Kelet-Magyarország, 1990. január (50. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-23 / 19. szám

4 Kelet-Magyarország 1990. január 23. Iz Országos Választási Bizottság közleménye Tisztelt Választópolgárok! A választójogi törvény értelmében önök ezekben a napokban kapják meg a választók nyilvántartásába való felvételről szóló értesítést, népszerű nevén a „kopogtatócédulát”. A nyomtatvány két részből áll. Egyik része a már jól ismert értesítő, amely azt tartalmazza, hogy a választópolgárt milyen sorszámon vették fel a választók nyilvántartásába, illetőleg tá­jékoztatást ad arról, hogy mikor van a szavazás napja és mi a szavazókör elme. Üjdonság a nyomtatvány másik része, az Ajánlási Szelvény. Az új választójogi törvény rendelkezései szerint az egyéni vá­lasztókerületben ahhoz, hogy valaki jelöltté váljon, 750 darab Aján­lási Szelvényt kell összegyűjteni. Kizárólag az Ajánlási Szelvény szolgál a Jelöltajánlásra! Fontos tudnivaló, hogy csak egy jelöltet lehet támogatni, és csak annak az egyéni választókerületnek a jelöltjét, ahol a választópolgárnak az állandó (ennek hiányában az ideiglenes) lakóhelye van. Minden választópolgár szabad elhatározása szerint élhet a je­löltajánlási jogával, arra senki nem kötelezhető. A támogatni kívánt jelölt, továbbá a párt, társadalmi szervezet nevét a ki­pontozott helyre kell írni. Ha valaki független jelöltet kíván tá­mogatni, elegendő a jelölt nevét feltüntetni. A kitöltött szelvényt a választópolgárnak saját kezűleg kell eláirnia. Ezt követően a perforált részt le kell tépni és át lehet adni a támogatni kívánt Jelűit megbízottjának. A választási törvény értelmében az Ajánlási Szelvényért ellen­értéket felajánlani, kérni és adni tilos! A választások tisztasága érdekében az elvesztett, megsemmisült Ajánlási Szelvény nem pótolható. Jelöltajánló szelvényeket — az állampolgárok zaklatása nélkül — bármely választópolgár gyűjthet. A választójogi törvény sze­rint bárhol gyűjthető Ajánlási Szelvény, kivéve: tömegközleke­dési eszközökön, egészségügyi intézmény betegellátó részlegében, munkaidőben, munkaviszonyból fakadó munkavégzési kötelezett­ség teljesítése közben, fegyveres erőknél és fegyveres testületek­nél szolgálati viszonyban lévő személytől á szolgálati helyen vagy szolgálati feladat teljesítése közben. ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG A kisgazdák Jelöltjei A Független Kisgazda,- Föld­munkás és Polgári Párt 1990. ja­nuár 19-én a Megyei Művelődési Központban tartott megbeszélé­sén az alapszervezetek képvise­lőinek beleegyezésével az alábbi személyeket jelöli képviselőnek, mert véleményük szerint a Füg­getlen Kisgazdapárt programját sikeresen, felkészülten, valódi gazdaszellemben fogják képvi­selni a T. Házban is. 1. választó- körzet: dr. Nagy Miklós Nyír­egyháza. 2. választókörzet: Gom­bos József Nyíregyháza. 3. vá­lasztókörzet : Farkas Antalné Ti- szabercel. 4. választókörzet: dr. Veres Ferenc Üjfehértó. 5. vá­lasztókörzet: Bálint Pál Keme­cse. 6. választókörzet: dr. Kiss Tibor Penészlek. 7. választókör­zet: Révész Balázs Tuzsér. 8. vá­lasztókörzet : Gyöngyösi András Nyirmada. 9. választókörzet: dr. Torgyán József Budapest, a FKgFPP főügyésze. 