Kelet-Magyarország, 1990. január (50. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-17 / 14. szám

1990. január 17. Kelet-Magyarország 7 postabontás^ Tanulni szegényen Bármilyen rendszerben élünk, bármilyen kormány vezet minket, a jövőnk egyik záloga a tanulás. Tudós koponyák, felfede­ző-alkotó emberek nélkül az ország olyan, mint a zúgó tengerárban hánykó- dó tutaj. Régi fölismerés ez. Vélnénk, bogy a harma­dik évezred küszöbén nincs komoly akadálya gyermekeink tanulásának Jól képzett, alkalmas szakemberek nélkül — fel­ismertük — különben sem bírná az ország a felzárkó­zást, a haladást. E szép és okos beszédből csupán az hiányzik, hogyan te­remtjük meg a tanuláshoz a feltételeket? Van-e a szegényebb szülőknek anyagi lehetőségük tanít­tatni gyermekeiket? S ha valaki szerencsével elju­tott a főiskoláig, egyete­mig, pénzbeli tehetség nélkül befejezheti-e? V. András nyírbogáti le­vélírónk és felesége nyug­díjas. Havi összjövedel­mük alig haladja meg a tízezer forintot. A lányuk másodéves a budapesti or­vostudományi egyetemen. Féltem őt és hasonló hely­zetben lévő társait, mi lesz, ha a szülők nem bírják majd tovább taníttatni? Nyugdíjuk a létminimum feletti, segélyt tehát nem kaphatnak. Legfeljebb a lány kaphat támogatást a megyétől, ha ösztöndíjat kér. Jövedelempótlékkal, tanulmányi ösztöndíjjal és szociális támogatással ha­vonta négy-hatezer forint­tal segítheti a magyar ál­lam jelképeként az egye­tem, a megye. De ebből fi­zetnie kell az albérletet vagy kollégiumot, ennie, ruházkodnia, közlekednie kell és beszerezni a mé­regdrága jegyzeteket. Va­lamint művelődnie, mert az orvostól nem csak a szakma tudását, hanem széleskörű tájékozottságot. irodalmi-zcnei-képző- művészeti jártasságot is elvár a közvélemény. Jog­gal, mert az orvos a lélek doktora is, mindmáig egy­fajta polihisztor. Tőle azt várja a beteg, gyógyítsa őt ki bajából, újítsa föl tes­tét, nyugtassa a lelkét. Eh­hez pedig kevés az orvos- tudományi szakműveltség. A tudássá nemesülő ta­nuláshoz nyugodt háttér kell. Megélhetési problé­mákkal a lelkében aligha tud elmélyülni a szakmá­jában a fiatal. Még bűn­tudat is gyötri, hogy ott­hon miatta koplalnak a szülei. Ügy tűnik, a tudás­nak bár van hatalma, ér­téke egyre kevesebb, vi­szont egyre drágábban le­het megszerezni. Vajon jól van ez így? Tóth M. Ildikó Becsapták a csapesfiűt Egy kenyértörés és tanulságai Az egyik kis szabolcsi faluból érkezett a levél. Az édes­anya a fiáról írt: Károly kereskedelmi iskolába járt, mint pincértanuló. A szakmunkásvizsgára, sajnos nem sikerült eljutnia, mert megbukott. Gyakorlati oktatáson a közeli nagyközség ven­déglőjében vett részt. A szülők rábeszélték, — hogy el ne vesszen a három év — ismételje meg a harmadik osztályt. Közben a lakóhelyükön nyílt egy eszpresszó az Áfész keze­lésében. A gyerek megszakító ita tanulmányait, úgy gondol­ta — majd csak vizsgázni megy el. és elhelyezkedett a presszóba. — A baj ott kezdődött, ami­kor az italbolt főnöke közöl­te a gyerekkel és velünk — mondja az édesanya —, hogy körülbelül két hónap alatt nagy összegű hiány keletke­zett. Mi a hiányt kifizettük és a fiút elvittük az Áfésztői De nem tudunk belenyugod­ni és nem ismerjük el még a mai napig sem. Az Áfész 17 évesen, szakmunkás-bizonyít­vány nélkül foglalkoztatta Véleményem szerint bedobta a mély vízbe és hagyta be­lefúlni. Nem segítették — Nem adtak neki segítsé­get ebben a felelősségteljes munkában, amit egy gyakor tott dolgozónak sem lett vol­na könnyű ellátni, nem pe dig egy kezdőnek. Több