Kelet-Magyarország, 1989. december (46. évfolyam, 285-308. szám)

1989-12-06 / 289. szám

6 Kelet-Magyarország 1989. december 6. Szerencse Bizony megtörtént már mindannyiunkkal, hogy valamilyen szerencse éri, de mire annak eredményét élveztük volna — olyan tortúrán kellett keresztül menni, hogy elátkoztuk ezerszer azt a pillanatot, amikor a Fortuna ke­gyeltje lettünk. Valahogy így van ezzel Orosz Béla is Sóstóhegy­ről. A nyáron vásárolt egy „Szerencse sorsjegyet”, melynek a húzása október 24-én volt. A bilétán ta­lálható tájékoztatóból ki­derült, hogy az eredményt a Népszabadság és a me­gyei lapok tájékoztató jel­leggel közlik. A hivatalos nyereményjegyzék pedig november 15-től megte­kinthető a postahivatalok­ban és a nyeremény be­váltására jogosult üzle­tekben. A sorsjegy bemu­tatója november 15. és 1990. január 15. között válthatja be a nyeremé­nyeket, — vidéken 100— 500 forint között — a Centrum Áruházakban és az ÁFÉSZ-boItokban. Nos olvasónk nyert 500 forintot. A tájékoztató alapján betért a legköze­lebbi (sóstóhegyi) ABC- be, hogy levásárolja. A boltvezető elvette a jegyet, majd megkérdezi a köz­ponttól — mondta, — mert neki nincs semmiféle jegy­zéke, katalógusa. Telefon nincs, ezért személyesen ment be. A központban azt mondták, kell még va­lamilyen papírt beszerez­nie a nyertesnek. Aki közben a postától elkérte 10 percre a hiva­talos névjegyzéket, s be­mutatta a boltban. Ki is pipálták és büszkén mondták neki: a lakóhe­lyén valószínű ő nyert egyedül. Mellesleg a nye­reményjegyzéken szintén szerepelt, hogy minden AFÉSZ-boltban beváltha­tó a jegy. Az árut viszont nem adták oda, mert ez nem az ő jegyzékük, ezt nem tudják figyelembe venni. Panaszosunk ha a bolt­ban járt, rendszeresen érdeklődött. De elfogyott a türelme, ezért megkérte a postamester-helyettest, hívja fel neki az ÁFÉSZ illetékesét. Az illetékes ígérte utánanéznek. S most jött az igazi meg­lepetés — megtudtuk — a kibocsátó nem kötött meg­állapodást a szövetkezet­tel. ök szívesen beválta­nák, de mi alapján? A jóindulatukat tükrözi, hogy kérték, menjen be olvasónk és felveszik a kapcsolatot a kibocsátó szervvel. Tudom ez nem nagy horderejű kérdés, bár 500 forint ma nem kis pénz. Valaki, — úgy érzem még­is — szerencsejátékot űz az állampolgárral, az ide­gekre hazardírozik. Dankó Mihály „Nincs olyan dolgozóra szükség, aki csak nelegedni jár be“ Fodrászok — kényszerpályán Kérem segítsenek- — zárta a beszélgetést a telefon­ban a magát megnevezni nem akaró fodrász. S hogy miért e kétségbeesés, véleménye szerint Nyíregyháza elveszti a legjobb fodrászüzleteit. Helyettük újra kis sufnikban, egészségtelen lyukakban fognak működni. Ebben a létbizonytalanságban nem lehet dolgozni, de ha bővebbet akarok megtudni az ügyről, keressem fel a jósavárosi üzlet dolgozóit, vagy a Vöröshadsereg ut­cai szalont. November 30. csütörtök. Délután a Jósavárosban nincs szerencsém, állítólag minden dolgozó felmondott. A kórházzal szemben lévő szalonban is kicsi a forgalom, mindössze Kálmán Mihályné- nak van vendége. Számára ez a szövetkezetnél az utolsó munkanap. Pedig négy éve tag és mégis felmondott. (Nem érti, miért neki kellett felmondania és miért nem a munkáltató mondott fel ne­ki?!) — A bérleti feltételeket nem vállalhattam, szinte be- lekényszerítettek ebbe a hely­zetbe — mondja. — Holnap reggel a munkaerőszolgálati irodában kezdek, munkanél­küli-segélyért folyamodom Szeretném megkapni az új­rakezdési kölcsönt, s a Rozs- rétszőlőben műhelyt nyitni. Van ugyanis egy félig kész épület, amit be kell fejezni és felszerelést vásárolni... A fizetésem 20 forint volt Mit éreznek, akik marad­nak? Czipó Krisztina a Búza tér­ről jött át alig pár hónapja, sokat gondolkodott, hogy mit csináljon. Neki 6730 forint befizetési összeget állapítot­tak meg, ebből 4800 az áta­lány, 600 az energia, 80 a CSÉB, 1250 az ÁFA, melynek 25 százaléka visszaigényelhe­tő, ha a szövetkezettől vásá­rol anyagot. Fél a jövőtől, mert nem tudja, hogy fogja mindezt kifizetni, hisz alig volt hét-nyolcezer a forgal­ma. — Volt olyan fizetés, hogy csak 29 (!) forintot kaptam kézhez, de borravalóval együtt is ritkán volt több há­romezer forintnál — kapcso­lódik a beszélgetésbe Mészá­ros Andrea. — Különösen té­len esik vissza a forgalom, drága ma ez a szolgáltatás. Inkább mindenki maga csi­nálja a frizuráját. Én sem vállaltam az átalányt, nem tudom, mihez fogok kezdeni. Ügy érzem, kénytelen leszek pályát változtatni. Ezek a dolgozók a bőrükön érzik a létbizonytalanságot. Ügy vélik, a szövetkezet ve­zetősége nem képviselte kel­lően az érdekeiket. De mások is felteszik a kérdést, hogy le­het veszteséges az eddig nye­reséges üzlet? Mit látnak a dolgozók a bérbe adott üzle­tek díjából? Mi lesz a szövet­kezettel, ha elengedik a dol­gozók jó részét? A szerződé­sesek éppen csak a létmini­mumon élnek, kihez fordul­hatnának segítségért? Kiegészítik a részjegyet Megannyi probléma, mely­re Siska Józsefnétől, a szövet­kezet elnökétől vártam a vá­laszt. — A gazdasági változások bennünket sem kerültek el. A működő üzleteinket nyere­ségessé kell tenni. Ennok egyik formája — a vállalko­zás kibontakoztatása — az átalánydíjas rendszer. Az átalány befizetésénél az ÁFA nélküli bevétel 40—50 száza­lékát számoljuk fel a dolgo­zónak. Sajnáljuk nagyon azo­kat, akik elmennek, mert szakemberhiánnyal . küszkö­dünk, legalább 8—10 fodrászt és kozmetikust tudnánk fog­lalkoztatni még. Tavaly 80 dolgozó távozott tőlük. Jó részük kisiparos lett, a kedvezőbb adózás mi­att, de sokan „tengődnek" munkanélküli segélyből. A jósavárosiaknak is felajánlot­ták a lehetőséget, de ők négy személy kivételével felmond­tak. Szomorúan konstatálják, hogy üresen tátongnak a korszerű, gyönyörű szalonok, amiért eddig harcoltak és a garázsokban, pincékben dol­goznak majd tovább a fodrá­szok. A dolgozók kérték, hogy járjanak közre a felsőbb szer­veknél, kapjon ez a szolgálta­tás mentességet az ÁFA alól, de ez nem sikerült és talán ezért érzik, hogy nem képvi­selik az érdekeiket. Munka­helyi tanácskozásokon, kül­döttgyűléseken tájékoztatták őket nehéz helyzetükről és a lehetőségekről. Elmondták, hogy 9 millió forint értékű üzletrész és részjegykiegészí­tés kerül kiosztásra az itt dolgozó munkatársak között. Bíznak benne, hogy ez is ösztönző lesz, mert ez egyfaj­ta részvény, mely adható és vehető. Zsörtölődöm... ... azon a levelen, amit a nyíregyházi Etelközt 20. számú la­kói írtak. Egy éve kitört a lépcsöházukban két ablak — de a legtöbb nem zár jól —, s nem üzemel a kaputelefon sem. Az IKSZV-t már többször keresték, a házmester télire papírt ragasztott a hiányzó ablakszemre. Egész nyáron vár­ták az intézkedést. Az Igazgatóhoz is eljuttatták panaszukat. Az augusztusi válasz szerint „a hiányosságot pótolják.” Nos hivatkozhatnánk a balesetveszélyre, a felesleges ener- giapocséklásra — azt hiszem, jogosan. A szerkesztőséghez küldött tájékoztatás rövid, tömör: no­vember 1-ig az üvegezést egy építőipari kft. elvégezte. A ka­putelefon javítását megrendelték a MODUL-tőI. Vajon miért tartott ilyen sokáig ez az aránylag csekély probléma megoldása? Nem érné meg a vállalatnak — egy „univerzális” szakember alkalmazása, aki ért az üvegezés­hez, vagy a kaputelefon javításához — akkor lerövidülne a várakozás. Nem vezetünk statisztikát, de sok a vita a lakásfenntartók és bérlők között, néha indokolatlanul, néha indokoltan. Ne­héz az igazságra ablakot nyitni, pláne ha kitört... Mit tehet a szövetkezet? Megkerestem a megyei munkaerőszolgálati és szer­vező irodát, ahol arról tájé­koztattak az illetékesek, hogy nem tudnak semmiféle állást ajánlani a munka nélküli fodrászoknak, legfeljebb a 300 ezer forint újrakezdési kölcsönt javasolhatják. Nehéz és ellentmondásos a fodrászok problémája. A szö­vetkezetnek mindenképpen érdeke, hogy nyereséges le­gyen, de ilyen áron is?! Vagy aki nem erre a pályára való, az menjen?! De jó lenne tud­ni, mit hoz majd a jövő! (dankó) Az olvasó a jogász Panaszok, észrevételek Nem köteles a combot felszeletelni, jelentette ki Nyíregyházán, a Szarvas utcai ABC hentesárú osz­tályán az eladó — írja le­velében P. L-né helybeli olvasónk. Felháborodást váltott ki bennem az eset. Egy idős bácsi sertéscom­bot szeretett volna vásá­rolni, — hogy mennyit nem tudom — de a mai árak és nyugdíjak mel­lett valószínűleg, hogy nem kilókat. S mikor kér­te, hogy szeletelje fel neki az eladó, erre emelte fel a hangját. S az idős em­ber szégyenkezve vonult el, mintha valami rosszat tett volna. Kétnapi újságunkról csak a ,,csend beszél”. Pedig sok em­ber hétvégén tud nyugodtan olvasni, és ilyenkor jelenik meg a Rádió és TV-műsor is. Bővebb a lap, nemcsak terje­delemben, de árban is! — ol­vashatjuk Borbély József, Nyíregyháza, Debreceni utcai levélírónk sorait. Az utóbbi időben előfordult, hogy a pos­tás bácsink táppénzre került, vagy csak szabadságra ment. Ilyenkor egy olyan ember he­lyettesítette, aki nem állt tel­jesen hivatása magaslatán. Azért becsületére legyen mondva, mindig megkaptuk (kivéve a népszavazás előtti pénfeken és szombaton) az új­ságokat. Miért akarják megszűn­tetni Jósavárosban az Ungvár sétányon lévő Kisker Iparcikkből tot ? — kérdezik a Jósaváros lakói. Bútorüzletet akarnak nyitni, holott eddig nagy szükség volt erre az üz­letre, mert négy iskola gyermekeinek teremtette meg a tanszerellátást. Szeretnék, ha az illetéke­sek megváltoztanák elha­tározásukat. „Csendélet a városközpontban!?” (H. P. felvétele) kérdez — válaszol KÖTHETÖ-E MUNKASZERZŐDÉS SZÓBAN? Cs. Tibor nyírderzsi olva­sónk írja: „A közelmúltban menekültem át Erdélyből. Megállapodtam szóban az egyik tsz elnökével, hogy műszerészként alkalmaznak 32 forintos órabérért. Már másnap munkába álltam, de különböző okokra hivatkoz­va nem kötöttek velem mun­kaszerződést. Egy hét múlva továbbképzésre küldtek Deb­recenbe. A kiküldetés után, — bérfizetéskor — nem kap­tam viszont egy fillért sem. Mikor érdeklődtem a tsz-el- nökétől, azt mondta, hogy náluk ilyen órabér nem lé­tezik, s 21 forintot ajánlt. Felmondtam, de a három hétért járó fizetésemet mind a mai napig nem kaptam meg.” Nagy Mihály szakértőnk válaszol: Sérelmével forduljon a ter­melőszövetkezet döntőbizott­ságához, mert elsőfokon ők kötelesek eljárni. Kérelmé­ben igényelje az eredeti meg­állapodás szerinti munka­bért, továbbá a munkaköny­vi bejegyzésnek az elrende­lését. (Ilyen esetben „Munka- viszonya megszűnt” bejegy­zést kell alkalmazni.) Eluta­sító határozat esetén kere­settel fordulhat a Nyíregyhá­zi Munkaügyi Bírósághoz. Véleményünk szerint ä termelőszövetkezet eljárása szabálytalan, mert a szóban kötött munkaszerződés az írásban foglaltakkal egyen­értékű. A dolgozó kérésére viszont, a lényeges, érdekeit érintő megállapodásokat írásba kell foglalni. A szó­beli megállapodás esetén is a munkabért három napon belül írásban kell közölni. Ha ez elmarad, a dolgozó a munkaviszonyát harminc na­pon belül bármikor meg­szüntetheti. A munkaköny­vét és a tartozékait azonban az utolsó munkában töltött napon a munkáltató köteles kiadni, és a vonatkozó ada­tokat a munkakönyvbe be­írni. FIZESSEN-E A SZÜLŐ? O. I. levélírónk gyermeke szakközépiskolában tanul. Megbízást kapott, hogy az ott üzemeltetett boltot vezes­se. Elszámoláskor leltárhi­ány mutatkozott, ezért az is­kola vezetése a szülőt akarja felelőssé tenni. Jogos-e az el­járásuk? — kérdezi. Jogászunk dr. Bartha Sán­dor válasza: Az ügyben elsősorban a szakközépiskolában működő ifjúsági bolt szabályzata a mérvadó. Ez határozza meg az üzemeltetésre, az üzlet­vezető (kiskorú személyek) beállítására vonatkozó felté­teleket. Általános szabályok szerint a kereskedelmi dolgozóknak nem kell felelősségvállaló nyilatkozatot tenni. A mun­ka-, illetve a tagsági viszony létesítésekor, vagy a felelős­ségi szabályok változásakor kell írásban közölni az érin­tettekkel az anyagi felelős­ség módját és mértékét. Enélkül felelősségre vonási a jogszerűen nem kerülhet sor, a szülőknek tehát csak ak­kor van fizetési kötelezettsé­gük, ha a gyermekükért kü­lön anyagi felelősséget vál­laltak a kiskorúsága idejére. Jó tudni... ..., hogy a lakáscélú támogatások — így a szo­ciálpolitikai kedvezmény — szabályait egy miniszter- tanácsi rendelet határozza meg. Ennek értelmében azok az új lakásépítők, akik az előírt feltételek­nek megfelelnek, eltar­tott gyermekeik után — szociálpolitikai kedvez­ményben részesülnek. Amennyiben az új lakás építéséhez, az építtetők pénzintézeti kölcsönt vesz­nek igénybe, a törlesztő részletek megfizetéséhez az állam különböző mér­tékű támogatást nyújt a jelenlegi irányelvek sze­rint. S a jövő évben változ­nak-e, illetve hogyan a feltételek? — erre érdem­leges választ az OTP me­gyei Igazgatósága nem tud adni. A kedvezmény, jut­tatások támogatások ko­rábbi és jelenlegi formá­jában rejlő ellentmondá­sok, feszültségek meg­szüntetésével, a lakás- helyzet javítását célzó intézkedések kidolgozásá­val az illetékes miniszté­riumok foglalkoznak. „Kellenek a riasztóeszközök...“ A Fórum rovatban Sziré­na címimel megjelent olva­sói levélre tájékoztatásul, az alábbiakat írja Berényi Le­vente rnk. alezredes, a me­gyei polgárvédelmi törzspa­rancsnok. „A békés szép jövőben hi­szünk mi is, és reméljük, hogy a fegyverzetcsökken­tések elvezetnek abba a kor­ba, amikor a légiriadót jel­ző szirénára nem lesz szük­ség. De most még, — s az elkövetkező időkben — kel­lenek a riasztóeszközök, sőt azok továbbfejlesztett válto­zata, hogy szóban is tájékoz­tatható legyen a lakosság. Elsősorban a közlekedési, ipari, technikai katasztrófák, esetleges természeti csapások miatt. Reméljük elérkezik az az idő, amikor ezekről az eszkö­zökről nem a háború borzal­mai jutnak majd eszünkbe, hanem a mindig fennálló elemi csapások és katasztró­fák veszélye, valamint ezek hatásának csökken thetősé- ge.” „Alkatrészhiány miatt húzódott el...“ A Kelet-Magyarország ok­tóber 25-én megjelent Tes­sék szorozni című cikkére a TITÁSZ nyíregyházi üzem- igazgatóságának illetékese válaszolt. „A közvilágítási lámpates­tek javítása alkatrész hiánya miatt húzódott el. (Azóta a szükséges javítást elvégez­ték). A panaszos levelében három napon belüli határ­időről tesz említést, azonban az ide vonatkozó rendelkezé­sek szerint, az áramszolgál­tató 14 napon belül köteles a hibát kijavítani. Tájékoztatjuk a lakosságot, hogy panaszukat továbbra is a kirendeltségek hibabe­jelentő irodái, illetve a pa­naszfelvevő helyeken jelent­sék be.”

Next

/
Oldalképek
Tartalom