10. választó- körzet: dr. Kávássy Sándor Son­kád. A Független Kisgazda,- Föld­munkás- és Polgári Párt Sza­bolcs-Szatmár-Bereg Vármegyé­ben a 10 választókörzetben mind az egyéni, mind a listás válasz­tásokon jelöltet indít a kisembe­rek méltóságáért. — kaptuk a tájékoztatást Cserbakőy Leventé­től, a Független Kisgazdapárt megyei sajtótitkárától. Tiltakoznak: a kereskedők Reálisabb megítélést! Nem értünk egyet az APEH nyilatkozatával, melyben rólunk, kereskedőkről Is szól a január 20-án megjelent „Fék a látha­tatlan jövedelem elé” eimű Írás­ban. A nyugtaadási kötelezettség a kereskedőknek nem kisebb anya­gi, mint többletmunkateherrel jár. Ugyanis a pénztárgépet, melynek ára 60—70 ezer forint, egy tételben meg kellene venni (sokan nem tudják megvenni, hiszen jövedelmük nem teszi ezt lehetővé). Igaz, azok a kereskedők, akik AFA-alanyok, évek alatt leírhat­ják az árat. De ezt nem az ál­lam fizeti ki nekik, hanem a ve­vő, hiszen az ÁFA-t mindig a vevő fizeti meg. A vevők pén­zét arra használják, hogy a ke­reskedőt nagyobb adminisztrá­ciós munkára kényszerítsék. Ilyen nehéz gazdasági helyzet­ben, miközben a lakosság egy részének fizetése a létminimumot sem haladja meg (megyénkben) — miért kell a vevő pénzét ilyes­mire kötelezni? — Lenne ennek máshol is helye az állami költ­ségvetésben. Be lehet-e szerezni belátható időn belül ennyi pénz­tárgépet? Esetleg valutáért? Ezekkel az egyszerű számítá­sokkal is bizonyítani akarj úk, hogy a vevőt nem megkárosítani, hanem tisztességes árakkal meg-' tartani akarjuk. Jegyzéket, számlát bárki kért eddig is, ad­tunk, de nem kötelező jelleggel — ám úgy érezzük, hogy a ké­réseket minden esetben teljesí­tettük. Ezért a „Fék a láthatatlan jö­vedelem elé” címet a magánke­reskedelem részéről kissé Irrltá- lónak tartjuk, elég sok az el­lenőrzési szerv ahhoz, hogy ke­reskedőnek „LÁTHATATLAN JÖVEDELME” elé gátat vessen. Mindezek után úgy érezzük, hogy a január 22-23-ra meghirdetett munkabeszüntetés jogos. A Jel­szavunk továbbra is az marad, „TISZTESSÉGES” kereskedelem elvén akarunk dolgozni! Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megyei ke- reskedők nevében: Szőke László virágkereskedő, Bodnár András divatáru kereskedő, Rácz And- rásné zöldség-gyümölcs keres­kedő. Az OTP is lépett (Folytatás az 1. oldalról) ság megtakarítási kedve az­óta folyamatosan csökken. Tavaly az év eleji 231 mil­liárd forint összegű lakossági betétállomány 24 milliárd fo­rinttal apadt. A valutaforgalom viszont jelentős mértékben bővült: míg 1988-ban 1,2 millió al­kalommal 8,5 milliárd forint értékű valutát vásárolt a la­kosság, tavaly 2,5 millió té­telben, 17,3 milliárd forintnyi valutát adott el az OTP. A lakosság 1989-ben 7 milliárd forintnyi valutát helyezett el OTP-számlákon, így az. azokon lévő teljes összeg 23 milliárdra rúg. A takarékpénztár a lakos­sági megtakarítások értéké­nek megőrzésére az idén je­lentősen emeli a betétek és értékpapírok hozamát. Az át­lagkamat várhatóan eléri a bruttó 21,5 százalékot — ám a bruttó és nettó kamat kö­zötti különbözetet, a kamat­adót — a törvényben meg­határozott betéteknél — az idén is a pénzintézet vállal­ja magára. Az átutalási beté­tek évi kamata már január 1-jétől 14 százalék az eddigi 12 százalék helyett, február 1-jétől pedig az egy évre le­kötött kamatozó betétekre is nettó 19, a kétéves leköté- sűekre 19,5, a hároméves le- kötésűekre pedig 20 százalé­kot térít a pénzintézet. Az if­júsági, az új otthon és a la­kástakarékossági betét — amennyiben azt öt éven túl használják fel — február 1-jétől évi 22 száza­lékkal kamatozik az eddigi 18 százalék helyett. Ha a pénzt nem lakásmegoldásra fordítják a betétesek, akkor a kamat csak 17,6 százalék. Kedvező változás a lakás­ra gyűjtőknek: az eddigi évi 7200 forint helyett az idén 12 000 forintot vonhatnak le az adóból. A méltán kivívott demokrácia már nem teszi és teheti szüksé­gessé egy-egy helyi pártszervezet kezdeményezésének