Kelet-Magyarország, 1989. november (46. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-30 / 284. szám

1989. november 30. Kelet-Magyarorozág 3 VISSZHANG Kinek sok, kinek kevés? Két levelet kaptunk a la­punk november 18-i számá­ban megjelent, Petneházát bemutató riportra. Vargáné Kiss Katalin, a községi kö­zös tanács elnöke arra hívta fel figyelmünket, hogy a pe­dagógusokon és a körzeti or­voson kívül él még értelmi­ségi a faluban: a termelőszö­vetkezet elnöke, a pap, a vb- titkár (az elnökasszony a társközségben, Laskodon la­kik), „ezen kívül van főisko­lás, helyben lakó gépész szakember és több technikus a téeszben”. Ámbár az utóbbi két-három évben valóban nem telepedett le Petneházán pedagógus és agrárszakem­ber. Egy félreértést is tisztázott levelében az elnökaszony: a tsz tavaly zárt hétmilliós nyereséggel, az idei eredmény még nem ismeretes. Végül kérésére korrigálunk egy saj­tóhibát: az iskola új szárnyá­ban nem két, hanem hét tan­terem van. Egészen más észrevételei voltak Némethné Csuhák Évának, a petneházi tsz mel­léküzemágaként működő fo­noda vezetőjének, aki jelen­leg gyeden van, ezért vele nem találkoztunk. „Határo­zottan visszautasítom önnek (ti. az újságírónak) azt a ki­jelentését, mely szerint az üzem nem túlságosan nagy darab kenyeret ad az itt dol­gozóknak. Ha nem is túlságo­san nagy, de nem is lebecsü­lendő!” Persze, ez nem azt jelenti, hogy én elégedett va­gyok a dolgozók fizetésével. De sajnos a Masterfil által fi­zetett bérmunkadíj-keret er­re több lehetőséget nem ad. S ami sokat számít, nem kell érte naponta két-három órát buszozni, hajnal négykor kel­ni és télen órákat fagyoskod- ni a buszra várva,.. És ép­pen a meglévő kereseti lehe­tőséget figyelembe véve ter­melőszövetkezetünk alap­szabálya lehetőséget ad arra, hogy a fonodában dolgozó alkalmazottak — tehát nem tsz-tagok — 000 négyszögöl háztáji területhez juthassa­nak.” A fonoda üzemvezetőjének le­veléhez nem kívánunk különö­sebb kommentárt fűzni. Mind­össze annyit szeretnénk megje­gyezni, hogy az újságíró nem más üzemekkel, szakmákkal stb. összehasonlítva, hanem önmagá­ban — pontosabban a fáradsá­gos. két műszakos munkához mérten tartotta szerénynek a ha­vi ötezer forint körüli keresete­ket. Amelyeket — ismervén a megye helyzetét — természete­sen távolról sem állt szándéká­ban lebecsülni. De túlbecsülni sem. C_., _ Eddig kézzel varrták a paplanokat a NYIR­cgy paplan. nararn perc. TEX fonó-szövő leányvállalat demecseri gyárában. A fárasztó fizikai munkát az NSZK-beli Mamut-cég automatagépe váltja fel. A próbaüzemelés után aj ügyes masina három perc alatt varr meg egy paplant (Elek Emil felvétele) Az első „fecske": Kisvárda Visszaadható földek, vállalkozó tsz-tagok A kisvárdai Rákóczi Termelőszövetkezet napokban megtartott közgyűlése módosította az eddigi alapszabályt és olyan határozatokat hozott, amelyeket eddig a megye ter­melőszövetkezetei csak tervezgettek. Nemcsak a volt tag vagy örököse kérésére behozott és tulajdonában lévő föld kiadásáról van szó, hanem a vagyonrész nevesítéséről és a háztáji növeléséről. tásban, rábeszélik szüleiket, hogy az általuk kivett föl­dön gazdálkodjanak. Bár még csak néhány napja döntött a közgyűlés, eddig senki nem jelezte, hogy kivinné a föld­jét a téeszből. Mindezekről Mester Bálint főkönyvelő tájékoztatta szer­kesztőségünket. Örököse igényelheti A téesztag, ha kilép a ter­melőszövetkezetből vagy ha meghal, akkor örököse igé­nyelheti a behozott és tulaj­donában lévő földet. Arra is lehetőséget ad a téesz, hogy a tag a földjáradék ellenében benthagyhatja vagy az örö­köstől a téesz megvásárol­hatja a földet. Jelenleg a kis­várdai téesznél a tagi tulaj­don 1100 hektár. A tag beje­lenti, hogy kilép a téeszből és visszaigényli a földet. A vezetőség összegyűjti a kérel­meket, elbírálja, majd