Kelet-Magyarország, 1990. január (50. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-18 / 15. szám

4 Kelet-Magyarország 1990. január 18. AZERBAJDZSAN: Rendkívüli állapot Több mint tízezer katonát dobtak át az elmúlt 24 órá­ban a Karabah-hegyvidékre, az autonóm területet övező városokba, a szovjet állam­határ menti azerbajdzsán te­rületekre, ahol hétfőn rend­kívüli állapotot hirdettek ki az örmény—azerbajdzsán na­cionalista bevillongások mi­att, a további vérontás meg­akadályozása érdekében. Szovjet csapatok érkeztek az államhatár menti azer­bajdzsán területekre, így Na- hicsevánba is, hogy megerő­sítsék a határ védelmét. A za­vargások itt december elején kezdődtek, amikor is több tíz­ezer azerbajdzsán követelte a határátlépések könnyítését- s megrongálták a határzárat is. A Pravda szerdai számá­ban kényszerű, de elkerülhe­tetlenül szükséges lépésnek minősítette a rendkívüli álla­pot bevezetését. Megállapítot­ta: csak az erőszaknak gátat szabva, a jogrendet biztosít­va lehet elcsitítani a naciona­lista viszályt, az emberek be­lefáradtak már a vérontásba Menti vagyonát a SZOT? A Független Jogvédő Szol­gálat állásfoglalása szerint a SZOT vezetősége a szakszer­vezetek vagyonát zárt körű részvénytársaságba kívánja átvinni, mégpedig úgy, hogy ebben a társaságban a SZOT mint leendő részvénytulajdo­nos, döntő befolyást tog gya­korolni. A nyilvánosságra került adatok, társasági alapszabály és a szindikátusi szerződés részletei bizonyítják a gazda­sági hatalom átmentését. A vagyon átmentése, és a va­gyon feletti rendelkezési jog szűk csoport kezébe kerülése pedig — a Független Jogvé­dő Szolgálat álláspontja sze­rint — joggal való visszaélés. Lemondott a biztonsági szolgálat vezetője Horváth József vezérőr­nagy, a BM belső biztonsági szolgálatának vezetője a na­pokban levelet írt a belügy­miniszternek, amelyben kérte felmentését, mert a belső biztonsági szolgálattal és sze­mélyével szemben megren­dült a bizalom. Az állambiz­tonsági tevékenységgel össze­függő ügyészségi vizsgálathoz minden okmányt, anyagot Nagyecsedi szocialisták kezdeményezése „Ne fizessük a kamatadót!” Az MSZP nagyecsedi szerveze­te csatlakozásra. szólítja fel az MSZP valamennyi tagját és minden magyar állampolgárt, hogy az SZDSZ által meghirde­tett engedetlenségi mozgalom keretében tagadja meg a kamat­adó fizetését. A pénzügyi kormányzat által kiagyalt és a Parlament által jóváhagyott kamatadó teljes egészében törvénytelen és jog- tipró, újabb indokolatlan teher a lakosság vállán. Ha ezt a pél­dátlan intézkedést a magyar néppel megtehetik, akkor semmi sem szab gátat az újabb tör­vénytelenségeknek, legyenek mégoly törvényesnek álcázva is. Kérünk mindenkit, hogy ta­gadják meg a kamatadóról szóló értesítés átvételét, ne engedjék a költségvetés feneketlen kútjá­ba dobálni az amúgy is megél­hetési gondokkal küzdő lakosság pénzét. Követeljük, hogy a Parlament helyezze hatályon kívül ezt a jogsértő intézkedést. MSZP nagyecsedi szervezete A főszerkesztő postájából A munka becsületéért Országszerte zajlik az élet, a választás jegyében rendeznek különböző ceremóniákat, foly­nak a viadalok a különböző pártok között, a népjólét ér- dekében, hol tisztességes, hol tisztességtelen eszközökkel. Esze­rint nagyon boldog lehet az a nép, — a nép azon rétege, ki­nek