Kelet-Magyarország, 1989. december (46. évfolyam, 285-308. szám)

1989-12-20 / 301. szám

1989. december 20. Kelet-Magyarország 3 Megyei kiadványok Amióta megszűnt a megyei kiadói tanács, nehéz követni a kiadványok útját. Persze a szabadabb légkör nehezebb gazdasági körülményekkel párosul. Soha sincs elegendő pénz. Ügy tűnik, a megyei könyvtár végzi a legszívósabb munkát azért, hogy szellemi értékeinknek legalább egy ré­sze nyilvánosságot kapjon. A Tiszta szívvel sorozatban je­lent meg a Mester Attila Kín­jaiddal váltod meg a világot című válogatás. Szépen gaz­dagodik a Téka-sorozat. Mar- gócsy József állította össze azt a szöveggyűjteményt, amely Móricz Zsigmond Sza- bolcs-Szatmárral kapcsolatos írásait tartalmazza. A soro­zat tizedik köteteként jelent meg Rádics Károly Móricz Zsigmond, a Nyugat szerkesz­tője című munkája. Az iro­dalom „mindenese” című kö­tet a Fábián Zoltán-emlék- ülés anyagát tartalmazza, amelyet 1986-ban tartottak Nyíregyházán. Az előadások szövegén kívül válogatott bibliográfia egészíti ki a kö­tetet, amelyet Futaky László szerkesztett. A Téka-sorozat darabjai 400—600 példányban jelennek meg, s általában el is fogynak. Erdész Sándor hatvanadik születésnapja tiszteletére lá­tott napvilágot a Jósa András Múzeum Évkönyve, amely ér­dekes és izgalmas 'tanulmá­nyokat közöl a megye nép­rajzáról, népművészetéről. A nyíregyházi városi tanács adta ki Margócsy József Ut­cák, terek, emléktáblák című munkájának újabb kötetét. A városlakó, a helytörténet iránt érdeklődő nagy haszonnal forgathatja ezt a kiadványt is. Forrás értékű dokumentu­mok jelentek meg abban a kötetben, amelyet az MSZP megyei és nyíregyházi váro­si szervezete adott ki 1956 ok­tóbere Szabolcs-Szatmárban címmel. Hasonlóan fontos kötet a Határ-Szél kiadásában napvi­lágot látott Elhurcoltak című kiadvány. A nagy érdeklődés azt bizonyítja, hogy megyénk közelmúltjának megismerte­tésében közel sem tettünk meg eddig mindent. (n. i. a.) Már december első napjai­ban megkezdték a karácsonyi fenyők kitermelését Beregda- rócon, Lónyán és Vámosatyán a FEFAG fehérgyarmati er­dészetében. A fogyasztói igé­nyekhez igazodva a 90 centi- méterestől a 3 méteresig ter­jed a választék. Mint Tóth János, a FEFAG fehérgyar­mati erdészetének műszaki vezetője elmondta, a ponto­san lemért, s a talpon jegy­zett fákat 65 forintos méte­renkénti áron adta el az er­dészet. A fehérgyarmati Afész emberei szállítják, terítik a szatmári térségben, s ők lé­tesítettek elárusítóhelyeket is. Így lett a 65 forintos fából 100 forintos karácsonyfa mé­terenként, legalábbis az ÁFÉSZ-nél. Van ahol 120 — sőt 180 —, forintért adták- vették a karácsonyfát Fehér- gyarmaton. Pártházból könyvtár Felvállalni az emberek gáláját Belépők és várakozók Tarpán telefon Nyíregyháza több pontján Szabad vonalak, borsos árak Egyeztetett a tanács ás a posta Könyvtár lesz az MSZMP székházból. Már többszőr beszámoltunk arról, hogy két, egyen­ként ezervonalas kapacitású konténer telefonközpont felállítását tervezik a jövő év végére Nyíregyházán. A kezdeményező a városi tanács volt, mégpedig azzal a céllal, hogy valamelyest javuljon a megyeszékhelyen az áldatlan telefonhelyzet. Aki Tarpán ritkán for­dul meg, csak azt látja, bővítik a pártházat. Jó­kor, gondolhatja, hiszen az országban most keres­nek új gazdát az MSZMP volt épületei, folyik a lázas osztozkodás, itt meg pont az ellenkezője tör­ténik ...!? A helybéliek persze tudják, miről is van szó. A volt párthá­zat valóban bővítik ugyan, de nem azért, hogy pártalkalmazottakkal ül­tessék tele. Könyvtár lesz az MSZMP volt tar- pai székházából. — Májusban még alig- alig esett szó a pártvagyon felosztásáról, ám mi már akkor eldöntöttük, hogy át­adjuk a községi tanácsnak az épületünket — idézi fel a jó fél évvel ezelőtti ese­ményeket Szűcs Miklós, az MSZMP nagyközségi bizott­ságának volt titkára. — Természetesen a mai hely­zetet mi sem láttuk előre, de úgy tartottuk, könyvtár­ként jobban hasznosítható az épület. „Csak éreztem..." A volt MSZMP-titkárral, s az MSZP tarpai alapszer­vezetének mai titkárával a gulácsi általános iskolában beszélgetünk az utóbbi idők eseményeiről, arról, hogyan élték át a tarpaiak, gulá- csiak a Magyar Szocialista Munkáspárt megszűnését — az egyszerűség kedvéért ma­radjunk most e megfogalma­zásnál, bár mint tudjuk, e minősítést sokan vitatják —, s a Magyar Szocialista Párt megszüntetését. Nemrég az MSZMP gu­lácsi alapszervezete is Tar- pához tartozott. Ám, hogy jött az őszi kongresszus, összekavarodtak itt is a régi tagok, s úgy tűnt, be- -fellegzett a régi, s új párt­nak Gulácson. Ám Póthy Sándor iskolaigazgató maga köré gyűjtötte az embereket, s megalakították az MSZP helyi szervezetét. Valamikor tizenegyen voltak, ma öt tagot számlálnak. Nem sok, de ha azt vesszük, majd min­den második ember megma­radt .. . Egyikük, Szabó József né háztartásbeli, a férje fuva­ros, kint laknak a jándi faluvégen. A fiatalasszony a jószágok gondozását hagy­ja abba jöttünkre. Egyharmada maradi — Éntőlem ne várjanak valami nagy programnyilat­kozatot, hogy miért léptem be az MSZP-be, egyszerűen csak úgy éreztem, köztük a helyem — szabadkozik. — Igaz, a férjem mosolyog rajtam eleget, hogy nincs nekem elég gondom itthon, de én azt mondom, nem hagyhatja ott mindenki a pártot. Igen, én tagja vol­tam az MSZMP-nek, s úgy gondolom, az utódja csak többet tehet ezért a vidékért. Mert az igazat megvallva, az MSZMP nem kényezte­tett. el bennünket. Talán azért is szakították meg sokan itt a környéken tag­ságukat. De nem maradhat mindenki kívül, ki vállalja fel akkor a mi tájékunkon az egyszerű emberek gondját? A tarpai nagyközségi párt- bizottsághoz nem is olyan régen még majdnem más­félszáz ember tartozott. Ma Gulácson, Tivadaron és a székhelyközségben alig van­nak húsznál valamivel töb­ben. A mi községi alapszerve­zetünk annak idején negy­venöt tagot számlált, ma tizenöten vagyunk — mond­ja Szűcs Miklós. — A le­morzsolódás tehát szembe­tűnő. Hogy mi lehet az oka...? Az MSZMP hibáit hadd ne soroljam most, hisz közismertek, maradjunk inkább Tarpán. A mi tagja­ink jó része már korábban is nyugdíjasokból állt, ők egyszerűen belefáradtak a pártoskodásba. Azt mond­ják, ők már idősek ahhoz, hogy bármiféle új pártba lépjenek. Ráadásul nem is nagyon bíznak egyikben sem. Az MSZP-ben sem. De mondok egy másik példát is, anélkül, hogy bárkit is meg akarnék sérteni. Nemrég tartottak a faluban a kis­gazdák egy nagygyűlést, ahol rengetegen jelentek meg. De mit gondolnak, tarpaiak há­nyán voltak köztük? Huszon­ötén. Ezért mondom én, hogy úgy látom, beleuntak az em­berek a politizálásba. Holott még szinte el sem kezdtük. Híresen ellenzéki Mint nagyon sok magyar faluban, Gulácson is, Tar­pán is a legtöbb ember ekképp gondolkodik: hagyja­nak bennünket nyugodtan élni, dolgozni. Az ország ügyei úgysem nálunk dőlnek el, .de akkor ne is ráncigál- jon bennünket senki. A valamikori híresen el­lenzéki két faluban egyéb­ként ma valóban nagy bé­kességet talál az ember. S persze eltűnődik, az embe­rek valóban megcsömörlöt- tek a politizálástól, vagy a pártok egész egyszerűen megfeledkeztek az itt élők­ről. — Mindkettőben van igaz­ság, bár én inkább az utób­bi igazában hiszek — ma­gyarázza Maticska József, a tarpai sütő- és édesipari üzem vezetője. — A pártok most a saját belső nehézsé­geiken próbálnak úrrá lenni, a szervezésre már alig akad energiájuk. A vidék pedig szinte teljesen kimaradt az érdekszférájukból. Az em­bernek nem illik szidnia a saját pártját, de nem kivé­tel az MSZP sem. Egyéb­ként a tagtoborzáskor a ta­gok nagyobbik része egyál­talán nem zárkózott el egyértelműen az utódpárttól. Csak éppen várnak. Arra, hogy egyszer s mindenkor tisztán lássanak. Azt már látják, hogy a régit sike­rült leépíteni. De hogy az újból mikor lesz egy egysé­ges, ütőképes közösség ... ? A régi párttagok közül sokan itt sem vélekednek másképp, mint egyebütt. Mi az MSZMP tagjai vol­tunk, de az megszűnt. Az MSZP pedig már egy másik párt. Tudjuk, az sem volt jó, amikor olyan szorosan fogták a gyeplőt, de ez meg a másik véglet. A lovak közé hajították a gyeplőt, men­jen mindenki, amerre lát. Hát nem. Mi ebből nem ké­rünk. ' — Az embereknek abban tökéletesen igazuk van, az MSZP valóban egy új párt — mondja ismét Szűcs Mik­lós. — Éppen ezért nem tartom elkeserítőnek a hely­zetünket, hogy például mi csak tizenöten vagyunk. De mi legalább gyökeret eresz­tettünk. S reménykedhetünk, talán sikerül valamit segí­tenünk e mostohán kezelt vidéken. Már ahogy képessé­geink, lehetőségeink enge­dik. Mert illúzióink termé­szetesen nincsenek. Balogh Géza A posta terveiben ugyanis csak 1994-ben szerepel a nyír­egyházi telefonközpont bőví­tése. Mivel a két konténer- központot meg kell vásárolni, az előzetes becslések szerint a jelentkezőknek 30 ezer fo­rintot kell fizetniük a tele­fonért, ha különösebb műsza­ki feladatokat nem kell vé­gezni. 2500-an vállalják Nagy sikere volt a felhí­vásnak, és mintegy 2500 igénylő jelezte, hogy a maga­sabb költségeket is hajlandó vállalni, csak legyen végre telefonja. A napokban egyez­tették a műszaki" lehetősége­ket a tanácsi szakemberek a posta illetékeseivel, és kide­rült, hogy a jelentkezők kö­zül mindössze 675-nek tud­ják kielégíteni az igényét. Jó hír a Ságvári kertvárosban élőknek, hogy már szinte biztos: az egyik konténerköz­pontot ott állítják fel. Eddig hatszázan jelentkeztek innen, de az lenne az optimális, ha a központ teljes kapacitását itt használnák ki, vagyis 900 —1000 jelentkező igényét elé­gíthetnék ki. Minderről Fe­kete Ferenctől, a megyei vá­rosi tanács építési, iközleke- dési és vízügyi osztályának vezetőjétől kaptunk felvilá­gosítást. Elmondta, hogy a Ságvárin még a hálózatot is ki kell építeni, így nem a tervezett harmincezer forin­tos költségre, hanem ötven­ezerre számítsanak az ott la­kók. Ugyanez a helyzet a Kert utca esetében is. a há­lózat- építésének költségével együtt ötvenezer forint lesz a telefon. Másutt viszont to­vábbra is harmincezer forin­tot kell fizetni. Hég lehet jelentkezni Rossz hír a Korányi IV. ütemben lakóknak. hogy egyelőre nem kapnak tele­font. mert irreálisan maga­sak lennének a költségek. A telefon bekötéséről szóló értesítéseket és a szükséges Okmányokat már postára ad­ták a tanácson, így azt a na­pokban mindenki megkapja. Jelentkezéseket viszont még mindig várnak a tanács építési, közlekedési és víz­ügyi osztályán, ugyanis 2071 szabad vonal van. Bár koráb­ban úgy tudtuk, teljesen telí­tett a nyíregyházi távbeszélő, a két konténerközpont át­adásával azokat a meglévő szabad vonalakat is ki tud­ják adni, amelyeket eddig a telítettség miatt nem lehe­tett. Az egyszerűség kedvéért készítettek egy jegyzéket azokról a térségekről. ahol biztosan beköthetők a tele­fonok (harmincezer forint­ért), így kérik, csak onnan várják az igénylőket. Jelent­kezéseket még a két ünnep között is elfogadnak, de az lenne a jó, ha személyesen keresnék fel a városi tanács illetékes osztályát, mert ak­kor azonnal megköthetik a szükséges megállapodásokat. Ahonnan pedig a jelentke­zőket várják, a következő térségek: Ahol könnyebb Hímes környéke (beköthető telefonok száma: 163). Város­major u., Herman Ottó u., Kórház u. (36), Búza tér. Bú­za u„ Széna tér, Rákóczi u.. Árok u. (19). Smidt Mihály, Gádor Béla, Lengyel. Lacz- kovszki utca, valamint Eper­jes utca páratlan oldala (100), Ószőlő. Eperjes u. páros ol­dala. Garibaldi, Etelköz, Ungvár sétány 14—16—18— 20., Május 1. tér (65), Kodály Zoltán, Sóstói út az Etelkö­zig, Ifjúság u„ Krúdy Gyula, Garibaldi u. (42), Garibaldi utca. Krúdy Gyula, m Krúdy lakótelep (80), Stadion u., Vasvári Pál 73—75—77., 6-os posta környéke (32), Kun Bé­la u. 1—25-ig, Homok sor, Vay Ádám krt. (65), Kossuth, Vasvári Pál, Dohány u. (110), Örökösföld (460), Sóstó, Sós­tóhegy környéke (tervezést igényel: 340), Toldi u. 56— 88., Móricz Zs. u. 25—37-ig (21), Toldi u. 90—92—94. (100), Árpád u. 49—91.. Dam­janich u. 1—9. (11), Huszár sor 3—5., Toldi u. 65—69., 79—89. (25), Petőfi u. 2-18- ig, Széchenyi u. 35—45. (80), Ädy E. u. 1—9., Szántó Ko­vács János u. 20—32., Vörös­hadsereg u. 63—71. (160), Ady E. u. 13—25., Szántó K. János u. 1—7. (162), vala­mint a Ságvári kertváros. Hitelek Tájékoztatott az osztályve- veztő a hitel törlesztésének módjáról is. Mivel közmű- fejlesztésről van szó. az ösz- szeg 30 százaléka leírható az adóból, ez 50 ezer forintnál 15, 30 ezernél 9 ezer forintot jelent. Kamattámogatást is adnak a hitelre, így az 50 ezer forint havi részlete öt évre 870, a 30 ezeré 530 fo­rint. Természetesen aki akarja, egy összegben is be­fizetheti a bekötési díjat. Igaz, tekintélyes summát kell fizetni a telefonért, viszont érdemes mérlegelni, ugyanis 1994-ig nem várható a nyír­egyházi telefonközpont bőví­tése. Ha tehát most valaki kimarad ebből, csak arra számíthat, hogy valaki lead­ja a telefont. Cs. K. a Magyar Mén Irta 1946 karácsonyán Kalácsosztás és főnyeremény 1946. DECEMBER 25. A Nyíregyházán megjelenő Magyar Nép közlése sze­rint a következők történ­tek: „Elmaradt a pártok ka­rácsonyi deklarációja. Hét­főn este érkezett meg Bu­dapestre a köztársasági el­nök különvonata, amely visszahozta az elnök meg­hívására Mezőhegyesre uta­zott Nagy Ferenc miniszter- elnököt, Rákosi Mátyás mi­niszterelnök-helyettest és Verés Pétert, a Nemzeti Parasztpárt vezérét. Sza­kosíts Árpád nem vett részt a vadászaton.” — „Kará­csonyi hadifogolyüzenetek a Szovjetunióból...” — „Já­vor Pál amerikai levele a «Magyar Nép»- olvasóihoz.” — „Városunk gyomra szá­mokban. Kevésnek tartjuk a zsírt, az olajat, a sót, cuk­rot, amit kapunk. Nyíregy­háza város közellátási hi­vatala 1800 testimunkást, 2900 nehéz testimunkást, 950 szoptatós és terhes anyát, 28 873 önellátót és 30 600 ellátatlant tart nyil­ván. A város lakóinak szá­ma 65 ezer.” — „Ragyogó színészbált rendez Nyír­egyházán a debreceni Cso­konai Színház társulata.” — „Kinek mit hoz a f Jé­zuska?” — „Dr. Havas Sán­dor lelkes és fáradságot nem ismerő munkája ered­ményeképpen végre meg­nyílt Nyíregyházán a Joint- kórház. A Jókai utcai Joint- székházban nagyarányú át­alakítási és építkezési mun­kálatok után 18 ágyas kór­házat létesítettek. Ezek kö­zül 6 férfiágy, 12 pedig női ágy.” — Nyit a városi könyvtár. A porosodó, ösz- szevissza dobált könyve­ket szakértő kezek rendez­getik és csoportosítják, ren­delkezésre állnak a betűre éhes olvasóközönségnek.” — j,Feltűnően sok a válá­sok száma. A város anya­könyvi hivatala 1946-ban 60 válást jegyzett be. Ugyanak­kor 1946-ban 1373 gyermek született, 650 házasságot kötöttek és 928-an tértek meg őseikhez. A városházi iktatók 34 ezer aktát ik­tattak.” — „Békebeli kapa­citással dolgozik a Hangya Olajütő.” — „A városháza kedd délutánra hirdetett kalácskiosztására — tech­nikai okok miatt — szom­bat délután kerül sor.” — „Juhász István nyíregyhá­zi postatiszt lett a főnyer­tese az újjáépítési sorsjá­téknak, 22 ezer forint ütöt­te a markát. A derék em­ber az összes pénzt a nyír­egyházi szegények javára ajánlotta fel.” — „A nyolc­oldalas Magyar Nép ünne­pi számának ára: 60 fillér.” APRÓHIRDETÉSEK. „Jó állapotban lévő szekér el­adó.” — „Sertésöléshez 1 kg só 2,40 Frt.” — „Faj postagalambok eladók.” — „Moziműsor: Apolló — Pa­rancsolj a csillagoknak. Uránia — Végre egy jó há­zasság. Hungária — Vasár­nap délután.” SPORT. NB I-es labda­rúgó-mérkőzések: Hala­dás—MTK 2:0, Szentlőrinc —Kispest 1:1, Szeged— Szolnok 2:1. Összeállította: Kovács György

Next

/
Oldalképek
Tartalom