esetben szólt a fiam, s én is, hogy nem nyit ki az állandó verekedések miatt, de a főnök utasította,, hogy „fog ez men - ni”! Véleményünk szerint már az első hiánynál szólni kellett volna. - "így halmozód­hatott fel éz a nagy összeg. De hogy ez miből adódott, ezt senki sem tudja ?! A vesz tesek mi vagyunk. Elveszett három év munkája, idegileg, lelkileg tönkrement a gyereK és mi is. A település presszójában beszélgettem az üzletvezető­vel, Karcsi volt főnökével. — Mi szerettünk volna se­gíteni a fiúnak, de ő nem hagyta. Sohasem panaszkodott. Az első hiánynál azt ígérte kiegyenlíti a számlát. Talán nagyon fiatal, ezért sokan „rászálltak”. Félelemből, vagy valamilyen más okból hitelt és kölcsönt is adott. A füzet­be aláírta, hogy átvette az árukat. Fegyelmezettnek A továbbiakat az Áfész illetékesétől tudom meg. ö is jól ismeri a problémát. — Karcsi beosztottként dol­gozott a presszóban. Nekünk szükségünk volt jó szakem­berre, ismertük, nálunk volt tanuló. S ha nem is rendel­kezett még papírral, három évig tanulta ezt a szakmát. Úgy gondoltuk, ilyen belső elszámolási rendszerben el tudja végezni a rá bízott fel­adatot. Kezdetben nem is volt gond. Az egyik leltár után jelezte az üzletvezető a hi­ányt. Mikor bejött az édes­anyjával, kiderült, a szülők semmit sem tudnak a hi­ányról. Mi a dokumentumo­kat átnéztük, jogszabály írja elő, hogy a „kezelésbe átvett anyagokat teljes mértékben el kell számolni”. Itt norma - lizált hiány (vagy köznapi nyelven káló) nem játszhat közre. Hiába nem érte el még a 18. életévét, munkajogilag felelős a tetteiért. Zsörtölődöm... ... abban a reményben, hogy a fényképen látható szemétdombot eltakarítják a nyíregyházi Északi teme­tő 26-os parcellájából, és nem lesznek többé valaha­volt emberek hantjain vagy mellette illegális szemét­lerakóhelyek. F. Ferencné is hiába ápolja édesanyja végső nyug­helyét. A szomszédos kettős sírhelyet majd’ tíz éve megvette valaki, s azóta sem törődik vele. A temető­látogatók pedig lassan halmot emeltek rajta gazból, elszáradt virágból, koszorúkból, sőt némelyek vécének is használják. (Hogy háborognának, ha az ő kedves emlékű elhunytjuk sírját gyaláznák így meg!) A holtak ligete szent hely (volt), és kell, hogy az le­gyen. Az ember az egyetlen temető, halottairól gon­doskodó élőlény: tudja, hogy őrá is vár a Földanya öle. A három-négy nemzedéket rejtő temető rendje, vagy rendetlensége megmutatja' az élők viszonyát a múlt­hoz, az elmúláshoz — és önmagukhoz. A temető a holtak üzenete az élőknek, mint a tisza- ladányi temető sírkeresztje: „A holtak beszéde: / Amik voltunk, a vagytok ti, / amik vagyunk, a lesz­tek ti. Tirátok is a sír vár, / ha végórátok lejár. / Míg éltek, úgy éljetek, / hogy jó véget érjetek!” (tmi) Fotó: Harasztosi Pál A tények ismeretében Kar­csi már úgy ment be a köz­pontba, hogy ő kilép a szö­vetkezettől. Elismerte a 20 ezer forintos hiányt, amit rö­videsen ki is fizettek. Fel­ajánlottak neki egy másik helyet és részletfizetési ked vezményt. Nem, ő „tisztán” akart elmenni. A törvény betűje és szelleme Szerkesztőségünk jogászá­nak véleményét is kikértem: „A fiatalember önként elis­merte és kifizette a hiányt, nincs lehetőség peres eljárás lefolytatására.” Vannak az ügynek tanul­ságai: érthető az édesanya felháborodása. Az a bizonyos presszó inkább „kocsma”, s az odajárók kihasználták Károly fiatalságát, tapasz­talatlanságát. Segíteni kellett volna neki, mert tény, hogy megfenyegették, sőt meg is verték. Bár az-Áfész jogsze­rűen járt el, mégis jobban figyelemmel