Kelet-Magyarország, 1989. december (46. évfolyam, 285-308. szám)

1989-12-01 / 285. szám

4 Kelet-Magyarország 1989. december 1 A kormány ülése A Gorbacsov—Bush-taláIkozó előtt (Folytatás az 1. oldalról) fejlesztése. A kormány úgy látja, hogy a mezőgazdaság­ban a többszektorúság fenn­marad, továbbra is meghatá­rozó szerepet játszanak a nagyüzemek, ám nő a magán- gazdaságok és a társaságok szerepe. A termelők a jövő­ben szabadon választhatnak a vállalkozási formák között. A kormány úgy tervezi, hogy a csütörtöki ülésen elfogadott koncepciót a nemzeti agrár - kerékasztal elé terjeszti. A koncepciót a kormány felvál­lalja, ám várja a vélemé­nyeket, nyitott a különböző kérdésekkel kapcsolatos ja­vaslatok iránt. A kormány megvitatta az igazságügy-miniszter elő­terjesztését a családjogi törvény módosításáról, s a beterjesztett javaslatot el­fogadta. Ennek alapján ha­marosan a parlament elé kerül a törvénymódosító ja­vaslat, amely megkönnyíti, egyszerűbbé teszi, gyorsítja az örökbefogadási eljárást. Pénteken a tervek szerint a kormány tárgyal a jövő évi gazdasági programról és kpltségvetésről. Megvitatja a lakáspolitikai köticepciót, az ülésen foglalkozik az ál­lami vagyonalapról kidolgo­zott törvényjavaslattal, a tulajdónreformmal, valamint a privatizációs programmal. Amennyiben e fontos kérdé­sek megvitatásával a kor­mánytagok nem végeznek, a maratoninak ígérkező ülést csak szombaton fejezik be. Már 1990-től: Corvin Egyetem Magánegyetem alakítását kezdeményezi az Űj Egye­tem Egyesület amelyet aka­démiai intézetek kutatói, egyetemi oktatók alapítot­tak. Corvin Egyetem névvel az angolszász egyetemi cam- pusokhoz hasonló egyetemet, azaz egyetemi várost kíván­nak létesíteni. Vállalkozá­sukat több szakaszban, fo­kozatosan valósítják meg. Egyes szakokon már 1990 szeptemberében megkezdik a képzést és a továbbképzést. Bejegyezték az MSZP-t (Folytatás az 1. oldalról) dósítójának, Heltai András­nak mértékadó washingtoni forrósból kapott értesülése szerint a két államfő szom­baton a 12 500 tonnás Szla- va nevű szovjet cirkálón ta­lálkozik, s először néhány vezető tanácsadója bevoná­sával, majd négyszemközt ta­nácskozik. A megbeszélések a hadiha­jón együtt elfogyasztott ebéd során is folytatódnak. Másfél órás pihenő után Bush vdsz- szatér a szovjet hajóra (az egymás közelében horgonyzó két csatahajó között tíz perc alatt teszik meg az utat a motorosok) és folytatódnak a tárgyalások. Este (Mihail Gorbacsov a vacsoravendég az amerikai Belknap cirká­lón, ahol a két vezető továb­bi órákat tölt együtt. Vasárnap a Belknap fe­délzetén folytatódik az esz­mecsere. A tárgyalások be­fejeztével, kora délután, a két elnök együtt lép a sajtó elé, hogy nyilatkozzék, de az érdemi tájékoztatásra dél­utáni, külön-fcülön tartott sajtóértekezleteik adnak al­kalmat. George Bush elnök még vasárnap délután Brüsszelbe repül, ahol este Helmut Kohl kancellárral van mun­kavacsorája. ★ Moszkvában találkoznak december elején a Varsói Szerződés tagállamainak ve­zetői: Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsá­nak elnöke tájékoztatni fog­ja a szövetségesek képviselő­it George Bush amerikai el­nökkel folytatott eszmecse­réjéről — jelentette 'be hiva­talosan csütörtökön Jurij Gremitszkíh. A szovjet külügyminiszté­rium információs főosztályá­nak helyettes vezetője nem pontosította a csúcs időpont­ját, de sejtette, hogy arra december 4—5-én kerülhet sor. Ügy fogalmazott ugyan­is, hogy a moszkvai találko­zó Mihail Gorbacsovnak a máltai tanácskozásról való hazaérkezését követően, de még a kijevi szovjet—francia csúcstalálkozót megelőzően jön létre. Kisvqrda: Választás sok hűhóval A Fővárosi Bíróság beje­gyezte a Magyar Szocialista Pártot, amelynek taglétszáma már meghaladja az 51 ezret — jelentette be Vastagh Pál, az MSZP Országos Elnöksé­gének tagja, vidéki titkára csütörtökön. Veszprémben tartott aktívaülésen. Fejér. Komárom és Veszprém me­gye községi pártszervezői vettek részt az eszmecserén, arjiel.Vpek.^ítíiiréi^jét^a párt afá-árpplitikai nté?ás#, mellett a vidéki pártszervező'munka szerepelt. Az MSZP vidéki titkára rámutatott arra is, hogy a népszavazás eredmé­nyei. valamint a regionális pártvezetői tanácskozások azt bizonyítják, hogy az MSZP jelentős politikai befolyással rendelkezik vidéken, s ezt tovább kívánja fokozni ha­tékony országos politizálás­sal. Szólt arról is, hogy az MSZP a parlamenti válasz­tásokat. a má^ politikai erők által** V is megrendeztfetőnek tartja. (MTI) A főszerkesztő postájából II stílus maga az ember A szállóigéket egy emberhez szoktuk kötni. Ezt tette Tóthné Lőrincz Klára is (K-M. novem­ber 25., Hétvégi Melléklet 7. o.) A szólás felelőssége című cikkében. Többek között a kö­vetkezőket írja: „Le style c’ est T hőmmé — írja Marx. A stílus az ember”. Maga az idé­zet tartalma »igaz'lehet, de a szerző nagy tévedés. Vannak Marxtól származó szállóigék. aforizmák, de ez nem az! Már csak annál az egyszerű oknál fogva, hogy a címünkül írt mondatot Marx születése előtt 65 (hatvanöt) évvel már kijelentette gróf George Louis Léclerc Buffon (1707—1788) francia természet- tudós akadémiai székfoglalójá­ban. Ha nagyon precízek aka­runk lenni, akkor az eredeti kijelentést Így kell fordíta­nunk: a stílus magától az em­bertől való. De esetünkben nem ez a lényeg. Marx megjegyzé­sének a legújabb porosz cen­zúrautasításról (1842) című cikkében így ír: „Az enyém a forma, az én szellemi egyéni­ségem. Le style c’est l’homme. De hogyan!” Marx tehát idé­zett, csalT éppen nem jelölte meg forrását — ez filológiai hiba, Idegen toliakkal való ékeskedés. Ne ezt vegyük át Marxtól! Mizser Lajos — Egyre rosszabbul érzem magam a tanácsüléseken, és ma azon gondolkodtam, hogy eljöjjek-e egyáltalán. Végül a lelkiismeretem hozott ide nácstag a kisvárdai tanács r rajta, hogy nagyon komolyan ÉS teljes mértékben iga­za volt. A tegnapi ülésen egyetlen napirend szerepelt, nevezetesen arról kellett dön­teni, hogy az öt pályázó kö­zül kit választanak a ható­sági osztály vqzgtqpének. A kezdés időpontja Két óra lett Volna, de csak fél három után gyűlt össze — nagy ne­hezen — annyi tanácstag, hogy egyáltalán szavazatké­pes legyen a testület. A negyvenhárom tanácstag kö­zül ugyanis általában 25—28 van jelen, és csaik egyszer fordult elő, hogy harminc­ötén voltak. A jogszabály azt írja elő, hogy hatósági osztály veze­tőjének elsősorban jogi vég­zettséggel rendelkezőt lehet választani, de elfogadható főiskolai végzetségű is. Ezen­kívül a pályázónak rendel­keznie kell még kßtßvesgya,-.. korlattal. Ha ezjéj^t teleket szigorúén vesszük* az öt pályázat közül csak kéttöt lehetett volna elfogadni, s mivel a kettő közül az egyik nem helybeli, akár előre le­hetett volna borítékolni az eredményt. Egyébként a pá­— mondta tegnap egy ta- endkívüli ülésén, és látszott gondolta. lyázatokat elbíráló bizottság és a végrehajtó bizottság is a helyibélit javasolta. S hogy miért múlt el még­is négy óra, mire az ered­mény megszületett, és miért kellett ekkora hajcihőt csap­ni? Csak. Mert nem tanácsi dolgozó. Miért kell növelni az appa­rátus létszámát? Az intéz­ményekben nincs előrelépési lehetőség, mert kívülről hoz­nak vezetőt. Mert az életta­pasztalat a fontos, nem az iskolai végzettség. Ez utóbbi gondolatot éppen egy peda­gógus fogalmazta meg, ami­re Sohajda Sándorné — szintén pedagógus — joggal felkapta a fejét, és szót kért. Nem értette, miért kell er­ről a tanácsnak szavaznia, amikor az apparátusnak kell együtt dolgoznia a leendő szakemberrel, s ha tudja, hogy' jol képzett és jó szak­ember, fakkor minek- kell ezt a huzavonát rendezniük a tanácstagoknak. Az utóbbi tanácsülések tapasztalata, hogy képtelenek egy döntést meghozni, százszor kell • va­lamiről szavazni, míg végre megszületik az eredmény, s közben szétzilálódik az adott Megyénkben 56 százalék „nem” Érdekes, teljes körű statisztikát közölt a csütörtöki Népszabadság — ezt vettük át. Eb­ből kitűnik: a megyék nagy többségében az első kérdésre nemmel válaszoltak a szava­zók. Budapesten viszont csak alig több, mint 40 százalékuk — így valóban Budapest volt a szavazásnál a mérleg nyelve. osztály. Az ilyen vita időhú­zás, látszatdemokrácia, és pont egy pedagógus ne von­ja kétségbe az iskolai vég­zettség szükségességét, mert akkor saját munkája fontos­ságát nem ismeri el. Nem az időt kell húzni és feleslege­sen össze-vissza beszélni, ha­nem választani kell, s a meg­választott bizonyítson. Erre egy másik tanácstag társa a régi időket emleget^ te, amikor nem lehetett vé­leményt nyilvánítani, s most végre elértük, hogy minden­ki elmondhatja, amit akar. Csak azt felejtette el, hogy az sem árt, ha a vélemény építő jellegű, és valóban van mondanivalója is, nemcsak a hangját akarja hallatni. Végül kétszer kellett sza­vazni, mert az első alkalom­mal nem volt meg a minő­sített töbség (három szavazat híján). Ekkor titkos szava­zást javasolt az egyik ta­nácstag, amire a többiek azt mondták: vagy vállalja va­laki nyiltan a véleményét, vagy nem. A második sza­vazáson egy ellenszavazat­tal végül Szepesiné dr. Bec­ker Gabriellát választották a hatósági osztály vezetőjé­nek. Egyébként őt javasolta a vb is. De jót vitatkoztak! (csk) Angyal Sándor is Lányi Botiad sorozata (5.) A finn példa — közelről „Háztartás" az áksztÉliozli KAJAANI, NYÍREGYHÁZA TESTVÉRVARO­SA -olyan, akár egy ékszerdoboz. Emberlép tékűeik az utcák, a terek; nincsenek hival­kodó felhőkarco­lók, a várost át­szelő Kajaani fo­lyó romantikus várrészletével — amit eredetileg a XVII. század leg­elején kezdtek építeni egy győ­zelem emlékére — nyugtatóan hat a szemnek és a léleknek. Vendéglátóink — az ottani helyi lap, a Kainuun Sanomat vezetői — gazdag prog­rammal vártak, melynek során találkozhattunk a nyírfákkal sűrűn tűzdelt város tanácsának vezetői­vel is. Hogyan él, miként „vezeti a háztartást” a harmad nyíregyházi lé­lekszámú település ? — mindenek előtt erre keres­tük a választ. Akárcsak Finnország-szerte, itt is koalíciós tanács vezeti a várost, dönt a közösséget érintő kérdésekben. Nem szűkölködnek anyagiakban, mint magyarországi test­vérvárosuk. tehát az idáig vezető út nekik is görön­gyös volt, s most sem mondnak Je arról, hogy minél több pénz gyarapítsa ~a város kasszáját. (Bátran vállalkoznak, különböző részvénytársaságokban ka­matoztatják pénzüket, a már említett „ipari falu” gondolata is ebből fakadt, s arra is irányult, hogy korszerű technológiát tele­pítsenek, és legyen mun­kahely az ott élőknek. Kevés híján egy milliárd márka az éves költségve­tés, aminek kétharmadát az oktatásra, az egészség- ügyi és a szociálpolitikai feladatok, gondok megol­dására költik, közmeg­egyezés alapján. Folynak-e politikai csatározások az 51 tagú városi tanács ülésén arról, mit, hová költsenek? —- érdeklődtünk, feltételez­ve, hogy ez itt természetes. Aztán kiderült: az igazi vi­ták, akárcsak nálunk, itt­hon, a parlament gyakorla­tában, a különböző bizott­ságokban dúlnak, ott hangzanak el érvek és el­lenérvek, s a városi „par­lament” elé már egy kellő­en átgondolt, s a pártok ér­dekeit is magában foglaló javaslat kerül. A polgár­mester-helyettes Erkki Vähämaa, illetve Timó Ha- lonen tanácstitkár ennek ellenére nem titkolja, hogy a testület nyilvános ülésein még fontos változtatásokra is sor kerülhet. A KÖZKIADÁSOK LIS­TÁJÁT hosszan lehetne so­rolni, amelynek lényege: minél teljesebb körű gon­doskodás a városlakóról, a rászorulókról, a felnövő nemzedékről. „Van miből” mondhatják erre itthon ná­lunk, ami igaz is, de azért ott sem minden fenékig tejföl, meg kell hányni-vetni a közpénz felhasználását. A nagyfokú takarékosság mel­lett jut aztán a költségve­tésből például arra, hogy 15 éves korig az iskolákban minden ingyenes (tanköny­vek, étkezés), a középisko­lákban csak a könyveket kell megvásárolni. Ha 5 ki­lométernél távolabb lakik a gyerek, ingyen szállítják az iskolába és haza. Van a vá­rosban öregek klubja; de az is figyelemre méltó, hogy a város különböző pontjain élő idős, magukra maradt emberek jelképes összegért bejárhatnak az iskolai ebéd­lőbe, vagy elhordhatják on­nan a főtt ételt. Megszer­vezték, hogy azok a tehető­sebb öregek, akik otthonuk­ban pihennek, magángondo­zók védőszárnya alatt legye­nek, amiért természetesen maguk fizetnek — a koor­dinálás a tanács feladata. Arra a kérdésre, mit tesz­nek a notórius lakbér­hátralékosokkal, előbb cso­dálkozó tekintet volt a vá­lasz, mert náluk az ilyen nem szokás. Ám, ha előfor­dulj ez szociális okokra vezethető vissza, akkor se­gítenek, viszont ha köny- nyelműség, felelőtlenség kö­vetkezménye, nem lágyul meg a szívük, ha intézked­ni kell. ÁTGONDOLT, KORSZE­RŰ VAROSFEJLESZTÉS színhelye Kajaani. aminek egyik legszebb bizonyítéka a Polgárakadémia, illetve a kongresszusi központ (az ottani MVMK). Tágas és mégis otthonos, merész építészi fantázia szülemé­nye, ám nincs híjával a praktikának sem. Aki ide belép, a márványborítású falak között, az üvegtető alatt úgy érzi, mintha to­vábbra is a természetben volna. Színvonalad kulturá­lis programoknak ad he­lyet a koncertterem (ott- jártunkkor magyar művé­szek, Szabadi Vilmos és Gulyás Márta műsorát te­kinthettük meg); a külön­böző foglalkoztatási ter­mekben egyaránt otthon érzi magát a háziasszony, a művészetekkel kacérkodó, nyelvtudását gyarapítani akaró (az intenzív nyelv­szobában több mint ötve- nen magyarul is tanulnak). A város gondja a fogyó népesség, s az, hogy van­nak bizonyos szakmák (például az ápolónői), ami­re nem szívesen jelentkez­nek, s ez olykor feszültsé­get okoz. Különböző ked­vezményekkel igyekeznek feloldani ezt, miként ked­vezményeket nyújtanak az önálló otthonteremtőknek, s az ide települő ipari vál­lalkozóknak. MINDENT ALAPOSAN VÉGIGGONDOLNAK, nem kapkodnak a tanácsbéliek és ennek bizonyítéka, hogy már szinte teljesen készen áll. a jövő nyárra terve­zett nagyszabású termék- kiállítás forgatókönyve. Az eseményre ismert magyar és nyíregyházi vállalatokat is rpeginvitálnak. annak reményében, hogy nemcsak Kajaani szépségeiben gyö­nyörködhetnek a látogatók, hanem eredményes gazda­sági megállapodások is lét­rejöhetnek a résztvevők kölcsönös hasznára. (Vége) Nyári emlék Kajaani művelődési centrumának szabadtéri színpadáról

Next

/
Oldalképek
Tartalom