba vonulásomig a kisvár- dai ügyvédi munkaközösség vezetője voltam. 1946 és 54 között Kisvárdán már ren­delkeztem magánirodával. Hajdanán dr. Erőss János nyíregyházi ügyvéd mellett voltam ügyvédbojtár. Erős* János a felszabadulás után a megye főispánja, később meg a kisgazdapárt jelöltjeként közellátási miniszter lett. Cselényi György — Papa telepedik Magyar- ország. Ház kell neki — mondja. — Kisvárdán? — kérdi az ügyvéd. — Yes — válaszolja az amerikai. — Mik az igényei? — Nyolcszobás összkom­fortos villa, kétezer öl kerttel, szökőkúttal, melléképületek­kel. Hz ár egy százaléka a dfj Bevallom őszintén, a beve­zető történet csak a képze­letemben játszódott le, me­lyet dr. Székely Miklós nyug­díjas ügyvédnek is elmond­tam, s megkérdeztem: ha va­laki ilyen ügyben megkeres­né, mivel állhatna szolgála­tára? — Mivel az ingatlanközve­títő magánirodám csak ez év januárjától működik, eddig még csak egy ház közvetí­tésére kértek — feleli az ügy­véd —, s így John Smith úr igényét egyelőre nemigen tudnám kielégíteni. De ké­sőbb minden bizonnyal. — Hennán az irodatiyitás ' ötlete? —- Nyíregyházán találkoz­tam dr. Bartha Sándor nyug-' díjas ügyvéd barátommal, aki a megyeszékhelyen hasonló irodát működtet. Az ötletet tőle kaptam. Székely úr elmondta, hogy a munkájának lényegében két fázisa van: az egyik az ingatlanközvetítés, a másik pedig az okiratszerkesztés. Általában a közvetítési díj az ingatlan eladási árának egy százaléka, de az már az okiratszerkesztés költségét is magában foglalja. Telfeskőrű ügyintézés Tehát az ügyfele mondjuk el akarja adni a házát, ezért felkeresi önt. Mi történik ez­után? — Személyesen, vagy tele­fonon megbeszélünk egy ta­lálkozási időpontot. Később a földhivatalnál ellenőrzőm a jelentkező által bemondott ingatlan adatait. Többek kö­zött megállapítom, hogy mondjuk a ház forgalomké­pes-e, vagyis például jelzálog, dologi teher, özvegyi, vagy haszonélvezeti jog nem ter- heli-e? Aztán megnézem, mennyi az ingatlan nyilván­tartás szerinti területe, nincs-e fiatalkorú az eladók között. Ha minden rendben van, akkor a Kelet-Magyarország- ban meghirdetjük. Ha vevő jelentkezik rá, akkor közöl­jük vele az ingatlan vételárát és a jellemző adatokat. Ha azok a vásárlónak megfelel­nek, elkészítem a szükséges okiratokat, amelyekben tisz­tázzuk a fizetési feltételeket és a beköltözési lehetőséget. — Miután azt a felek alá­írták, beadom a földhivatal­hoz, ahol bejegyzik a tulaj­donjogot — folytatja dr. Szé­kely Miklós. — Ez utóbbi a korábbiaknál egyszerűbb, hi­szen már nincs tulajdonszer­zési korlátozás. Ezt követően a földhivatal a szükséges ira­tokat elküldi a megyei ille­Cigányság, nemzetiség Megjegyzések a népszámlálás kapcsán Cigányok. Első alkalom történelmünk során, hogy minden hátrány, megkülön­böztetés nélkül, szabadon, felemelt fejjel válthatjuk magunkat annak, aminek születtünk: cigánynak! Erre 1869-től, amióta Magyaror­szágon népszámlálást végez­nek, most, 1990 január-febru­árban nyílik lehetőségünk. Ez nem gesztus, ez nem figyelmesség a mind jobban kiteljesedő jogállam arra hi­vatott intézménye részéről. A cigányokat, mint — ne ma­nipuláljon senki! — nemze­tiségi rangon, vagy mint nemzetiséget (!) kell jegyez­ni, a népszámlálás során el­ismerni. Ezt félreérthetetle­nül, egyértelműen fejezi ki az összeirási kérdőíven nemzeti­ségeket felsoroló kérdés. S