Kelet-Magyarország, 1990. január (50. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-27 / 23. szám

Olcsón megoldható Arra a kis feketére Vagyis arra a nélkülözhetetlen alkalmi alapruhára kell időnként valamit kitalálni, amivel megújul, amitől teljesen más lesz, s ami főként olcsón megoldható. íme: Mivel az ilyen ruha általában teljesen sima, egyszerű vonalú, díszíthetjük gyön- gyözéssel a nyakkivágást, a kézelő szegé­lyét. Nagyobb gyöngyökből 1-2 sort, aprób­bakból 8-10 sort ölthetünk a ruhára. Egy-egy új, mutatós gallér valósággal „’feldobja”, elegánssá varázsolja a legegy­szerűbb ruhát is. Most a nagyméretű, maxi gallérok divatosak. Varrjunk tetszés szerint hasonlót: a. lOrgandin gallér. Fehér organdinból 230 x 50 centi szükséges hozzá, valamint 60 centi fehér szatén ferdepánt a beszegéshez, 1 párizsi kapocs, 1 méter fekete (3-4 centi széles) szaténszalag a masnihoz, és egy kitű­zőrózsa. Az anyagot hosszában félbe­hajtjuk, levasaljuk (25 centi széles lesz), és öszszegépeljük, majd a varrás oldalán a kí­vánt nyakbőségre behúzzuk. A gallért a sza­ténpánttal a nyaknál beszegjük, s rávarrjuk elöl a kapcsot. Megkötjük a fekete szatén­masnit, és kis biztosítótűvel a kitűzővel lá­thatatlanul összefogva, a gallérra tűzzük. (A virág el is maradhat). b. /Virággallér. Anyaga fehér piké, finom vászon, esetleg selyem: szimpla szélesből 50 centi szükséges. Kartonpapírból elkészítjük a levélsablont (körülbelül 9 centi széles, 11 centi hosszú méretben), elkerekített sarok­kal rajzolva. A leveleket duplán kiszabjuk, összevarrjuk, majd kifordítva keskenyen letűzzük. Beszegéshez körülbelül 4 centi széles, 120 centi hosszú pántot szabunk le, és 2 centi szélesre összegépeljük. A leveleket (kissé fedve) egymás mellé helyezzük, le­tűzzük, majd a kész pánttal beszegjük. c.,/Csipkegallér. Röltex-boltban vehetünk hozzá körülbelül 55 centi átmérőjű csipkete- rítőt, és fehér ferdepántot a beszegéshez. A térítőt félbehajtjuk, levasaljuk, majd a nyak­kivágás részére a törésvonal közepétől le­mérünk körbe 10-15 centit és kivágjuk. így a gallér ovális formát nyer, a megfelelő és kívánatos nyakbőséget pedig a törésvonalon elhelyezett két szűkítővarrással érjük el. Végezetül a kész nyakkivágást a ferdepánt­tal dolgozzuk el. d ./Matrózgallér. Pamutcsipkéből kell hozzá 170 x 20 centis darab, és fehér csipke- bortni a beszegéshez. Leszabunk az anyag­ból két 60 centi és egy 50 centi hosszú dara­bot. A gallérrészeket jobb oldalával egy­másra fektetve úgy gépeljük össze, hogy a rajzon látható sarok keletkezzék. A sarkokat 1 centi varrás ráhagyásáig levágjuk. Hogy a gallér szépen kifeküdjék, két szűkítővarrást is készítünk: körülbelül 2 centi szélesen, az összegépelés alatt, a gallér fél elején. A horgolt bortnit keskeny cikcakköltéssel rá­varrjuk az alsó gallérszegélyre. A szép horgolt kendő az a ruhadarab, amit tavasszal, nyáron a szabadban, hű­vös időben pedig a lakásban teríthetünk magunkra, ha takarékos a fűtés, és fá­zunk. Elkészítéséhez 30-34 deka vé­konyszálú fonal szükséges, melyet 3-as tűvel, duplán véve horgolunk. Minta. 1. sor: végig kispálca. 2. sor: A kispálcák tetejére kétráhajtásos pálcákat öltőnk. 