Kelet-Magyarország, 1989. november (46. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-02 / 260. szám

2 Kelet-Magyarország 1989. november 2. Ahány életút, annyi regény. Ha szól a szív... Húzták a déli harangot. Nem éppen alkalmas idő a látogatásra. Ezt azonnal lát­tam, amikor terített aszta­loknál ült mindenki a vajai idősek klubjában. A meleg ebéd pár percet késett, így nem számított szentségtörés­nek a pontos napirendet fel­bori tank Egy asztal köré telepszünk, összehúzzuk a székeket. Azonnal mutatják a Kelet- Magyarországot, naponta ol­vassák, nem akarnak lema­radni semmiről. Az udva- riaskodó szavak hamar el­csitulnak és mély sóhaj jel­zi, sokkal többről volna itt mit beszélni, mint az, hogy most mivel ütik agyon az időt. Ahogy múlik a perc, az idősek megnyílnak. Ebéd előtti várakozás a vajai idősek klubjában. Másodszír Szveiyen Sorsok tárulnak fel dió­héjban és mint megáradt pa­takból kiönt a víz, úgy ömlik a panasz a meglett emberek ajkáról. Rég behegedt sebe­ket szakít fel az emlékezés. Kinek a gyermeke sorsa fáj, kit a betegség vert le a lá­báról, kit az élete párja ha­gyott itt időnap előtt. Ahány életút, annyi regény ... Ritka bölcs asszony Csá­kány Tivadarné. Majdnem tíz esztendőt letagadhatna, dehát miért is tenné? Két­szer állt az oltár elé, előbb tizennyolc évesen, de apró gyermekkel maradt egyedül. Tizenkilenc évi özvegység után döntött úgy, hogy érez magában erőt az újrakezdés­hez. A gondjaiba vette az ura három gyermekét és úgy nevelte, mint a sajátját. Hat esztendeje ismét özvegyi sorsra jutott. — Jöttem volna én már korábban is a klubba, ha lett volna. Nekem nem tiltja a családom, mert tudok olyanról, aki azért kuporog a négy fal közt, mert a gye­rekei restellik, hogy az any­juk a szegényházba jár. Pe­dig aki eljött, jól tudja, hogy erre a pár órára visszafiata­lodunk. Félszavakból értjük egymást. Ha kibeszéljük a bajt, a felét érezzük, ha meg öröm ér, duplán éljük át... Megállt saját lábán Tisza Benjáminná azért jár rendszeresen, mert a többiek közt megfeledkezik a szám­talan betegségéről, amely az egyedüllétben felőröli az idegeit, özvegy Tisza Fe- rencné leszázalékolt nyugdí­jasként jött el a téeszből. A földön és a kertekben hagy­ta az erejét, az egészségét. Apró gyermekeit kínkeserve­sen nevelte fel, mert az ura nem jöhetett haza az orosz fogságból. Soha nem kért egyetlen fillért sem a tanács­tól, ő büszke volt arra, hogy a maga erejéből megáll a lá­bán. De amit nagyon sérel­mez, sok évvel ezelőtt főzött egy kis pálinkát egy pár al­mából, feljelentették és 11 ezer forintra büntette meg a tanács. S világ csúfjára, még a táblára is kitették a hatá­rozatot. Ez fáj neki a legjob­ban, pedig csak a gyerme­keinek akart nagyobb darab kenyeret abból a pénzből. Tudja ő a törvényt, de a szé­gyent évek múltán sem fe­lejti ... Hem telik rá... Orosz Gyula mondja is, nem is az ő sorsát. Megjár­ta az emberi érzések poklát, s most úgy érzi, egy szociális otthonban lenne a legna­gyobb nyugalma. Előjegyez­ték a hodásziba, a várakozók listáján ő a tizenhatodik. Nagyon jól tudja, hogy lehet egy hellyel előbbre jutni. Csak azért zohorál, miért nem épít a helyi tanács egy parányi otthont azoknak, akiknek ez lenne az egyet­len megnyugvás? Fizetnének érte tisztes összeget a nyug­díjból. Vagy ehhez az idősek klubjához kellene hálószobát ragasztani. — Beérnék sokan a fürdő­szobával is — húzódunk a pihenőbe a második gyer­mekét váró, huszonévei ele- ján járó klubvezetővel, Van- tus Zoltánná oal. — Tag­jainknak otthon a fűtés, a mosás rendkívüli gondot, fá­radságot és kiadást jelent. Kértük a tanácstól, de azt mondják, nem telik rá. Pedig ha az érzelmi okok mellett a gazdaságosságot néznék, ta­lán megoldható lenne. Ügy tudjuk, ravatalozót