Kelet-Magyarország, 1989. december (46. évfolyam, 285-308. szám)

1989-12-19 / 300. szám

XLVI. évfolyam, 300. szám ÄRA: 4,30 FORINT 1989. december 19„ kedd Az Országgyűlés első napja Megszavazták a társadalombiztosítási költségvetést Fodor István, az Országgyűlés megbízott elnöke fogadja az ülésteremben Helmut Kohl-t, az NSZK kancellárját, aki beszédet mondott az ülésszakon. A Tungsram Rt. kisvárdai gyárában nagy mennyi­ségben készítenek törpeizzókat. Az egyik géppel a próbaégetés történik. E. E. felv.) Szerdán reggel egy órán át Megállnak a vonatok Az expressz is vesztegelni fog Romániából jelentik: Halottak százai femesvárott? A román katonáknak és a biztonsági erőknek a tüntetők elleni bevetése állítólag sok halálos áldo­zatot követelt Temesvá- rott. A brémai rádió adá­sában William Tótok, Ro­mániából származó német író szemtanúkra hivat­kozva háromszáz-négy­száz halottról tett emlí­tést. A brémai rádiót délu­tán a Deutschlandfunk, az NSZK országos rá­dióállomása' idézte. „Temesvár belvárosa, ahol sok magyar él, fel van dúlva. A hadsereg páncélosokkal fogta kö­rül a várost. Állítólag vasárnap dél óta éles tölténnyel lőttek a tünte­tőkre” — hangzott a Deutschlandfunk hétfőn délután többször elhang­zott jelentése. Elhurcolták Tftkés Lászlót Tőkés Lászlót és fele­ségét vasárnap hajnali két óra tájban elhurcolták házukból a rendőrök, azóta senki nem tud ró­luk — ezt közölte magyar újságírókkal a Romániá­ból visszaérkezett 40 ta­gú holland aktivista cso­port. Ceausescu Teheránban A román közvélemény hazai forrásokból nem sze­rezhetett tudomást az ese­ményekről. Nicolae Ceau­sescu román vezető hétfőn reggel — az eredeti ter­veknek megfelelően — hi­vatalos látogatásra Tehe­ránba utazott. Korábbi út­jainak gyakorlatától elté­rően ezúttal nem kísérte el felesége, Elena Ceau­sescu, aki a hivatali rang­listán az ország második számú embere. Se ki, se be Hétfőn éjféltől gyakor­latilag megszűnt a ma­gyar utasok beutazása Romániából Nagylaktól Biharkeresztesig. A Bé­késcsabán át Arad irányá­ban közlekedő reggeli Orient expressz tíz ma­gyar utasát a román ható­ságok Kürtösről vissza­küldték. Gyulánál a reg­geli órákban kilencen kísérelték meg a Románi­ába való beutazást, mind- annyiukat visszaküldték a románok. Kötegyánnál a Szalontára közlekedő sze­mélyvonat 27 magyar utasából 26-ot küldtek vissza a román hatósá­gok. Biharkeresztesen is hasonló a helyzet: a ha­tárátkelésre várakozó 31 magyar utast visszaküld­ték. jTbm Határőrség közleménye A BM Határőrség infor­mációi szerint a román határőrizeti szervek a Ro­mániába belépni szándé­kozók mintegy 80 százalé­kát visszafordítják. Ezért a Határőrség Országos Pa­rancsnoksága kéri a Ro­mániába, illetve a Romá­nián keresztül utazni szán­dékozókat, hogy csak ha­laszthatatlan esetben in­duljanak útnak. Nem sokkal 10 óra után hétfőn megkezdődött az Or­szággyűlés decemberi ülés­szaka. A képviselőknek ezen a plénumon kell dönteniük a kormány által beterjesztett jövő évi költségvetés terve­zetéről, a kormány egyéves programjáról. A tét: meg­őrizhető-e az ország kor- mányozhatósága, fenntart­ható-e a békés átmenet, és sikerül-e a gazdasági válság továbbmélyülését megakadá­lyozni, a fizetésképtelenséget elkerülni. A képviselők vár­hatóan arról is határoznak, hogy idő előtt feloszlassák-e az Országgyűlést. Az ülésszakot Fodor Ist­ván, az Országgyűlés meg­bízott elnöke nyitotta meg. Ezután köszöntötte a minisz­terelnök meghívására ha­zánkban tartózkodó Helmut Kolht, a Német Szövetségi Köztársaság kancellárját, aki megjelent az Országgyűlés hétfői ülésén. Ezután Hel­mut Kohl beszédet mondott a Tisztelt Ház tagjai, vala­mint a nagy számban megje­lent vendégek előtt. A magas rangú vendég méltatta azt a szerepet, ame­lyet a magyar Országgyűlés játszott a reformok létreho­zásában, s abban, hogy az ország megindulhasson a pluralizmus és a demokrácia útján. Az NSZK a jövőben is hathatósan támogatni kí­vánja a reformok útján járó Magyarországot. A magyar reformpolitika sikere döntő mértékben hozzájárult a Szovjetunióban, Lengyelor­szágban, Csehszlovákiában és nem utolsó sorban az NDK-bam folyó nyitási, meg­újulási folyamathoz. — A németek rendkívül nagy hálával tartoznak Ma­gyarországnak — mondotta Helmut Kohl. A két népet összekötő ezer éves történel­mi múltban kiemelkedő he­lyet foglal el az idei év, amikor Magyarország az NDK-állampolgárok tízezrei előtt nyitotta meg a szabad­ság felé vezető utat. Magyar- ország ezzel döntő lökést adott az ország határain túl zajló reformtörekvéseknek. Ezzel kapcsolatban hangsú­lyozta: síkra fog szállni azért, hogy minél gyorsab­ban megkezdődjék a vízum­kötelezettség megszüntetésé­ről, és az ezzel kapcsolatos kérdésekről szóló tárgyalá­sok sorozata. Helmut Kohl „okosnak és előretekintőnek” ítélte a ma­gyar külpolitikát, mert felis­merte a helsinki folyamatban Európa mai nemzedékének nagy lehetőségét, a világrész békés jövője érdekében: Ma­gyarország a nehéz időkben is újra és újra a jövőbe mu­tató inpulzusokat adott a helsinki folyamatoknak, és ezzel eleget tett a közepes és kis országok különleges fele­lősségéből fakadó kötelessé­gének. Magyarország és az NSZK közös érde­ke, hogy az európai ha­gyományos haderőkre vonat­kozó első egyezmény létre­jöjjön Bécsben. Ez a cél minden erőfeszítést megér, ezért, ahol csak lehet, meg kell gyorsítani a tárgyaláso­kat Az elmúlt napok romániai történései nyomán az ellen­zéki demokrata parlamenti képviselőik csoportja nevében Király Zoltán indítványoz­ta: az ülésszakon a parlament foglaljon állást az emberi jo­gok romániai durva megsér­tése, Tőkés László temesvári lelkész üldöztetése ellen, s annak alapján a magyar kor­mány forduljon az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez, valamint annak főtitkárához. Javasolta, hogy a Magyar De­mokrata Fórum XIV. kerüle­ti szervezete által hétfő esté­re a Hősök terén szervezendő csendes tüntetésre a parla­ment küldjön külön delegá­ciót. Ezután a képviselők elfo­gadták a decemberi ülésszak tárgysorozatát. 1. A Magyar Népköztársa­ság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat meg­szavazása; 2/a. A Büntető Törvény- könyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat megtárgyalá­sa; 2/fa. A büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. törvény mó­dosításáról szóló törvényja­vaslat megtárgyalása; 2/c. A büntetésről és intéz­kedésekről szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet módo­sításáról szóló törvényjavas­lat megtárgyalása; 3. Az illetéktörvény módo­sításáról szóló törvényjavas­lat megtárgyalása; 4. A Társadalombiztosítási Alap 1990. évi költségvetésé­ről szóló törvényjavaslat meg­tárgyalása ; 5. A társadalombiztosítás­ra! szóló 1975. évi II. törvény módosításáról szóló törvény­javaslat megtárgyalása; 6. Az Állami Számvevő- szék szervezeti felépítéséről, létszámáról és költségvetésé­ről szóló javaslat megtárgya­lása; 7. Az 1990. évi gazdaságpd- litikai programról szóló tájé­koztató megtárgyalása; 8/a. A lakásgazdálkodási rendszer reformjára és az 1990. évi intézkedésekre tett javaslat megtárgyalása; 8/ib. A lakásgazdálkodás 1990. évii intézkedéseihez tör­vényjavaslattok) megtárgya­lása; 9. Az 1990. évi költségve­tésről szóló törvényjavaslat megtárgyalása; 10. A fogyasztási adókról és a fogyasztói árkiegészítések­ről szóló törvényjavaslat meg­tárgyalása; 11. A Központi Műszaki Fejlesztési Alapról szóló 1988. évi XI. törvény módosításá­ról szóló törvényjavaslat megtárgyalása; 12. A postáról és a távköz­lésről szóló 1964. évi II. tör­vény módosításáról szóló törvényjavaslat megtárgya­lása; 13. A nemzetiségek ország- gyűlési képviseletéről szóló törvényjavaslat előkészítésé­vel, illetve az országgyűlési képviselők választásáról szó­ló törvény esetleges módosí­tásával kapcsolatos tájékoz­tató; 14. Az Országgyűlés meg­bízási idejének meghatáro­zására vonatkozó javaslat; 15. A népszavazással ösz- szefüggő kérdésekben tör­ténő határozathozatal; 16. Az egészségügyi törvény módosításáról szóló törvény- javaslat megtárgyalása; 17. A gazdálkodó szerveze­tek és a gazdasági társasá­gok átalakulásáról szóló tör­vény módosításáról szóló törvényjavaslat megtárgya­lása; 18. Bizottsági személyi ja­vaslatok megtárgyalása; 19. Interpellációk, kérdé­sek megtárgyalása; (Folytatás a 4. oldalon) „De ha elindul a vonat, a szívem majdnem megszakad” — énekeltük nem is oly ré­gen a slágert. Szerdán, de­cember 20-án reggel öt és hat óra között azonban nem fognak megszakadni a szí­vek, ugyanis nem indulnak el a vonatok. A magyarázat egyszerű: sztrájkolnak a mozdonyvezetők. Mint Rajtmár Miklós, a Nyíregyházi Vontatási Fő­nökség szakszervezeti tit­kára elmondta, a sztrájkot az országos mozdonyvezetői rétegbizottság kezdeményez­te, mivel úgy érzik, hogy bérhátrányban vannak a más vállalatoknál dolgozók­kal szemben. A követelése­ik között szerepel az alap- béremelés, a mozdonyveze­tők műszakpótlékának nö­velése, valamint a bizton­ságosabb munkafeltételek megteremtése. Akciójukkal a kormány figyelmét szeret­nék ráirányítani a vasuta­sokra. Sérelmezik, hogy ed­dig egy képviselő sem szólalt fel az országgyűléseken a MÁV-dolgozók érdekében, rendszeresen csak a bányá­szokkal és az egészségügyi dolgozókkal foglalkoznak a tanácskozásokon. A mozdonyvezetők kérik az utasok megértését és tá­mogatását, hiszen a munka- beszüntetés az állampolgá­rokat sútja leginkább, mi­vel december 20-án a MÁV — Kérdés, jól járok-e, ha most visszafizetem az adósságomat. De megteszem, mert már kétszer jártam meg az utóbbi időben — mondja a sorbaálló fiatal­ember. — Először elúszott a teljes valutakeretem, mert másra kellett a pénz, nem váltottam ki. Ugye, bejött az ötven dolláros ellátmány, akkor sem szaladtam azonnal az IBUSZ-ba. Mi lett? Leér­tékelték a forintot. Ezen is buktam. Még egyszer nem kockáztatok. Ha bevezetik az emlegetett hiteladót, min­denképpen nyerek. Az állam is játszik a sakktáblán, mi rneg vagy beugrunk, vagy nem. Hogy beugranak-e azok, akik ezekben a napokban tö­megével keresik fel Nyír­egyházán az OTP Damja­nich utcai fiókját, még nem tudni. Az tény, hogy még utoljára élni akarnak a le­hetőséggel. Vagyis azzal, hogy ha a 0—1—2—3—3,5 százalékos kedvezményes kamatozású hitelük hátralé­kának 55 százalékát befize­tik, cserébe az állam elenge­di a tartozás 45 százalékát. — Nem is tudjuk, van-e egész területén egy vonat sem közlekedik reggel öt és hat óra között. Élet- és vagyonbiztonsági okokból a szerelvények öt órakor nem a nyílt pályán, hanem csak az állomásokon állhatnak meg, s hatvan perc múlva indul meg ismét a forga­lom. A sztrájk tehát minden vonatra érvényes, az ex­pressz vonatokra is. Szerkesztőségünk meg­kérdezett néhány vállalatot, hogyan fogadják bejáró dol­gozóik késését. Mint Jaczkó Lászlótól, a Taurus Gumi­ipari Vállalat nyíregyházi gyárának vezetőjétől megtud­tuk, a legtöbb részlegben már leállt a termelés, csu­pán a mezőgazdasági ab­roncsgyárban dolgoznak munkások. A vezetőség fi­gyelembe veszi azt, hogy a dolgozók nem a saját hi­bájukból kezdik majd meg szerdán később a munkát. Olyan megoldásra töreksze­nek, amely jó a dolgozónak és a gyárnak is. Az Állatforgalmi és Hús­ipari Vállalatnál még nem merült fel ez a kérdés. Bod­nár Albert igazgatóhelyettes arról tájékoztatta szerkesz­tőségünket, hogy ma tarta­nak vezetői értekezletet, 9 akkor vitatják meg többek között ezt a problémát. (mml) értelme most még az újság­ban is írni erről — mondja Somogyi Béla fiókvezető és dr. Szaloki Lászlóné osztály- vezető. — Már így is alig győzzük a munkát. Az ügy­felek között elterjedt a hír, hogy a mai nappal (vagyis december 18-cal) vége a ked­vezménynek, de erről hiva­talosan még semmiféle ér­tesítést nem kaptunk. Békési László pénzügyminiszter hétfő reggeli rádiónyilatko­zatában csak annyit mon­dott, a kérdés a parlament hatáskörébe tartozik, tehát a héten el kell dőlnie, marad-e jövőre is ez a lehetőség, vagy megszüntetik. Hétfő reggel hétkor már sorakoznak az ügyfelek az OTP-fiók előtt, nyitás után pedig az emeletre egyszerűen képtelenség feljutni. Ha va­laki mégis megkísérli, a vá­rakozók rászólnak, mert at­tól félnek, hogy tolakszik. Mikor kiderült, hogy az új­ságtól jöttem, elered a sza­vuk. — öt helyről kértem köl­csön, hogy visszafizessem a hátralékot — mondja egy (Folytatás a 4. oldalon) Mindig a szegényen csattan az ostor... Most nem kérnek — befizetnek Tömegnyomor az OTP-fióknál

Next

/
Oldalképek
Tartalom