Kelet-Magyarország, 1989. december (46. évfolyam, 285-308. szám)

1989-12-30 / 308. szám

12 1989. december 3 Játék hóemberke Kedves, hangulatos kis hóemberflgurát készíthetünk ajándékcsomag mel­lé, vagy kisgyermeknek játék gyanánt Elkészítéséhez a következők kellenek: vatta, fekete fotókarton, hurkapálca vagy gyufaszál, seprőből néhány — 2 centi hosszú — cirokszál, 2 kis fekete gyöngyszem, kevés piros viasz vagy gyurma, 1 szál fonal, kis vékony drót, 2 pici gomb. 1./ Megfelelő nagyságú vattagolyót bekenünk ragasztóval, vattával bebur­koljuk és a széleit jól összeragasztjuk. így készül a hóember feje, testrészei és karja. 2 J A cilindert fekete kartonból vágjuk ki és ragasztjuk össze, vagy ha fehér, akkor befestjük feketére. 3 J A seprű úgy készül, hogy a kis cirokszálakat egymás mellé fektetjük egy vastag fonalra, középre helyezzük a nyelét, a sort végig bekenjük ragasztóval, majd a fonallal körbetekerjük a nyél körül a seprűt, és megcsomózzuk. A seprűt a hóember karjául elkészített kis vattagolyóba dugjuk, körbeburkol­juk még vattával, és beragasztjuk. 4.1 A viaszból kis hegyes orrot formálunk, ráhúzzuk egy kis drótdarabká­ra, és a fejébe dugjuk. 5 J A testet képező három golyót egymáshoz ragasztjuk, a cilindert és karját helyére illesztjük, s a gyöngyszemeket a szem, a gombokat a felsőtest megfe­lelő helyére ragasztjuk. Penészedő panelek A panelépületek betegségeinek tü­neteként emlegetik a falak penészese - dését. A hibát legtöbben az épületek anyagában, szerkezetében keresik, pedig ennél sokkal bonyolultabb jelen­ségről vart szó, melyet ma’már megle­hetősen jól ismernek a szakemberek. A penészesedés persze nem kizáró­lag paneljelenség, legalább olyan gya­kori napjainkban a hagyományosnak mondott téglaépületekben is. De nem is csak az új épületek hibája: gyakran a 10-20 éve épült lakásokban, házakban is jelentkeznek penészfoltok. És az új épületeknél sem általános, hogy mind­járt az első télen ott éktelenkednek a fekete penészcsíkok vagy — foltok a sarkokban, a bútorok mögött. Tény persze, hogy e kellemetlen je­lenség a legtöbb esetben, valóban a be­tonépületekben, a panelos lakásokban fordul elő. A penészesedés kialakulá­sát négy tényező — gombaspóra, leve­gő, szerves0ap^g , .p&Jvesség — együttes jeleníete okozol, Bármely építésű lakótérben az első kettő mindig egyidejűleg jelen van, az utóbbi kettő­nél kell keresni tehát a megoldást, és ezek közül a kulcskérdést a nedvesség, a pára jelenti. A mai lakáshasználat, az összkom­fortos élet jelentősen megváltoztatta közvetlen életterünket. A vízfogyasz­tás a többszörösére növekedett, ma már szinte sehol nem használnak közös mosókonyhát és szárítót, és persze vál­toztak a fűtési és szellőztetési szoká­saink is. Ennek következménye, hogy a korábban általános 65 százalék rela­tív páratartalmú belső levegő ma már bizony 80-85, sőt a fürdőszobákban, konyhákban 90-95 százalék is lehet. Az energiatakarékosság jegyében is történt néhány túlzó intézkedés. Hogy a meleget mindenáron bent tartsák, sokan még a szellőzőrácsokát is lezár­ták. Különösen veszélyes a lakások éjszakai lehűlése. A hideg falakra le­csapódik a nedvesség a magas páratar­talmú levegőből, és máris megvan a penész legalapvetőbb feltétele. Nem helyes tehát hagyni, hogy lakásaink le­hűljenek, ráadásul az újabb felmelegí­tés vesztesége sem feltétlenül keve­sebb, mint amit az állandó hőmérséklet éjszakai fenntartásával veszítünk. De beszélhetnénk a tapétáról, a faburkola­tokról, a bútorokról vagy a ruházatról is. Valaha természetes anyagok voltak a lakásban, azokból készült ruhákba öltöztünk. A fa, a gyapjú, a pamut képes a felesleges nedvességet felszív­ni, és fokozatosan visszaadni. A műa­nyagok, a műszálak — sok'erényük mellett — nem rendelkeznek ilyen tu­lajdonsággal. Ennek következményé­re csak most kezdenek ráébredni a ter­vezők. A kellemetlen penészfoktok a hazai lakásállomány alig öt százalékában fordulnak elő. Ez persze nem vigasz azoknak, akik benne élnek, és éppen ezért a probléma nem lehet csupán sta­tisztikai kérdés. A diagnózist minden esetben külön kell megállapítani, és meghatározni az egyedi gyógyítás módját. Csodaszer — azaz olyan anyag, amivel egyszerűen lekennénk a falat és minden rendbe jön — persze nincs, de van számos technológiai és kezelóanyag. Többségük házilagosan is alkalmazható. A diagnosztika területén ma már el­terjedt a hófényképezés. A termovíziós berendezések egy színes televízió ké­pernyőre kivetítik azokat a helyeket, ahol számolni lehet páralecsapódással és a penész megjelenésével. így mege­lőzhető a kellemetlen jelenség. Ilyen komplett diagnosztikára és terápiára már több vállalkozó is van Magyaror­szágon, az állami lakásoknál pedig ma már rendszeres a „gyógykezelés”. Ám fontos szabály, hogy ahol a penész már megjelent, ott a tüneti kezelés mellett az okot is meg kell szüntetni. A lakók gondjai láttán persze az épí­tők, a tervezők sem tétlenkednek. Át­vizsgálták és folyamatosan módosítják a tervezési, méretezési szabályokat, A lakóteret különböző modellkísérletek­kel vizsgálják, és folyamatos megfi­gyelést végeznek az üzemelő lakások­ban is.- Az új épületek lakászhasználói ma már útmutatót kapnak kézhez, amely körvonalazza a teendőket. Ezeknél újabban csökkent is a panaszok száma. A gond inkább a régebbi épületeknél van, ha ugyanis a kezelt, kijavított la­kásba néhány év elteltével új bérlő költözik — a penész ismét állandó vendég lesz a lakótérben. B. I. Kifelé sebez, befelé szúr Mit terein a türelem? Köztudott, hogy a türelem rózsát te­rem. Az kevésbé, hogy a türelmetlen­ség pedig — tövist. Manapság kevés az emberekben a türelem, annál több a tü­relmetlenség. (Bizonyára ezért van az, hogy „nincsen rózsa tövis nélkül”.) A türelmetlenség olyan tövis, mely kifelé sebez, de egyúttal befelé is szúr. Türelmetlen az ember a sorban ál­láskor, meg a buszra várva. Már a gyer­meknek sincs türelme végigcsinálni az összes feladott példát, vagy kivárni, amíg megkapja a külföldi farmert. Apróságok miatt is könnyen ideges lesz az ember. Házastársak, munkatár­sak nehezen tudják elviselni egymást. Általában több türelem kellene egy­máshoz. Mitől függ? Mitől függ az, hogy mekkora az ember türelme? Egyrészt magától a helyzettől, a körülményektől, másrészt a személyiségétől. Á körülmények nyilván valóan befolyásolják: termé­szetesen nehezebb kivárni a hosszabb sort; a tizenkilencedik ügyféllel nehe­zebb türelmesnek lenni, mint a máso­dikkal, főleg ha netán ő is ideges; éhes vagy beteg ember türelmetlenebbül vá­rakozik; goromba vitapartnerrel szem­ben könnyebben „felmegy a pumpa” a másikban. Mégsem ez az egyedül meghatáro­zó! Ismerünk nagyobb és kisebb tűrő­képességű embereket. Olyanokat is, akiket nehéz kihozni a sodrukból, akik nyugodtak, kiegyensúlyozottak; né­melyeknek még szinte fát is lehetne vágni a hátán. És olyanokat is, akik minden apróságon „felkapják a cuk­rot”, kisebb kényelmetlenségeket sem tudnak elviselni. Fontos megkülönböztetni a külső és belső tűrőképességet, toleranciát. A külső tűrőképesség az a küszöb, melyet átlépve az ember ki is mutatja a feszült­ségét, tehát dühös lesz, veszekszik, kiabál, netán asztalt csapkod, esetleg sírva fakad. A belső tűrőképesség pe­dig az a mérték, amekkora sérelmet, bánatot, megterhelést az ember magá­ban el tud könyvelni, képes elfogadni, károsodás nélkül elviselni. Ez a kettő különböző arányban lehet meg az embernél. Ha a külső tűrőképessége csekély, azt a környezetének nehéz elviselni, ha pedig a belső kicsi, akkor az saját magára káros; kellemetlen ér­zés és ideges panaszokat is okozhat. A külső és belső tűrőképesség mér­tékét, arányát mindig a nevelés, a csalá­di légkör és az életesemények határoz­zák meg gyermekkortól kezdve a fel­nőtti életen végig. Önneveléssel, akarattal A tűrőképesség növelhető — önne­veléssel, akarattal. Az el nem kerülhető és meg nem változtatható negatív, bántó helyzetet, nehéz körülményeket meg kell próbálni belül elfogadni. Az igazi, őszinte elfogadás azonos a belső tűrőképességgel. Ez szoros összefüg­gésben van az életszemlélettel, az ér- tékrenddel. A pesszimista szemléletű ember kis nehézségeket is felnagyít, és nemcsak a jelen, hanem a jövő elkép­zelhető bajain is előre rágódik. Ezzel fel kell hagyni, hogy több türelme maradjon a jelen valóságos problémái­hoz. Akinél értéknek számít a türelem, az magától értetődően törekszik erre, és „gyakorolgatja” magában. Igen sokat jelent az, mit látunk a környeze­tünkben: a rossz és a jó példa egyaránt ragadós. Saját magunkat hajlamosak vagyunk másokhoz viszonyítani. Ha úgy látjuk, hogy másnak kevesebb gond, baj, akadály van az életében, akkor a sajátunkat relatíve súlyosabb­Di vat-kézimunka A divatos fekete-fehér Még javában tart a tél. de talán már gondolhatunk a tavaszra, és felfrissíthetjük a ruhatárunkat. Az első hűvösebb tavaszi napon, ami­kor már íekívánkozik rólunk a nagykabát, felvehetünk a vastag szoknyánkhoz egy mindig ele­gáns, mindig divatos fekete-fehér kötött kabátot. A kabátkához 35 deka melíro- zott Velence bükié fonal szüksé­ges. Hogy a kabát mosható, de fő­leg tartós maradjon, vegyünk hoz­zá 30 deka sprődebb (akril) fehér vagy fekete fonalat. A kötést 10-es tűvel, és egyik oldalon sima, a másikon fordított szemmel kötjük. 38-as méret: Háta: 50 szemmel kezdjük, és egyenesen kötünk 56 centi magas­ságig, ott leláncoljuk a szemeket. Eleje: 25 szemmel kezdjük, és kötünk 50 centi magasságig. Ott 1x3 szemet fogyasztunk, azután 2x2 szemet, majd 2x 1 szemet. Ez a nyakkivágás. Utána a szemeket le láncoljuk. Ezt megismételjük az eleje másik oldalával is. Ujja: Az elejét-hátát egybefog­va felszendjük a szemeket 40 szemre. Majd minden második sorban 1 szemet fogyasztunk. 45 centi után leláncoljuk a szemeket. A passzérészt ajánlatos mindig a végén felszedve rákötni. így soha nem nyúlik ki. Apasszét7-es tűvel, 1 sima 1 fordított váltakozásával 4 centi nagyságig kötjük. Az eleje gombpántot úgy készítjük, hogy ha kész a passzé, az aljától indulva minden szemet felszedve 1 sima 1 fordított váltakozásával 2,5 centit kötünk. Mivel a kötés laza, nem kell gomblyukat hagyni. A nyak­pánt a végén kerül rá, így szép álló nyaka lesz a kabátnak. 7 darab fekete kiugró gombot varrunk rá. Ha az összevarrásnál az oldalán 10 centit nem varrunk össze, hanem zsebet készítünk maradék bélés­anyagból, akkor a kabátka teljes mértékben kihasználható. Nagyon modem lesz, ha válltömést teszünk bele. Köthetünk hozzá sapkát és sálat, vagy hajpántot. Fekete illetve fehér kiegészítőkkel üde színfolt le­szünk. nak érezzük, és így kisebb türelemmel viseltetünk iránta. A legfontosabb ál­landóan szem előtt tartani azt, hogy az életnek sajnos szükségszerű velejárói a nehézségek, akadályok, kudarcok. Az emberi kapcsolatok folytonos kölcsö­nös alkalmazkodást igényelnek. Le lehet vezetni A bennünk maradó feszültségeket pedig különféle módokon le lehet ve­zetni, például munkával, sporttal, sétá­val, zenehallgatással, valamilyen hob­bival, Fontos, hogy valakivel meg tud­ják beszélni a problémákat, ez nagyon sokat segít. Ha az ember a nehéz élethelyzetek­ben nem hagyja el magát, akkor egyre edzettebben, egyre nagyobb sikerrel és egyre könnyebben nézhet szembe az élet viharaival, hiszen „teher alatt nő a pálma”. És még valami: higgyük el, hogy „ahol tövis van, ott rózsa is van”, vagyis a bajok ellenére mindig előbb- utóbb felbukkan az élet naposabb olda­la is, a körülmények jóra fordulnak. A vitákban, harcokban velünk szemben álló ellenfeleiknek is vannak jó tulaj­donságaik, melyek ellensúlyozhatják a kellemetleneket I.P. E gy szerű és elegáns Nagyon dekoratív kosztümöt készíthetünk a bemutatott sza­básminta alapján, s mivel fa­zonja nem komplikált, gyor­san elkészülhet, hiszen még gomboláspántja sincs. Elkészítéséhez 140 centi szé­les anyagból 2,10 méter szük­séges. Érdemes vékonyabb, kel­lemes anyagot választani, (pél­dául gyapjúdzsörzé). így egész évben viselhető. Különösen szépen mutat, ha elkészültével valamilyen finom (fényes se­lyemszállal, osztott hímzővel például) hímzéssel dekoráljuk a kabátka elejét. A szabásminta jelzése: 1= ka­bát eleje, 2= kabát háta, 3= kabát újjá, 4= szoknya eleje, 5= szoknya háta, 6= kötőpánt. 7= övpánt. Receptötletek Joghurttorta Jól kivajazunk egy tortaformát. Négy személyre egy pohár joghurtot, kétszeres mennyiségű cukrot (az üres joghurtospohárral mérjük ki) és 6 jog- hurtospohár lisztet habosra keverünk. Beledolgozunk 1,5 csomag sütőport, egy csomag vaníliás cukrot, még 2 pohár joghurtot, 3 tojássárgáját, a 3 tojásfehérje keményre vert habját és 10 dkg mazsolát. A tortaformába öntjük, egy óra hosszat sütjük. Sütés közben a sütő ajtaját ne nyitogassuk. Szúrjunk bele egy villát, ha szárazon húzzuk ki, megsült a torta. Vágjuk körül a szélét, borítjuk ki és hidegen tálaljuk. Hideg túrós (FRANCIA) torta Hozzávalók: 24 dkg liszt, 12 dkg vaj, 1 tojás, só, 2 kanál víz, 18 dkg túró, 3 tojás, 12 dkg kristálycukor, 2 kanál tejföl. A lisztből vajjal, sóval, 1 tojással és vízzel tésztát készítünk, 2 órán át állni hagyjuk. Ezután a tésztát vékonyra nyújtjuk, és a tésztával kitöltjük a torta­formát. Összekeverjük a túrót, tojással, cukorral és tejföllel, majd az elkészített formába töltjük, és gyenge tűzön 40 percig sütjük. Hidegen tálaljuk. Gyűrűs fánk Hozzávalók: 15 dkg túró, 1 dl tej, 1 dkg élesztő, l db tojás, 1 db tojássárga, 4 dkg vaj, 17 dkg liszt, 7,5 dl olaj, 8 dkg porcukor, 1 dkg vaníliás cukor. A tehéntúrót szitán áttörjük, hoz­záadjuk a tejben megfuttatott élesztőt, lisztet, tojást, vajat, sót. Pihentetjük, lisztezett deszkán kinyújtjuk, pogá­csaszaggatóval kiszaggatjuk, közepé­be kisebb kiszúróval lyukat formá­zunk, forró olajban sütjük és vaníliás porcukorban meghempergetjük. Gyömbéres házisajt Hozzávalók (négy személyre): 25 dkg trappista sajt, 15 dkg teavaj, 2 dl joghurt, 1 dkg só, 1 dkg gyömbér, fél doboz ananászkonzerv, 15 dkg befőtt mandarin, 15 dkg aszalt szilva. 1 dl vörösbor, 1 db babérlevél. A puha vajat reszelt sajttal, reszelt fűszerekkel és joghuittal kikeverjük. Kisebb formákba töltjük, hűtőben kifa­gyasztjuk. Az aszalt szilvát babérlevél­lel vörösborban megfőzzük. A tálalás­kor a kifagyasztott sajtot ananászkari­kára helyezzük. Tetejét mandarinnal díszítjük, aszalt szilvával körberakjuk. Poharas vanOiakrém Hozzávalók (négy személyre): 3 dl tej, 3 db tojás, 10 dkg cukor. 0,8 dkg zselatinpor, 3 dl tejszín, babapiskóta, ostya, csokoládéreszelék, 5 dkg porcu­kor, 3 tojássárgáját 10 dkg cukorral elkeverünk. Hozzátesziink egy kisda- rabka vaníliával felforralt 3 dl-nyi tejet és fakanállal állandóan és gyorsan keverve forrpontig hevítjük tnem sza­bad forrnia, mert a tojás összefut ben­ne.) Közben 0,8 dkg zsclalinport egy kevés vízben megázlalunk és a tűzről levett krémbe fakanállal belekeverünk. Időnként megkeverjük, míg kissé sűrű­södni kezd és lehűl. Ezalatt habbá ver­ünk 3 dl tejszínt, porcukorral édesítjük és kétharmad részét fakanállal beleke­verjük a krémbe. Talpas poharakba elosztjuk, hűtőszekrényben megder­mesztjük. Tetejét a visszahagyott tej­színhabbal díszítjük és eper-, cseresz­nye- vagy málnaszemekkel kirakjuk. Babapiskótát vagy ostyái adhatunk hozzá. Ez a krém olvasztott csokoládé­val vagy kakaóval csokoládékrémnek, sűrűre beforralt és megszűrt kávéval ízesítve, kávékiémnek is készíthető Intim Sarok „Jövő” — jeligére: „Azt hi­szem, most hogy lassan be kell adni a középiskolában a jelent­kezési lapokat, sok diáknak és szülőnek vannak hozzánk ha­sonlóan problémái... Ezért for­dulok önökhöz. Lányunkat gimnáziumba azért adtuk álta­lános iskola után, mert akkor még nem tudta eldönteni, hogy milyen szakmát tanuljon és mi nem akartuk befolyásolni. Most amikor már muszáj el­dönteni, most is hasonló gondban vagyunk. Több fog­lalkozás érdekli, több helyre is mehetne, hisz jó tanuló, csak az a baj, hogy elhatározását igen gyakran változtatgatja, de igazán egyik mellett sem tud dönteni. Félünk, hogy esetleg később megbánja majd mosta­ni választását.” Biztos vagyok benne, hogy ez a probléma sokakat foglalkoztat, hisz a serdülőkor egyik legfonto­sabb és legnehezebb időszaka az, amikor pályát kell választani. A pályaválasztás szempontjából rengeteg hatás éri a gyereket- A serdülőkorban nagyon gyakran előfordul, hogy pl: nagyon lelke­sedik valamelyik pálya iránt, de nem is annyira a pályát nézi. Vá­lasztását baráti kör, olvasmá­nyok, valamelyik szimpatikus fel­nőtt, azaz példakép határozza meg. Ezek a hatások jó ha érik, de ahhoz, hogy a személyiségé­nek megfelelő pályát válasszon, sok szempontot kell még figye­lembe venni. Ilyen például —a pályaismeret (fontos hogy megismerje és mér­legelje a pálya személyi és tárgyi tényezőit, tájékozotton az elhe­lyezkedési lehetőségekről, köve­telményekről stb). Ebben a szülő nagy segítséget tud adni. Fontos, hogy az adott pályáról reális ke­retek között gondolkodjanak. Ez megóv a divatos szakmák von­záskörébe kerülésétől, s az olyan szempontok alapján történő vá­lasztástól, mint: kényelmes, jól jövedelmező, nem kell sokat dol­gozni stb. Fontos a pályaismerettel ősz szehangolt helyes önismeret. Mérlegelni kell milyen személyi­ségvonásai, milyen adottságai, képességei, tulajdonságai van­nak és ezek mennyire felelne^ meg az adott pálya követelmé­nyeinek. , . A szülő a fent felsorolt szem­pontok figyelembevételével, együttes mérlegelésével segít­séget tudTiyújtani ahhoz, hogy a reálisan választható pályák szé­les skálája közül a gyereke a szá­mára minden szempontból meg­felelő pályát válassza. Ehhez kérhetik az osztályfőnök segítsél gét is, aki 4 éven át más oldalról ismerte meg a tanulót, mint a szülő. Fordulhatnak a pályaválasztá­si tanácsadóban dolgozó pszi­chológushoz is, aki az érdeklő­dés, a motiváció, a különböző képességek és személyiségvo­nások terén végzett részletes vizsgálatok eredménye alapjárS tesz javaslatot. Vassné Figula Erika pszichológus U Kelet­— A iMP’MSZag SZILVESZTERI — má

Next

/
Oldalképek
Tartalom