Kelet-Magyarország, 1989. december (46. évfolyam, 285-308. szám)

1989-12-15 / 297. szám

Áruházavató Nyíregyházán XLVI. évfolyam, 297. szám ÄRA: 4,30 FORINT 1989. december 15., pentek Karácsonyra Shell-ajándék Lesz-e elegendő élelmiszer? — kérdezték az Országgyűlés bizottsági ülésén Lesz-e jövőre elegendő élelmiszer az üzletekben? — kér­dezték többen is az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsá­gának csütörtöki ülésén; már most megfigyelhető ugyanis az állattartó nagyüzemeknél és a kistermelőknél a nagy­arányú állománycsökkenés. Dr. Vona Ferenc Pest me­gyei képviselő megemlítette, hogy karácsonyra mintegy 2 ezer tonna kínai sertéshús ér­kezett az országba. Ez sze­rinte nemcsak az ellátási bi­zonytalanságra utal. de ál­lategészségügyi szempontból is kifogásolható. Szabó Ferenc mezőgazda- sági minisztériumi állam­titkár viszont rámutatott: a ■eelső ellátás nincs veszély­ben. Kínából a megfelelő — sőt bizonyos exportra is le­hetőséget nyújtó — készletek kiegészítéseként, csupán biz­tonsági okból vásárolt az or­szág sertéshúst. Ez az áru ál­lategészségügyi szempontból nem kifogásolható. Az export csökkenésével viszont valóban számol az 1990-es költségvetéssel kap­csolatos előterjesztés. A ma­gas támogatás miatt fontos, hogy csökkenjen a rubelel­számolású kivitel, főként ni a Shell-cég képviselője, valamint Nyíregyháza ta­nácselnök asszonya megnyi­tóbeszédét, a működési en­gedély és a kulcs ünnepélyes átadását, szerették volna mi­nél hamarabb feltérképezni a készletet. A 850 négyzet- méter alapterületű áruház rekordidő, negyvenkét nap alatt készült el — a kivitele­ző a Dorogi Szénbányák egyik építőrészlege volt —, s a nagy érdeklődést látva a Nyitás előtt az üzlettérben. 30 millió forintos induló árumennyiség is valószínűleg rekordidő alatt fog elfogyni. Az üziletvezető, Til-ki János ígérete szerint azonban fo­lyamatos lesz az utánpótlás, olcsóbban kínált termékekkel is kedveskednek majd a vá­sárlóknak, így érdemes lesz időnként betérni a Shell-In- terag — lánc hatodik, szom­baton és vasárnap szintén nyitvatartó áruházába. Ötletek: dacolva a körülményekkel sertés-, marha- és baromfi­húsból, egyes tejipari termé­kekből és cukorból. Konver­tibilis viszonylatban a ki­sebb árualap miatt ugyan­csak csökken majd a sertés és a csirke exportja, viszont több gabona és növényolaj eladására számítanak. Az államtitkár megállapí­totta. hogy hosszabb távon belföldön is gondokat okoz­hat az állatállomány csökke­nése. Jövőre számottevően, (Folytatás a 4. oldalon) Óriási tömeg gyűlt össze csütörtökön a Shell-INTE- RAG Szabolcs Áruház meg­nyitására. A nyíregyháziak nemcsak hiánycikkek után kutatva, hanem az olcsó vá­sárlás reményében is elza­rándokoltak az Őrös! úti új áruházba, ugyanis a nyitás és a tévében reklámozott „kagyló hava” miatt sok ke­resett áruféleséget tettek ki olcsóbban a polcokra. Az emberek alig győzték kivár­Lapunk mai száma 88 610 példányban jelent meg Döntöttek Párizsban Csak jé minőséget! Bécs és Budapest kapta meg az 1995-ös világkiállítás rendezési jogát. Erről a Nem­zetközi Kiállítások Irodájá­nak párizsi közgyűlésén har­minckét ország képviselői egyhangú szavazással döntöt­tek. A világkiállítás történe­tében először kapta meg ezt a jogot két szomszédos or­szág. Ausztria és Magyaror­szág Párizsban tartózkodó küldöttségeinek vezetői meg­ismételték: a két ország vár­ja a lehetőséget, hogy bemu­tatkozzon a világ előtt. A világkiállítás leendő színhelye: Dél-Budapest. IPARI SZÖVETKEZETEK: Érdek, pénz, jog A szövetkezeti tagság tu­lajdonosi érdekeltségének megújításáról és a dolgozók érdekvédelmének időszerű kérdéseiről tárgyalt többek között csütörtöki ülésén az Ipari Szövetkezetek Sza- boics-Szatmár megyei Szö­vetségének Elnöksége. Dr. Bányai István, a társa­dalompolitikai osztály veze­tője előterjesztésében a szö­vetkezeti tulajdon múltjáról és jelenéről szólt. Az elmúlt negyven évben a politika a szövetkezeti vagyont átmene­„Szívesen vállalok közösséget...” (3. oldal) ti tulajdonformaként fogta fel. Az MSZMP XI. kong­resszusa már szocialista tu­lajdonformának minősítette a birtoklásnak ezt a formá­ját, de még jó ideig működ­tek vele szemben a megszo­kott hatások, reakciók, mert a tulajdon oszthatatlansága változatlan maradt. A szövet­kezeti tag mindinkább bér­munkássá vált, célja a kere­setének növelése volt és nem volt érdekelve a közös va­gyon gyarapításában. Az oszthatóság kérdésében ebben az évben gyökeres változások következetek be, lehetőség nyílt a tagok tulaj­donosi ösztönzésére, ami a szövetkezeti vagyonrész nö­vekedését is eredményezte. Bíztató, hogy a kötöttségek­kel együtt is a tagi vagyon­rész kezd úgy működni, mint bármilyen más vagyon, tehát örökölhetővé, elidegeníthető- vé, átruházhatóvá vált. A részjegy, célrészjegy, a tag­sági kölcsön, az üzletrész és a részjegy juttatás az érde­(Folytatás a 4. oldalon) Ha a lakosság részére ipari szolgáltatást végző gazdálkodó szervezetek és vállalkozók tevékenységét minősíteni kellene, akkor mindenki a saját tapaszta­lataira támaszkodna. Az értékelésekben bizonyára kellő hangsúlyt kapna a kapacitás hiánya, a kedve­zőtlen területi ellátás, a kis­települések hátrányos hely­zete és a nem kielégítő szak­emberképzés. A megyei tanács termelé­si és ellátási bizottságának csütörtöki ülésén is ez került a figyelem középpontjába. A mennyiségi fejlődés mel­lett napjainkban egyre in­kább a minőségre helyeződik át a hangsúly, ami a szolgál­tatások színvonalán mérhető le és nem csekély befolyást gyakorol az állampolgárok közérzetére. A helyzet ala­posabb feltárása' érdeké­ben munkabizottság alakult, melynek tagjai az elmúlt idő­szakban ellenőrzéseket vé­geztek a fontosabb szolgálta­tási területeken. A statiszti­kákból az olvasható ki, hogy továbbra is folytatódik a szolgáltatók átáramlása a kisiparba,*bár az sem elha­nyagolandó, hogy a nem vagy kevésbé jövedelmező munkákat ők sem vállalják. A gazdasági szabályzókban bekövetkezett változások — így a személyi jövedelemadó és az általános forgalmiadó bevezetése, a társadalombiz­tosítási járulék emelése — nem vetette vissza túlzottan az emberek vállalkozó ked­vét, bár a községekben és a kistelepüléseken dolgozó kis­iparosok hátrányosabb hely­zetbe sodródtak — hangsú­lyozta Sándor József, a mun­kabizottság vezetője. Létszám vonatkozásában az elmúlt két-három évbén emelkedés tapasztalható, bár 1987-ben és 1988-ban erős ingadozás volt érezhető. Ennek az a magyarázata, hogy többen olyan helyzetbe kerültek, hogy kénytelenek voltak szü­neteltetni az ipar gyakorlá­sát. Csökkent a szolgáltatá­sok volumene, ami elsősor­ban a személygépkocsi-javí­tásban, a vegytisztításban, a ruhakészítésben, és a fodrá­szatban érződik. Ugyanakkor a teherszállítás, a fényképé­szet és a híradástechnikai gé­pek szervizelése, javítása te­rén a szolgáltatások bővülése mérhető le. (Folytatás a 4. oldalon) Folytatódik az enyhe idő Párás, hideg idővel kezdődött ez a hét Szabolcs-Szat- már-Bereg megye térségében. A hét elején napközben is fagypont alatti hőmérsékleteket mértek megyénk egész területén. Éjszaka pedig mínusz 13, mínusz 15 fokig süllyedt a hőmérséklet. A Nyírségben és a Tisza- háton hófoltok és helyenként vékony hóréteg borította a földet. A hét közepén viszont jelentős enyhülés kö­vetkezett be, megszűntek a fagyok. A hét végén megyénkben enyhe időjárásra számítha­tunk. Pénteken és szombaton időnként borultságig meg­növekszik a felhőzet és szombaton kisebb esők is ki­alakulhatnak. Tartós és nagy mennyiségű csapadékra azonban megyénkben sehol sem kell számítani. Vasár­nap is enyhe marad az idő és pár órára kisüthet a nap. A hőmérsékletek hajnalonként plusz 4, plusz 8 fok között lesznek, délutánonként 11, 16 fokig melegszik fel a levegő. A jövő hét elején is folytatódik az enyhe idő, bár átmeneti hőmérséklet-csökkenésre a hét első felében számítani kell. Ez a csökkenés nem lesz jelentős, csak néhány fokos lehűlés várható. Csapadék a hét második felében gyakran kialakulhat eső formájában. Havazás a jövő hét folyamán valószínűleg nem lesz. A hőmér­sékletek a jövő héten hajnalonként plusz 1, plusz 6, délutánonként plusz 5, plusz 10 fok között várhatók. Léner Péter megválik a színháztól? Az elmúlt napokiban kü­lönböző körökben gyakori beszédtéma volt az a hirdet­mény, amely a budapesti Jó­zsef Attila Színház élére ke­resett igazgatót, és amelyben Léner Pétert, a nyíregyházi Móricz Zsiigmond Színház igazgatóját személy szerint is meghívták a pályázatra. Zsindelyezik a csengeri templomot Fűrészelt zsindellyel bo­rították a csengeri refor­mátus műemlék templom tornyát a napokban. Mint arról beszámoltunk már la­punkban, a templom be­ázott és sürgősen meg kel­lett oldani a biztonságos szigetelést. Mivel műem­lékről van szó, a megyei tanács és az Országos Mű­emléki Felügyelőség zsebbe nyúlt és 3 millió forintot adott a rendkívüli munká­hoz. Mint Bartha Gyula re­formátus lelkésztől megtud­tuk; jó lenne, ha a szak­emberek engedélyeznék a templomtestre az egysze­rűbb, de a célnak szintén megfelelő és jobban besze­rezhető hasított zsindely felrakását. így is 1990-re végeznek a munkálatokkal és nem kellene várniuk a cseh import érkezésére. — Az elmúlt években két ízben már felmerült, hogy Budapestre menjek dolgozni. Mind a két hívás elől elzár­kóztam. A mostani megke­resésre nem mondtam eleve nemet, ezen gondolkodom, ezit mérlegelem — válaszolta érdeklődésünkre Léner Pé­ter. — De én ebből a város­ból, ebből a színházból nem tudok könnyen elmenni. Ügy gondolom, hogy minden igaz­gató életében van egy olyan társulat, amelyet megszeret. Az ember a szerelmeket na­gyon nehezen tudja lezárni, mert abban bízik, hogy a szerelem örök. Vagy abban bízik, hogy a szerelem átala­kul valami egyéb, nagyon gazdag is igazi emberi kap­csolattá. Én ettől a várostól nagyon sokat kaptáim. Itt lettem Jászai-díjas, Érdemes művész, itt lettem igazán si­keres ember, a pályakezdés első sikerei után. Az ember kevés dolgot kap az életben. Én itt sok mindent kaptam, s azit nagyon meg kell be­csülni. Ennek mérlegelése számomra fontos feladat. Két eset lehetséges: ha itt maradok, az élet megy to­vább. Ha elmegyek, akkor ezzel a színházzal nemcsak „levelező” kapcsolatban aka­rok maradni, hanem egy örök, élő kontaktust képzelek él. Erről a színházról, amíg ezt tőlem igénylik, -mindig gondoskodni fogok. (n. I. a.) Seres József érdeklődőket I A Béres-osepp feltaláló­ja, Béres József ma, pén­teken délután négy órától kötetlen beszélgetésre várja az érdeklődőket Nyíregyházán az MSZP közösségi házában. • (Sós* tói útid ,

Next

/
Oldalképek
Tartalom