koordinálá­sát és tiszteletben tartjuk most is a nagyecsediekét, amely e lap­ban jelent meg a lakáskamatadó fizetésének megtagadására. Azonban á tisztesség és a sok telefonáló úgy kívánja, hogy fel­hívjuk az állampolgárok figyelmét a jelenlegi következményekre is, ami jogszerű megfogalmazással: egyébként az adó meg nem fizetése esetén az adóhatóság a lakossági adóigazgatási eljárás ál­talános szabályait alkalmazza. Nevezetesen: meg nem fizetés ese­tén havi 2%-os adópótlékot kell megfizetni, azt az adóhatóság le- tiltás útján, de közvetlen végrehajtási jog alapján is beszedheti. Nem lehet a lakosság terheit fokozni, ezzel mi is egyetértünk. Kinyilatkoztatta ezt elnökségünk is; soraiból a kormányfő azt kö­vetően távozott. A Parlament mégis kedvezőtlenül foglalt állást. Ezért kezdeményezzük, hogy a.Parlament vizsgálja felül döntését. Ehhez kérjük a csatlakozást, nemcsak a párt tagjaitól! • SZOCIALISTA PART SZABOLCS-SZATMÄR-BEREG MEGYEI SZÖVETSÉGE Az MDF zászlébontása Szatmárcsekén (Folytatás az 1.. oldalról) cigányság helyzetével, prob­lémáival. valamint az- inflá­ció megfékezésének és ajö-. vedelmek gyarapíthatóságá- nak esélyeivel. A lelkesítő szavak ellené­re az addig fegyelmezett kö­zönség körében megkezdő­dött a fészkelődés — csak­nem két órája ültek a hideg­ben — egyesek eltávoztak, mások ültek a helyükbe. És akkor robbant a választási bomba. Megütközött a hata­lom a helyi tanácselnöknő. illetve az MDF, a felszólaló MDF-tagok és szimpatizán­sok személyében. Kiderült: a megyei tanács kiutalt a rendezvényre öt­ezer forintot, abból befűthet- tek volna, ám az valahol el­tűnt. A tanácselnöknő meg­vádolta az MDF-et. ha nem „szórná” a pénzét, befűttet- hetett volna. Mire Takács Péter, az MDF megyei elnö­ke indulatosan kifakadt: még a síremlékre tett koszo­rú árát is saját zsebből ad­ták össze húsz forintjával, és nem közpénzen vett benzi­nen autóznak, mint hivatalos helyeken. Innen-onnan be­kiabálások hangzottak a ta­nácsi vezetők ellen: mond­jon le. mondjon le. Egy perc alatt kijártuk a demokrácia iskolájának egyik osztályát: egy „szóno­kot”. akinek a beszédével a közönség nem volt elégedett, a második felszólalási kísér­leténél hétszer kitapsoltak. Az emberibb, emberi élethez való jogot fogalmaz­ta meg zárszavában Hamvas László. Az MDF azt nem ígérheti, hogy 1991-re. vagy 92-re jobb, szebb lesz az éle­tünk — a mára kialakult helyzet következményeit már nem lehet kivédeni. De azt vállalja az MDF, hogy küzde­ni fog a népért, a nemzetért, szembehelyezkedik a hata­lom hibáival, következetesen végigmegy az úton. és ha jönnek is szembe, nem fog kitérni. A választási küzde­lem első tapasztalatai sze­rint ami Szatmárcsekén tör­tént. híven tükrözte a vidéki Magyarország állapotát, ér­dekes, izgalmas és tanulságos volt. Baraksó Erzsébet Nézetek, vélemények, kritikák n megye élelmiszer­gazdaságának jövőjéért A Szabolcs-Szatmár-Bereg me­gyei Agrárszövetség és Agrárka­mara egyidejűleg foglalkozott a szocialista piaci kapcsolatok vár­ható változásának a megye élel­miszer-gazdaságára gyakorolt hatásával. Mindkét szervezet egységes ál­láspontra jutott abban, hogy a folyamatban lévő események a megye élelmiszer-gazdaságát sa­játosan érintik és az emiatt ki­alakuló feszültségek feloldása, a helyi tevékenységen túl központi intézkedéseket Is Igényelnek. En­nek érdekében levélben fordul­tak országos elnökségeikhez, melynek tartalma a következő: „A szocialista piaci kap­csolatok népgazdasági mérséklé­sének szükségességét az elnökség tagjai megértik és elengedhetet­lennek