kegyeiért esedezve szolgála­tukat felajánlva, annyi szervezet és párt versenyez. A népért? — melyikért? — mikor? és hogyan? A pártoknak azt üzenem mun­katársaim nevében is, hogy nem reklám kell ide, hanem érdek- képviselet. Minden párt külön­böző réteget képvisel, vagy akar képviselni. Csak megjegy­zem, ehhez nem kard kell, orvgyilkosság, hőzöngés — de kell okos koponya, szerető szív. emberség, mások. a társada­lom perifériájára szorult egy­szerű dolgozó emberek megbe­csülése, jogainak tiszteletben tartása, emberszámba vevése. Azért kérdezem, hogy mikor, mert ez a gondolkozásban bekö­vetkezett pluralista, már több tonna papíron rögzített, örök igazságokból felépített malaszt még nem ért el bennünket, nem érezzük semmi pozitív hatását. Igaz. nagy változások korában élünk. Minden megváltozott, át­változott, az árak emelkedtek, a dolgozók szegényedtek, egye­sek kiváltak, mások beváltak, ki -gazdag volt gazdagabb lett, kivétel, csak az urak maradtak prak. Mi munkás emberek vagyunk, nem szeretjük a „púdert”, vagy igent, vagy nemet ismerünk, de •azt, hogy meglátjuk, talán, eset­leg, nem veszi be a gyomrunk. .Pérldául: lesz prémcsi — meg­látjuk, lesz béremelés — talán, a túlórát kifizetik — esetleg. A bérfejlesztéssel egybekötött lét­számleépítésnél még mindig a dolgozó az, aki megy. — Még mindig vannak spekulánsok, üzérkedők, a dolgozók pénzé­vel manipulálok, a melós mun­kája egy fabatkát nem ér. Munkások! Tegyétek életké­pessé szervezeteiteket (szakszer­vezet) — leheljetek életet bele — olyan személyekkel töltsétek fel, akik érdekeiteket képvisel- ni tudják, jogaitoknak érvényt szereznek. Lépjetek fel a gyá­rak, üzemek, tsz-ek felelőtlen kezelőivel, herdálóival szemben, a fosztogatókat szűrjétek ki magatok közül, beosztásra való tekintet nélkül. Ma még pártharcok dúlnak, országszerte milliók úsznak el választási kampányra, reklámra, pedig csak képviselni kellene minden pártnak a népet, a nép minden rétegét népben — nem­zetben és főleg jövőben gondol­kodva. Nagy István munkás. Nábrád benyújtottak. Véleménye sze­rint a belbiztonsági szolgálat nem végzett alkotmányelle­nes tevékenységet, s miköz­ben igyekezett az októberben módosított alkotmányhoz hozzáigazítani munkáját, ál­dozata lett a politikai csatá­rozásoknak. Horváth József szerint félő, hogy ez a biza­lomvesztés a későbbiekben még nagy kárt okozhat. „Azt sem érzem korrektnek — mondotta —, hogy már a vizsgálat megkezdésekor pre- judikáltak, rögtön bűnösnek neveztek ki minket. Ezért én levonom a konzekvenciákat, és lemondok." OLASZ—MAGYAR KAPCSOLAT: Megszűnik a vízumkényszer Magyarország és Olaszor­szág között eltörlik a vízum- kényszert a 30 napnál rövi- debb utazásoknál — ez a leg­fontosabb megállapodás azok között, amelyeket szerdán, tárgyalásai végeztével írt alá Horn Gyula magyar és Gian­ni de Michelis oiasz külügy­miniszter. A magyar—olasz megbeszélések kitűnő légkör­ben folytak, s a felek öt kö­zös nyilatkozatot, jegyző­könyvet és emlékeztetőt írtak alá. A vízumkötelezettség köl­csönös megszüntetése 60 nap múlva, március 19-étől lép életbe. Rákosi irányította Felmentették a Pócspetri-ügy hat vádlottját A Fővárosi Bíróság szer­dán ítéletet hirdetett az 1948. június 3-i pócspetri rendőrgyilkosság perújítási tárgyalásán. A bíróság hatá­lyon kívül helyezte a