sok falu­ban épít a lakosság társadal­mi munkában, talán segíte­nének akkor is, amikor a haj­lottkorú, de még élőkért te­hetne valamit a jószándékú szív és a dolgos kéz... Tóth Kornélia Jegyzetek Hol a közönség? A közönséget nem le­het leváltani — szín­házi berkekből való a mondás. Arra utal, hogy minden előadásnak, minden rendezvénynek — ahogy napjainkban mondani szok­ták — közönségcentrikus­nak kell lennie. Sajátos harc folyik tehát a hallga­tókért, a nézőkért. Ebben nagy szerep, felelősség há­rul a szervezőkre. Meg kell találni a megfelelő közön­séget minden rendezvényre. Miért kerül ez szóba ép­pen most? Az Ifjúsági Centrum — jó ötlettel — kedd esti beszélgetéseket szervez neves művészekkel, érdekes emberekkel. Ta­lálkozhattunk eddig Jancsó Miklós filmrendezővel, Menyhért Mészáros László­val, a Kacsa című lap fő­szerkesztőjével és Moldova György íróval. Az első ren­dezvényen néhányam, a má­sodikon a szervezőkkel együtt öten, az író-olvasó találkozón 15-en voltak. A közönségszervezés — komoly munka. Nemcsak egy-egy rendezvény sikere, vagy kudarca múlik rajta, hanem az is, hogyan gon­dolnak vissza a városra, a megyére azok, akik vállal­va a hosszú utazást, a törő­dést, eljönnek hozzánk, hogy leüljenek velünk egy kis baráti beszélgetésre, együttgondolkodásra. Őket is, magunkat is megtisztel­jük vele, ha jobban felké­szülünk. (n. i. a.) Nyírfa-tárlat Nem hiába mondják, a kirakatrendezés az utca művészete. Nyilvánvaló, minden magára valamit is adó kirakatrendező nem elégedhet meg a reklám­célok szolgálatával, ha­nem esztétikai célokat is állít maga elé. Az igénye­sen berendezett kirakat elsősorban nem is az üveg mögé elhelyezett tárgya­kat, hanem magát az üz­letet reklámozza. Mi az utcán bámészko­dók csak ritkán vesszük észre, hogy szép a kirakat. Megragadunk a tárgyak és az árak szemlélésénél. Pedig néha érdemes a ki­rakat egészét is, mint munkál, esetleg mint al­kotást áttekinteni. Mint például most a Nyírja Áruház ötletes és eszté­tikus kirakatát, amely most nevet is kapott. Nyírfa-tárlat. Mondhat­nánk így is, kirakat a ki­rakatban. A kirakatot úgy alakították ki, mintha a próbababák járókelők volnának és néznék az áruház bemutatóját. Re­mek ötlet, szép kivitele­zés. Elegáns és ízléses. Luxuskozmetika helyett a tömegigény —11 •w-------------------------------------------------------------------­----------------------­Körömvirág a szépség szolgálatában A luxuskozmetika a ma­gyar nők döntő többsége számára megfizethetetlen. Hiába nyit Estéé Lauder a pesti belvárosban pompás üzletet, a szabolcsi, szatmá­ri, beregi lányok, asszonyok nem ott keresnek szépitő- szert maguknak. Ezzel a nagyon egyszerű felismeréssel vetették be ku­tató és gyártmányfejlesztő csoportjaikat a hazai gyógy­szer- és kozmetikai gyárak, köztük a Biogál és a Kőbá­nyai, valamint a Caola és a Szilasmenti Mg. Tsz. Kedden Nyíregyházán a KPVDSZ művelődési házában már ta­lálkozhattak a vevők a gyártó cég képviselőivel. Fü­A tárgyalóteremből m Karate a táncteremben lelt a kereskedő, hogy mi tet­szik a vevőnek, s hallgatott a vásárlói igényekre a ter­mékgyártó vállalat szakem­bere. Mint arra Kovács Béla, az Alföld Élelmiszer és Vegyi- áru Nagykereskedelmi Válla­lat áruforgalmi osztályveze­tője utalt: ők a tömegigényt akarják profi módon szolgál­ni. Tehát olyan kozmetiku­mokat forgalmaznák, ame­lyek a nemzetközi mércéhez igazodnak, mind tartalmu­kat, mind csomagolásukat te­kintve. S általános szabály­nak tartják, hogy a 100 fo­rint körüli összeget egyetlen termék se lépje túl. Erdők, mezők virágaiból készítenek gyógyító kozmeti­kumokat immár másfél évti­zede a homokos, rossz talajon gazdálkodó Szilasmenti Ter­melőszövetkezetben — így indította mondandóját Pau- kovits Istvánná