Kelet-Magyarország, 1989. december (46. évfolyam, 285-308. szám)
1989-12-08 / 291. szám
1989. december 8. Kelet-Magyarország 3 Finn szemmel a magyar erdő Szakmai gyakorlat favágással Több ezer kilométer távolságból érkezett hazánkba egy finn fiatalember, hogy megismerkedjen a magyar erdő- gazdálkodással. A három hónapból egy hónapot a Nyíregyházi Parkerdészeti Igazgatóságnál töltött el Räinä Ahti, aki belekóstolt a favágók életébe is. A Finnország északi részén lévő Rovaniemi városka erdészeti főiskoláján tanul, ahol a négy és fél évből másfél évet gyakorlaton kell eltölteni. Ennek a gyakorlatnak á része a magyarországi itt- tartózkodás. — Véletlenül kerültem ebbe az országba —meséli Rä- iriä Ahti, — Mindenképpen külföldön akartam az idei gyakorlatot letölteni. Az egyik tanáromnak kapcsolata van a soproni erdészeti egyetemmel, s ő intézte el, hogy ide jöhessek. Azt tudtam, hogy erre kevesebb az erdő; mint nálunk, de kíváncsi voltam Magyarországra. Mielőtt Nyíregyházára jöttem volna, már megismerkedtem Szom- . bathellyel, Sárvárral, Egerrel. Szerettem volna, ha a gyakorlat során dolgozom is, de a programot úgy állították össze a vendéglátók, hogy inkább csak szemlélődnöm kell. Eddig csak itt Nyíregyházán dolgoztam, mint fizikai munkás, az egyik fakitermelő brigáddal voltam két napig. A búcsúzáskor aZ emberek nevetve mondták; hogy jöhetek máskor is. Ä gyakorlat célja az, hogy megismerkedjen hazánk erdőivel, a fafajtákkal, azok minőségével, mennyiségével. Finnország erdeiben négy jelentős fafajta van (lucfenyő, erdei fenyő, nyír, rezgőnyár), hazánkban ennél jóval több Mint mondja, náluk lassabban nőnek a fák, de éppen ezért jobb szerkezeti tulajdonságokkal rendelkeznek. Természetesen nem hagyja szó nélkül a munkamódszerek közötti különbségeket sem. — Nálmik szinte -mindent géppel végeznek, kézi erőre alig van szükség. A Stihl fűrészek helyett közkedveltebbek a Husqvarna szerszámok. A fakitermeléshez js kevesebb ember kell a fejlettebb technika miatt. Áz egyik ember csak dönti a fákat, a másik gallyaz, választékok. a harmadik a markolóval felteszi az autóra, s a kamion már viheti is. Az erdő- és üzem- látogatások, valamint a favágás során igyekeztem minél több emberrel kapcsolatot teremteni. Hallottam arról, hogy a magyarok kedvesek, vendégszeretők, de hogy eny- nyire, azt nem tudtam. Látszik az embereken, hogy szeretnek dolgozni, s a jó munkahelyi kapcsolatot bizonyítja, hogy segítik egymást. Az itt szerzett ismereteket, tapasztalatokat odahaza közvetlenül nem tudom majd hasznosítani a munkámban, de tanulunk majd nemzetközi erdészetet, s akkor támaszkodhatok a most megszerzett információkra. (mml) Állami nyehrizsgák a TlT-ben A napokban Budapesten országos konferencián vitatták meg a TIT nyelvtanárai és az Idegennyelvi Továbbképző Központ vezetőd a közösen szervezett nyelvvizsgák tapasztalatait. Dr. Hargitai János a TIT megyéi titkára az ITK • igazgatójával megállapodott a kihelyezett állami nyelvvizsga tavaszi- menetrendjében; április második félében -a szóbeli, májusban az írásbeli középfokú (felső-) vizsgára kerül sor Nyíregyházán a TIT-ben. A nyelvvizsgára a szervezett átképzésiben résztvevő pedagógusok és a TIT nyelviskolájának utolsó szemeszteres hallgatói jelentkezhetnek. Az egyénileg -tanulók és diákok számára a TIT január-március hóban egy szemeszteres (30 órás) előkészítőt szervez, így ők is jelentkezhetnek a kihelyezett nyelvvizsgára. A jelentkezéshez szükséges nyomtatványokhoz a TIT titkárságán lehet hozzájutni, és a kitöltött jelentkezési lapokat is itt kell leadni 1990. január 10-ig (Nyíregyháza, Lenin tér lO/'a. L emelet). Egy humorista élete Regény I. fejezet 1921. szeptember 6-át írtunk. Ezen a délelőttön sá- padtabban sütött a nap, és rőt faleveleket sodort a zordon őszi szél. Lobogó hajú, tiszta tekintetű ifjú állt meg az ismert élclap segéd- szerkesztője előtt. — Humorista szeretnék lenni — hadarta lámpalá- zasan. — Akkor hozzon, fiam, a