Buda­pesti Bűntetőtörvényszék 1948. június 11-i ítéletének Asztalos Jánosra és Király­falvi (Kremper) Miklósra vo­natkozó részét. A bíróság Asztalos Jánost az ellene szándékos emberölés bűntet­tében való felbújtói bűnré­szesség miatt, Királyfalvi Miklósi pedig a szándékos emberölés bűntette miatt emelt vád alól felmentette. Hatályon kívül helyezték a Budapesti Népbíróság 1948. szeptemberi, illetve a Nép­bíróságok Országos Taná­csa egy évvel későbbi ítéle­tének Belicza Gyulára, Kus- nyér Jánosra, néhai Konzil i Pálra és néhai Szmolinka Jánosra vonatkozó részeit, s felmentették őket az ellenük társtettesként elkövetett bűn­pártolás vétsége miatt emelt vád alól. (Az akkor elítélt 23 személy közül a Legfőbb Ügyészség hét vádlott javá­ra terjesztett elő perújítási indítványt. Orosz János ügyét betegsége i miatt fel­függesztették.) Ismertették Péter Gábor­nak, a Belügyminisztérium államvédelmi osztálya akko­ri vezetőjének tanúvallomá­sát. A 83 éves Péter Gábor — egyebek között — kije­lentette: Nem adott olyan utasítást, hogy bántalmazza­nak embereket. Mégis előfor­dult kényszervallatás, még­pedig a Rajk-ügyben. Farkas Mihály és Kádár János rendelte el, hogy verjék meg Rajk Lászlót. Amikor én be­mentem a másik szobából — emlékezett —, azt mondtam, ne verjék Rajkot, mert ő nem az az ember, aki verés­re fog beszélni. Nem is be­szélt. Rákosi sajnos megve­retett embereket, beleavat­kozott mindenbe. ,ö irányí­totta a Pócspetri ügyet is. Később, a börtönben jöttem rá — mondotta Péter Gábor —, hogy ezzel a perrel az egyházakat akarta „meg- rendszabályozni”. Szólt arról is, hogy az eset után valóban járt Pócspetri- ben, ám miután visszajött, ezzel az üggyel nem ő fog­lalkozott tovább. Ma sem tudja, miért Budapesten és miért rögtönítélő bíróság tár­gyalta azt. A tanács elnökét, dr. Ölti Vilmost személyesen nem ismerte, nem beszélt vele az ügyről, s emlékezete szerint nem vett részt a tár­gyaláson. Szándéknyilatkozat a választási időszak sajtónyilvánosságáról (Folytatás az 1. oldalról) Szabolcs-Szatfhár-Bereg • megyében is megkezdődött az 1990. március 25-re kiírt országgyűlési képviselővá­lasztási küzdelem. A megyé­ben a választásokban jelöltet állító pártok, különböző szer­veződések, valamint a Kelet- Magyarország szerkesztősége között megállapodás jött lét­re arról, hogy a választási küzdelemben garantálni kell a résztvevők esélyegyenlősé­gét a megye egyetlen napi­lapjában. E szerint a pártok, szerve­ződések egyetértenek azzal, hogy a Kelet-Magyarország szerkesztősége ebben az idő­szakban is önálló szellemi műhelyként, pártsemlegesen, a napilap elemi szabályainak megfelelően végzi munkáját. A Kelet-Magyarország szerkesztősége — a pártok­kal egyetértésben — kifejezi azt a szándékát, hogy vala­mennyi párt választási prog­ramjának helyt ad a lapban; lehetőleg egyenlő terjedelem­ben, azonos tipografizálással, mindenféle szerkesztői be­avatkozást kizárva, ténysze- I rűen közli a pártok választá­si anyagait. 