ez óriási siker, eredmény. Szívvel-lélekkel vállaljuk, hogy a legelmaradottabb, a legiskolázatlanabb népréte­get felkészítjük a jelenét, de még inkább a jövőjét, elisme­rését és elismertségét, nemzeti kisebbségi mivoltát megala­pozó fontos lépésre. Részt vállalunk az összeírásban. Amelynek hivatalos, törvény szerint szentesített adataira valóban szüksége lesz most már a parlamentnek, pártok­nak, a közintézményeknek, a jogállamnak, de legfőképpen a cigányságnak. Ezért gondolom, hogy nem csupán és nem elsősorban csak azért, hogy egyáltalán képet adjanak és kapjunk a cigányságról, hanem, mert pontos, törvényes felmérés készül végre először most hazánk legnagyobb etnikai — remélem, a jövőben dekla­ráltan is elismert nemzeti­ségi kisebbségéről. Elishnerte- téséig, parlamenti képvisele­téig küzdeni fog a Magyar- országi Cigányok Kulturális Szövetségének Szabolcs-Szat- már-Bereg megyei Szervezete is. Kérjük vagy nem, a nem­zeti kisebbségi rang a sztá­lini nemzetiségi kritériumok elvetésével jár a cigányság­nak! És mindaddig, amíg ezt akadályozzák, s akik ellene vannak, azok a sztálini nem­zetiségi elvek szerint próbál­ják még most is akarva-aka- ratlan elvetni, gáncsolni min­den módon akadályozni, hogy a cigányság a nemzet alkotó részese legyen, és mint egyen­rangú nemzeti kisebbség az emberi és polgári jogok alap­ján teljesíthesse is ezt. Nem vádolok senkit. De úgy vélem, volt abban némi figyelmetlenség, hogy éppen a cigányság alulról építkező, szárnyaikat most bontogató, az új demokratikus rendben alakult szervezeteinek, szö­vetségeinek vezetőségeit fe­lejtették el megfelelően tájé­koztatni e, a cigányság életé­ben oly jelentős összeírásról. Tapasztaljuk a visszajelzé­sekből, hogy egyes települése­ken a cigányok félnek, húzó­doznak az összeírástól, elhur­colástól, deportálástól, kila­koltatástól stb. tartanak. Eze­ket meg kell előzni! Volt ezekre példa elég tör­ténelmünk során. Meg kell értetnünk mindenütt a ci­gányokkal, hogy nem kell félniök semmitől és senkitől. Nem bántja őket senki! Most arról van szó, hogy bátran vallja magát mindenki — aki az (!) — cigánynak. Cigányok! Az összeírásban adjunk meg minden segítsé­get azoknak, akik ezt végzik Legyünk mindenben segítsé­gükre. Szövetségünk rendkí­vüli elnökségi ülésen tárgyal­ja meg a napokban az össze­írással kapcsolatos, s a belő le fakadó feladatokat. Akti­vistáinkat ez úton is arra hí­vom fel, minden igyekezetük­kel mozdítsák elő, hogy ha­zánk második legjelentősebb cigány etnikumú megyéjében az összeírás a cigányság kö­rében zavartalanul történjen meg, s bátran vállalják ci­gány származásukat. Ezzel is elősegíthetik az alkotmányban deklarálandó nemzetiségi létünket, elisme­résünket. Farkas Kálmán az MCKSZ megyei elnöke Befürödtek a fedett fürdővel Miért késik az átépítés befejezése? Esküszöm, semmi bajom a levelekkel, még akkor sem, ha azt írják rá: közérdekű bejelentés. Azt viszont sze­retem tudni, ki írta, mert szerintem nem elég például annyi, hogy a vízmű vállalat dolgozói. Érkezett ugyanis ilyen aláírással hozzánk egy levél, melyből kiderül (?), hogy ki-kinek rokona a fent említett cégnél és milyen v 13/.- szaélések történtek Nyíregy­házán a Malom tucai fürdő átépítése során. Szeretném látni a bizonyítékokat, mert így csak az egyik fél állás­pontját tudom közreadni, anélkül hogy a levélíró által említett másik oldalt is be­mutatnám. Hogyan is állunk ezzel a rokonsággal? Miért is nyúlik úgy az átépítés, mint a rétestészta? — Nem rokonom nekem sem az ellenőr, sem a kivi­telező. Mi itt a vállalatnál naponta kapunk ilyen leve­leket. Egyszerűen nem lehet érdekünk az, hogy fiktív hi­bák feltárásával húzzuk az átépítést, hisz így a téli hó­napokban jelentős bevételtől esünk el. Arról nem is be­szélve, hogy én is szeretek szaunázni — válaszolta Je- szenszki István, a víz- és csatornamű vállalat igazga­tója. Amikor elkezdték az átépí­tést, senki nem gondolta, hogy ennyire elhúzódik. Már 1989 őszére tervezték a nyi­tást és úgy gondolták, 20—25 millió forintból megússzák az egészet. Ki kellett cserélni a betonmedence tartópilléreit, a falban a vezetékeket. Az öltözők, a medencék, a zu­hanyzók is ekészültek már. A bibi ott kezdődött, ami­kor leverték a födémet él látszott, hogy a gőz, a pára igencsak megviselte a tető betonlapjait. Még a nyáron kérték az Építésügyi Minő­ségellenőrző Intézetet, vizs­gálják meg, mit lehet ezzel kezdeni. Júniusra elkészült a szakvélemény, szeptemberre a Nyírterv elkészítette a ter­veket. Szombathelyről besze­rezték a betonlapokat, ezt homokkal kellett befújni, majd az egészre védőbevonat került. Ehhez azonban nyu­gati alapanyag kell és a Ti­szai Vegyi Kombinát csak decemberre tudta legyártani a kért mennyiséget. Mégis, mikorra várható, hogy elkészül? Az idén, talán áprilisra megérkeznek a még hiányzó nyílászárók és lég- technikai berendezések és ekkor májusban már ki le­het próbálni a finn szaunát és a többit is. így közel öt­millió forinttal kerül többe az átépítés, mint korábban tervezték. Reméljük ez a be­lépőjegy árán nem fog meg­látszani ! Annyi még hozzátartozik a dologhoz, hogy nem sokszor adódik ilyen munkája se a tervezőknek, se a kivitelezők­nek, rutintalanok tehát. Higgyük el nekik, hogy sze­retnének mindent hiánytala­nul elvégezni. Szilágyi Zsuzsa Megszűnt a rendőrhatásági felügyelet Nincs megkülönböztetés Üjabb akadály gördül el a jog- államiság felé vezető útról. A belügyminiszter hatályon kívül helyezte a rendőrhatósági kény­szerintézkedésekről szóló koráb­bi rendelkezéseket. Ezzel decem­ber 19-én megszűnt a rendőrha­tósági felügyelet — közismert nevén ref. — és a kitiltás. Eddig ugyanis a rendőrhatósá­gok által államigazgatási határo­zattal elrendelt kényszerintézke­dések korlátozták az érintettek személyes szabadságát, mozgás- lehetőségét, életvitelét. El lehe­tett tiltani bizonyos helyek, lé­tesítmények. szórakozóhelyek, sportrendezvények, piacok stb. látogatásától. Nem lehetett útle­vele, vezetői engedélye, telefon­ja, CB-rádiója, lakóhelyének köz­igazgatási területét engedély nél­kül nem hagyhatta el. Ilyen alapvető állampolgári jogokat demokratikus jogállamban csak törvényi szabályozáson alapuló bírói döntés korlátozhat. Megyénkben 415 személyt érin­tett kedvezően a ref. megszünte­tése — tudtuk meg dr. Almási Sándor rendőr ezredes, megyei főkapitány tájékoztatójából, őket a rendőrhatóságok folyamatosan értesítik a megszüntetés tényé- ről. Ennek megtörténtéig a sze­mélyi igazolvány vonatkozó be­jegyzésének érvénytelenítéséig sem állnak már fenn a korábbi tilalmak, korlátozások. Egyide­jűleg a rendőrségi felügyelet miatt bevont okmányokat, jogo­sítványt, útlevelet is visszakap­ják.

Next

/
Oldalképek
Tartalom