Kelet-Magyarország, 1989. december (46. évfolyam, 285-308. szám)
1989-12-13 / 295. szám
4 Kelet-Magyarország 1989. december 13. Horn Gyula Brüsszelben Horn Gyula külügyminiszter kedden Brüsszelbe utazott, hogy részt vegyen a fejlett országokat tömörítő úgynevezett Huszonnégyek csoportja külügyminiszteri tanácskozásán, amelyen a Lengyelországnak és Magyarországnak nyújtót segítség kérdéseit és a továbblépés lehetőségeit vitatják meg. Bős Vizsgálat Magyar szakértők is részt- vesznek szerdán a bősi vizsgálat helyszíni szemlén — csatlakozva csehszlovák kollégáikhoz. Mint ismeretes, több mint egy hete a bősi létesítmény alvízcsatomája felől nagy mennyiségű víz és hordalék jutott a zsilipkamrába, magával sodorva különféle szerkezeti elemeket is. Országgyűlés-bizottságok ülése Életkörülményeink tovább nehezednek A kormány j8vő évi gazdasági programjáról, a költségvetés tervezetéről, valamint a fogyasztási adóról és a fogyasztási árkiegészítésről szóló törvényjavaslatról tárgyal! keddi ülésén az Országgyűlés kereskedelmi bizottsága. A kormány gazdasági programjáról, az állami költségvetés tervezetéről már a meghívottak és az újságírók jelenlétében tanácskoztak a képviselők. Az elnöklő Vida Kocsárd (Somogy megye) elöljáróban megjegyezte: a jelenlegi Országgyűlés legnehezebb és legkeservesebb ülésszaka lesz a mostani, mert e két téma kapcsán tekintettel kell lennie egyrészt az ország kormányozhatósá- gának fenntartására, másrészt pedig százezrek, milliók sanyarú helyzetére. A képviselőknek ugyanakkor arra is figyelemmel kell lenniük, hogy ma kiszámíthatatlan a tömegek reakciója, ha életviszonyaik további romlásáról van szó. Márpedig mint Kollarik Istvánnak, az Országos Tervhivatal elnökhelyettesének beszámolójából kitűnt, hogy a lakosság életkörülményei általában jövőre sem javulnak, sőt tovább nehezednek. A kormány jövő évi gazdaság- politikai programjáról szólva Kollarik István rámutatott: ez a koncepció már nem azonos azzal, mint amiről korábban mondták el véleményüket a képviselők. Hogy ez mennyire igaz, jelzi az is, hogy az új anyag a korábbiaknál szigorúbb feltételeket támászt a gazdasággal szemben, s további megszorításokat tartalmaz. Már a delet is elharangozták tegnap, amikor a jelképes fehér jelzöfüst „megjelent” a Nyírség Konzervipari Vállalat felett. Ekkor ért véget ugyanis a vállalati tanács ülése, amelyen eldőlt, ki lesz a következő év január elsején kezdődő ötéves ciklusban az új vezérigazgató. Buglyó Tibor kereskedelmi igazgató 90 százalékos szavazattöbbséggel győzött, így ő irányítja majd a vállalat tevékenységét. A vállalati tanács elnöke, Szabó Pál tájékoztatott bennünket az előzményekről. Elmondta, hogy Rudi Béla nyugdíjazási kérelmét az októberi tanácsülésen elfogadták és ekkor országos pályázatot írtak ki a vezérigazgatói poszt elnyerésére. Négy pályázat érkezett és egyet ezekből a bírálóbizottság már korábban elutasított. A mai ülésen döntöttek úgy, hogy a megmaradt háromból végül kettő került a szavazólapra, mert a harmadikban leírt elképzelések nem elégítik ki a mai gazdaság által támasztott követelményeket. Kétharmados többség kelleti ahhoz, hogy a jelöltek bármelyike győztesen kerüljön ki a párharcból. Az új vezérigazgató, Buglyó Tibor, 22 éve dolgozik a vállalatnál, itt volt gyakornok, termelési főmérnök, termelési igazgató. Ügy gondolom, ennek ellenére nagy fába vágta a fejszét, nem köny- nyű ma egy ilyen szék birtokosának lenni. — Nehéz a kihívás, de az itteni kipróbált gárda sokat segíthet. — Milyen elképzelésekkel vág neki a következő éveknek? — A jövőt két alapvető dolog határozza meg, a piac és a verseny. Csökkenő szocialista exportunk szükségessé teszi a vállalati magatartás megváltoztatását. Ma már nem lehet tonnákban gondolkodni. a piac fogja meghatározni a termék értékét. a minőség alapján. Ehhez kell alakítani a szervezetet, a kiszolgálóformát. Jobban meg kell teremteni a dolgozók érdekeltségét, a hatékony foglalkoztatást. Nem szabad elhanyagolni a műszaki fejlesztést és. úgy mint eddig meg kell előzni a társakat ezen a téren, mert menekülni csak előre lehet. Ehhez kapcsolódik az is, hogy értelmes embereket csak értelmes szakmai feladatokra lehet megtartani. Még egy gondolatot szeretnék megemlíteni, azt. nogy termelőnek, leidolgozónak figyelembe kell venni egymás érdekeit, hiszen magában létezni egyik sem tud. Szilágyi Zsuzsa Torlódás a határon (Folytatás az 1. oldalról) hálózatára kihat, hogy a Szovjetunióba irányuló export- és tranzitszállítmányok fogadását a határ túloldalán nem tudják a szerződésekben rögzítet szintre emelni. Mindez oda vezetett, hogy mintegy ötezer teherkocsi van a körzetben, illetve a közeli állomásokon, amely arra vár, hogy rakományát továbbítsák. A sok veszteglő vagon egyrészt zsúfoltságot eredményez, másrészt rontja a vasút helyzetét, hiszen ilyen formában csak mozgó raktáraknak lehet őket tekinteni. A kiszállítás gyorsítása érdekében a záhonyi vasutasok átrakást is vállalnak. Naponta 40—50 napi közszükségleti cikkeket tartalmazó vagont (főleg konzervet, élelmiszereket) raknak magyar területen szovjet vagonokba. A megnövekedett feladatok várhatóan a bevételek növekedésében is jelentkeznek. A záhonyiak abban bíznak, hogy az év végén ennek pozitív' hatása a magasabb keresetekben mutatkozik meg. Az Országgyűlés honvédelmi bizottsága keddi ülésén egyetértett azzal, hogy a kormány jövő évi állami költségvetéséről szóló törvényjavaslatát a parlament elé terjessze. A bizottság elfogadta a Honvédelmi Minisztérium 1990. évi költségvetési tervezetét azzal a megjegyzéssel, hogy az előirányzott kiadásokat a továbbiakban nem lehet csökkenteni. A Belügyminisztérium jövő évi költségvetési tervezetét vitatva a képviselők nem tartották elegendőnek a bűnüldözésre és a közrendvédelemre előirányzott összegeket. Ezért javasolták, hogy belső átcsoportosítással végül is nagyobb összegeket fordítsanak e célokra. A bizottság tagjai ugyancsak egyetértettek azzal, hogy a parlamenti választásokat márciusra írják ki. A tájékoztatót követő vitában Sebők János (Veszprém megye) javasolta: a honvédelmi bizottság kegademényez- ze, hogy a parlament adjon felhatalmazást a kormánynak a Magyarországon állomásozó szovjet csapatok 1990. december 31-ig történő kivonásáról tárgyalásokat kezdjen a Szovjetunióval. Somogyi Ferenc válaszában megjegyezte, hogy a szovjet csapatok kivonásának kérdése már több alkalommal volt napirenden a kétoldalú eszmecseréken. A kivonás idejére azonban nem tudott pontos dátumot mondani. Egyetértett a képviselővel abban, hogy a szovjet csapatok magyarországi tartózkodásának nincs belpolitikai oka, de hozzátette, hogy a kivonásról a nemzetközi viszonyokat is figyelembe véve kell tárgyalni. Hasonló szellemben foglalt állást Kárpáti Ferenc honvédelmi miniszter is. Megjegyezte, hogy a szovjet csapatok kivonása a terveknek megfelelően történik. Jövőre a debreceni szovjet repülőezredet vonják ki hazánkból. Burgonya: sláger a kisgumó felhívás: Az INVESTCENTER Külföldi Beruházásokat ösztönző Iroda a Magyar Nemzeti Bankkal együttműködve, tanácsaival elő kívánja segíteni a magyar vállalkozóknál a külföldi működő tőke bevonását, különös tekintettel a különböző kormányhitelek legcélszerűbb felhasználására. A célorientált hitelkérelmeket a nemzetközi pénzpiac feltételei alapján a magyar és a külföldi pénzügyi szervek (bankok) közösen bírálják el. A döntések gyors előkészítésének elősegítésére az INVESTCENTER minden vállalkozónak készséggel áll rendelkezésére a 1-186-064 1-188-220 1-179-919 1-183-160 1-186-396 telefonszámokon, vagy előzetes egyeztetés alapján személyes megbeszélésen. A tanácsadás kiterjed a pénzkeretek felhasználási céljainak pontosítására, az esetleges együttműködő partner megkeresésére, a legkedvezőbb pénzügyi íelté- j telek megkeresésére stb. Az INVESTCENTER ezen. szol- I gáltatását díjmentesen végzi. A fejlesztéssel összefüggő cél- és feltételrendszer az INVESTCENTER-nél személyesen ismerhető meg. (Bp. 758) (Folytatás az 1. oldalról) fajta kevesebb hányadot képvisel a termőterületeken. Az is baj, ha kevés a termés, de az is gondot okoz, ha a vártnál több terem, mivel sem a hűtőipar, sem a kon- zervgyártás nincs felkészülve a felgyülemlett termés feldolgozására. A fölösleg „elnyelésére” hivatott feldolgozóipar — ha egyáltalán létezik nálunk ilyen — nagyon alacsony színvonalú. A termelési költségek tekiiitetében a következő évi előrejelzéseket figyelembe véve jelentős költségnövekedés prognosztizálható, hiszen a vetőmagárak, a növényvédő szerek, a műtrágyák ára várhatóan emelkedik jövőre. A szakmai nap célja éppen az volt, hogy ráirányítsák a szakemberek figyelmét a kedvező áron kínált hazai szaporítóanyagokra, amivel — az importhoz hasonlóan — ideális termés érhető el. Az új kutatási eredmények a kisgumók vonatkozásában figyelemre méltóak, hiszen a 2,5—2,8 centiméteres burgonyagumók — a nagyobb méretűekkel azonos — termésátlagot adnak, de ezeknél a fajtáknál a tárolási költségek alacsonyabbak és a szállítás lényegesen olcsóbb. A nyíregyházi kutatóközpont kiemelkedő munkát végez, amit az is igazol, hogy CsehI Szlovákiába, Spanyolországba, Egyiptomba, Olaszországba és Indiába is szállítottak a primer burgonyákból kipróbálásra. j Olyan vírussal szemben elJ lenálló, árban az importtal versenyképes, jó minőségű szaporítóanyagot kísérleteztek ki, ami a termelők körében is kedvező visszhangra talált. Ehhez megfelelő technológiát is kidolgozott a kutatóközpont és a gumók méretéhez igazodva a MEZŐGÉP Vállalattal egy vető- gépkonstrukciót is kifejlesztettek, ami segítheti a mielőbbi elterjedését. A holland Desiree fajtából a következő évre közel 400 hektárra nincs elegendő vetőmag, amit a Vetőmag Vállalat a hazai nemesítésekből pótol. A? eredményekét . látva jelentős mennyiségű valutát spórolhatna meg az ország, és csökkenne a termelők kiadása, költsége is, ha a hazai burgonya szaporítóanyagok nagyobb teret kapnának a termesztésben... <cs.) S vájc fővárosa, Bern, a maga száznegyvenezer lakosával nem tartozik az úgynevezett nagyvárosok sorába. Bem ezzel szemben inkább egy ilyen svájc ias és né- metes jellegű, festői és elbűvölő város. A régi Bem, amely egy hatalmas sziklatömbre épült az Aare folyó ölelésében, ma is sértetlen állapotban mutatja magát. Bernt I19l-ben, tehát száz évvel a Svájci Államszövetség létrejötte előtt alapították. Még ma is láthatók az akkori házsorok, közöttük pedig széles utcák tanúskodnak a régi Bern egykori pompájáról, és nagyságáról. Párhuzamosan az utcákkal futnak azok az árkádsorok, amelyek tulajdonképpeni gyalogjárdául szolgálnak a házak homlokzatai alatt, az olasz kisvárosok pompás hangulatát felidézve. Az egykoron a gyalogosok által benépesített ut- i cákait már régóta a modern közlekedési