kereskedelmi vezető. Közvélemény-kuta­tásuk rámutatott, hogy a ve­vők kedvelik a gyógynövé­nyekből készített sampont, testápolót, krémet. A méh­Megfelelő anyagi körülmé­nyek között nőtt fel a tiszalö- ki A. Attila. Családi körül­ményei egy ideig rendezetle­nek voltak, mivel apja alko­holizmusa miatt a szülei el­váltak. Az apa ezután azon­ban abbahagyta az italozást, s a szülők visszaállították az együttélést A. Attila az álta­lános iskolát igen gyenge eredménnyel végezte el. Több ízben akart szakmát tanulni, de nem volt kitartása, ezért a próbálkozásba mindig bele- tört a bicskája. Munkahely­ről munkahelyre vándorolt, ahol mindenütt segédmun­kásként foglalkoztatták. A tizenhét éves fiú egyébként keményen alkoholista. Egész nap szeszesitalt fo­gyasztott ez év április 15-én. Este nyolc körül a barátjával elhatározta, hogy elmennek a művelődési ház diszkójába. Nem sokáig tartózkodtak azonban ott, mert egy ren­dész, N. Miklós — aki egyéb­ként foglalkozására nézve nehézgépkezelő — figyelmez­tette arra Attilát, hogy ne karatézzon bent a táncterem­ben, majd kiküldte a két fi­út a diszkóból. A kiutasításnak újabb ita­lozás lett a vége. A. Attila később hazament, és magá­hoz vett egy konyhakést, mert korábban megfenyeget­te őt egy fiú és annak táma­dásától tartott. Otthonról új­ra elindult a művelődési ház­ba. Annyira részeg volt azon­ban, hogy az ajtóban álló N. Miklós már be sem engedte, összeszólalkoztak, de a ren­dész hajthatatlan maradt, el­állta az ajtót. A. Attila végül leült a bejárati ajtó elé, ott ücsörgött egy darabig, majd egyszerre hirtelen felállt, elő­húzta a kést a zsebéből, se szó, se beszéd, N. Miklós ha­sába szúrta. Ezt követően el­menekült a helyszínről, meg­próbálta értesíteni a rendőrt, nem sikerült, hazament és az édesanyjával közölte a tör­ténteket. Az anya azonban nem hitte el, amit a fiú me­sélt neki. A 46 éves N. Miklós kirán­totta a kést a testéből, átadta rendésztársénak, majd üldö­zőbe vette A. Attilát. Mint­egy 150 métert futott, amikor nagyon rosszul lett, és egy helyi lakos, aki egyébként mentőápoló, visszatámogatta a művelődési házba. A férfit beszállították a nyíregyházi kórházba, ahol azonnal mű­tétet hajtottak végre rajta, majd néhány óra múlva is­mét meg kellett műteni. Az életét megmentették, de tö­kéletesen csak négy-öt hónap múlva gyógyult meg. A szú­rás következtében azonban sérv alakult ki nála, amit újabb műtéttel lehet csak -helyrehozni. A megyei bíróság a fiatal­korú A. Attilát életveszélyt okozó testi sértés bűntette miatt három évi fiatalkorúak börtönére ítélte, és alkoholiz­musa miatt elrendelték a kényszergyógyítását. B. A. pempőtől a mézvirágig, a gyulladásgátló hatású kö­römvirágtól a búzacsíráig minden természetes alap­anyagot a szépség, az ifjú­ság, az egészség megőrzésé­nek szolgálatába állítanak. Az egész országban termelte­tik és gyűjtik a gyógynövé­nyeket, s ezek egy részét, va­lamint illóolajat külföldre is exportálnak. Nagy sikernek könyvelik el, hogy betörtek az arab piacra: ampullát, sampont és öblítőt kínálnak az igényes hajápoláshoz Egyébként a gyökértől a vi­rágig a növény minden ré­széből kihozzák a maximális gyógyhatású Az október 31-én megnyílt kiállításon és vásáron no­vember 2-áig szaktanácsot adnak a gyógyszergyárak képviselői az érdeklődőknek. Videofilmét vetítenek az új termékekről, amelyek közül több most nyerte el a Buda­pesti Nemzetközi Vásár nagydíját és a napokban már kaphatók lesznek a megye boltjaiban. (t. k.) HlRttlK tam BÁTORLIGET Az Elet és Tudomány 39. szá­ma ismerteti a Bátorligeten el­múlt évben kezdődött kutatá­si program eddigi eredményeit. A pókok mikroszkopikus nagy­ságú rokonságát képező talaj­atkák elemzése feltárta, hogy jégkori fajok nincsenek Bátor­ligeten. Szenzációszámba megy ugyanakkor, hogy tíz. hozzánk legközelebb Eszak-Olaszország- ban, Dél-Svájcban és Dél-Ju- goszláviában élő atkafai lelhető fel a területen, a mediterrán ro­konságú, a tudományra nézve új fajok is előkerülhettek onnan. Ez azt mutatja, hogy a talajatka- fauna sokat megőrzött a jégkor utáni meleg és nedves időszakok faunájából. A kutatók változta­tást tartanak szükségesnek a te­rület természetvédelmi kezelésé­ben. Megfigyelték például, hogy az állandó kaszálás kipusztítja a fűfélékben fejlődő gabonalegye­ket. bogarakat és molylepkéket, márpedig ezzel épp a védelem célja kérdőj éleződik meg. A megoldás az lehetne — szerintük —, ha a területet forgó rendszer­ben kaszálnák. Ma még látható a kiállítás. FELLEGVÁR Ugyancsak az Élet és Tudo­mány 39. számának 1247. oldalán jelent meg a sóstól vadasparkról ismertető. A vadaspark jelenlegi területe 14 hektár, állatállomá­nya mintegy félszáz faj. A patá- sokat tágas árokkal körülhatá­rolt kifutókban mutatják be. ter­mészetes környezetben. A raga­dozók. medvék, farkasok sajnos még ketrecekben élnek. A ha­zánkban élő emlős fajokon kí­vül már a fehér farkasok is sza­porodtak. A törzsállomány sza­porulatának egy részét egy két­száz hektáros, nem látogatható parkrészben engedik szabadon, más részét — főképp szarvast és dámot — különféle vadásztársa­ságok vásárolják vérfrissítésre. A madarak számára az ország­ban egyedülálló, nagy méretű röpdéket emeltek. A természetes környezet, a tágas állatférőhe­lyek jóvoltából a nyíregyházi vadaspark az egyik legszebb ha­zai állatkert. A vadasparkhoz kis természettudományi múzeum is tartozik. Az itt láthatók jóvoltá­ból a vadaspark fennállása óta a megyei biológiai ismeretter­jesztés egyik fellegvárává vált. KASZONYI HEGY A Turista Magazin idei 10. szá­mában nagy terjedelmű ismerte­tőt olvashatunk a beregi Tisza- hátról. ..Bereg az addig nyugat­ra tartó Tisza északra forduló szakaszától a kárpáti vízválasz­tóig fekvő egykori megye terüle­te. Félholdra emlékeztető sik ré­sze maradt az országhatáron belül. Mivel ez a Tisza mögött fekszik, Tiszahát a táj neve. Erősen vízjárta, erdős, mocsaras terület volt valamikor. A hon­foglalás után a vízivilágból ki­emelkedő hátakon kis falvak alakultak ki. A török pusztítá­soktól nem háborgatott kultúrá­jukat sok szép megmaradt kö­zépkori templom bizonyítja. Ke­vés síksági területünkön találunk annyi erdőt, mint a Beregben. A Tiszahát településeinek neveze­tességei rövid bemutatása során megemlíti, hogy Barabás neve­zetessége vulkanikus hegye, a főleg riolitból álló Kaszonyi hegy. amely a falutól északke­letre 240 m magasan emelkedik. Névadója, a hegy nyugati lejtő­jére felkúszó Mezőkaszony az or­szágúton túl van. pedig oly kö­zel fekszik Barabáshoz, hogy át- hallatszik a kakasszó is. Az al­föld síkjából kiemelkedő hegy az Észak-keleti-Kárpátok főge­rincét délen kísérő vulkáni hegy­sortól távol fekvő kis vulkánok, ún. romvulkánok egyike. Közü­lük a legmagasabb a Beregszá­szi-hegy (368 m) a határon túl fekszik. A határon belül maradt másik ismertebb, a dacit kőzetű tarpai Nagyhegy. (161 m) jóval alacsonyabb a barabásinál. Az utóbbit közel 100 ha területű nagyüzemi szőlő borítja. amely része a beregszászi borvidéknek. Oldalán kőbánya működik. Térkip— dohányosokról Szokatlan „térkép” el­készítésére vállalkozik dr. Sípos Gyula üzemorvos az ÉRDÉRT Vállalat tuzséri gyáregységében: felmérik, hányán dohányoznak, na­ponta hány cigarettát szívnak el és végül azt is tudakolja a kérdőív: mió­ta hódol káros szenvedé­lyének az illető. A do­hányzási térképet nem ön­célúan készíti az üzemor­vosi szolgálat, hanem a dohányosokat meg is vizs­gálják és tanácsot adnak az életmód változtatására.

Next

/
Oldalképek
Tartalom