kísérhették vol - na dolgozójuk sorsát. Akkor talán nem kerül kenyértörés­re a sor. Mi azért a fiú fele­lősségét sem vitatjuk . . . Dankó Mihály Köszönetek A MAGYAR NÉPHADSEREGNEK Rokkant vagyok, a férjem csökkent- munkaképessé­gű, mind a ketten a hon­védségnél dolgoztunk pol­gári alkalmazottként. Mi­vel betegségem sokszor hónapokig ágyba kénysze­rít, járni is nehezen tudok, nagyon szerettem volna tévét nézni, de a mi régi tévénk már két éve rossz, nem lehet megjavítani. Ezért tavaly télen írásban kértem a honvédelmi mi­nisztert, hogy körülménye­imre való tekintettel se­gítsen, hogy olcsón hasz­nált fekete-fehér televízi­óhoz jussak. Karácsonyra a nyíregyházi Damjanich laktanyából egy hadnagy érkezett hozzánk, a Kár­páti Ferenc honvédelmi miniszter úr által nekünk ajándékozott teljesen új Mecsek televíziót ők hoz­ták el Budapestről. Ezúton szeretnék köszönetét mon­dani a miniszter úrnak, a Damjanich laktanyának, és mindenkinek, aki e hu­mánus cselekedettel igen nagy örömet szerzett ne­künk — írta teljes névvel és címmel T. J.-né nyíregy­házi lakos. az áruházi DOLGOZÓNAK A nyíregyházi északi ABC előtt elveszített pénztárcám miatt hirde­tést adtam fel a lapban. — írta Varga Józsefné Nyír­egyházáról. — A hirdetésre Papp lAszlóné, a nyíregy+ házi Nyírfa Áruház kon­fekcióosztályának dolgozója1 jelentkezett. A pénztár­cámat a benne lévő pénzzel együtt hiánytalanul átadta nekem. Papp Lászlóné ez­zel a cselekedettel ember­ségét, tisztességét bizonyí­totta. Köszönöm, hogy az egyre inkább elanyagiaso- dó világban is megmaradt önzetlennek. A Nyírfa Áruháznak és a kereske­delemnek pedig kívánok sok ilyen becsületes dolgo­zót; HODÁSZ ÉS KÁNTORJÁNOSI LAKÓINAK 1989. december 23-án ja­vasolta Bihari Béla helyi szövetkezeti vezető, hogy indítsunk gyűjtési akciót a Romániában élő népek és se­besültjeik megsegítésére. — írta Kujbus János Hodász- ról. — Szováti Zoltán ta­nárral együtt ezt azonnal támogattuk. Hangosbemon­dón közöltük a lakosság­gal elképzelésünket. Fél órán belül megindult az adakozók áradata. Felke­restük tanácselnökünket* aki készségesen adta a ta­nácshelyiséget, mindvégig velünk volt és segített. Megkerestük a vallási ve­zetőket, hogy szentmiséjü­kön, istentiszteletükön ők is közöljék híveikkel a kez­deményezésünket. Csodálattal tapasztaltuk Hodász és Kántorjánosi népének hatalmas segítő­ikészségét. Az idős asszonyok, embe­rek kézben hozták az ün­nepekre beszerzett cuk­rot, lisztet, rizst, paprikát, ételízesítőket. Olyan em­ber is akadt, aki kerék­páron hozott a lakóhelyé'- ről egy láda burgonyát, al­mát, hagymát. A két község lakóinak segítő­készsége igen megindító volt, cigány lakosaink is több mint 13 ezer forintot adakoztak. Aradra kétszáz­ezer forint értékű tartós élelmiszert juttathattunk el. Köszönjük a lakosok em­berségét, nagy-nagy segít­ségét. Iz olvasá kérdez - a jogász válaszol Mennyi a gyermektartásdíj ? K. L. mátészalkai levélírón­kat gyermektartási díj meg­fizetésére kötelezte a bíróság. Mivel ő még apaságát sem is­meri el, vitatja a gyermek­tartásdíj összegét, arra kérte lapunkat, világosítsuk föl az előírásokról. Dr. Bartha Sándor, lapunk jogi szakértője válaszolt ol­vasónknak, és tájékoztatást adott a módosított családjo­gi törvényről: A szülő a saját szükséges tartásának rovására is köte­les megosztani kiskorú gyer­mekével azt, ami közös el­tartásukra rendelkezésre áll. Ez a szabály nem irányadó, ha a gyermek tartása vagyo­nának jövedelméből kitelik, vagy a gyermeknek tartásra kötelezhető más egyenesági rokona van. A gyermeket gondozó szülő a tartást ter­mészetben, a különélő szülő elsősorban pénzben szolgál­tatja (gyermektartásdí j). A gyermektartásdíjról a szülők megegyezésének hiá­nyában a bíróság dönt. A tartásdíj összegét gyer­mekenként áltálában a köte­lezett átlagos jövedelmének 15—25 százalékában kell megállapítani. A gyermektar­tásdíj meghatározásánál fi­gyelemmel kell lenni: a.) a gyermek tényleges szükség­leteire, b.) mindkét szülő jö­vedelmi és vagyoni viszonya­ira, c.) a szülők háztartásá­ban eltartott más — saját, illetve mostoha — gyerme­kekre, d.) a gyermek saját jövedelmére is. A kötelezettel szemben ér­vényesülő összes tartási igény a jövedelme 50 száza­lékát nem haladja meg. Ha a szülők két vagy több gyer­mek tartására kötelesek, a tartásdíjat úgy kell megálla­pítani, hogy egyik gyermek se kerüljön a másiknál ked­vezőtlenebb helyzetbe, külö­nösen akikor, ha nem egy. háztartásban nevelkednek. A tartásdíjat a.) százalékos arányban, b.) határozott ősz- szegben, vagy c.) határozott összegben és bizonyos jöve­delmek százalékában kell meghatározni. A tartásdíj százalékos megállapítása esetében meg kell jelölni a tartásdíj alap­összegét is. A tartásra kötelezett sze­mély akkor is kötelezhető gyermektartásdíj fizetésére, ha a gyermek az ő háztartá­sában él ugyan, de tartásá­ról nem gondoskodik. Ha a gyermek szülei nem élnek együtt, az apa — amennyiben azt a társada­lombiztosítás nem fedezi — köteles megtéríteni az anyá­nak a szüléssel járó költsé­geket, valamint a külön jog­szabályban meghatározott időre szükséges tartást. E kö­vetelések az anyát — ameny- nyiiben azt a társadalombiz­tosítás is megtérítené — ak­ikor is megilletik, ha a gyer­mek halva született. (A to­vábbi részletekre a jövő heti fórumban térünk ki.) Az illetékes véleménye Megfelel a nyitvatartási idő A nyíregyházi örökösföldi postahivatal nyitvatartási ideje nem igazodik a dolgozó emberek munkaidejéhez — jelent meg lapunkban az örö­kösföldiek panasza. Dr. Ko­vács József postaforgalmi igazgatóhelyettes a Debre­ceni Postaigazgatóságról az alábbiakról tájékoztatta la­punkat : A postahivatalok nyitva­tartási rendjét a Magyar Posta Központjának irányel­vei alapján a Postaigazgató­ság határozza meg, ennek megfelelően tart nyitva a Nyíregyháza 10. sz. (örökös­földi) postahivatal is. Bár hasonló kéréssel egyetlen ügyfél sem fordult a posta- hivatalhoz, felmérték a for­galmat több alkalommal is. A tapasztalat szerint a hétfői hosszabbított nyitvatartás alatt igen kicsi forgalom volt. Emiatt 1989. december 4-től valamennyi kisforgalmú postahivatal — így az örö- kosföldi is — hétfőtől-pénte- kig 8-tól 16 óráig várja az ügyfeleket. A postahivatal bezárása után a szomszédsá­gában működő OTP-fióknál be lehet fizetni az OTP- csekkeket, a Nyíregyháza 3. sz. Postahivatal (Vdröshad- sereg u. 75. sz.) mindössze három buszmegállónyi tá­volságra van, ott hétfőtől péntekig 17 óráig lehet csek­keket befizetni, 18 óráig küldeményeket feladni, totót, lottót vásárolni, stb. Mind­amellett a postaforgalmi igazgatóhelyettes megvizsgál­ta annak a lehetőségét, hogy az örökösföldi posta — ha­sonlóan a városban lévő 3-as, 4-es, 6-os számú postahivata­lokhoz — naponta 10,00— 18,00 óra között tartson nyit­va, ám kiderült, hogy a reggeli órákban tekintélyes forgalom miatt az ügyfelek jutnának kedvezőtlenebb .elyzetbe. A postahivatalban figyelemmel kísérik a for­galom alakulását és ameny- nyiben indokolt lesz, meg­változtatják a nyitvatartási időt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom