Kelet-Magyarország, 1990. január (50. évfolyam, 1-26. szám)
1990-01-23 / 19. szám
2 Kelet-Magyarország 1990. január 23. A Kelet-Magyarország január 10-ii számában örömmel olvastuk Gönczi Mária Milyen iskolarendszert akar az MDF? című cikkét, amely Béke Kata. megyei előadásai kapcsán született. Mégis tollat ragadtam, mert szeretnénk. ha a szülők és a pedagógusok nemcsalk azt látnák programunkban, hogy ismét változtatói, reformálni akarják valakik, valahonnan ia sok-sok változást egyre nehezebben elviselő és egyre több gonddal küszködő oktatást és nevelést, hanem kiderülne, hogy ez a program valóban stratégiai jóllegű — írja levelében Lengyelné dr. Tóth Éva kollégium-vezető, a Magyar Demokrata Fórum kis- várdai szervezetének tagja. Hozzászólásaiban — többek között — kiegészíti a szóban forgó cikket az MDF-prog- rarntervezetnek a közoktatás tartalmával foglalkozó részével, amely szerint a világnézeti nevelésnek a szülő és az iskolafenntartó igényeihez kell igazodnia. Az iskola nem válhat a pártok csatározásainak színhelyévé, de a megújulás erkölcsi megújulás nélkül elképzelhetetlen. Az elmúlt negyven év alatt sokat emlegetett szocialista erkölcs nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, mert nem sikerült ikörüíható- rolni, meghatározni az alapjait és követelményeit. Nem is lehet, hiszen az erkölcs egyetemes, de erre építeni csak az egyházi iskolák mertek. Az MDF ezért alapvetőnek tartja hit- és erkölcstan oktatását alternativ formában, kötelező jelleggel. Az alsótagozaton a szülő, később a diák döntené él, hogy hittant, vagy a párhuzamosan tanítandó tárgyat választja, amely pótolná a vallás művelődéstörténeti és erkölcsi tartalmát. Az értelmi nevelés területén a politikailag nem manipulált történelmi és nemzeti tudat, a tárgyilagos társadalomkép, az ideológiától mentes természettudományos világkép és a demokratikus állampolgári tudat kialakítását tartják fontosnak. Az érzelmi nevelésben pedig a hazához, a szülőkhöz, a családhoz való kötődést kell alapul venni. Reménykedünk, úgy tűnik, mozdult valami. Örömmel tapasztaljuk, s Beke Kata is szólt erről, hogy a jelenlegi művelődési tárca Gilatz Ferenc vezetésével helyesnek tartja az MDF oktatáspolitikai programját. Sarkalatos állításunk: Az oktatásügy stratégiai ágazat, minősége nemzeti sorskérdés — zárja (terjedelmi okokból csak kivonatosan közölt) hozzászólását dr. Tóth Éva. Kömörő azon szatmári kis községek egyike, ahol a lelkészen kívül alig akad felsőfokú végzettségű helyi lakos. A körzetesítések idején a tanács és a tsz, illetve a felső tagozat a szomszédos Penyigén lelt „otthonra”. Az alsósok ösz- szevont osztályokban (tucatnyian) ismerkednek a tudománnyal. Nagy gondot jelentett a két tanítónak, amikor a negyedikben bevezették az orosz nyelv oktatását. A Bács- Kiskun megyei Pedagógiai Intézet sietett az ilyen típusú iskolákban tanítók és tanulók segítségére. Kidolgozták és hangszalagra vették a tantervi követelményeknek megfelelő anyagot. Ehhez feladatlapokat is készítettek. Ezeket a segédanyagokat forgalmazták is. Nysák helyett Toyoták Váltás a mentőknél Kevés a szakember Gyógyeszközök Nyíregyházáról Az ortézisek, protézisek, lúdtalpbetétek, egyszóval a gyógyászati segédeszközök készítőinek munkáját igazán csak azok tudják becsülni, akik ezeket használni kényszerülnek. A megyében egyetlen helyen, a gyógyászati segédeszközök gyárának nyíregyházi fiókjában készítik ezeket. Az igénylők ügyeit egyedül itt intézik. Aki csak egyetlen egyszer is ült már mentőautóban, nemigen vágyik újra kipróbálni. S nem csak azért, mert az önmagában is bajt és betegséget jelent, hanem azért is, mert úgy ráz és olyan kényelmetlen, hogy abba még az egészségesnek is belefájdul a dereka. Az Országos Mentőszolgálat orvosai, szakemberei évek óta panaszolják: nem volt szerencsés annak idején a lengyel Nysák megvásárlása, s nem véletlen az sem. hogy ma már szinte csak a magyar egészségügy használja ezeket az autókat. A sok beszéd nem volt hi- ábavaló. Amint azt a napokban dr. Bencze Béla, az Országos Mentőszolgálat Igazgató főorvosa bejelentette, megkötötték azt az üzletet, amelynek értelmében ezentúl Toyota mentőautókat vásárolunk a japánoktól. Mit szólnak a hírhez? — tettük fel a kérdést dr. Vrau- kó Tamásnak, a nyíregyházi mentőállomás főorvosának. — Csak örülni tudunk. — kezdte a választ, — hiszen már régen vártuk ezt a pillanatot. Nyugodtan állíthatom. ezzel a szerződéssel harminc évet léptünk előre. A Magyarországon futó Nysa mentőautók a legkorszerűtlenebbek közé tartoznak, s nem csak a betegek számára kényelmetlenek, és szakmai szempontból rosszak, zsúfoltak. fenntartásuk is rendkívül gazdaságtalan. Csak mi itt Szabolcsban négymillió forintot költünk évente állandó javításukra, karbantartásukra. Megyénkben összesen tíz mentőállomás van, s ezzel Borsod és Pest után harmadikok vagyunk az országos Értékesítik az elhagyott NDK-s autókat Hétfőn megkezdték Szombathelyen az elhagyott NDK-s autók értékesítését, az első napon megvételre kínált százötven járműért több ezren álltak sorba a vasi Volán telephelyén. Az Autóker Használtautó Kereskedelmi Kft. eladással megbízott dolgozói sorsolásos módszerrel próbálták elejét venni az atrocitásoknak, ami végül is sikerült, s a járművek túlnyomó többsége gazdára talált. Szombathely környékén csaknem háromszáz személyautót és motorkerékpárt gyűjtöttek össze az elmúlt évben, amikor az NDK-s állampolgárok holmijaik java részét elhagyva jutottak át a zöld határon Ausztriába. A járműveket eddig a Vám- és Pénzügyőrség elhagyott vámáruként raktározta. A tulajdonosok egy része azóta visszajött és magával vitte az autóját, a máig gazdátlan járműveket most értékesítik. A vásárlók készpénzzel fizetnek, a pénzt zárolt számlán helyezik el, azért a kocsik egykori tulajdonosai egy éven belül még jelentkezhetnek, de a különböző költségeket leszámítva egyre csökken az az összeg, amit kézhez kaphatnak. A hétfőn megvételre kínált autók zömmel Trabantok Wartburgok és Zsigulik voltak, legtöbbjük 6—10 év körüli. Mindegyiket belföldi piaci áron értékesítették. Kelendőek voltak még azok is, amelyeket fontos alkatrészek hiánya miatt csak bontásra adtak el. Az elhagyott autók egy újabb kollekcióját kedden értékesítik Szombathelyen. ranglistán. A megye mentő- állomásain összesen 71 úgynevezett futókocsi van. Nem mindegy tehát, hogy ezek az autók milyen állapotban vannak, s fenntartásuk mennyi pénzt emészt. Az idei évtől már szállítandó Toyota mentőkre 100 ezer km-ig vállal a gyár garanciát, ami a gyakorlatban azt jelenti. hogy 200 ezret is elmennek anélkül, hogy a szerelőknek egyetlen újjal is hozzá kelljen nyúlniuk. A Toyota-cég vállalta azt is. hogy kiképzi a szervize- lést. karbantartást végző magyar szakembereket, különféle célszerszámokat ad, s szerződésben rögzített igére- tét tett arra is, hogy 1992-ig nem emeli> utána meg egyenesen csökkenti az árat! — A mentőautók üresen érkeznek be az országba, egészségügyi felszerelésükért most komoly versengés folyik a magyar cégek között. A jelentkezők között van a nyíregyházi Mezőgép is, talán nem árulok el titkot, ha elmondom, mi szabolcsi mentősök nekik szorítunk — mondta a főorvos. Kovács Éva Tömbötökből, hónalj mankókból és lúdtalpbetétekből a megye nagyobb városainak gyógyszertáraiban is van lerakat, de éz a készlet minimális — mondja Marinkás Mihály fiókvezető. — Egyéb segédeszközök készítéséhez ide kell bejönni. Sok esetben, sajnos négyszer-ötször is megfordul