tartják. Ezzel összefüggés- ben a megyében Is jelentkeznek halaszthatatlan üzemi feladatok (új piackutatás, termelési szer­kezet átalakítás stb.). Szabolcs-Szatmár-Bereg me­gye viszont éppen a földrajzi közelségéből, a határmentiségből adódóan több olyan, a központi szervek által Is preferált ’ágazat- fejlesztést valósított meg, melyek rövid idő alatt, de még közép­távon sem konvertálhatók, így azok megléte a jelenlegi, de kü­lönösen a várható feltételek mel­lett eleve veszteségforrás. A megyében lévő mintegy 25 ezer hektár télialma-terület el­sődlegesen a szovjet piacra ala­pozottan alakult ki. Az e terü­letről évenként várható 5—700 ezer tonna almatermés más pia­cokon nem helyezhető el. Ez a gyümölcságazat a megye lakos­sága nagy részének meghatározó foglalkoztatását, jövedelmét Ille­tően, megélhetését nagymérték­ben biztosította és biztosítja. Jogos aggódást vált ki ezért, hogy mi lesz akkor, ha ez a piac érzékelhetően beszűkül, esetleg megszűnik? Hasonló helyzetben vannak az ilyen cél­ból telepített élelmiszer-feldolgo­zó és -forgalmazó üzemeink is. A Jogos kétségbeesést csak alá­támasztja, hogy a csökkenő ex­portkontingenseket elosztó köz­ponti szervek nincsenek tekin­tettel a megye ez Irányú sajátos helyzetére.” Mindkét fél kezdeményezte az országos elnökségnél, hogy az e témában Illetékes országos szer­vek vezetői minél előbb a hely­színen tekintsék át a megye gaz­daságainak ezzel összefüggő hely­zetét és közösen alakítsunk ki a lakosság számára is elfogad­ható további programot. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Adószövetség Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Agrárkamara Alakuljanak nemzetiségi bizottságok A hazánkkal szomszédos, re­formfolyamatokat élő, és a jog­állam kitelejesítéséért küzdő or­szágokban, a Szovjetunióban, Csehszlovákiában, Romániában, az NDK-ban stb. gyorsan, felis­merve a nemzeti kisebbségeket évtizedekig szorító gondokat, az emberi és polgári jogok megsér­tését, szinte máról holnapra ala­kultak vagy alakulnak meg a nemzetiségi szövetségek, kerül­nek képviselőik a parlamentek­be, a legmagasabb népszuvereni- tási testületekbe, intézményekbe stb. Hallatták az ügyben hangjukat egyes hazai pártok, és vezetők is. Üdvös lenne, ha legalább annyi energiát fordítanának az állami, párt, társadalmi szer­vezetek a hazai kisebbségek emberi és polgári jogainak dek­larált elismerésére, Intézmény­rendszerének kiépítésére, or- szággyűlési és helyi népképvise­leteinek biztosítására is. Ügy gondoljuk, van mit tenni saját házunk táján Is. Ezek ismeretében és tudatában a Magyarországi Cigányok Kul­turális Szövetsége Szabolcs-Szat­már-Bereg Megyei Elnöksége ja­nuár 15-ei rendkívüli ülésén úgy határozott, hogy felhívással és egyben javaslattal él. Mintegy ezer tagja nevében fordul a Mi­nisztertanács elnökéhez. Kérjük, hogy még az országgyűlési vá­lasztásokat megelőzően a nemze- ti kisebbségek, arányának meg­felelően minden megyei és vá­rosi tanács mellett alakuljanak meg a nemzeti és etnikai kisebb­ségi bizottságok a cigányság megfelelő számú képviselőivel, az etnikum különböző szerveze­tei küldötteinek részvételével. Ezek a nemzeti kisebbségi és et- nikuml bizottságok segíthetné­nek abban, hogy arra érdemes maguk delegálta cigány nemze­tiségiek kerüljenek be a parla­mentbe országgyűlési képviselő­nek, illetve a hetyi önkormány­zatokba. Az MCKSZ megyei elnöksége nevében: Farkas Kálmán elnök Válasz« Magyar Néppárt kérdésére Varga Gyula vagyon­nyilatkozata A Kelet-Magyarország január 19-i száma közölte a Magyar Néppárt heti kérdését: a megyei adófelügyelőség az elmúlt két évben hány vagyonnyilatkozatot kért jelenlegi, vagy vo’t MSZ(M)P-funkcionáriusoktól. é* sikerült-e valahol láthatatlan jövedelem nyomára bukkanni? Nos, bár nem tudom, hogy ki tette fel a kérdést (az egész párt. annak országos, esetleg megyei vezetősége, netán egy meg nem nevezett tagja) — a magam nevében válaszolni aka­rok a feltett kérdés engem érintő részére. Alulírott, aki 1960-tól dolgoz­tam az MSZMP apparátusában (1970-ig politikai munkatársként, 1983-ig nyíregyházi városi. 