sarki hentestől tíz deka abált szalonnát és két szép kovászos uborkát — vetett oda ötven fillért a nagyhatalmú úr. II. fejezettől a befejezésig (Még sok minden történik . vele) 1989. február 15-én lányai, unokái, ükunokái szomorúan állták körül az agg humoristát!. A maradék erejével cigérettára gyújtott, és elégedetten dünnyögte: — Életem, során írtam 8677 krokit és 11 342 humoreszket. Nevem már bizonyára szállóige lett, és névaláírásomat bizonyára szeretettel olvassák drága olvasóim. Ezért végrendeletemben minden vagyonomat, 106 forint és 40 fillért olvasóimra hagyok, akiknek segítségével lettem ismert nevű, népszerű humorista. Tehát írd! — fordult középső lányához. — Én alulírott... — Milyen írott? — érdeklődött a lány. — Ide a nevemet írd — suttogta szelíden az aggastyán. — Hogy is hívják áz apát? — kérdezte kíváncsian középső gyermeke. Az agg humorista keserűen legyintett, és megfogadta, ha még egyszer megszületik, akkor is ezt a pályát választja. Galambos Szilveszter Nem gond a fagyhullám — mondja Teschmajer László, a Vo- ■ Ián járműfenntartási csoport vezetője. A Szabolcs Volán fagyszclgálata folyamatosan ellenőrzi a téli üzemeltetés feltételeit. (Harasztosi Pál felv.) Az MDF-piac sikere Hadüzenet az árfelhajtásnak Hadat üzent a sokat emlegetett, és szidott lánckereskedelemnek és ezzel együtt az árfelhajtásnak a Magyar 'Demokrata . Fórum nyíregyházi szervezete. Ugyanis ez év november 4-től. minden szombaton a megyeszékhelyi Korányi Frigyes utca és a Garibaldi utca találkozása közelében MDF-pia- cot szervez. — Az akció' sikeres — monda Marinka Mihály, az MDF nyíregyházi elnökségének tagja. — Célunk, hogy a termelők és a fogyasztók közvetlenül, tehát a lánckereskedelem kiiktatásával találkozhassanak egymással. Így a termelő és a vásárló nincs kiszolgáltatva, mindketten megtalálják számításukat. Az eddigi tapasztalatok szerint a vevők az MDF-piacon 30—40 százalékkal olcsóbban juthatnak különböző cikkekhez, mint másutt. Az áruskála egyre szélesebb, a vásárlók és az eladók nyüzsgése mind nagyobb. Az MDF a piacát mindad dig működteti, ameddig átírá igény van. Szombatonként összesen már mintegy egymillió forint értékű áru talál gazdára. ' — Az MDF aktivistái saját autójukkal számos állami és magántermelőt kerestek fel ingyen, s kérték arra oftbky az áruikat a Gáribdítii'I utca említett részén „nagyha-" ni árakon”' kínálják fel él-> adásra — folytatja Marinka' Mihály. — A kezdeményezéshez a nyíregyházi Ságviá- ri. Tsz, a Miskolci és a Ballíá- nyi Állami Gazdaság, a nyír- gyulaji, a demecseri, a gáVa- vencsellői _ és más termelők is hozzájárultak. A piacon eddig körülbelül hatszázezer tojás, ötszáz mázsa burgonya, kétszáz mázsa káposzta, harminc 'mázsa fehérgyökér, négy mázsa mák, száz mázsa hagyma talált gazdára. A termelők sem jártak rosszul. A lánckereskedelem kialakulásának megakadályozásán minden szombaton vagy tizenöt MDF-akti- vista tevékenykedik. Az ünnepek előtti árukínálat javításáért az MDF illetékesei előrehaladott tárgyalásokat folytatnak arról, hogy több tíz ezer rántani való csirkét árusítanának az MDF-piacon. Igyekeznek mind több olyan termelőt felkutatni, aki a lakosság alapellátásának javításában hajlandó közreműködni. Üjabban a Romániából menekültek megsegítésére az MDF-piacon pénzgyűjtő urnákat helyeztek el. A pénzadományokkal azokat a menekülteket szeretnék támogatni, akiknek MagyarQr•0 lánckereskedelem ellen •B tolást« a mákig »Szaloncukor a menekülteknek szágon nincsenek rokonaik, ismerőseik és átmeneti táborokban tartózkodnak. A nyíregyházi III. kerületi Honvéd utcai művelődési ház, valamint a Taurus Gumigyár szakszervezeti bizottsága is felajánlotta segítségét. Például a gumigyár nagy mennyiségű szaloncukrot juttat _ a menekültszállásokon karácsonyozó gyerekeknek. (cselényi) I változtatás kikényszerítése I katedrán állá védelmében Kiválik-e a pedagógusok szakszervezete a SZOT- ból? Sikerül-e a szervezeti -megújulás, vagy minden, marad a régiben? Mit tehet a pedagógusok szakszervezetének megyei bizottsága Szaboles-Szatmár-Bereg lemaradásának felszámolása érdekében? Ezekről a kérdésekről is szó esett a megyei bizottság titkárával folytatott beszélgetésben. Béres Jánost abból . az alkalomból kerestük meg, hogy december 9—10-én kerül sor a pedagógusok szak: szervezetének balatonfüredi küldöttértekezletére, amelyen megyénket tizenöten képviselik. .