1990. január 15. és február 15. között mindennap egy oldalnyi választási anya­got közöl. Ez a kontingens 1990. február 15. és március 10. között napi másfél oldal, az ezt követő időszakban — a törvényben előírt moratóri­umig — napi 2 oldalra nö­vekszik egyenlő arányban el­osztva a jelölteket indító pár­tok között. E kontingensbe beleértendő valamennyi, a választással összefüggő or­szágos és helyi eseményről történő sajtóközlemény, ré­szét képezik azok az infor­mációk, amelyekre a megyei választási elnökség — vala­mennyi párt érdekében — kéri fel a szerkesztőséget. Egyetértés született arról, hogy a Magyar Néppárt —, melynek megyei központja vidéken van — a saját terje­delmét egy héten egy alka­lommal (pénteki napon) ve­heti igénybe. Február 26-ig a pártok él­veznek esélyegyenlőséget, ezt követően a képviselőjelölte­ket a választókerületek sor­rendjében azonos terjedelem­Módositják az alapszabályt ibolcsi modcüt ajánlana! Kongresszusra készülnek a vállalkozók Minden párt életében jelen­tős eserhény az első kongresz- szus megrendezése, hiszen a megalakulás óta eltelt idő­szak tapasztalatait ezen a fó­rumon összegzik a résztve­vők, s egyben meghatározzák a további feladatokat is. A Vállalkozók Pártja január 20- án tartja Budapesten az első kongresszusát, amelyen részt vesznek Szabolcs-Szatmár- Bereg megyei küldöttek is. Mint Pózmán R óbért, a Vállalkozók Pártja országos elnökségének megyénkben tagja elmondta, minden helyi csoport két küldöttet delegál­hatott a kongresszusra, így a megye 65 helyi csoportjából 130 küldött utazhat a tanács­Értékőrző pályázat A Magyar Népművészetért Alapítvány pályázatot hirdet a magyar néptánc, a népze­ne, a népviselet kutatása, fel­dolgozása, s a széles közön­séghez juttatása témakörök­ben. A pályázaton olyan szemé­lyek és csoportok tagjai ve­hetnek részt, akik példa ér­tékű munkát végeznek a ma­gyar nyelvterület népművé­szetének megőrzése érdeké­ben, illetve azt mind széle­sebb itthoni és külföldi tö­megekkel ismertetik meg ni telesen. Pályázhatnak mind- i azok, akik az alapkutatással — zene, tánc, viselet, szokás gyűjtése, lejegyzése —, tudo­mányos feldolgozó munkával — kiadvány, könyv, hangle­mez, video és hangkazetták rendszerezése, tanulmányok, publikációk közzététele —, oktatási feladatokkal — tan­folyam, tábor, képzés szerve­zése — foglalkoznak. A pályázatok benyújthatók 1990. május 31-éig a Magyar Népművészetért Alapítvány címén (1011 Budapest,. Cor­vin tér 8.). A pályázatok oda­ítéléséről kuratórium dönt. kozásra. A megyei intéző bi­zottság a kongresszusi küldöt­tek utaztatására három autó­buszt adott, amelyek január 20-án hajnali 4 órakor indul­nak Nyíregyházáról a Dózsa György utcai KIOSZ székház elől. (A kongresszus ugyanis 10 órakor kezdődik a ME- DOSZ-székházban.) A kongresszuson a küldöt­tek foglalkoznak majd ügy­rendi kérdésekkel, az alap­szabály módosításával, vala­mint megvitatják az elnökség írásos beszámolóját és meg választják az új vezetőséget Is. Bár csak párhónapos múlt­ra tekint vissza a párt, ennek ellenére az Írásos beszámoló összefoglalja a párt eddigi te­vékenységét, belső életét, helyzetelemzést ad a magyar belpolitikáról, valamint elem­zi a párt külpolitikai kapcso­latait. Szabolcsi javaslat az alapszabály módosítása, ugyanis a tagszerveződések során kiderült, szükséges a megyei intéző bizottság és a városi koordináló bizottságok létrehozása. Az országos kongresszuson a megyei küldöttek képet ad­nak a párt Szabolcs-Szatmár- Bereg megyei helyzetéről, a további elképzelésekről. Sze­retnék bemutatni a „szabol­csi modellt”, amely szerint a KIOSZ, mint gazdasági ér­dekképviselet, hatékonyan együtt tud működni a politi­kai érdekképviseletet megva­lósító Vállalkozók Pártjával. ben mutatja be a lap. A pár­tok egy kiemelkedő megyei választási eseményéről azo­nos terjedelemben, azonos he­lyen tudósít a lap. Megállapodás született ar­ról is, hogy a pártok képvise­lőiből egy sajtóetikai testület jön létre, amely szükség sze­rint ülésezik, s tekinti át az esélyegyenlőség megvalósítá­sát a lapban, s ezeket az ész­revételeket a szerkesztőség további munkája során fi­gyelembe veszi, adott esetben nyilvánosságra hozza. A meg­állapított jogosulatlan hát­rány a bizottság kővetkező üléséig orvosolandó az előnyt élvező párt rovására. A pártok és a szerkesztő­ség közös álláspontja, hogy a választási küzdelem idősza-" kában tekintetbe kell venni a széles olvasói réteg igényét, s ezért a lap a hagyományos, az olvasók által megkedvelt rovatai a politikai küzdelem közepette sem szenvedhetnek csorbát. A Kelet-Magyarország szerkesztősége — a főmunka­társak részvételével — erre az időszakra saját választási irodát nyit, mely összehan­golja minden érdekelt fél igé­nyét. A Kelet-Magyarország szerkesztősége üdvözli a pár­tok által kidolgozott és aláírt megyei választási etikai kó­dexet, melynek előírásait munkája során magára néz­ve is kötelezőnek tart. Nyíregyháza, 1990. január 17. A Kelet-Magyarország szerkesztősége Szerkezet­átalakítás japán tőkével (Folytatás az 1. oldalról) vője”. Látogatásának tapasz­talatait összefoglalva a japán miniszterelnök megelégedés­sel szólt arról, hogy annak eredményeként ma már job­ban érti az Európában zajló törtérlelmi jelentőségű moz­gásokat, s személyes benyo­másai meggyőzték arról, hogy ezen reformoktól már nincs visszaút. Japán történelmi tapaszta­latai alapján Kaifu Tosiki a piacgazdaság jelentőségét hangoztatta. Álláspontja sze­rint csak ez a szabad vállal­kozásra épülő rendszer bizto­síthatja az állami élet stabi­litását, az életszínvonal növe­lését. Japán abban a remény­ben határozta el Magyaror­szág és Lengyelország megse­gítését, hogy ezzel hozzájárul Kelet-Európa jelenleg insta­bil helyzetének megszilárdí­tásához, ami egyben a világ- helyzetre is jótékony hatássá' lenne. Kérdésekre válaszolva Né­meth Miklós egyebek között kifejtette, hogy több lábra kell állítani a gazdaságot, ne­hogy az egyoldalú kapcsolat- rendszerben bekövetkező bár­miféle zavar az egész orszá­got megbénító katasztrófa- helyzetet idézzen elő. A japán miniszterelnök a nap folyamán találkozott Pozsgay Imre államminisz­terrel, majd a Magyar De­mokraták Szövetsége, a Ma­gyarországi Szociáldemokra­ta Párt, a Fiatal Demokra­ták Szövetsége képviselőivel. Szerdán este elutazott Bu­dapestről a Kaifu Tosiki mi­niszterelnök vezette japán küldöttség. A japán kor­mányfőt Németh Miklós mi­niszterelnök búcsúztatta a Ferihegyi repülőtéren. A „KELET” ÁRUHÁZ GAZDAG ÁRUVÁLASZTÉKKAL VÁRJA VÁSÁRLÓIT! Kötöttosztályunk ajánlata: J ^ — női hálóingek, — női velúr és pamut pizsamák, 'js — NDK és cseh melltartók, — férfi pamut- és flanellpizsamák. A Bútor-lakberendezési Üzlet készletéből ajánljuk: — Sandra I és II pácolt szekrénysort, — Opál francia ágyat. — pehely paplanokat, — toll paplanokat és párnákat — szőnyegeket, függönyöket. VÁRJUK TISZTELT VÁSÁRLÓINKAT! EREDMÉNYES VÁSÁRLÁST KÍVÁNUNK! (231)

Next

/
Oldalképek
Tartalom