nálunk egy-egy beteg, amíg a kész darabot megkapja. Havonta háromezren keresnek fel bennünket, és a tizennégy dolgozónk kevés ahhoz, hogy ügyfeleinket gyorsan kiszolgáljuk. Éppen ez az oka annak, hogy az itt készített ortézi- sekre, protézisekre és más segédeszközökre három hónapot kell várni. Ráadásul Bor- sod-Abaúj-Zemplén és Haj- dú-Bihar megye betegeit is ez a fiók látja el művégtagokkal, mivel ezeket-csak itt, Nyíregyházán és Budapesten gyártják. Az igazán nagy gond azonban ortopéd cipőt kapni. — Ortopéd cipőket ugyanis kizárólag a budapesti központban készítenek — folytatja Marinkás Mihály. — Jelenleg egy évet kell várni az ortopéd cipőre. A gyors munkának ez esetben is a szakemberhiány az akadálya, alkatrész- és anyaghiány miatt nem kell várakozni. Beszélgetésünket egy ügyfél érkezése szakítja meg. Azt panaszolja, hogy speciális kerékpárjának javítását saját magának kellett elintéznie. A mozgássérülteknek készített kocsik és kerékpárok javítását korábban a RAMO- VILL végezte — tájékoztat a fiókvezető. — A szerződést azonban az előnytelen javítási feltételek miatt felbontottuk, Ma kényelmesebb ennek intézése, hiszen csak minket kell értesíteni, és mi szólunk a kisújszállási szervizkocsinak. Ok házhoz mennek, és a helyszínen végzik el a javítást. Visszatérve az ortopéd cipőkhöz: a várakozási időt csak akkor tudjuk csökkenteni', ha a vállalati bérmegtakarításból nyugdíjas cipészeket tudnak felvenni, és ők besegítenek a munkába. Mindenütt gond a szakmunkások hiánya. Nyíregyházán a 107-es szakmunkás- képzőben tanulnak diákjaink, akik a végzés után Budapesten tesznek ortopéd szakvizsgát. Sokan itthagyják azonban a pályát az alacsony kereset miatt. Jelenleg 45 forint körüli órabért fizetünk. Valamikor ez a szakma a legmegbecsültebb, legfize- tettebb mesterségek közé tartozott. A közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezőknek, valamint azoknak, akik üzemi baleset következtében kényszerülnek gyógyászati segédeszközt használni, nem kell megfizetni a térítési díjat. A művégtagot valamennyi rászoruló ingyen kapja, viszont ezek javításáért már fizetni kell, és ez sokszor többe kerül, mint egy új végtag készítése. Valamennyi javítást azonnal elvégeznek, alkatrészpótlási gondok nincsenek. A térítési díjaknál nyújtott anyagi segítség nem elég. A szükséges eszközök gyorsabb elkészítése sokkal többet jelentene. Hisz nem lehet sokáig nélkülözni a nélkülözhetetlent. Dajka Béla DRÁGA A SAJÁT VÍZÓRA Öt-hatszoros lesz a díj Nem elég, hogy az 1990-es év az élelmiszerek árának drasztikus emelésével kezdődött, váratlan teherként még egy rendkívül nagy mértékű víz- és szennyvízdíjemelés is a váltunkra nehezedik. Bár a döntésről már az új év első napja óta tudunk, a tanácsi lakásokra vonatkozó mértékéről például csak január 18-án határozott a kormány. Budapesten kell majd a legkevesebb víz-, illetve szennyvízdíjat fizetni, s Baranya megyében a legtöbbet — de vajon mi a helyzet Szabolcs-Szatmárban? Erről érdeklődtünk Szolnoki Lászlónétól, a Szabolcs-Szat- már Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat gazdasági igazgatóhelyettesétől, aki a fogyasztói árról megkereső- sünkor még csak tájékoztató jellegű, vagyis nem hivatalos adatokkal tudott szolgálni. Az Opera balettje Megelevenedett költészet Nagyon nehéz úgy írni a balettről, hogy az az olvasó is némi képet alkothasson az egyes produkciókról, aki történetesen nem látta az előadást. A tánc ugyanis roppant illékony művészet, a pillanatot kellene pillangó módjára csapdába ejtenünk ahhoz, hogy bármikor kedvünk szerint gyönyörködhessünk benne. S ez, ugye hiábavaló igyekezet. Így csupán tanúkat hívhatok annak bizonyítására, milyen ritka élményt jelentett a Magyar Állami Operaház