Kelet-Magyarország, 1989. november (46. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-11 / 268. szám

4 Kelet-Magyarország 1989. november 11. Állásfoglalás a november 26-ra kitűzött népszavazásról Hazánk gazdaságának összeomlással fe­nyegető súlyos helyzetében nemzeti ér­dekünk a szabad választások mielőbbi megtartása. A nép által választott parla­ment felhatalmazása alapján a többségi támogatást élvező kormány teheti meg a gazdasági összeomlás elhárításához szük­séges legfontosabb intézkedéseket. A köztársasági elnöki intézmény fon­tos biztosíték lehet arra, hogy a szociális feszültségek nyomán felgyülemlő indula­tok ne veszélyeztessék a választások nyu­godt légkörben való megtartását. A köztársasági elnök kiegyenlítő, egyeztető tevékenysége elejét veheti an­nak, hogy szűk pártérdekek kerekedhes­senek felül az ország sorsát eldöntő poli­tikai vitákban. Ezért a köztársasági elnök megválasztását késleltető, az újonnan megválasztott parlamentre átruházni szándékozó politikai akció ellentétes az ország érdekével. A magyar nép érett arra, hogy a poli­tikai szervezetek által demokratikusan állított jelöltek közül kiválassza a megfe­lelőnek ítélt személyt. Felhívjuk tagjainkat és a közvéle­ményt, ne voksoljon állampolgári jogai­nak korlátozására, a köztársasági elnök megválasztását ne ruházza át az újonnan megválasztandó parlamentre. Az ország nyugalma és stabilitása azt kívánja, hogy a november 26-i népszava­zás alkalmával a szavazólap első kérdé­sére NEM-mel válaszoljon. Magyar Szocialista Párt Szabolc's-Szatmár-Bereg megyei szervezete „Népszavazunk!” Az MDF Nyíregyháza Várisi Szervezetink állásfoglalása Politikai valóság: 1989. november 26- án minden nagykorú magyar állampolgár az urnákhoz járulhat, hogy belátása sze­rint szavazzon az SZDSZ által megfogal­mazott négy kérdésről. A Magyar De­mokrata Fórum állásponja egyértelmű: minden állampolgárnak személyes joga eldönteni, akar-e szavazni, vagy nem. Egyértelmű és határozott az álláspon­tunk a köztársasági elnök népszavazás útján történő megválasztásáról is: az ál­lampolgárok összességének igenis joga van saját köztársasága elnökét megvá­lasztani! Jelen politikai helyzetünkben, a gazda­sági összeomlás árnyékában, a közigazga­tás ellehetetlenülése, a még létező bürok­ratikus intézmények kusza hálózatában, mikor minden elbizonytalanodott az or­szágban, igenis szüksége van a nemzet­nek, az országnak egy olyan vezetőre, aki legitimitását a nép akaratából meríti, aki az ország egészének tartozván fele­lősséggel, átvezeti a naponként észlelt káoszból az országot a jogállamiság való­ságába. Meggyőződésünk, hogy nem a pártoknak, nem a szervezkedő politikai egyesületeknek, nem a különféle lobbyk- nak, hanem a nemzetnek van szüksége köztársasági elnökre! Azért, hogy elmúl­jon a visszarendeződés réme. hogy a nép „elszánt” serege végre elnyerje demok­ratikus jogait, s azokkal élhessen is. Véleményünk ilyen egyértelmű és ha­tározott a másik három eldöntendő kér­désről is: Nincs szükség munkásőrségre! A pár­tok egyszer s mindenkorra vonuljanak ki a munkahelyekről! Az MSZMP jogutódja az utolsó fillérig számoljon el az állam­párt vagyonáról! Az MDF nyíregyházi szervezete A FIDESZ Nyíregyházi Csoportjának állásfoglalása a kormány „legeslegutóbbi” devizarendeletével kap­csolatban Magyarázat van — bizalom nincs MSZP-elnökségi ülés Á népfront nem pántlika! Új típusú szövetséget Magyarázat persze megint van. Ezúttal arra, hogy a kormány milyen pénzügyi megfontolásokból „volt kény­telen” a lakosság utazási de­vizaellátmányát ilyen drasz­tikusán és antidemokrati­kus módon csökkenteni. Sze­rintünk ez a magyarázat is elfogadhatatlan, mert a pénzügyi problémák enyhí­tésének nem ez a megfelelő módja, hanem a vesztesé­get termelő vállalatok leépí­tése, az állami bürokrácia felszámolása és a vállako- zásbarát környezet megte­remtése. Semmilyen magyarázat nem lehet arra, hogy a kor­mány — szűklátókörűén — ismét nem tudta kiszá­mítani rendeletének követ­kezményeit. Nem lehetett a kormány szándéka az, ami bekövetkezett: a bizalomvesz­tés. A bizalomvesztés, ami abban nyilvánul meg, hogy aki teheti, devizaszámlájá­ról a pénzt kiveszi és biz­tosabb helyre menekíti. Ez­által az intézkedés a szán­dékolt hatásnak épp az el­lenkezőjét váltja ki: az or­szág devizakészleteit drasz­tikusan csökkenti. Itt van az új rendeletben rejlő legnagyobb veszély, és­pedig az, hogy a kialakított helyzet és saját visszájára fordított logikája arra kény­szeríti a kormányt, hogy zá­rolja a devizaszámlákat. Ettől a lépéstől azonban óva intjük (és nemcsak mi) a kormányt. Ez a lépés ugyanis nemcsak a nyugati tőke bizalmának és ezzel együtt a csírázó piacgazda­ságnak jelentené a végét, hanem a Magyarországon kialakult demokratizálódá­si folyamatnak is. Ezért követeljük a kor­mánytól, hogy a rendelke­zést azonnali hatállyal von­ja vissza és tegyen meg mindent, hogy a megcsap­pant bizalmat visszaszerezze. Amíg ez nem történik meg, addig csak magyarázat van, de bizalom nincs! (Folytatás az 1. oldalról) tartalmat nyer a magyar— szovjet barátság. Ne fél­jünk ezektől a változások­tól, mert a legrendezetle­nebb demokrácia is jobb, mint a legrendezettebb dik­tatúra. (Folytatás az 1. oldalról) mit sem érnek a lakosság összefogása nélkül. Az állam­titkár befejezésül azt kíván­ta, a nagyközség és környe­ző településeinek lakói mind I ragyobb számban vegyék .génybe a házat, de mint (Folytatás az 1. oldalról) bánszki-féle MSZMP-szer­veződéstől. Ebben felszólít­ják az MSZP-t, hogy kezd­jen tárgyalásokat az MSZMP­vel a „rendezetlen vagyoni kérdésekről”. Az agrárprogram kimun­kálásában » a párt az ország kiegyensúlyozott, jó színvo­nalú élelmiszer-ellátásának meghatározó jelentőségét tartja szem előtt. Az átfogó program főbb elemei közé tartozik a tulajdonreform, amelynek célja, hogy értéke, piaca, valódi gazdája legyen a földnek. Az újságírók kérdéseire vá­laszolva az MSZP vezetői közölték, hogy a pártnak je­lenleg mintegy 30—35 ezres tagsága van. — Ennyit a politikáról és most hadd szólaljon meg belőlem a történész és ma­gyar értelmiségi — folytat­ta Glatz Ferenc. — Ezen a vidéken a népek nem ta­lálták meg boldogságukat sem 1917 előtt, sem utána, sem áz ideiglenes visszacsa­mondta, lehetőleg ne bete­gen, sokkal inkább egészsé­gesen. A vendégek ezután az új egészségügyi központot te­kintették meg, ahol dr. Sze­gedi János, ügyvezető körze­ti orvos kalauzolta őket. El­mondta, a létesítmény közel 17 millióba került, kivitele­zéséhez 6 milliót a községi tanács adott, megvalósítása 4 millió forint céltámogatás, s további állami pénzek fel- használásával történhetett. Az átadási ünnepség befe­jezéseként Somos József, a helyi termelőszövetkezet el­nökhelyettese kitüntést nyúj­tott át azoknak, akik az építkezésben kiemelkedő sze­repet vállaltak. Az elisme­résben ezúttal id. Tamás Jó­zsef művezető, Csillám And­rás asztalosmester, valamint Nagy Imre ácsmester része­sült. Ülésezett a megyei képviselőcsoport (Folytatás az 1. oldalról) rehozni, amely képes a lesza­kadó rétegeknek is egziszten­ciális biztonságot teremteni. Már 1988-ban és 89-ben a tőkés külkereskedelemben je­lentős, 5—600 millió dollár aktivuim jött létre. A negatívumok közé sorol­ta a lakossági turizmus fize­tési mérlegre gyakorolt ked­vezőtlen hatását. A másik baj, hogy nem tudjuk meglé­vő rubelunkat olyan beszer­zésekre fordítaná, amire szükségünk van. A harmadik negatívumként a lakosság fogyasztási és jövedelmi magatartását sorolta. Miköz­ben mindenki úgy érzi, hogy életszínvonala romlott, vagy legjobb esetben stagnál, a fogyasztás 1—1,5 százalékkal nőtt. A tervezett 7 százallék helyett 14—15 százalékos bér áramlott fai, miközben sok helyen úgy növelték a bére­ket, hogy valóságos belső vagy nemzetközi tevékeny­ség nem állt mögötte. Az 1990-es tervnél a ru­belexport mérséklése különö­sen kedvezőtlenül érinti Sza- bolcs-Szatmár-Berag megyét, mert leginkább a gépiparra, a könnyűiparra, és az élel­miszeriparra lesz kedvezőt­len hatása. A következő há­rom évben. 11 milliárd dol­lár adóságszolgálaitot kellene teljesíteni. Ha sikerül a vál­tás a gazdaságban, akkor is csak 3 milldárdot tudunk 3 év alatt faitermélnii, tehát újabb kölcsönökre lesz szükség. Az adótörvényekhez java­solt változtatásokról Székács Anna, a Pénzügyminisztéri­um főosztályvezetője tájé­koztatta a képviselőket. A befektetések ösztönzésére vállalkoztak a módosítással, eltörlik a vállalkozási»nyere­ségadóhoz hozzácsapott kü­lönadót és 50-ről 45 száza- liékra csokikén a vállalkozási nyereségadó mértéke. A ter­melési adó várhatóan meg­szűnik. A beruházások utáni általános forgalmi adó visz- szaligénylését 40-ről 60 száza­lékra emelik a gazdálkodói szférában. Néhány beruházás esetén teljes visszaigénylés is lehetséges, ez kedvező me- gyémknék, mert az elmara­dott térségekre is vonatkozik. A vitában szót kért Berecz János, Mezey Károly, László Béla, Gulyás Gyula, Széles Lajos, Pregun István, Técsey László, Moldvai István és Bí­ró Miklós. tolás idején. A sztálinista felfogás nem törődött azzal, ami a nép érdeke. Meg va­gyok győződve arról, hogy ezek a népek a modern ál­lamrendszer kialakulásáig nem gyűlölték egymást. Uk­ránok, magyarok, németek, zsidók szabadon és barát­ságban éltek itt. Az össze- ugrasztás az apparátus érde­ke volt. Mégis éppen az ap­parátus jószándékú részének és az intelligenciának kell felismerni, hogy ő maga a változások motorjává vál­hat. Ezért lettem például én is az apparátus tagja. Remé­lem, rövid időn belül elérke­zik az az idő, és ebben a most felavatott Hungaroló­giai Intézet oroszlánrészt vállalhat, amikor a kárpát­aljai diák Budapestre járhat egyetemre, az a magyaror­szági pedig, aki Ungváron szeretne tanulmányokat foly­tatni, ugyancsak szabadon teheti. (Az épület kertjé­ben figyelő diákság tapsa kísérte ezeket a szavakat.) A jelenlevő területi párt- és állami vezetők közül né- hányan ugyancsak ebben a szellemben mondtak beszé­det, majd kedves aktus kö­vetkezett: Bíró Gyula, a Ma­gyar—Szovjet Baráti Társa­ság főtitkára könyveket adományozott az intézetnek. A magyar frazeológiá­ban „a rendezzük so­rainkat” kifejezés többnyire azt a képzeteit kelti az olvasóban, hogy a szétzilált, megtépázott, bi­zonytalanná vált helyzet­ből az eredeti állapot visz- szaáilításával, vagy az új helyzethez alkalmazkodó megújuló operativitással kíván tevékenykedni Ez a vélemény egyértelműen megfogalmazódott mind a szeptember 2-d megyei nép- fromtértekezileten, mind a mozgalom IX. kongresszu­sán október 14—15-én. Ahhoz, hogy programun­kat és törekvóseiniket újra­fogalmazzuk, s ezzel a nyil­vánosság elé kilépjünk, két dologra van szüségünlk: egyrészt arra a stabil alap­ra, amit a mozgalom 50 éves múltja jelent, más­részt azokra az új helyzet­ből adódó felismeréseikre, amelyek meghatározzák je­lenlegi mozgásirányát, Jól tudjuk, a monoliti­kus politika korában nem egyszer a nemzetiszínű pántlika szerepét szánták a Népfrontnak, vagy a vá­lasztásokban megjelenő közjogi funkcióját csak nagy jóindulattal lehetett önálló politikai szándékok által irányított munkának tekinteni. Mégis az elmúlt 40 év legnehezebb időszakaiban is igyekezett az eredeti cé­loknak megfelelni: a nem­zeti egység megteremtésén fáradozni. Az utóbbi 8—10 esztendőben pedig már konkrétan is gazdaságunk megreformálásáért, társa­dalomipolitikánk pozitív be­folyásolásáért, a szellemi és erkölcsi megújulás küzdő­tereinek kiszélesítéséért szállt síkra. Nem teljesen rajta múlott, hogy szavai nem egyszer halknak, tettei erőtlennek bizonyultak. Ami pedig az új helyzetből adódó feladatainkat illeti, a megyei népirontb i zo ttsóg új típusú szövetséget kínál valamennyi honfitársunk­nak. E szerint pártoktól független, de velük minden jó ügyben — akár a koalí­ciós keret biztosításával is — együttműködni kész ön­álló mozgalom kívánunk lenni. Határozottan helyet ké­rünk a formálódó jogállam­ban, következetesen síkra- szállunk az érdekérvényesí­tésért, s képviselőket kívá­nunk küldeni a Parlament- ti szervekbe. Megyei programterveze­tünk főbb tézisei kimond­ják, hogy állítsuk meg éle­tünk minőségének romlá­sát, ezért megkülönbözte­tett figyelmet kívánunk for­dítani a társadalom alap- sejtjére, a családra; a pá­lyakezdő fiatalokra, az idős, kis nyugdíjból élő emberek­re. kérjük és viszonozzuk az egyházak támogatását, a vallásos emberek részvéte­lét a társadalmat jobbító és erkölcsöt nemesítő munká­ban. Gazdasági programunk középpontjában is az ember áll akkor, amikor esély- egyenlőséget igénylünk a régiónak, az elszegényedés elleni tendenciáikat és a foglalkoztatási feszültségek humánus megoldását sür­getjük. Fontosnak tartjuk az infrastruktúra fejleszté­sét, a megyei idegenforga­lom bővítését, a gazdasági­lag elmaradott térségek fej­lesztését, a kistermelők ér­dekképviseletét és a fo­gyasztók érdekvédelmét. Igényeljük és támogat­juk egy új koncepciójú ma­gyar művelődéspolitika ki­bontakozását, az értelmi­ség fokozottabb erkölcsi és anyagi megbecsülését, a megye településszerkezeté­hez jobban alkalmazkodó iskolarendszert, az egészsé­ges életvitelre és a jó er­kölcsökre való nevelési cé­lokat. Fontosnak tartjuk, hogy a megfogalmazott program konkrét gyakorlattá váljék, ezért november 14—15-én találkozunk megyénk vala­mennyi népfront-tisztségvi­selőjével. Az Országos Ta­nács titkárai adnak tájékoz­tatást a mozgalom előtt ál­ló feladatukról és a jövő évi terv gyakorlati megva­lósításának programjáról. Hamarosan tanácskozásra hívjuk megyéink egyházai­nak képviselőit, a kölcsönös segítség és támogatás szel­lemében kérve részvételü­ket a jó ügyek szolgálatá­ban. Keressük a kapcsola­tot még e hónapban a megyében működő körök, társaságok, egyesületek képviselőivel közös dolga­ink egyeztetése érdekében. Karácsonyra akciót hirde­tünk a szeretet ünnepe, a keresztény eszmeiség Krisz­tus születése szellemében a rászorultak segítésére. Minden vélünk egyetértő és együttműködni kész ál­lampolgárt sorainkba vá­runk. Dr. Csermely Tibor Hazafias Népfront megyei titkárhelyettes Vasúti szerencsétlenség Csehszlovákiában Súlyos vasúti szerencsétlenség történt péntek haj­nalban Csehszlovákiában, hét halálos áldozattal. A Berlinbe tartó Balt-Orient Expressz hajnali három óra­kor Prágától mintegy ötven kilométerre, Lovosice tér­ségében belerohant egy álló személyvonatba. Hét em­ber meghalt, negyvenegyen megsebesültek. A prágai magyar követségtől kapott tájékoztatás szerint az áldozatok között nincs magyar állampolgár, ezt azonban hivatalosan még nem erősítették meg a csehszlovák hatóságok. A Vasszerkezeti és Gépipari Szolgáltató Vállalat PÁLYÁZATOT HIRDET a gépészeti üzemében megüresedő üzemigazgatói munkakör betöltésére. AZ ÜZEMIGAZGATÖ FELADATA: A gépészeti üzem további hatékony működésének biztosí­tása. Termékszerkezet és piaci kapcsolatok továbbfejlesz­tése, szerszámgép, részegység és vákuumtechnikai gép­gyártás területén. A MUNKAKÖR BETÖLTÉSÉNEK FELTÉTELEI: — műszaki szakirányú végzettség, — legalább 5 éves vezetői gyakorlat, — büntetlen, feddhetetlen előélet. A PÁLYÁZATNAK TARTALMAZNIA KELL: — a pályázó jelenlegi munkakörét, beosztását, valamint eddigi szakmai tevékenységét tartalmazó részletes ön­életrajzot, — a legmagasabb iskolai végzettséget tanúsító oklevél másolati pélányát, — a betöltendő munkakörrel kapcsolatos főbb elképzelé­seket. A pályázat benyújtásának határideje: 1989. november 24. Az értékelő bizottság a pályázatokat bizalmasan kezeli, döntéséről a pályázót írásban értesíti. A MUNKAKÖR: 1990. január 1-jétől tölthető be. A kinevezés határozott időre, 3 évre szól, alkalmasság esetén meghosszabbítható. A pályázattal kapcsolatban részletes felvilágosítást nyújt: Béres István műszaki igazgatóhelyettes. Telefon: 10-083. (3275) B. J. Hungarológiai központ Ungváron Egészségház Máriapóeson (kovács) (ésik)

Next

/
Oldalképek
Tartalom