Kelet-Magyarország, 1989. december (46. évfolyam, 285-308. szám)
1989-12-02 / 286. szám
2 Kelet-Magyarország 1989. december 2. Ki a felelős a füstért*? Ördögi körben Tyúkod Gáz helyett bírság Messzire ellátszó, fekete füst gomolyog a tyukodi konzervgyár kéményeiből. Not: nem állandóan, csak okkor, ha valamelyik kazánra szenet raknak. Ilyenkor a megpakolt kazán kéménye egy darabig okádja o levegőbe a szennyezőanyagokat, majd beáll az egyenletes égés, és a fekete felhő pici, ártalmatlan füst- pamaccsá szelídül. Aztán kezdődik minden elölről, s a füst lassan nemcsak a környékre, hanem a Nyírség Konzervipari Vállalat zsebére is rátelepszik: tetemes légszennyezési bírságot kell ugyanis fizetniük miatta a környezetvédelmi hatóságnak. Ráfizetéses mozdonykazánok A tyukodi gyárban tavaly fejeztek be egy ötvenmillió forintos, elsősorban környezetvédelmi célú beruházást. Előzménye az az 1985-ös Holt-Szamos-szennyezés volt. amelynél másodfokú vízminőség-védelmi készültséget kellett elrendelni, mert anv- nyi szerves anyagot engedtek a vízbe, hogy elpusztultak a halak. A készültségért, valamint kártérítés és bírság címén tízmillió forintot fizettek ki, utána nekifogtak a belső víztisztító rendszer teljes átépítésének. A szennyvíz most már nem közvetlenül a Holt-Szamosba kerül, hanem először egy befogadótelepre, ahol szikkad, megtisztul. Az eljárás tökéletes, még a környezetvédelmi igazgatóság elismerését is kivívta. A szennyvízelvezetést tehát sikerült megoldaniuk. Most már csak az a kérdés, mi lesz a levegőszennyezéssel? — Fizettünk mi ezért minden évben bírságot — veszi elő a papírokat a gyár főmérnöke, Gaál Gedeon —, csakhogy nem a Felső-Tisza- vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságnak, hanem a tanácsnak, 150 ezer forintot. Ezt évről évre be is kalkuláltuk, de lépnünk, sajnos, nem sikerült. Pedig már 1986-ban, a víztisztítóval párhuzamosan szerettünk volna valamit tenni. A fekete füstért hat javakorabeli, ötven év körüli iiozdonykazán a felelős. Szt nfűtésűek, s évente elfogd asztanak hétezer tonna szenet — roppant rossz, 30 — 40 százalékos hatásfokkal. A hat kazán csupa ráfizetés, his t nem elég, hogy a töké- l - ’tu égés miatt a levegőt szennyezik, ráadásul Veszprémből szállíttatják Tyúkodra ; szenet, mert a Borsodi Szénbányák felmondta a szerződést. S ami szinte hihetetlen: negyvenkét munká.-nai. kell mellettük dol- go ia? teres kéményeket emeljük meg 30 méter fölöttire, esetleg széntüzelésű konténerkazánt állítunk be. Mindegyik igen költséges lenne, s az utóbbi kettő nem is tökéletes: a kéményeket régi kazánpark mellett nem érdemes megemelni, a konténerkazánhoz pedig szintén messziről kellene hozatni a szenet. Éppen ezért az első megoldással próbálkoztunk. ami körülbelül 35 millió forintos beruházás lenne. Kérvényeztük a Gáz- és Olajipari Vállalattól, hogy nyilvánítsák gázenergiahordozóvá az üzemet, hisz a gázvezeték itt megy a kerítésen belül. A kérvényre a következő válasz érkezett: „ ... jelenleg a tyukodi gyár körzetében nincs és nem tervezett olyan gázátadó állomás, melyről gázellátásuk biztosítható lenne. Tyúkod gázellátása nem szerepel a tervidőszak terveiben ... A gázellátásra vonatkozó döntéshez a körzet gázellátási lehetőségeit vizsgáló tanulmányterv szükséges. ezt követően kezdeményezhető csak az energiahordozó felhasználási engedélyük beszerzése .. > vevő is kárát látja t' l esaki zal- rlá .ont megoldás létezne: c - áttérünk a gázkazánokra, vagy a most IS méMiután kiderült, hogy tanulmányterv szükséges. a főmérnök a Nyírség Konzervipari Vállalat — melynek a nyíregyházi és vajai gyár mellett a tyukodi is része — energetikai csoportjával együtt megrendelte 1987- ben a siófoki GOV-tól. Itt azzal utasították el őket, hogy „a megrendelést megvizsgáltuk, de annak összetettsége és kapacitásunk hiánya miatt vállalni nem tudjuk:” Ekkor Hajdúszoboszlóhoz fordultak, majd a GOV egy miskolci géemkájához, ahol szintén visszamondták a vállalást, arra hivatkozva, hogy a GOV nem járul hozzá a gázellátáshoz Tyúkodon. Az ördögi kör itt zárult be. Amíg nincs tanulmányterv, a Gáz- és Olajipari Vállalat nem foglalkozik a kéréssel, tanulmányterv viszont azért nem lehet, mert a vállalat nem járul hozzá az itteni gázellátáshoz. Marad tehát a légszennyezési bírság, ami az idén 1 millió 48 ezer forintra rúg! A bírság nagyságáról Csáki Gyula, a Nyírség Konzervipari Vállalat energiacsoport-vezető je, s Jenei István energetikus ad magya-_ rázatot: — Minden év március 30- ig be kell jelentenünk a környezetvédelmi hatóságnak, Fekete füst Tyúkod felett. hogy mennyi energiahordozót használtunk fel. s ebből mennyi égéstermék keletkezett. 1988-ban a hétezer tonna szénből 172,6 tonna kéndioxid lett, a megengedett mennyiség azonban ebből évente két tonna! A megengedett szén-monoxid értékét 16,6, a szálló porét 83,1 tonnával léptük túl, így adódott össze végül az egymillió forintnál is több bírság. Korábban kilogrammonként negyven fillérre bírságoltak, ami 1988-ban három forintra emelkedett. Mindezek tetejébe a bírság progresszívvé vált. vagyis évről évre több lesz — hol van már az évi 150 ezer forint?! A tyukodi gyár igazgatója, Konczos István még reménykedik, hogy valamiképpen meg lehet úszni a fizetést. Rossz évet zárnak ugyanis, a tervezett nyereségnek jó, ha a fele bejön, s hasonló lesz a helyzet magánál a Nyírség vállalatnál is. Az energetikusok azonban tisztában vannak vele. hogy a bevallást maguk készítették. számolták ki, egyeztették a környezetvédelmi hatósággal is, fellebbezésnek tehát nincs értelme. Kevesebb jut majd legfeljebb jövőre bérfejlesztésre, beruházásra, s esetleg a fogyasztó újra átél egy konzerváremelést. Fizetni kell tehát, s várni, hogy a fővárosból időnként elhangzó, gázzal kapcsolatos biztatások mikor válnak valóra. Hiszen a gázt most már nemcsak a nyolcszáz embert foglalkoztató tyukodi konzervgyár, hanem maga a falu. sőt Ököritófülpös és Porcsalma is kérelmezi. Talán több torok hangja jobban felhallatszik az illetékesekhez — csak az a kérdés, lesz-e akkor úgy pénze a vállalatnak az energiatakarékosabb, környezetkímélőbb gázra, mint 1986-ban lett volna? ... Bartha Andrea Fej kvóta Nagyon megdöbbenhettek a színháztik irányítói, amikor eljutott hozzájuk a Pénzügyminisztérium, a Belügyminisztérium és az Országos Tervhivatal tervezetének híre a színházak jövőbeni támogatási rendszerének reformjáról. Eljutott, írtuik, mivel a tervezetet nem vitatták meg az érdekeltekkel, sőt valószínű, hogy a Művelődési Minisztériumban sem tudtak róla! A reform lényege, hogy állami támogatás gyanánt a színházak ezentúl „fejpénzt” kapnának, százhatvan, esetleg kétszázharminc forintot. Ez a fejkvóta teljesen független lenne az előadások művészi színvonalától, csupán egy dolgot venne figyelembe: a nézőszámot. Köny- nyű belátni, amellett, hogy a színházakat a kommersz felé mozdítaná az intézkedés, a kis színházak lehetetlen helyzetbe kerülnének, sorban megszűnnének. A hír hallatán hat színházi rendező nyílt levélben fordult a miniszterelnökhöz és a kormány két miniszteréhez. November 27-én a Színház- művészeti Szövetség elnöksége megtárgyalta az ügyet, és támogatta a rendezők levelét. Az értekezleten jelen -lévő színházi vezetők mindegyike megerősítette, hogy vissza kell vonni a tervezetet, és az elképzeléseket a szakmával közösen kell kialakítani. Az államnak a leendő helyi önkormányzatok színháztámogatása mellett fel kell vállalnia a kulturális alapellátás megteremtését, amelybe a színház is beletartozik. Ha a tervezet megvalósul, akkor a magyar színházvezetők együttesen benyújtják lemondásukat. Megkérdeztük Módi Zoltánt, a- Móricz Zsigmond Színház gazdasági igazgatóját, aki maga is részt vett a szövetség értekezletén, hogyan érintené az új helyzet a színházat? — A korábbi támogatásnak 55 százalékát kapná meg a színház, ez pedig egyenlő lenne az elhalásával. A TV2 hétfői adásában Stark Antal államtitkár elmondta, hogy valószínűleg visszavonják a tervezetet, de a döntés a hétvégén várható. A színház vezetése mindenesetre csatlakozott a rendezők és a szövetség álláspontjához. (n. i. a.) Kivetkőztek... M egint „jelesre” vizsgáztunk viselkedésből: Esküszöm, soha többet nem írom meg, hogy szaloncukrot, mandarint oszt a Mikulás, mert akkor legalább otthon maradnak a szülők, akik csak a potyales és miatt jönnek el ilyen helyre. Pedig olyan szépen el volt tervezve minden! A kis óvodások műsorral készültek, napok óta csinálgatták a karácsonyfadíszeket papírból, hogy a karácsonyi forgatag nyitásán a Mikulás előtt feldíszíthessék a hatalmas karácsonyfát. Ehelyett sírva mehettek vissza az oviba, mert — elnézést a kifejezésért, de más nem jut eszembe — nagy „okos” felnőttek (apukák, anyukák) össze-vissza taposgálták őket, a fenyő alatt a növényeket, a Mikulást és mindent, ami útjukba esettt. Dűtöttek-boritot- tak, martak-haraptak, hogy egy vacak szem szaloncukrot befalhassanak ők vagy a csemetéik. Gratulálok! Szép volt! A szélvihar nem döntötte ki a fenyőt, de most majdnem sikerült. Megérte! Most már még csak azt sem mondom, hogy a szegény kicsiknek a felnőttektől keil példát venniük. Remélem, nekik inkább választanak más példaképet az ilyen felnőtt emberek helyett — jobban járnak! Addig is: viselkedhetnének kicsit emberhez méltóbban ... (cs. k.) A tárgyalóteremből Nem ismerte, csak leütötte A város központjába akart menni a nyíregyházi Márka presszóból tavaly október 14-én a 16 éves K. Attila, a 18 éves G. Sándor, a szintén 18 éves Sz. Lajos, H. András, valamint a 17 éves Gy. János és a 16 éves M. László. Nyolc óra körül el is indultak gyalog, de az 5-ös iskola mellett megálltak, mert zajt hallottak. Ott cserélt ugyanis a magnójában elemet két fiatal fiú. G. Sándor és Sz. Lajos minden ok nélkül beléjük kötöttek, majd egyik az egyik, másik a másik fiút ütötte meg. Ezt látva a többiek is nekikezdtek. A magnó tulajdonosa a földre esett, erre H. András kivette táskájából a sétálómagnót, feje mellé tette, jól felhangosította, majd nagy erővel fejbe rúgta. M. László, aki eddig csak csendes szemlélő volt, odament a helybenhagyott fiúkhoz és egy kazettával magához Mikulás mmiklós, vagy ahogyan ma mondjuk. Mikulás napja il? a gyerekek körében népszerű dáium. A házakat sorra járó Mikulás régen a gyerekeket vizsgáztatta, imádkoztatta is, majd tudásuk, viselkedésük szerint jutalmazta őket. A rosszakat virgáccsal fenyí- tette. A névadó Szent Miklós püspök 1500 évvel ezelőtt élt Kis-Ázsiában. Kultusza egész Európában elterjedt. Franciaországban, a Rajna vidékén, Amszterdamban és még számos kereskedővárosban a kalmárok, a hajósok és a törvénytudók védőszentje. Az egykori magyar kalmárok, tőzsérek körében is virágzott Miklós tisztelete. A pesti mészárosok céhe is őt választotta patró- nusául. A kultusz elevenségére vall a Szent Miklós pénze, vagyis a megvásárolt jószágra, portékára adott előleg, foglaló. Számos magyar falu nevében is őrzi Miklós emlékét. vette a magnót, majd a többiekkel együtt elsietett. Az egyik fiú felismerte támadóit, s még aznap este feljelentést tett a rendőrségen. Október 28-án este K. Attila és Sz. Lajos a Kereskedelmi Szak- középiskola előtt belekötöttek a fiatalkorú B. Andrásba. A cigarettakérés csak ürügy volt, hisz egy kulcscsomóval meg egy virágkaróval felfegyverkezve már eleve készültek a verekedésre. Mivel B. András nem tudott adni cigarettát, K. Attila leütötte, Sz. Lajos pedig a virágkaróval úgy fejbe vágta, hogy még az eszméletét is elvesztette. K. Attilának erre az estére még nem volt elég, támadókedvét még egyszer kiélte: egy ismeretlen fiút szó nélkül leütött az utcán. A Kereskedelmi Szakközépiskola közelében K. Attila G. Sándorral találkozott hazafelé menet. Odahívták magukhoz S. Attilát, akit K. a nála lévő faággal fejbe vágott, majd G. Sándor az arcába fejelt. G. Sándor november 4-én a Szamuely téren két fiatalembert szólított meg. Az ürügy az volt, hogy a barátnője kesztyűjét keresi. A fiatalemberek azonban a kesztyűről nem tudtak felvilágosítást adni, ezért G. Sándor az egyiknek az arcába akart fejelni, csak nem sikerült, a .másikat pedig pofon vágta. A fiúkat, akik fölös energiájukat ily módon akarták levezetni, a Nyíregyházi Bíróságon vonták felelősségre. K. Attila garázdaságok, súlyos testi sértés, valamint könnyű testi sértés miatt egy év kéthónapi fiatalkorúak fogháza büntetést kapott. G. Sándor két év próbaidőre felfüggesztett tíz hónapot kapott, valamint hatezer forint pénzmellékbüntetést köteles fizetni, míg a többiek szintén próbaidőre felfüggesztett fogházbüntetést kaptak. A büntetlen előéletű M. Lászlót csak lopás vétsége miatt vonták felelősségre, amiért próbára bocsátották. Az ítélet jogerős. B. A. w.-.w On ragasztott már? a^féhol már olvasha|W tatlan, másutt több kevesebb hiányzik belőle. Akár rejtvénynek is feladhatnánk a következő kísérőszöveggel ellátva: egészítse ki a szöveget és küldje be a hiányzó részleteket! A jó megfejtést beküldők között kisorsolunk egy-egy tubus Pálmatexet, így a nyertes is ragaszthat. Van olyan, aki „felnyalja” a falra a különböző plakátokat és van, aki erre ráragaszt, esetleg letépi, levakarja. Egymást licitálják túl az egymásra ragasztott, kézzel írott vagy nyomtatott irományok. Engem az is zavar, ha egymás mellett több azonosat látok. Lehet, hogy jobban felkelti az érdeklődők figyelmét, de szerintem, hogy finoman fejezzem ki magam, csúnya. Arról nem is beszélve, hogy a leglehetetlenebb helyeken bukkanok rájuk, házak falán, lépcsőházak ajtaján, minden van tehát csak rend nincs. Ügy tűnik, most mindent szabad, uccu neki, akkor ragasz- szunk. mindez azonban egyáltalán nem használ a városképnek. Ha javasolhatnám: találjanak egy olyan helyet, ahová a „vadragasztók” is elhelyezhetik plakátjaikat, de egymásra itt is figyelniük kellene. Szilágyi Zsuzsa Fotó: Elek Emil Bizalom M yolcan-tizen ácsorgunk már a buszmegállóban. Kutya hideg van, ilyenkor minden pere legalább triplán számit. Idős hölggyel gyarapodik várakozó kl& csoportunk. Az újonnan jött hozzám lép, kérdi, mennyi az Idő. Mondom. „Hiszen akkor éppen most kellett elmennie a busznak”, hökken meg, de némi gyanakvást is érzek a hangjában. Mindannyian megkönnyebbülünk, amikor — másodpercek múlva — valóban befut a buszunk. Na, gondolom magamban, most jön az, hogy bezzeg Japánban, ott aztán még ennyi késést sem néznének el.,. De nem. Miközben felkászálódunk, a hölgy számomra váratlan, a Volán pontosságába vetett határtalan bizalomról tanúskodó megjegyzéssel zárja le rövid párbeszédünket: „Két percet siet az órája, kedveském.. (gm)
