Kelet-Magyarország, 1990. január (50. évfolyam, 1-26. szám)
1990-01-22 / 18. szám
2 Kelet-Magyarország 1990. január 22. | Négymilliós tartozás a megyeszékhelyen Megemelt lakbér februártól A csütörtöki minisztertanácsi ülés után már ismertek azok a mértékek, amelyek szerint ez év februárjától a lakbérek, a víz- és csatornadíj megváltozik. Az ülésen döntés született arról is, hogy átalakul a bérlő—bérbe adó viszony. Átlagosan 35 százalékkal emelkednek a lakbérek. Például: az összkomfortos lakások havi bérleti díja 22 forint lesz négyzetméterenként, a komfortosoké 15 forint. A lakbérekhez kapcsolódik a megemelt víz- és csatornadíj, ami igen jelentős. Konkrétan: egy 54 négyzetméteres összkomfortos lakás bérleti díja 1188 forint lesz. Ehhez jön még a 302 forint víz- és csatornadíj, összesen tehát 1490 forintra számíthat a bérlő, ami csaknem a kétszerese a jelenleginek. A Nyíregyházán összegyűlt lakbér- tartozás négymillió-kettőszázezer jorint. A szakemberek szerint ez az összeg a következő időszakban tovább növekedik majd. A megemelt lakbéreket február elsejétől kell fizetni, a konkrét összegről az IKSZV február végéig értesíti a bérlőket. Számos részlet bizonytalan még, mint ahogy az is, hogy az új helyzetben milyen tél- adatai. lesznek az IKSZV- nek, amely a kormányzati döntés értelmében „kivonul” a lakásokból és csak azokat a javasokat végzi el, ame- íyek ^ZÓn..kívül adódnak. Dr. Tóth längs, az IKSZV igazgatója elmondta, hogy a kormányzati döntés bevezet egy lakbértámogatási rendszert. Ez nem a bérleti díjak csökkentésében nyilvánul meg, hanem abban, hogy a tanács — szociális indokok alapján — lakbértámogatást nyújt az arra szorulóknak. Ez egyfelől jó, mert nem csökken a lakóházak fenntartására fordítható pénzösszeg, másfelől valószínűleg növeli a tartozásállományt. A lakbértámogatást ugyanis nem az IKSZV, hanem az állampolgár kapja, aki nem biztos, hogy a lakbér kifizetésére fordítja. A támogatásra egy meghatározott kör jogosult. A hetven éven felüli nyugdíjas, ha nyugdíja nem éri el a létminimum háromszorosát; ahol az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a létminimumot; a három vagy annál több gyermekes családok; a rokkantak; egyéb jogcímen is adhatnak a tanácsok támogatást, de hogy ez mit takar, még nem ismert. Az IKSZV áprilisig két számlát küld a bérlőknek: az egyiken a régi, a másikon az új bérleti díj szerepel. Akik támogatást igényelnek (és kapnak), azoknak április 15-ig csak a régi és az új lakbérkülönbözetet kell megfizetniük. (Feltéve, ha a régi összeget befizetik.) — Ha az IKSZV kivonul a lakásokból, mire fordítja a magasabb összegű lakbéreket? — A kivonulást igazságtalanak tartom, mert nem egyforma teherviselés jár a nyomában. Akik új tanácsi lakásban laknak, azoknak jó ideig nem gond a belső javítás, de az elöregedett bérleményekben bármikor bekövetkezhet a meghibásodás. Nyíregyházán a komfortos lakásoknak a kétharmada ilyen. Ami a pénzt illeti: eddig az IKSZV tevékenységét támogatta az állam, 1990-ben egyetlen fillért sem kapunk. Nagy mozgás várható a „lakásfronton”. Szorgalmazzuk a bérlakások személyi tulajdonba kerülését. Ez évben 1200—1500 lakás tulajdonjoga változik meg. (n. r. a.) Egyházak és teológia A népfőiskolák korát éljük. Nem újkeletű az effajta oktatási forma: hazánkban régi hagyományai vannak, és számos nyugati országban is sikerrel szervezik a fakultatív művelődésnek ezt a formáját. (Nyíregyháza finn testvérvárosában, Kajaani- ban például a rendkívül modern népfőiskola a város kulturális életének meghatározója.) Ügy látszik, Magyar- országon is újra divatba jön ez a hasznos mozgalom, megyénkben is több népfőiskola indul. A Keresztény Népfőiskola Könyvtár» honira, kisdedóvó Mi lesz veled, pártház? A helyi önkormányzatok vették birtokukba a legtöbb településen az MSZMP hajdani pártházait, azonban nem könnyű dönteni arról, hogy mi legyen az épületek további sorsa;: A ^tanácsi és ^lakossági elképzelések gyakran eltérnek egymástól, s ez bizony összetűzésekre ad alkalmat a helybeliek között. Üresen áll egyelőre Keme- csén is az egykori párthaz. A pártházat a tanács kapta meg, s akkor elterjedt a hír, hogy minden lesz ott, csak az nem, amit a nép akar — mondja Szanyi Attila, a SZA ■ BISZ kemecsei szervezetének vezetője.-— Mi, fiatalok művelődési házat szerettünk volna kialakítani, míg a tanács a könyvtárat költöztetné oda. Egy aláírási akciót indítottunk el, s akkor derült ki, hogy a legtöbben azt szeretnék, ha óvoda lenne az épületben. Ezért mi is lemondtunk a művelődési ház gondolatáról, beláttuk, sokkal fontosabb az óvoda, hiszen jelenleg szűkös körülmények között vannak a kicsik. Ha most nem csinálunk új óvodát a faluban, akkor már később sem lesz. — Az óvodában a gyermekek a helyhiány miatt egy csoportban tornáznak, esznek, alszanak. A mosdóban 5 mosdókagyló és 5 WC van. az óvodások száma pedig 144 — tájékoztat Asztalosné Fekete Csilla megbízott óvodavezető és helyettese, Bíró Sándomé. — A helyszűke miatt sajnos sok óvodás korú gyermeket nem tudtunk felvenni. Képtelenek vagyunk ilyen körülmények között eredményes munkát végezni. Ha a régi pártházban óvoda lenne, ott két csoporVajon mikor lesz itt óvoda? tot tudnánk elhelyezni. Az az épület azért is jó, mert mellettet van a bölcsőde. A „pártházi” óvoda megvalósítása érdekében közel négyszáz aláírást gyűjtöttek már a fiatalok, az akcióról azonban Lutter Sándor tanácselnök még csak nem is hallott. — Az MSZP-től átvettük leltárilag az épületet, de a megyei tanácstól azt a kérést kaptuk, hogy amíg a tárcaközi bizottság nem jön a megyébe, minden maradjon a helyén. Szó volt arról, hogy ideiglenesen átköltözik oda a könyvtár, mivel zavarná a nemsokára elkezdődő hattantermes iskola építését. A könyvtárat végül egy másik épületben helyezzük el, de mivel az iskola felépítése minden pénzünket felemészti, igy nem marad arra 1 millió forint, hogy a pártházból óvoda legyen. Ezt az összeget azonban a megyei tanácson keresztül a Művelődési Minisztériumtól megkérvényeztük. Ha megkapjuk a megigényelt pénzt, lesz új óvoda, de ha nem, akkor egyelőre üresen marad az épület, s csak akkor kezdünk az átalakításhoz, ha va- lahonan lesz anyagi fedezet. Természetesen gyűléseket, rendezvényeket addig is lehet majd tartani a nagyteremben. M. Magyar László Júliustól Nyíregyházán Drágábban parkolónk Véres kézzel az udvaron Nyírbogát mellett, Istvánta- nyán lakott a hetvennyolc éves Talpas Péter büntetlen előéletű tsz-nyugdíjas, kettesben a feleségével. A két idős ember félt attól, hogy valaki megtámadta őket. ezért a szobájukban a heverő végénél egy baltát tartottak. 1989. július 6-án 60. házassági évfordulójukra készülve a baltát kiélezték, hogy ne legyen majd gond a hús darabolásával. Azon a napon reggel bementek kettesben a nyírbátori vásárba. hogy vegyenek három malacot. Az alku meg is köttetett, s még fuvarozót is találtak: a 49 éves nyirbogáti Zsuk Józsefet, aki vállalta, hogy az állatokat hazaszállítja. Még a pénzben is megállapodtak, 150—200 forintot mondott a fuvaros. — de aztán mégsem fogadott el pénzt, hanem inkább kérte, hogy pálinkát vegyenek neki. Két decit azonnal fel Is hajtott, majd hazafelé menet még háromszor megálltak egy kis toroköblögetésre. Talpa- séknál tovább folytatták az italozást: a fuvaros nagyon sokat ivott, a házigazda azonban kevesebbet. Amikor az asszony bevitt a szobába egy újabb fél liter pálinkát, az öreg már nem akart belőle fogyasztani. Ezen összevesztek Zsukkal. no. meg azon is. hogy a fuvaros most már háromszáz forint fuvardíjat akart. Zsuk kényszeríteni próbálta Talpast a további pálinká- zásra de mert ez nem sikerült, lelökte a díványról, ahol addig ültek és belerúgott az oldalába^ Talpas Péter erre felkapta a keze ügyébe eső baltát és kilencszer fejbevágta vele vendégét. Aztán kiment a ház elé az ott álldogáló szomszédasszonyhoz, modta neki. hogy megölte a Zsuk Jóskát és mit gondol, lehet-e telefonálni a tsz-közponl- ból? A szomszédasszony, látva véres kezeit, megrémült tőle. Talpas aztán valóban elment a tsz- telepre, ahol az őr nem hitt neki. mert rendes embernek ismerte. ezért hazaküldte. Akkor Talpas a postára akart menni telefonálni, de útközben rendőrökkel találkozott, akik végül elmentek vele a lakására. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság emberölés bűntette miatt vonta felelősségre az öreget. Megállapították, hogy tettét jogos védelmi helyzetben követte el, hisz jóval fiatalabb, erősebb volt nála a rátámadó fuvaros. Az öreg ijedtségében lépte túl a támadás elhárításának mértékét. Éppen ezért négy évi fogházbüntetésre Ítélték, az Ítélet azonban még nem jogerős. II. A. Bliccelőknek plusz 200 forint büntetés Többe kerül a parkolás július elsejétől Nyíregyházán. A Közterület-feimtartó Vállalat főmérnökétől, Róka Imrétől azt a tájékoztatást kaptuk, hogy három díjövezetet alakítanak ki, s ezekben más- más lesz a tarifa. Az első övezetben 20 forintot kell fizetni hatvan percért, ide tartozik a Tanácsköztársaság téren a Bizományi Áruház előtti rész és a Rákóczi utcán az OTP- vel szemközti parkoló. A második díjövezetben tíz forintért parkírozhatunk, ide tartozik a belváros többi része, a megyei tanács, az Irodaház, a Béke-ház előtti terület, a KiskörútnAk a Lut- her-iháztóű. a Lenin térig tartó szakasza, a Hungária Biztosító előtti terület, a Megyei Könyvtár mindkét oldala, a Bethlen Gábor utcának a görög katolikus templommal szemközti része, valamint a Bercsényi utca (itt hamarosan kezdik a parkolóhelyek kialakítását). A harmadik díjövezetben továbbra is öt forintot kell fizetni, többek között a Piaccsarnokkal szemközti parkolóban, s nyáron a Sóstón. Sajnos, hozzá keli szoknunk, hogy Nyíregyháza belvárosában gyakorlatilag ingyenes parkolási lehetőség nem lesz. Ha valakit vigasztal, nem leszünk ezzel egyedül, Hajdú-Biharbam és Borsod-Abaúj-Zemplémbem is hasonlóképpen változnak a díjtételeik. Emelkednek a büntetések és a pótdí jak is, de azok már március elsején. Ezentúl kétszáz forintba kerül a parkolás annak, aki elblicceli az 5 —10—20 forintot, s ha ezt sem fizeti ki 72 órán belül, akkor még ötszáz forinttal emelkedik a büntetés. A drasztikus emelést azzal magyarázzák, hogy eddig nehéz volt behajtani a büntetéseket, ugyanis bírósági úton csak ötezág forint feletti összeg hajtható be. S végül még egy változás: hatályukat vesztik az eddig kiadott szabadparkolójegyek. Az idén váltott parkí- rozóbérletek viszont természetesen érvényesek, ezeket egyelőre továbbra is a régi áron, 5200 forintért árusítják. (cs. k.) Keresztény népfőiskola Újra divatba jön például — a sikeres első félév után — a napokban indítja második kurzusát. Sokan látogatták az első félév tizenhárom előadását, amelyen egyházi és világi előadók, elsősorban a keresztény egyház erkölcsi és szociális tanításairól és azok gyakorlati alkalmazásáról adtak tájékoztatást. Most — mint Cselényi István Gábor vezetőtanártól .megtudtuk — a második kurzuson sorban bemutatják a megyénk területén működő egyházakat a teológia oldaláról is. A Párbeszéd Egyesület és a megyei könyvtár szervezésében működő népfőiskola ahhoz kíván hozzájárulni a maga szerény módján, hogy a keresztény erkölcs újjászületőben lévő társadalmunkban hasznossá válhasson. Az iskola felül kíván emelkedni a felekezeti különbségeken és a keresztény egy- ség törekvés jegyében ökumenikus jelleggel óhajt működni. A kéthetenként tartandó előadások során az érdeklődők hallhatnak a római és görög katolikus, az evangélikus, a református, a különböző kisegyházak és a szerzetesrendek életéről, teológiájáról. Bizonyára sok látogatót vonzanak majd az egyházi művészetekről tartandó előadások is, amelyeken a bizánci egyházművészetről, a vallásos képzőművészetről, a kereszténység irodalmi és zenei jelenlétéről, a vallás és tömegkommunikáció 'kapcsolatáról hallhatnak az érdeklődők. Az előadásokat most is — mint az első félév során — kis alkalmi kiadványok egészítik ki, sőt videókazetták is készülnek. A Keresztény Népfőiskola első előadása január 27-én lesz a megyei könyvtárban, ahol a római katolikus egyházról hangzik el előadás. (bodnár) fa 1856-os népfelkeléssel összefüggő esetekben Nyugdíjemelési kérelem 1990. március 3t-ig Az 1989. év,i xxxvi-os törvény az 1956-os népfelkeléssel összefüggésben elítéltek és a közbiztonsági • őrizet alá helyezettek társadalombiztosítást helyzetét rendezi és megszünteti a korábbi nyugdíjcsökkentéseket. Áz ezzel kapcsolatos kérelmeket 1990. március 31-ig kell beadni az annak Idején a saját jogú nyugdíjat (öregségi, rokkantsági, baleseti, rokkantsági nyugdíj, mezőgazdasági szövetkezeti járadék) megállapító szervhez. A kérelmet az nyújthatja be, akit 1956. október 23. és 1963. április 4. között az 1956-os eseményekkel összefüggésben elítéltek. Kérelemhez csatolni kell azt az igazolást, amelyet az ügyben I fokon eljáró bíróság ad ki, és tartalmazza a szabadságvesztés tényleges időtartamát, valamint azt, hogy az elítélést az említett törvény alapján semmisnek kell tekinteni. Az igazolás megküldése mellett azonosítás céljából közölni kell a személyi számot, az annak idején hozott nyugdíjmegállapító határozat számát, a nyugdíjfolyósítási törzsszámot. Az egy évet meg nem haladó szabadságvesztés esetén az emelés összege 500,— Ft/hó. Az egy évet meghaladó szabadságvesztés után 500,— Ft és minden újabb megkezdett év után 250,— Ft/hó. A szabadságvesztés hatodik évétől minden újabb megkezdett év 200,— Ft/hó. Az emelés az Igazolás benyújtásától visszamenőleg hat hónapra jár, de legfeljebb 1989. október 1-jétől. Az emelés összegének felét az özvegyi nyugdíjas, az árvaellátásban részesülő és a szülői nyugdíjban részesülő is Igényelheti az előző feltételekkel. A szabadságvesztés Ideje szolgálati időnek nem fogadható el, szemben a közbiztonsági őrizet igazolt idejével. Akinek a közbiztonsági őrizetben eltöltptt idejét „ szolgálati Időként nem vették figyelembe, a határozat módosításáért ahhoz a szervhez kell fordulnia, amelyik a nyugdíjat megállapította. Kérelmükhöz csatolni kell a közbiztonsági őrizet tartamát bizonyító igazolást, személyi számot, nyugdlj-megállapító határozat számát, és a nyugdíjfolyósító törzsszámot. A személyi szabadságának korlátozását az őrizetet elrendelő és megszüntető határozattal lehet bizonyítani, illetve a Belügyminisztérium Titkárságának igazgatást osztálya által kiadott igazolással (Budapest, 1903. Pf.: 314). A közbiztonsági őrizetre tekintettel a nyugdijakat az említett mértékben keU emelni. Az igazolások eredeti példányát kell a megfelelő szervhez beküldeni, melyet az eljárás után az igénylő visszakap. Akinek a nyugdíját 1959. január 1. és 1963. április 30. között csak 500,— Ft összegben állapították meg azon a címen, hogy a népköztársaság, az álamhatalom, az áUamigazgatás rendje, vagy a népgazdaság ellen szándékosan elkövetett bűntettet követett el és ezért 3 évnél hosz- szabb Időre ítéltek, kérheti a nyugdíj módosítását a megállapító szervtől. Az is kérheti a nyugdíj felemelését, akinek 1959 után azért csökkentették a nyugdiját, mert ellenséges politikai magatartást tanúsított, és ezért 5 évnél hosz- szabb idejű szabadságvesztésre ítéltek. E kérelmeket a csökkentett nyugdíjra vonatkozóan, a nyugdíjfolyósító szervtől kell kérni a folyósítási törzsszámra való hivatkozással. Pataki László A VILÁG ELSŐ KÉZI FORDÍTÓGÉPE. Angol szöveget fordít japánra a világ első kézi tolmácsgépe. A mintegy 15 centiméter hosszú gép memóriája több mint harmincezer szó felismerésére képes, a lefordított szöveg a gép képernyőjén jelenik meg. (Telefotó — MTI Külföldi Képszerkesztőség)