1988. december 3-ig megyei első tit­kárként) — vagyoni helyzetem- ről az alábbi nyilatkozatot te­szem : 1. Az 1956-ban kiutalt Iskola u. 7. alatti 2 szobás lakásomat a tanács irodai célokra igénybe vette, s helyette az Északi krt. 25. alatt utalt ki egy másfél szo­básat. 1985—86-ban OTP-, mun­kahelyi és családi kölcsönökből, a Kincs utcán lévő 200 öles hobbitelkem, valamint a Város­major utcai garázsom árából, az IKV-tól kapott lelépési díjból és megtakarított pénzünkből 2-H2 szobás lakást építtettem a Gá­dor Béla utcán lévő társasház­ban. 2. 1977-ben egy 5X6 m-es hét­végi házat építtettem Tiszalökön. Fentieken kívül más Ingatlannal nem rendelkezem. 3. Ingóságaim közül a könyv­tár és egy Lada 2105-ös gépko­csi képez jelentős értéket. 4. Felsorolt vagyonom az aláb­bi forrásokból származott: a) Magam és feleségem havi fizetése, b) esetenként kapott jutalom, c) tiszteletdij 19 éven ke- resztül heti 3 órában vég­zett tanári munkáért és d) 4 évig képviselői tisztelet­díj. Nyíregyháza, 1990. január 20. Varga Gyula Nyíregyháza, Gádor Béla u. 46. A piacgazdaság titka Örömmel és nagy figyelemmel olvastam a Kelet-Magyarország- ban (1990. Január 18. számában) a „Szabad préda” című írást. A cikk napjaink gondjaiból nem­csak az okozatokat: áremelke­dés-elszegényedés, hanem a „kórkiváltó” okokat is elemzi. A Ravasz lehallgatónak, védtelen rendőrök Ügy tűnik, politikai botrá­nyainkban sikerült elérni az európai szintet. Van már lehall­gatási ügyünk is, mint minden jobb nyugati államnak. Az em­ber várja a szokásos menetren­det: parlamenti vizsgálatról, az alkotmánysértő államblztonsá- glak pereiről szóló képes ripor­tokat. Azt, hogy a bűnösökkel kapcsolatba hozható politikuso­kat pártjuk — saját érdekében — egy Ideig nem szerepelteti a nyilvánosság előtt. Az események menete azonban egészen más. A magyar sajtó fő kérdése;,Mi a célja e botránykel­téssel a FIDESZ-nek és az SZDSZ-nek? Hiszen az ország helyzete speciális: Van egy pár­tunk, amely nélkül nincs demok­rácia. („A szocialista párt vall­Intim számítások A Szovjetunió­nak évente 300 millió gumióv­szerre van szüksé­ge — legalábbis a londoni székhe­lyű Nemzetközi Családtervezési Szövetség számí­tásai szerint. Mi­vel London elég messze van Moszkvától, a szö­vetség tényfeltáró küldöttséget me­nesztett a Szovjet­unióba. hogy mi­nél pontosabb szá­mításokat végez­hessen. Eszerint a 300 millió gumi­óvszer mellett 20 millió — egy hó­napra elegendő — doboznyi fogam­zásgátló tablettára is szüksége van a Szovjetunió la­kosainak. A felmérések szerint a Szovjet­unióban a nők fe­le kénytelen a művi abortuszra hagyatkozni'a csa­ládtervezésben. A mesterséges ve­télések száma évente 11 millió felett van. ezer asszonyra 181 jut a Szovjetunióban, míg az Egyesült Államokban 27,4, Svédországban pe­dig 17,7. ja, hogy nélküle . . . semmi esé­lye az országnak a demokratikus fejlődésre — Jelentette ki Pozs- gay Imre.” Népszabadság, jan. 8.) Van ennek a pártnak egy mi­nisztere, aki nélkül a belügy demokratizálása elképzelhetet­len. (Ezt tőle magától tudjuk, ld. uott.) A párt a miniszternek és a miniszter a pártnak nem kö­zömbös. (Horváth István belügy­miniszter: „ . . . remélem, hogy az MSZP vezető testületé érzé­keli: számára Is fontos, hogy ki a belügyminiszter.” -uott.) Ha Így áll a helyzet, miért kell boly­gatni a demokrácia e két alap­pillérét - az MSZP-t és a bel- ügyet — holmi alkotmányelle­nesség miatt? Hiszen a botrány használ az ellenzéknek, demok­ratizálódó rendőreinket viszont elkedvetleníti — mondják, Írják éleselméjü politikai helyzetelem­zőink. Ugyanez, nyíregyházi módra: Jön a botrány híre, mire meg­jelenik Takács Péter — belügyet elmarasztaló — nyílt levele a Kelet-Magyarországban. A kis­vártatva megjelenő rendőrségi válasz ötletes módon a felvételi korrupcióhoz hasonlítja az ese­tet. (Forduljon a népharag egy része a tanárok felé.) Január 12. Békés, Bács-Klsk-m, Csongrád fiatal demokratái és SZDSZ-esel tüntenek a rendőrség előtt. Mi is bemegyünk a FI- DESZ-szel a főkapitány úrhoz kérdezősködni. Gyanakszik, hogy titokban magnóra vesszük a be­szélgetést. Nem sokat érnénk ve­le. A megyei belbiztonság jele­nét, jövőjét firtató kérdések, semmitmondó válaszok. Kény­szeredett udvariasság, bizalmat­lanság. A többi: néma csend... Mester Béla, a nyíregyházi SZDSZ ügyvivője cikk alapján egyértelmű — és ezt egyre többen látják így —, „hány vállalat és üzem szűkebb vezetői gárdája félti az eddig megszerzett kiváltságos helyze­tét. a magas bruttó jövedelmét és a több százezret kitevő évi prémiumát attól, hogy ne adja Isten, a költségek növekedése nyomán ezek az összegek csök­kenhetnek az idén.” Amikor Kertbarát Szövetségünk először vetette papírra 1990-től esedékes munkatervét „Program öt esz- tendőre” címmel, s melynek tö­mör összefoglalója megjelent a Népfront 1989-es 8. számában, sokan értetlenkedve csóválták a fejüket. Megállapítottuk, hogy „Az ország válságos helyzetben van. A mezőgazdaságot agrárolló sújtja, melyhez a vezetés erköl­csi válsága is hozzájárul.” Az agrárolló felgyorsult nyílá­sát, az ipart oligarchia „szemér­metlen harácsolását”, az Inflá­ciós spirál további felpörgését, a termelők érdekeit védő Kamara állíthatja meg. A Kamara egyik feladata: a mezőgazdasági tér- medés integrálása: a termelés, a feldolgozás, és az értékesítés le­hetne. A másik pedig a tagok érdekképviselete, és érdekvédel­me. beleértve a nagyüzemeket a a kisüzemeket is!" Az említett írás helyesen álla- pftotta meg, hogy „a gazdasági pluralizmus nem ismeri (már­mint az etikai kódexet) ezt a megoldást, ott nincs kötelező magatartásforma, ott szabad a gazda és a határ a csillagos ég." A fejlett ipari országokban, a fogyasztói társadalmakban s az általunk annyira áhítozott piac- gazdaságokban (pl. NSZK, USA) jól működő monopóliumellenes, illetve monopolár-ellenes törvé­nyek vannak. S aki ezeket az előírásokat tisztességtelen módon megszegi, számolnia kell a tör­vény szigorával. Hazánkban sem lesz rend addig, amig a vezetés nem veszi komolyan a feladatát s csak a „kisebb ellenállás felé” nyomul! Egy jól működő piac- gazdaságnak nem az anarchia a jellemzője, hanem „a kötelező üzleti tisztesség”. Ha a vállalatoknak felelős tu­lajdonosaik lesznek, ha vállalati részvények birtokában, a létesü­lendő részvénytársaságok dolgo­zót veszik kezükbe sorsuk irá­nyítását. s az úgynevezett me­nedzserek „jól .fizetett alkalma­zottak” lesznek, nem kell majd tartani „a gazdaság diktatúrájá­tól”. Dr. Széles Csaba a Kertbarát Szövetség megyei , elnöke Az engedetlenség ára

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom