Kelet-Magyarország, 1989. november (46. évfolyam, 259-284. szám)
1989-11-02 / 260. szám
2 Kelet-Magyarország 1989. november 2. Ahány életút, annyi regény. Ha szól a szív... Húzták a déli harangot. Nem éppen alkalmas idő a látogatásra. Ezt azonnal láttam, amikor terített asztaloknál ült mindenki a vajai idősek klubjában. A meleg ebéd pár percet késett, így nem számított szentségtörésnek a pontos napirendet felbori tank Egy asztal köré telepszünk, összehúzzuk a székeket. Azonnal mutatják a Kelet- Magyarországot, naponta olvassák, nem akarnak lemaradni semmiről. Az udva- riaskodó szavak hamar elcsitulnak és mély sóhaj jelzi, sokkal többről volna itt mit beszélni, mint az, hogy most mivel ütik agyon az időt. Ahogy múlik a perc, az idősek megnyílnak. Ebéd előtti várakozás a vajai idősek klubjában. Másodszír Szveiyen Sorsok tárulnak fel dióhéjban és mint megáradt patakból kiönt a víz, úgy ömlik a panasz a meglett emberek ajkáról. Rég behegedt sebeket szakít fel az emlékezés. Kinek a gyermeke sorsa fáj, kit a betegség vert le a lábáról, kit az élete párja hagyott itt időnap előtt. Ahány életút, annyi regény ... Ritka bölcs asszony Csákány Tivadarné. Majdnem tíz esztendőt letagadhatna, dehát miért is tenné? Kétszer állt az oltár elé, előbb tizennyolc évesen, de apró gyermekkel maradt egyedül. Tizenkilenc évi özvegység után döntött úgy, hogy érez magában erőt az újrakezdéshez. A gondjaiba vette az ura három gyermekét és úgy nevelte, mint a sajátját. Hat esztendeje ismét özvegyi sorsra jutott. — Jöttem volna én már korábban is a klubba, ha lett volna. Nekem nem tiltja a családom, mert tudok olyanról, aki azért kuporog a négy fal közt, mert a gyerekei restellik, hogy az anyjuk a szegényházba jár. Pedig aki eljött, jól tudja, hogy erre a pár órára visszafiatalodunk. Félszavakból értjük egymást. Ha kibeszéljük a bajt, a felét érezzük, ha meg öröm ér, duplán éljük át... Megállt saját lábán Tisza Benjáminná azért jár rendszeresen, mert a többiek közt megfeledkezik a számtalan betegségéről, amely az egyedüllétben felőröli az idegeit, özvegy Tisza Fe- rencné leszázalékolt nyugdíjasként jött el a téeszből. A földön és a kertekben hagyta az erejét, az egészségét. Apró gyermekeit kínkeservesen nevelte fel, mert az ura nem jöhetett haza az orosz fogságból. Soha nem kért egyetlen fillért sem a tanácstól, ő büszke volt arra, hogy a maga erejéből megáll a lábán. De amit nagyon sérelmez, sok évvel ezelőtt főzött egy kis pálinkát egy pár almából, feljelentették és 11 ezer forintra büntette meg a tanács. S világ csúfjára, még a táblára is kitették a határozatot. Ez fáj neki a legjobban, pedig csak a gyermekeinek akart nagyobb darab kenyeret abból a pénzből. Tudja ő a törvényt, de a szégyent évek múltán sem felejti ... Hem telik rá... Orosz Gyula mondja is, nem is az ő sorsát. Megjárta az emberi érzések poklát, s most úgy érzi, egy szociális otthonban lenne a legnagyobb nyugalma. Előjegyezték a hodásziba, a várakozók listáján ő a tizenhatodik. Nagyon jól tudja, hogy lehet egy hellyel előbbre jutni. Csak azért zohorál, miért nem épít a helyi tanács egy parányi otthont azoknak, akiknek ez lenne az egyetlen megnyugvás? Fizetnének érte tisztes összeget a nyugdíjból. Vagy ehhez az idősek klubjához kellene hálószobát ragasztani. — Beérnék sokan a fürdőszobával is — húzódunk a pihenőbe a második gyermekét váró, huszonévei ele- ján járó klubvezetővel, Van- tus Zoltánná oal. — Tagjainknak otthon a fűtés, a mosás rendkívüli gondot, fáradságot és kiadást jelent. Kértük a tanácstól, de azt mondják, nem telik rá. Pedig ha az érzelmi okok mellett a gazdaságosságot néznék, talán megoldható lenne. Ügy tudjuk, ravatalozót