3. sor: 3 láncszemmel fordulunk, majd 1 kétráhajtásos pálcát horgolunk a következő 2. pálcára x 2 láncszem, 1 két­ráhajtásos pálca az előbbi pálca mellé, és 1 kétráhajtásos pálca a következő 3. pál­cára, s ezt a két pálcát tetejükön összehor­goljuk majd x-től ismétlés. A sort 1 kétrá­hajtásos pálcával fejezzük be. 4. sor: 4 láncszemmel fordulunk, majd 1 kétráhaj­tásos pálcát öltünk az előző sor pálcájára, és 1 kétráhajtásos pálcát a következő összehorgolt pálcára, s ezt a két pálcát tetejükön összehorgoljuk. Ezután a 3. sor két x közötti leírása szerint haladunk tovább. Az 5. sor megegyezik az 1. sorral: minden 2 láncszemes ívbe 2 kis- pálcát, az összehorgolt pálcák tetejére 1 kispálcát öltünk. Utána a 2., 3., 4. sor következik. A munkát 160 centi hosszú láncszem­sorral kezdjük. A mintával dolgozunk úgy, hogy a láncszemsor középső szeme fölött minden sorban szaporítunk: a kis- pálcasorban a középső szembe 3 kispál­cát öltünk, a kétráhajtásos pálcasorokban a középső pálcába 5 kétráhajtásos pálca kerül, és a lyukacsos mintánál az 1. sor­ban a középső szem jobb és baloldalán két pálca helyett 1 -1 pálcát kihagyunk, és a közpső pálcára 3 kétráhajtásos pálcát öltünk, közöttük 2-2 láncszemmel. Ily módon a kendő háta háromszögletű ala­kot vesz fel. Ezzel a mintával körülbelül 55-60 centi szélességig dolgozunk. A kendő szélét tetszés szerinti sűrűségű, 8- 10 centi hosszú rojtokkal hurkoljuk be. Egész évben: kendő Recept hét végére Burgonyás tepertőszelet Hozzávalók: 15 dkg libatepertő, 2 nagy nyers burgonya, 1 db tojás, 1 kis fej vörös­hagyma, 1 gerezd fokhagyma, só, törött bors ízlés szerint, 1 dl tej, 3-4 evőkanál liszt, késhegynyi sütőpor, kevés olaj. Előfordul, hogy bizonyos lakások­ban egy nagyobb helyiségben kell he­lyet biztosítani az étkezőnek — átadó ablakkal a konyhához csatlakoztatva — és a nappalinak. Ehhez: nyújtanak segítséget a praktikusan kialakított tér­elválasztók. Ábránkon szekrénysor biztosítja az elválasztást, amelyben nagyon sok holmi elfér: könyvek, lemezek, magnó, rádió, zárt ajtók mögött ruhaneműk és így tovább. Ezt a szekrénysort úgy helyezzük el, hogy közötte biztosítjuk az átjárási lehetőséget is. A szekrény­testek és a mennyezet között légrés van, tehát az elemek nem érnek a mennyezetig. Mielőtt azonban ilyen megoldást választunk, a típuselemek felhasználása előtt mérjük fel a helyi­ség pontos méretét, papíron helyezzük rá az elemeket, hogy a legjobb elrende­zést kapjuk. A nyers burgyonyát meghámozom és lereszelem, a tepertőt pedig a hagymával és a fokhagymával együtt ledarálom. Az egé­szet összekeverem a nyers tojással, a tejjel, a fűszerekkel, a sütőporral és annyi liszttel, hogy a massza összeálljon. Teflonserpenyő­be kevés olajat öntök, felforrósítom, majd a masszából evőkanállal adagolva halmokat eresztek az olajra. Tetejét lelapítom. Ha az alja pirosra sült, óvatosan megfordítom és a másik oldalát is megsütöm. Salátával és párolt rizzsel, vagy párolt zöldséggel kíná­lom. Húsos-sajtos palacsinta Hozzávalók: 12 db sós palacsinta, 15 dkg baromfihúsos párizsi, 10 dkg reszelt füstölt sajt, 2 dl tejföl, 1 csokor kapor, só, törött bors, 1 db tojás, csipet porcukor. A palacsintát a szokásos módon megsü­töm. A párizsi bőrét lehúzom és nagyon apróra vágom vagy ledarálom. Ezután ösz- szekeverem a reszelt sajttal, kevés sóval, borssal. Ezzel a töltelékkel megkenem a palacsintákat és felcsavarva tűzálló tálra fektetem, szorosan egymás mellé. A tejfölbe belekeverem a finomra aprított kaprot és a sót, csipet porcukrot, majd ráöntöm a pala­csinta tetejére. Előmelegített forró sütőbe tolom annyi időre, amíg a tetején halvány- sárga kéreg nem keletkezik. Nem szabad kiszárítani! főtt tésztát megforgatom a tepertős öntet­ben. Ezután az egészet forró sütőben addig pirítom, amíg a tetején ropogós kéreg nem keletkezik. Tálalás előtt kevés szalonna- pörccel meghintem. Csak rászokni könnyű Új esztendő, új élet. Nevezzük annak, ami: a nagy fogadkozá­sok rövid életű kora. Van aki pél­dául már tízszer leszokott a do­hányzásról, és most azt kérdezi, miképpen lehet végleg megsza­badulni a bagótól? Ezt tette a nyugatnémet Quick riportere is, aki bejárta „a leszokás-üzlet” lépcsőit. Eszerint tizenkét „komoly” és „végleges” lehető­ség áll az elszántak előtt. Az aku­punktúra a legdrágább, ezt azon­ban nem téríti az SZTK. Hozzájá­rul viszont a nikotinos rágógumi költségéhez, már csak azért is, mert a kezelés fej- és gyomorfá­jással jár. Van aki a hipnózist reklámoz­za. Egy másik vállalkozó a fülbe­mászó muzsikát tartja eredmé­nyes lebeszélőnek, természete­sen walkmanból, hordozható magnóból, állandó használattal. Ami a sikert illeti, a riporter megjegyezte, hogy alig várta már a szünetet a dohányzásellenes programzenében; ellenállhatatlan vágyat érzett, hogy elszívjon egy cigerettát... így aztán az a véle­ménye, hogy általánosan java­solható módszer nincs, a szakí­tás módját és idejét mindenkinek magának kell megválasztania és megszenvednie. Ehhez bízvást erőt adhat Mark Twain tapaszta­lata: „A világ legkönnyeb dolga leszokni a dohányzásról. Én pél­dául már százhússzor megtet­tem." Intim sarok Tepertős csusza Hozzávalók: 30 dkg csuszatészta, 20 dkg libatepertő, 2 dl tejföl, só, törött bors, 10 dkg juhtúró, 5 dkg szalonnapörc. A tésztát a szokásos módon, sós, forrás­ban lévő vízbe téve megfőzöm. Közben a tepertőt ledarálom, összekeverem a juhtúró- val, a sóval, a borssal és a tejföllel. A leszűrt A KM rovata Szürkehályog—zöldhályog Szürkehályog, orvosi nevén katarakta, s a zöldhályog glaucoma. A köztudatban a két betegség fogalma gyakran keveredik, né­hány sorban a betegségek lényegét szeret­ném tisztázni, bár időnként, de szerencsére ritkán, a két betegség szövődötten is jelent­kezhet. Szürkehályogon a szem fénytörő közegei közé tartozó szemlencse átlátszósá­gának a megszűnését értjük. Ép állapotban a szemlencse képezi le a látott képet az ideg­hártyára, mint fényképezőgépben a lencse a képet a negatívra. Szerencsés esetben csak az idős kor betegsége, amikor a természetes elöregedés folyamán a szemlencse anyag­csere-folyamatai elégtelenné válnak, táp­anyag- és oxigénellátási folyamatai romla­nak, eleinte foltokban, majd teljesen átlát­szatlanná válik. Kezdeti időben az idős be­teg azt hiszi, javul a szeme, hiszen már ismét szemüveg nélkül tud olvasni, igaz, látása távolra homályosabb kezd lenni. Azonban lassan mind a távoli, mind a közeli látás fokozatosan elvész. Egyéb betegségek, mint a cukorbaj, a- nyagcsere-betegségek, foglalkozási ártal­mak, sőt méhen belül elszenvedett ártalmak akár újszülött korban is okozhatnak szürke­hályogot. Zöldhályog ezzel szemben az egész szem betegsége, a szem belnyomásá- nak kóros megemelkedése, a szem feszessé­gét biztosító folyadéktermelés és -elvezetés egyensúlyának a felborulása az első javára. Normális esetben a szemnyomás 20.0 Hgmm. körül van. Kóros esetben ez az érték akár a 80-100.0 Hgmm.-es értéket is elérhet rohamszerűen, szerencsére ilyen extrém ér­téket ritkán. A magas szemnyomás, vagy annak 5.0 Hgmm.-t meghaladó napi ingadozása látó­ideget a szembe való belépésénél károsítja, sorvadását okozza, amit a látás akár teljes vakságig való elvesztése követhet. Bizo­nyos esetekben a betegség alattomosan je­lentkezik, csak időnkénti ködöslátás, bi­zonytalan szem körüli fájdalom a homlok-, csontban, amely nem jelentős, a beteg fá­radtságnak, náthának stb. tulajdonítja, ezért orvoshoz nem fordul. Ilyen esetekben a látó­tér fokozatosan szűkebb lesz, az éleslátás fokozatosan károsodik, csőlátótér alakulhat ki. Más esetekben rohamszerűen, szem kö­rüli fejfájással, hányingerrel, hányással, a szem kivörösödésével, fájdalmassá válásá­val, a látás akár kézmozgáslátásig yaló csök­kenésével jelentkezik a betegség. Ilyen eset­ben ha a beteg baját elhanyagolja, megfele­lő kezelést nem kap, jelentős, akár végleges látáscsökkenés következhet be napok alatt. A betegség gyakran első tünete az izzó­lámpa körüli szivárványszínű karikák időn­kénti látása, bizonytalan szemöldökcsonti fájdalom. Sok esetben a beteget csak a fájda­lom viszi orvoshoz, s a fejfájás miatt történő kivizsgálás során történő szemészeti vizsgá­lat diagnosztizálja a betegséget. Más esetek­ben a beteget a látásromlás viszi szemorvos­hoz, s szemüvegrendelésnél derül ki beteg­sége a szemfenéki vizsgálat alapján, amit a szemnyomásmérés is igazol. A zöldhályog eredményes kezelésének feltétele a minél előbbi kórfelismerés. Ilyen esetekben a gyógyszeres kezelés, a glaucomásnál szük­séges életvitel , az esetleges műtéti kezelés megakadályozza a látás további romlását. Természetesen nagyon fontos a beteg értő együttműködése, az orvosi utasítások pon­tos betartása. A szürkehályog gyógyítása műtéttel tör­ténik, amely után, ha a szem belső részei épek, a látás teljesen visszaadható. A külön­böző szürkehál yog-ellenes szemcseppek sajnos nem váltják be a hozzájuk fűzött reményeket. Dr. Czeglédi Miklós „Értelmetlen élet”. „Nagyon nehezen fogok e levél, megírásához, mert úgy gon­dolom, hogy ebből a helyzetből vagy be­tegségből már nem tudok kilábalni. Visz- szaemlékezve rá, már gyermekkoromban is ideges, érzékeny voltam. Nem tudom, hogy így sziilettem-e vagy az akkori csalá­di élet tett ilyenné. Szüleim nem engedtek barátokhoz, s így nagyon zárkózott lettem, s azóta is az vagyok. Ráadásul édesapám állandóan italozott és vert bennünket. Gyermekkoromban megfogadtam, hogy soha nem nyúlok az alkoholhoz. Nem így lett. Pedig nem akarom, nem is kívánom, de...” Levelében a legfontosabb ténynek — ami segíthet egyéniségének és értelmes életének kialakításában — azt találom, hogy változtatni akar eddigi életmódján. Az is fontos tudása, hogy felismerte azokat a helyzeteket, amikben feszültségei kelet­keznek. Tudja és érzi azt is, hogy az ital csak látszólag segített a gondjain, s fél at­tól, hogy még jobban belesüpped értelmet­len életébe. Ijesztő élménye van apja italo­zó magatartásáról is. Mindezek alapján van reménye arra, hogy ettől az önpusztító, személyiségét elvesztő alkoholfüggőség­től megszabaduljon. Milyen segítségre számíthat? Legyen bizalommal körzeti orvosa iránt. Tárja fel őszintén problémáját. Segít­ségével szakemberhez és gyógyszerhez jut. Mindkettőre szüksége van, hiszen egy lassú, az akaratát és az érzéseit próbára tevő gyógyulási folyamat előtt áll. Persze az is sokat segíthet, ha kapcsolatba kerül olyan csoporttal, melynek tagjai már túl vannak a szenvedély betegségen. Támoga­tásuk ereje abban rejlik, hogy megtanulták mit kell tenniük annak érdekében, hogy ne váljanak ismét az ital rabjává. Majdnem minden városunkban a kórházakhoz kap­csolódva vagy az egyházak szervezésében működnek ilyen támogató közösségek. Azt úja, „muszáj innom, hogy mások­kal szemben viselkedni tudjak, hogy ne jöjjek zavarba, ne izzadjak, uralkodni tud­jak magamon”. Magányosnak érzi magát, nehezen viseli ezt el, s fél új kapcsolatot kialakítani. Erre az érzésre adott jó taná­csokkal az a baj, hogy mindegyik így kez­dődik: „én a helyében...” Azonkívül a leg­több esetben csak a probléma elviselésé­hez nyújtanak segítséget. Az ember gond­jaiból végső soron csak a saját maga erejé­ben bízva lábalhat ki. Mi adhat erőt, önbi­zalmat kapcsolatainak alakításához? Mit kell tennie? Legfontosabb: meg kell próbálnia elfo­gadni az emberek közeledését. Higyje el, hogy helye van a világban, valakinek szüksége van magára, valakinek fontos le­het. Bármilyen magányos, fogadja el a ba­rátság legcsekélyebb jeleit és viszonozza hasonló mértékben. Ne értékelje túl, de ne is becsülje alá a közeledést Van, akinek jót tesz, ha ráébresztik: addig nem szerethet másokat, amíg nem szereti saját magát. Vagyis amíg nem látja be, nem érti meg, hogy figyelemreméltó éppúgy, mint a töb­biek. Nincs olyan ember, akiben ne lenne valami szeretni való. Próbálja reálisan megismerni és elfogadni jónak és rossznak tartott tulajdonságait Bízzon önmagában, s tartson szem előtt néhány szabályt, mellyel feloldhatja fé­lénkségét Tudnia kell, hogy a társaktól való félénkségen nem lehet egyik percről a másikra úrrá lenni. Hiszen hosszú folya­mat eredménye volt míg rászokott, hogy ne várjon őszinte szeretetet vagy elrejtse érzelmeit. Ugyanígy időt igényel, míg az elkövetett hibákból apránként okul. Tartsa szem előtt, hogy mennyi hátránya szárma­zik a félénkségből. Hamarabb átlendíti a konfliktuson, ha vállalja azt. Az emberek általában tiszteletben tartják a határozott fellépést a véleménynyilvánítást. S bizony, merjen a tükörbe nézni. Nem szükséges feltétlenül szépnek lenni. Sőt lehet valaki­nek az arca kifejezetten szabálytalan, s mégis vonzónak tűnik, ha tekintetében mosoly, az emberek iránti őszinte érdeklő­dés tükröződik. Újra megerősítem, hogy levele alapján a legfontosabbaknak a birtokában van: felis­merte, hogy az életnek alakítása saját magán múlik. Mivel jeligéje is szinte su­gallja a változás iránti igényét, röviden összefoglalom, mikor tapasztalhatjuk meg az élet értelmét: — Ha az embernek az az élménye, hogy szeret, s őt is szeretik. Ez nem azonos az érzések áradatával. Állhat például mind­össze abból, hogy felvettek bennünket egy munkacsoportba. Terveink, céljaink van­nak. Tudjuk, mit jelentünk mások számá­ra. Az élet értelme csak az életben valósít­ható meg, és nem az életről való puszta gondolkodásban. Ahogyan élünk és ami­lyen formát adunk az életünknek, abban szerzünk tapasztalatokat és azt tudjuk megváltoztatni. — Az élet értelmét nem adhatja egyik ember át a másiknak. Csak segítheti a pél­dájával (igen visszafogottan), s a másik ember elfogadása és szeretete hozzájárul­hat az élet értelmességének megtalálásá­hoz. Bízom a levélíróban, s kívánok erőt, ki­tartást szándékainak megvalósításához. l\r. Madró» Mtaiui pszichológus­|| Kelet­12 —— A Hhayanrszag HÉTf-mmmrrr —— Rendezzük át mi magunk Több funkció — egy légtérben

Next

/
Oldalképek
Tartalom