nagyszerű táncosainak vasárnap esti előadása Nyíregyházán a Bujtosi Szabadidő Csarnokban. Tanúm pedig a közönség — az a csaknem ki- lencszáz ember, aki élt az alkalommal, hogy a világ legjobbjai kgzött számon tartott táncosokat láthat „élőben”, hiszen nagyon kevesen engedhetik meg maguknak, hogy egy-egy balettelőadásra a fővárosba utazzanak. A csoda azonban ezúttal helyünkbe jött, itt született meg a szemünk láttára: a Cédrus, a Giselle, a Rómeó és Júlia egy-egy kettősében, Pongor Ildikó, Szakály György, Metzger Márta, Hágai Katalin, ifj. Nagy Zoltán jóvoltából — rendkívüli technikai tudásuk magát a költészetet elevenítette meg. Gyönyörűség volt látni Végh Krisztinát, aki Bach muzsikájára Bejárt művészetéből adott ízelítőt, a kirobbanó Jelenet a Változatok egy gyermekdalra című egyfelvoná- sosból. (Balázs Attila felvétele) temperamentumú Kováts Tibor, Oláh Erika és Eich- ner Tibor humorát, játékosságát a Babákban, valamint a második részben bemutatott egyfelvonásos, Dohnányi —Seregi Változatok egy gyermekdalra című egyfelvo- násosát. S bár Keveházi Gábort, az Operaház balettigazgatóját végül — sérülése miatt — mégsem üdvözölhettük Nyíregyházán, itt volt azonban az egyik legkiválóbb koreográfus Seregi László (a látott produkciók legtöbbjét ő koreografálta), aki éppen most ünnepli hatvanadik »ületésnapját. Az igazi ajándékot mégis mi, a közönség kaptuk... (gm) Elmondása szerint az ivóvízért eddig a közületek köbméterenként 20 forintot fizettek, míg a lakosság Nyíregyházán, illetve néhány környező kistelepülésen 2 forintot, a megye többi helységében pedig 3,80-at, miközben a víz termelői díja 20 forint volt. Hasonló volt a helyzet a szennyvízzel is: a közületek 10 forint, a nyíregyházi lakosok 80 fillér, a többi településen lakók 2 forint szennyvízdíjat fizettek köbméterenként — a szennyvíz termelői díja 10 forint. A megye 120 ezer fogyasztója — ebből 105 ezer a lakossági fogyasztó, ami nem személyek, ' hanem a vízórák számát jelenti — tavaly a víz- és szennyvizdíjra csaknem 400 millió forint állami támogatást kapott. Ez év január elsejétől a közületek az ivóvízért köbméterenként 20,80. a szennyvíz elvezetéséért 13,90 forintot fizetnek a megyében, a lakosság pedig január 8-ától egységesen, Szabolcs-Szatmár egész területén 11,20, illetve 5,30 forintot. A Szavicsavnak ebből az áremelésből nem lesz többletbevétele, ugyanis az állami támogatás ennek megfelelően csökkenni fog. A közületi vízfogyasztást eddig is havonta mérték és számlázták, ezt követően sem térnek el ettől, a lakosságit azonban eddig félévente számlázták, a második fél évtől azonban negyedévente fogják, hogy senki ne kerüljön zavarba a nagyobb ősz- szeg megfizetésével. A legközelebbi számla két részből áll majd, külön tartalmazza az áremelés előtti és külön az ez utáni fogyasztást, a fizetendő összeggel együtt. A közületek és magánházak külön-külön vízórával rendelkeznek, az emeletes házakban viszont az sem ritka, ha száz lakónak van egy vízórája. Mivel bonyolult és drága feladat lenne minden lakáshoz saját vízórát felszerelni — a legkisebb vízfogyasztásmérő ezerötszáz forintba kerül, de sok lakásba nem is lenne elég egy, mert külön vezeték látja el a konyhát és a fürdőszobát vízzel —, hozzá kell szoknunk, hogy valamennyien takarékoskodjunk az ivóvízzel. Változtassunk az eddigi gondolkodásmódunkon, miszerint „miért pont én spóroljak, mikor nem tudhatom, hogy a szomszédom mennyi vizet használ”, hisz valamennyiünk zsebe bánni fogja. Tavaly a megye vízfogyasztása 30 millió köbméter volt, ami félmillióval alatta maradt a Szavicsav által tervezettnek, a szennyvíz pedig 16 millió köbmétert tett ki, ami 1 millióval lett kevesebb a kalkuláltnál. B. A. i visszflgg Az oktatásügy sorskérdés