sok faluban épít a lakosság társadalmi munkában, talán segítenének akkor is, amikor a hajlottkorú, de még élőkért tehetne valamit a jószándékú szív és a dolgos kéz... Tóth Kornélia Jegyzetek Hol a közönség? A közönséget nem lehet leváltani — színházi berkekből való a mondás. Arra utal, hogy minden előadásnak, minden rendezvénynek — ahogy napjainkban mondani szokták — közönségcentrikusnak kell lennie. Sajátos harc folyik tehát a hallgatókért, a nézőkért. Ebben nagy szerep, felelősség hárul a szervezőkre. Meg kell találni a megfelelő közönséget minden rendezvényre. Miért kerül ez szóba éppen most? Az Ifjúsági Centrum — jó ötlettel — kedd esti beszélgetéseket szervez neves művészekkel, érdekes emberekkel. Találkozhattunk eddig Jancsó Miklós filmrendezővel, Menyhért Mészáros Lászlóval, a Kacsa című lap főszerkesztőjével és Moldova György íróval. Az első rendezvényen néhányam, a másodikon a szervezőkkel együtt öten, az író-olvasó találkozón 15-en voltak. A közönségszervezés — komoly munka. Nemcsak egy-egy rendezvény sikere, vagy kudarca múlik rajta, hanem az is, hogyan gondolnak vissza a városra, a megyére azok, akik vállalva a hosszú utazást, a törődést, eljönnek hozzánk, hogy leüljenek velünk egy kis baráti beszélgetésre, együttgondolkodásra. Őket is, magunkat is megtiszteljük vele, ha jobban felkészülünk. (n. i. a.) Nyírfa-tárlat Nem hiába mondják, a kirakatrendezés az utca művészete. Nyilvánvaló, minden magára valamit is adó kirakatrendező nem elégedhet meg a reklámcélok szolgálatával, hanem esztétikai célokat is állít maga elé. Az igényesen berendezett kirakat elsősorban nem is az üveg mögé elhelyezett tárgyakat, hanem magát az üzletet reklámozza. Mi az utcán bámészkodók csak ritkán vesszük észre, hogy szép a kirakat. Megragadunk a tárgyak és az árak szemlélésénél. Pedig néha érdemes a kirakat egészét is, mint munkál, esetleg mint alkotást áttekinteni. Mint például most a Nyírja Áruház ötletes és esztétikus kirakatát, amely most nevet is kapott. Nyírfa-tárlat. Mondhatnánk így is, kirakat a kirakatban. A kirakatot úgy alakították ki, mintha a próbababák járókelők volnának és néznék az áruház bemutatóját. Remek ötlet, szép kivitelezés. Elegáns és ízléses. Luxuskozmetika helyett a tömegigény —11 •w-----------------------------------------------------------------------------------------Körömvirág a szépség szolgálatában A luxuskozmetika a magyar nők döntő többsége számára megfizethetetlen. Hiába nyit Estéé Lauder a pesti belvárosban pompás üzletet, a szabolcsi, szatmári, beregi lányok, asszonyok nem ott keresnek szépitő- szert maguknak. Ezzel a nagyon egyszerű felismeréssel vetették be kutató és gyártmányfejlesztő csoportjaikat a hazai gyógyszer- és kozmetikai gyárak, köztük a Biogál és a Kőbányai, valamint a Caola és a Szilasmenti Mg. Tsz. Kedden Nyíregyházán a KPVDSZ művelődési házában már találkozhattak a vevők a gyártó cég képviselőivel. FüA tárgyalóteremből m Karate a táncteremben lelt a kereskedő, hogy mi tetszik a vevőnek, s hallgatott a vásárlói igényekre a termékgyártó vállalat szakembere. Mint arra Kovács Béla, az Alföld Élelmiszer és Vegyi- áru Nagykereskedelmi Vállalat áruforgalmi osztályvezetője utalt: ők a tömegigényt akarják profi módon szolgálni. Tehát olyan kozmetikumokat forgalmaznák, amelyek a nemzetközi mércéhez igazodnak, mind tartalmukat, mind csomagolásukat tekintve. S általános szabálynak tartják, hogy a 100 forint körüli összeget egyetlen termék se lépje túl. Erdők, mezők virágaiból készítenek gyógyító kozmetikumokat immár másfél évtizede a homokos, rossz talajon gazdálkodó Szilasmenti Termelőszövetkezetben — így indította mondandóját Pau- kovits Istvánná kereskedelmi vezető. Közvélemény-kutatásuk rámutatott, hogy a vevők kedvelik a gyógynövényekből készített sampont, testápolót, krémet. A méhMegfelelő anyagi körülmények között nőtt fel a tiszalö- ki A. Attila. Családi körülményei egy ideig rendezetlenek voltak, mivel apja alkoholizmusa miatt a szülei elváltak. Az apa ezután azonban abbahagyta az italozást, s a szülők visszaállították az együttélést A. Attila az általános iskolát igen gyenge eredménnyel végezte el. Több ízben akart szakmát tanulni, de nem volt kitartása, ezért a próbálkozásba mindig bele- tört a bicskája. Munkahelyről munkahelyre vándorolt, ahol mindenütt segédmunkásként foglalkoztatták. A tizenhét éves fiú egyébként keményen alkoholista. Egész nap szeszesitalt fogyasztott ez év április 15-én. Este nyolc körül a barátjával elhatározta, hogy elmennek a művelődési ház diszkójába. Nem sokáig tartózkodtak azonban ott, mert egy rendész, N. Miklós — aki egyébként foglalkozására nézve nehézgépkezelő — figyelmeztette arra Attilát, hogy ne karatézzon bent a táncteremben, majd kiküldte a két fiút a diszkóból. A kiutasításnak újabb italozás lett a vége. A. Attila később hazament, és magához vett egy konyhakést, mert korábban megfenyegette őt egy fiú és annak támadásától tartott. Otthonról újra elindult a művelődési házba. Annyira részeg volt azonban, hogy az ajtóban álló N. Miklós már be sem engedte, összeszólalkoztak, de a rendész hajthatatlan maradt, elállta az ajtót. A. Attila végül leült a bejárati ajtó elé, ott ücsörgött egy darabig, majd egyszerre hirtelen felállt, előhúzta a kést a zsebéből, se szó, se beszéd, N. Miklós hasába szúrta. Ezt követően elmenekült a helyszínről, megpróbálta értesíteni a rendőrt, nem sikerült, hazament és az édesanyjával közölte a történteket. Az anya azonban nem hitte el, amit a fiú mesélt neki. A 46 éves N. Miklós kirántotta a kést a testéből, átadta rendésztársénak, majd üldözőbe vette A. Attilát. Mintegy 150 métert futott, amikor nagyon rosszul lett, és egy helyi lakos, aki egyébként mentőápoló, visszatámogatta a művelődési házba. A férfit beszállították a nyíregyházi kórházba, ahol azonnal műtétet hajtottak végre rajta, majd néhány óra múlva ismét meg kellett műteni. Az életét megmentették, de tökéletesen csak négy-öt hónap múlva gyógyult meg. A szúrás következtében azonban sérv alakult ki nála, amit újabb műtéttel lehet csak -helyrehozni. A megyei bíróság a fiatalkorú A. Attilát életveszélyt okozó testi sértés bűntette miatt három évi fiatalkorúak börtönére ítélte, és alkoholizmusa miatt elrendelték a kényszergyógyítását. B. A. pempőtől a mézvirágig, a gyulladásgátló hatású körömvirágtól a búzacsíráig minden természetes alapanyagot a szépség, az ifjúság, az egészség megőrzésének szolgálatába állítanak. Az egész országban termeltetik és gyűjtik a gyógynövényeket, s ezek egy részét, valamint illóolajat külföldre is exportálnak. Nagy sikernek könyvelik el, hogy betörtek az arab piacra: ampullát, sampont és öblítőt kínálnak az igényes hajápoláshoz Egyébként a gyökértől a virágig a növény minden részéből kihozzák a maximális gyógyhatású Az október 31-én megnyílt kiállításon és vásáron november 2-áig szaktanácsot adnak a gyógyszergyárak képviselői az érdeklődőknek. Videofilmét vetítenek az új termékekről, amelyek közül több most nyerte el a Budapesti Nemzetközi Vásár nagydíját és a napokban már kaphatók lesznek a megye boltjaiban. (t. k.) HlRttlK tam BÁTORLIGET Az Elet és Tudomány 39. száma ismerteti a Bátorligeten elmúlt évben kezdődött kutatási program eddigi eredményeit. A pókok mikroszkopikus nagyságú rokonságát képező talajatkák elemzése feltárta, hogy jégkori fajok nincsenek Bátorligeten. Szenzációszámba megy ugyanakkor, hogy tíz. hozzánk legközelebb Eszak-Olaszország- ban, Dél-Svájcban és Dél-Ju- goszláviában élő atkafai lelhető fel a területen, a mediterrán rokonságú, a tudományra nézve új fajok is előkerülhettek onnan. Ez azt mutatja, hogy a talajatka- fauna sokat megőrzött a jégkor utáni meleg és nedves időszakok faunájából. A kutatók változtatást tartanak szükségesnek a terület természetvédelmi kezelésében. Megfigyelték például, hogy az állandó kaszálás kipusztítja a fűfélékben fejlődő gabonalegyeket. bogarakat és molylepkéket, márpedig ezzel épp a védelem célja kérdőj éleződik meg. A megoldás az lehetne — szerintük —, ha a területet forgó rendszerben kaszálnák. Ma még látható a kiállítás. FELLEGVÁR Ugyancsak az Élet és Tudomány 39. számának 1247. oldalán jelent meg a sóstól vadasparkról ismertető. A vadaspark jelenlegi területe 14 hektár, állatállománya mintegy félszáz faj. A patá- sokat tágas árokkal körülhatárolt kifutókban mutatják be. természetes környezetben. A ragadozók. medvék, farkasok sajnos még ketrecekben élnek. A hazánkban élő emlős fajokon kívül már a fehér farkasok is szaporodtak. A törzsállomány szaporulatának egy részét egy kétszáz hektáros, nem látogatható parkrészben engedik szabadon, más részét — főképp szarvast és dámot — különféle vadásztársaságok vásárolják vérfrissítésre. A madarak számára az országban egyedülálló, nagy méretű röpdéket emeltek. A természetes környezet, a tágas állatférőhelyek jóvoltából a nyíregyházi vadaspark az egyik legszebb hazai állatkert. A vadasparkhoz kis természettudományi múzeum is tartozik. Az itt láthatók jóvoltából a vadaspark fennállása óta a megyei biológiai ismeretterjesztés egyik fellegvárává vált. KASZONYI HEGY A Turista Magazin idei 10. számában nagy terjedelmű ismertetőt olvashatunk a beregi Tisza- hátról. ..Bereg az addig nyugatra tartó Tisza északra forduló szakaszától a kárpáti vízválasztóig fekvő egykori megye területe. Félholdra emlékeztető sik része maradt az országhatáron belül. Mivel ez a Tisza mögött fekszik, Tiszahát a táj neve. Erősen vízjárta, erdős, mocsaras terület volt valamikor. A honfoglalás után a vízivilágból kiemelkedő hátakon kis falvak alakultak ki. A török pusztításoktól nem háborgatott kultúrájukat sok szép megmaradt középkori templom bizonyítja. Kevés síksági területünkön találunk annyi erdőt, mint a Beregben. A Tiszahát településeinek nevezetességei rövid bemutatása során megemlíti, hogy Barabás nevezetessége vulkanikus hegye, a főleg riolitból álló Kaszonyi hegy. amely a falutól északkeletre 240 m magasan emelkedik. Névadója, a hegy nyugati lejtőjére felkúszó Mezőkaszony az országúton túl van. pedig oly közel fekszik Barabáshoz, hogy át- hallatszik a kakasszó is. Az alföld síkjából kiemelkedő hegy az Észak-keleti-Kárpátok főgerincét délen kísérő vulkáni hegysortól távol fekvő kis vulkánok, ún. romvulkánok egyike. Közülük a legmagasabb a Beregszászi-hegy (368 m) a határon túl fekszik. A határon belül maradt másik ismertebb, a dacit kőzetű tarpai Nagyhegy. (161 m) jóval alacsonyabb a barabásinál. Az utóbbit közel 100 ha területű nagyüzemi szőlő borítja. amely része a beregszászi borvidéknek. Oldalán kőbánya működik. Térkip— dohányosokról Szokatlan „térkép” elkészítésére vállalkozik dr. Sípos Gyula üzemorvos az ÉRDÉRT Vállalat tuzséri gyáregységében: felmérik, hányán dohányoznak, naponta hány cigarettát szívnak el és végül azt is tudakolja a kérdőív: mióta hódol káros szenvedélyének az illető. A dohányzási térképet nem öncélúan készíti az üzemorvosi szolgálat, hanem a dohányosokat meg is vizsgálják és tanácsot adnak az életmód változtatására.