eszközök uralják, a gyalogosoknak pedig megmaradtak a napfény vagy kirakatok világította árkádsorok, amelyek alatt széltől és esőtől védve keresztül-kasul sétálgathatnak a városon. Ezt az árkádok alatti kellemes sé- tálgatást a berniek „Läu- bele”-nek nevezik. Az árkádsorokra a város árgus szemekkel ügyel. Egyetlen házat sem szabad önkényesen renoválni. Valamennyi homlokzatnak illenie kell a mellette levőkhöz, így a város egy sajátos otthonosságot sugároz. Nagyvárosi allűröket hiába is keresnénk Bernben. A város sokkal inkább ragaszkodik a medveárokhoz és az ott élő címerállataiLegyen kisipari bank Bern óvárosa, egyben belvárosi kereskedelmi negyedének központja. hoz. Ugyanis már a város legrégebbi, 1224-ből származó címere is egy balra felfelé tartó medvét ábrázol. A székesegyház maga- . san a bemi háztetők tengere fölé emelkedik. Egyike Svájc legszebb vallási célú épületeinek. A város nagy részéhez hasonlóan, szintén a XV. századból származik. 1405-ben Bernben hatalmas tűz pusztított. A faházak helyét ezután kőből emelt épületek foglalták el, tetejüket, pedig cseréppel borították. Már pár évvel a tűzeset után nekiláttak az új városháza felépítésének. Ma is szélesen és hatalmasan áll a Rathaus és Postgasse utcák között. Igazi régi szépségében helyreállított, gótikus építmény, öt évvel elkészülte után a polgárság megkezdte egy új főtemplom, a székesegyház felépítését. Az 1421-es alapítási évre egy emléktábla hívja fel a figyelmet. A székesegyház az egykoron oly büszke és hatalmas Bem egyik ismertetőjele; ahnak a vá- ros-köztársaságnak, melynek fennhatósága egészen a Genfi-tóig ért. Mára Bem persze már rég túlnőtte magát az Aare folyón. A külső, a tájba mélyen belenyúló peremkerületekhez vezetve, hét nagy híd íveli át a folyót. Ebinek ellenére a város szíve igazán még mindig az óvárosban dobog. Sok hozzáértéssel sikerült megőrizni a város középkoriias kinézetét. (Folytatás az 1. oldalról) kisipari tevékenység átalakulásának alapvető meghatározója a vállalkozásokat akadályozó jogszabályok gyökeres megváltoztatása, Á programjavaslatok között szerepel, hogy a megyei és az alapszervezeti mobilizálható tőkét Kft. vagy közös vállalat alapításával olyan vállalkozásba kell . fektetni, ami közvetlenül nyereséget termel, s ez az egész szervezet gazdasági érdekvédelmi működését segíti. A tagság körében komoly feszültséget jelent-az elavult társadalombiztosítási ügyintézésből adódó jogtalan zaklatás. Ennek ellensúlyozásaként a megyei szervezetnél társadalombiztosítási adminisztrációs szolgálatot szükséges létesíteni. Javasolták, hogy a megválasztásra kerülő úi vezetés kezdeményezze a biztosító- társaságoknál egy hitelgarancia-módozat kidolgozását, s a társaságok vállalják el a KlOSZ-szal közösen az iparosok által felvett hitelek teljes kezességét. Ügy gondolják, hogy szakértők bevonásával meg kell vizsgáltatni egy Önálló kisipari bankrendszer létrehozásának lehetőségét, melynek célja. hogy a kisipar ne legyen kiszolgáltatva a letűnt pártállam elvein felépülő pénzvilágnak. A KIOSZ 10. megyei küldöttgyűlése megválasztotta a megyei tisztségviselőket. A KIOSZ megyei titkára Pózmán Róbert, elnöke Szabó Lajos (ács-kőműves mester, Tiszavasvári) lett. A küldöttek Huray Gábor (központifűtés-szerelő, Nyíregyháza) és Toros Barna (fafaragó. Vásá- rosnamény) személyében két alelnököt választottak. A küldöttgyűlésen végül a több éven keresztül eredményesen dolgozó kisiparosok kitüntetéseket vehettek át. Svájci hétköznapok OKU' lifiip mw no Vezérigazgaté-választás a konzervgyárban „...menekülni csak előre leket...”