a tér­képészeti vállalattal közösen kijelöli a területet. A kivitt földnek átlagos minőségűnek kell lenni és meg kell egyez­zen a bevitt föld aranykoro­na-értékével. Arra sok eset­ben nincs lehetőség, hogy a kilépett tag ugyanazt a terü­letet kapja, amivel belépett a téeszbe, hiszen arra már gazdasági épületet terveztek, vagy beültették gyümölcsfák­kal. A korábban megváltott és a jelenleg közös tulajdonban lévő földek visszaadására a jelenlegi törvények alapján nincs lehetőség. Azoknak, akik korábban bevitték a földjüket a téeszbe, majd ki­léptek, csak bérbe adhatják a földet. Várhatóan, tette hozzá Mester Bálint, nem lesz tö­meges földkiadás. Az időseb­bek, nyugdíjasok kötődnek a közösséghez, a téesztől külön­böző segítséget kapnak, amit elvesztenek, ha bejelentik kilépésüket. Arra azért szá­mítanak, hogy a nyugdíjas tagok gyermekei, akik nem találták meg számításaikat az iparban, vagy a szolgálta­Nevesítik" mmostmár olyan Jf£ az idő, hogy nocsak. Rá­fér az emberre a nagykabát, a nyak­sál, sapka is kellene, de Stoha- nek azt mondja, oda se neki, fel van töltve fagyállóval. Mínusz három, négy fok meg sem kottyan, hajadonfőn rohan az ABC-be. Én aggódom. — Ne legyen könnyelmű — in­tem — a mai idők­ben az ember min­denre ráfázhat.. — Mint a cine­ge? — Milyen a cine­ge? — Hát nem isme­ri a versikét. —- Vé- ge van a nyárnak, hűvös szelek jár­nak. Nagy bánata van a cinege ma­dárnak. Költözne szegényke, de nincs cipőcskéje... — Na beugrott már? Beugrott, de azért értetlenkedem, mert kíváncsi vagyok, mi a fenét akar a szomszéd ebből a cinegéből nekem most kihozni. Azt mondja semmi kü­lönöset: csupán jel­zi: — Az a bizonyos cinege nemcsak költözni akar, de még a rangjáról is lemondott. Rájár a rúd a szegényre... egy erős szálú gyö­kérkefét és sűrű káromkodások kö­zepette közölte, hogy platkátfoszlá- nyokkal van tele a fal és gyökérkefe nélkül a papírma- radványokat nem tudja levakarni. Ez Cinege és ufó — Az a cinege akire maga gondol, az nem madár. — Lehet, hogy nem madár, de azért szépen meg- tollasodott. Na de mit ért vele? Apro­pó és ahhoz n. szól, hogy győr­iünk. — Ki győzött és faikor? — Ne adja már a bambát! Maga is szavazott, vagy nem? Győzött a nép. Bejött a négy igen... A négy igen az tényleg bejött, m a a házmester is be­jött hozzám, kért már mindig így lesz? — kérdezte a nekikeseredett házmester, majd válaszra sem várva ment és vakarta a falat. Persze Stoha- fí eket nem untatom a házmester dolgai­val, de nem is jutok szóhoz hiszen a szomszéd ontja a t.írek et: — És ahhoz mit szól? — kérdezi —, hogy ~'ár Piricsén is ufókat látnak. — Semmit nem szólok — mondom — így szokott az lenni. — Mi szokott így lenni? — Az, hogy ha az ember nem lát ét­olajat az ABC gon­dolákon, ha nem lát tőkehúst a hűtőpul­ton, ha nem lát az emberfia kiutat az inflációból, a gaz­dasági válságból, akkor ufókat lát. Valamit mindig lát­ni kell. Olaj nincs. Olcsó hús nincs, ufó van. Megoldás a bajainkra nincs, nem is lesz egyha­mar, ufó viszont van, volt is és lesz is. Í átom, hogy amit mondok meghaladja a szomszéd értelmi képességét. Nem erőltettem hát a dolgot. Különben is észreveszem, hogy már erősen fázik. Veszít az erejéből a fagyállója, meg­hívom hát a krimó- ba. Amilyen naív, megkérdezi: minek hívom? Inni? Meg­nyugtatom nem in­ni hívom. Lamba- dázni! Seres Ernő ff A közgyűlés abban is dön­tött, hogy a föld nélküli kö­zös vagyon 40 százalékát va­gyonrészként nevesítik. Ez­zel a tagok tulajdonosi jogát erősítik, amit korábban bár­mennyire hangoztattak, több­nyire papíron létezett. A va­gyon 20 százalékát a tagként eltöltött idő, a másik húsz százalékát az 1975-től számí­tott összkereset alapján írják a tagok nevei mellé. A va­gyonrész nem vihető ki a téeszből, de örökölhető, a ta­gok egymás között forgal­mazhatják és a téesz a gaz­dálkodástól függően osztalé­kot fizet. A vagyonrész feljogosítja a tagokat, ha a téeszen belül január elsejétől alakuló köz- gazdasági és vagyonkezelői valamint termelési és szol­gáltatói központ keretében vállalkoznak, akkor annak megfelelő értékű eszközt té­rítésmentesen igénybe vehet­nek. A vagyonrész egyben a vállalkozás fedezetéül is szol­gál. Ilyen belső vállalkozás­ként a jövő év elejétől pél­dául a szarvasmarhatelep, a fonoda, a gépjavítóműhely működik majd, de arra is nyílik lehetőség, hogy egy- egy csoport akár egy 100 hek­táros terület művelését fel­vállalhatja. Kinek legyen kedvező? A vagyonrésztervezet hosz- szas vajúdás után született, hiszen úgy kellett kialakíta­ni, hogy kedvező legyen azok­nak, akik egész életüket a téeszben dolgozták le, azok­nak, akik egy éve tagok, és a jövő függ tőlük illetve azoknak a papi nyugdíjasok­nak, akik 1982-ben „pucé­ron” kerültek az ottani téesz egyesítésekor a Rákóczi téeszhez. A háztáji terület mértékét és feltételeit nem módosítot­ta a közgyűlés, de annyi könnyebbséget adott a tagok­nak és alkalmazottaknak, hogy a kiadott háztájin felül egy fél hektárt kedvezménye­sen bérelhetnek. Ennek díja megegyezik a földjáradék mértékével. (máthé) Javasol a képviselő IIT. Ház maikaiiapja Hat szabolcsi képviselő szerepelt az Országgyűlés leg­utóbbi ülésszakán, s közülük öten törvényt módosító javas­latokat tettek. PREGUN ISTVÁN, a Gö­rög Katolikus Hittudományi Főiskola rektora volt a leg­jobb helyzetben, aki koráb­ban javasolta, hogy az egy­házi iskolák is ugyanolyan támogatást kapjanak, mint az államiak, hiszen a náluk szerzett bizonyítvány épp­olyan értékes, mint a többi, ö azért kért szót, hogy kö­szönetét mondjon a kérésé­nek megfelelő döntésért. SOLTÉSZNÉ PÄDÄR ILO­NA megyei népfronttitkár is jó érzésekkel távozhatott a négy nap után, mert javas­latát támogatta a miniszter és elfogadta az Országgyűlés is. A népfront öt-hat évvel ezelőtt kezdeményezte már, hogy a falusi turizmusra ál­dozni kellene, különösen azo­kon a vidékeken, ahol kevés a szálloda. Ezért javasolta, hogy 300 ezer forint bevételig legyen adómentes a jövede­lem, hogy minél többen rend­behozhassák azokat a lakáso­kat, amelyek alkalmasak len­nének vendégfogadásra, de a falusi ember jövedelméből nem teremthetők meg a fo­gadás feltételei. Ebből a pénzből meggazdagodni nem lehet, de tisztességes vállal­kozásra nyújt lehetőséget az adótörvény módosítása, s mellesleg a falu és a tanya ellen korábban elkövetett bű­nökért legalább törlesztetnek valamit. MEZEY KAROLY javasla­ta is majdnem győzött, ám ez a majdnem pénzben mégsem jelent semmit az orvosoknak. Az egészségügyben dolgozók nem Ej töprenghetnek , rajta, hogy vállal jakre a, túlórát, az ügyeleti szolgálatot, .vagy nem, ezért javasolta a kis­várdai főorvos, hogy az ilyen kötelező szolgálatért fizetett pénzeket külön adóztassák, mert minél többször kénysze­rül valaki ügyeleti szolgála­tot teljesíteni és minél maga­sabb a fizetése, annál keve­sebbet kap a mai rendszer szerint. Kisvárdán például egy szülész főorvos a nyolca­dik ügyeletnél már 100 fo­rinttal kap kevesebbet, mint­ha alorvosa lenne ügyeletes és ez természetesen igazság­talan. Felszólalásában az egészségügyiek mellett a pe­dagógusok és a bányászok nevében is kérte a lineáris adóztatást, ám az ülésszakon részt vevő képviselőknek csak 38 százaléka mondott igent, 44 százalékuk nemmel szava­zott, 18 százalékuk pedig tar­tózkodott a véleménynyilvá­nítástól. SZÁNTÓ SÁNDOR nagy- ecsedi kertészeti ágazatveze­tő a hátrányos helyzetű tér­ségekben gazdálkodó szövet­kezetek érdekében szólt. Most a tizennégy aranykorona alat­ti földeken gazdálkodó ter­melőszövetkezetek hetvenszá­zalékos adóvisszatartási le­hetőséget kapnak, a 14 és 17,1 aranykorona közötti földeken gazdálkodók