\ Kei ciiiojiii:« ravn Az ágazati szakszervezet májusi kongresszusa sok fontos kérdésben döntött, de arról nem esett szó, hogy a pedagógusok szakszervezete csatlakozzon-e a most formálódó Országos Szakszervezeti Szövetséghez, vagy sem. A pedagógus-szakszervezet megyei titkárának tapasztalatai . szerint a tagság úgy látja, hogy a SZOT nem akarja igazán a szervezeti megújulást, hanem a hatalmát, az anyagi eszközeit Yáltózó Szatmár Új technikával Nagy örömmel fogadták a fehérgyarmatiak annak idején a hírt, hogy a megyei tanács a területfejlesztési alapból 30 millió forinttal támogatta az Ipari Műszergyár el- . képzeléseit. Időközben elkészült a műhelycsarnok, s a szociális létesítmények. Emellett a gyár 60 millió forintot szánt a gépi beruházásra. Az eddigi hagyományos eljárás mellett technikai előrelépésre is vállalkozott az IMI. Számjegy vezérlésű gépek álltak munkába, melyek csodájára jártak napokig a gyárbeliek. Van szakmunkás, aki Svájcban tanulta meg a 18 millió forintért vásárolt, Kei - lenberger köszörű kezelését, amely 0,2 mikron pontossággal dolgozik.- - A gyáriak szeretnék növelni az új gépek műszakszámát, s ezzel a termelékenységet. A főleg fiatalokat foglal koztató szatmári vasasoknál nem jelent gondot a továbbképzés; így a villanymotorok forgórészeinek, csapágyhelyeinek méretre esztergálása, köszörülése — illetőleg e munkák elvégzése nem akadályozza újabb megrendelések teljesítését. Molnár Károly Kormány István esztergályos programozza a számjegyvezérlésű gépet; • • •, akarja átmenteni egy későbbi időpontra. Erre mutat, hogy hallani sem akar vagyonának (vagyonúnknak!) a megosztásáról. A szakmai szakszervezetek —, amelyek a tagdíjakat is fizetik — hozzák létre a szakmák szövetségét, s ez alakuljon meg rögtön á megyében is az SZMT: megszűnésé után! Ne legyeiiek ‘ktíordíTiációS' bi zott- ságok, ahogy a SZCÍT isakar- ja, mert ezek csak a’hatalom átmentésének eszközei. (A miegyében ennek ellenére mégis létrejöttek.) A balatonfüredi tanácskozás két kérdés köré szerveződik : a szervezeti megújulás és az oktatásügy helyzete. A küldöttség fontos problémákat akar a résztvevők tudomására hozni. Változatla.- nul az utolsó helyek egyikét foglalja el megyénk az intézmények fenntartási költségeinek nagyságában, a bér- színvonalban. Intézményeink egy része működési zavarokkal küszködik. (Nincs pénz fűtésre, világításra.) A működés költségei nem emelkedhetnek az infláció ellenéi re. Igaz, hogy a működési és a bérköltség között jövőre nem lesz különbség, de köny- nyén előfordulhat, hogy a bérek egy részét fűtésre és •világításra kell fordítani. A pedagógusok szakszervezete megyei bizottsága követeli a megyék közötti bérkülönbségek felszámolását, és azt, hogy a kormányzat vállaljon garanciát, arra: azonos végzettségre és munkában eltöltött időre ugyanannyi bért kapjanak Budapesten és mondjuk Piricsén. Az oktatásra adott pénzek az oktatásban jelenjenek meg, mert az ellenkezőjére is van példa. Ennek is meg kell teremteni az intézményes garanciáit. Csökkenteni kell a pedagógusok és a tanulók heti kötelező óraszámát. ' • . A jelenlegi folyamatokat ismerve fel kell készülni a pedagógusok munkanélküliségére, ami az alsó fokon — hamarosan bekövetkezik. Túl sok szó esik napjainkban az ország gondjairól, köztük a pedagógusokéiról is, de a tettek a legtöbbször elmaradnák- Ha a balatonfüredi " értékézleten nem úgy alakulnak _a dolgok, ahogy szeretnék,." ä pedagógusok szakszervezete megyei bizottsága "megkezdi önálló működésének' előkészítését. (kf.a.)