pedig 35 száza­lékot tarthattak vissza, ahol ipart telepítettek. Ezt vál­toztatják meg az adótörvé­nyek szerint, s 1990-ben már csak a mainak a felét tart­hatják meg, 1991-től pedig már mind az államé. Javasla­ta be sem jutott a képvise­lők elé, mert a reformbizott­ság elvetette. Tizenegy tag volt jelen, négyen mellette, hárman ellene szavaztak, négy pedig tartózkodott. TÉCSY LÁSZLÓ harmad­szor állt fel, hogy a mező- gazdaságban szüntessenek meg minden keresetszabályo­zást. A miniszter kétszer már elutasította, de Técsy László és a képviselők többsége nem fogadta el, így most har­madszor is megpróbálkozott. Valószínű, most győzött vol­na javaslata, ám a reformbi­zottsági ülésen Nagy Sándor, a SZOT főtitkára teljes bér- liberalizációt kért. Amikor ezt a témát szavazásra tették fel az Országgyűlésen, a nyírtassi tsz-elnök csatlako­zott Nagy Sándor javaslatá­hoz, mivel a mezőgazdaság része az egésznek, s így ter­mészetesen a parasztság ké­rése is teljesült volna. Sajnos, az Országgyűlés ezt a nagy falatot már nem fogadta el, bár az igen szavazatok szá­ma 40 százalék fölött volt, ez a kedvező * döntéshez nem volt elegendő. LÁSZLÓ BÉLA a lakást építők és vásárlók érdekében emelt szót, s igazságtalannak tartotta a kedvezményes ka­matok tervezett felemelését. A fehérgyarmati képviselő egy új javaslatot tett: ha már muszáj változtatni, ak­kor ne a kamatot növeljék, hanem csökkentsék le a tör­lesztési időt, így ha nem is fognak örülni neki az érin­tettek, de legalább valame­lyest érdekeltté teszik őket a nagyobb összeg kifizetésében. Erről a javaslatról most nem szavaztak, de arról igen, hogy a lakásügyeket nem az adó­törvényekkel együtt, és nem a költségvetés részeként tár­gyalják, hanem külön és ön­állóan vitatják meg a lakás- gazdálkodás' *niíndéó' ■ gondját. ENNYI VOLT á szábólcsí- ak legutóbbi szereplése, de még valami ide kívánkozik, mert hárman is külön kifo­gásolták a parlament reform- bizottságának ténykedését. Szántó Sándor azzal mondott véleményt, hogy mindössze tizenegyen voltak javaslata megvitatásánál és azt sem ér­tette, miért nem foglal min­denki vagy igennel vagy nemmel állást. Mezey Károly három napig ült a reformbi­zottságban, míg javaslatát napirendre tűzték és ez azért igencsak nagy luxus, ha már nem akarjuk markánsabban megfogalmazni, hogy vissza­élés a képviselők türelmével, akik még nem függetlenítet­tek, s akiknek még fontos, hogy otthon is elvégezzék munkájukat. Técsy László szépítgetés nélkül meg is fogalmazta ezt, amikor azt mondta: türelem­mel várt egy egész napot és másnap délután majdnem 4 óráig, s amikor sorra került, azt mondták, nagyon sajnál­ják, hogy eddig ott ültették, de ez az ügy nem is hozzájuk tartozik. EZEK UTÁN NEM CSŐ DA, HA KIFAKADT: az ott töltött másfél napon elkese­rítő benyomásokat szerzett, mert ahogy ott születtek a döntések, ez teljesen elké­pesztő az ország ilyen helyze­tében. „A mi vidékünkön — tette még hozzá — aki így dolgozik, arra azt mondják, hogy a levegőt sem érdemli meg. Az ország lakossága meg azt hiszi, hogy itt hozzuk a felelősségteljes döntéseket, ami igaz is, kevés kivétellel.” De ez a reformbizottsági eset a kivételek közé tartozik. Balogh József Magyart tanítanak Ungváriul A jövő évtől kezdve egy­hónapos magyar nyelvű to­vábbképzést szerveznek nya­ranta a Kárpátalján, s ugyancsak 1990 szeptembe­rétől valószínűleg idegen nyelvként is oktatják majd a magyar nyelvet az Ungvá­ri Állami Egyetemen — je­lentette be Petro Lizanec profeszor, az ungvári Hun­garológiai központ igazgató­ja szerdán a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában. A legutóbbi népszámlálás sze­rint Kárpátalján mintegy 1 millió 250 ezren élnek, s az ott lakók 13,7 százaléka val­lotta magát magyarnak.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom