Kelet-Magyarország, 1989. november (46. évfolyam, 259-284. szám)
1989-11-07 / 264. szám
10 Kelet-Magyarország 3989. no\ ?moer /. TUDOMÁNY TECHNIKA KÖZGAZDASÁG Termésnövekedis, jobb minőség — biztató eredmények Mire jó a riolittufa? Maga a riolittufa nem újkeletű anyag, hiszen nem más, mint vulkáni hamu, amely évezredekkel ezelőtt keletkezett. De a felhasználására irányuló módszeres kísérletek csak három éve folynak. Azt kutatják a szakemberek, hogy a talajba kevert riolittufa-őrlemény milyen hatással van a talaj szerkezetére és a különböző növények fejlődésére. Az eddigi tapasztalatokról, ereményekről számoltak be az ország különböző területeiről érkezett kutatók azon a tanácskozáson, amelyet a DATE Termelésfejlesztési Intézete, a Vetőmagtermeltető Vállalat Kutató Központja és a Dohánykutató Intézet szervezésében rendeztek meg Nyíregyházán. Itt szóba került az, hogyan hasznosítható az őrlemény a szántóföldi kultúráknál, az erdőgazdaságban és a környezetvédelem különböző területein. Szárazságtűrő képesség A kísérletek azt mutatták, hogy megnövekedett a növények szárazságtűrő képessége, ami különösen az uborkánál szembetűnő. Paprika esetében a hús megvastagodá- sa figyelhető meg, ugyanakkor javult az eltarthatósága is. A paradicsomnál pedig az őrlemény használata 20 százalékos terméstöbbletet eredményezett. A szarvasi .kutatóintézet főmunkatársa, dr. Tóth József arról számolt be, hogy az őszi búzával folytatott kísérleteknél fémzárolt vetőmag esetén három-négy százalékos termésnövekedést értek el, ami a nyers vetőmagnál ennek akár háromszorosa is lehet. Dr. Márton Árpád, a VVK kutatója a készítmény hatását burgonya és csillagfürt termesztése során vizsgálta. Az egyéves kísérletek azt bizonyítják, hogy az őrlemény növelte az említett kultúráknál azok szárazságtűrő képességét és termésbiztonságát. Burgonya esetén vara- sodás-csökkenést regisztráltak. A napraforgóval végzett kísérletekben a szár hosszának növekedése következett be és az őrleménnyel kezelt talajban termesztett növények tányérja megközelítette az optimális tányérátmérőt, a 18 centimétert. A dohány esetében mind fóliaházi, mind szántóföldi kísérleteket folytatnak. A fóliák alatt nevelt palánták táptalajába keverték a riolit- tufát, ezáltal a palánták mérete és súlya megnövekedett, csökkentek a feketegyökér- rothadásos és nyálkás rotha- dásos megbetegedések. A szántóföldön a növények vitalitásának a növekedése volt szembetűnő és nőtt a kórta- ni ellenállóképességük. Vastagabb szár A fiatal facsemeték, így a nyárfacsemeték _ nevelésekor azt állapították meg, hogy jelentős szárvastagodás következett be, hosszabb lett a gyökérzet és gyorsabb a.hajtásnövekedés. A termésnövekedés és a növények előnyös tulajdonságainak felszínre juttatása mellett a talajok szerkezetében is jelentős változások játszódnak le a riolittufa-őrlemény használata során. Javul a talaj biológiai tevékenysége, vízháztartása, illetve a makro- és mikroelemekkel való ellátottsága. A bekevert anyag megköti a különböző mikroorganizmusokat. Szerves trágyával együtt használva nincs szükség műtrágyára, mivel nő a talaj adszorpciós képessége és a végzett talajvizsgálatok eredménye alapján csökken a talajok elsavanyodása. Kedvezően befolyásolja a talajok ph-ját, így a savanyú, humuszban gyengén ellátott homoktalajok javítására ki válóan alkalmas. Az eredmények közé sorolható az is, hogy nő a növények aszály- és fagytűrő képessége. Hajtatóházakban való alkalmazása esetén azt figyelték meg, hogy a paprika például 5—8 nappal korábban vihető a piacra, ha az őrleménnyel kezelt talajon termesztik. Minden növényi, kultúra esetében más-más dózist alkalmaztak. a kísérletek során, a szántóföldi növényeknél legsűrűbben a 10, 20, 30 és 50 tonnát hektáronként. Fóliaházakban 1, 2, 3 kilogramm riolittufát szórtak a talaj felszínére négyzetméterenként, majd ezt 2—5 centiméteres mélységbe keverték be. Nemcsak a növénytermesztésben folytattak kísérletet a riolittufával. így rájöttek ar- ■ ra, hogy az alma hűtőházi tárolása esetén, ha a gyümölcsöt vékony rétegben megszórják az őrlemény apró szemcsézetű porával, akkor a benne levő mikroelemek csökkentik az alma légzését, fonnyadását és így javul az eltarthatósága. Ha a riolittufát szervestrágya-ka- zalra szórják, az megköti az ammóniát és a benne lévő nitrátokat, nem kell tehát a trágyát szellőztetni, forgatni, így javul a trágya tápanyag- tartalma és minősége. ígéretes eredmények A most felsorolt eredmények nagyon ígéretesek, de hosszú távú következtetésre, sajnos, még nem adnak jogot, hiszen még nagyon új- keletűek. Mivel a riolittufa felhasználásának káros következményei nincsenek, ezért a kutatók a különböző gazdaságoknak, kistermelőknek javasolják a kipróbálását, különösen a gyenge termöképességű homokos ta- lajookn. Az Észak-magyarországi Kőbánya Vállalat Bodrogkeresztúri Üzeme forgalmazza az őrleményt, ami nem drága, hiszen tonnája 180 forintba kerül. Viszont a szállítási költség nem olcsó mulatság. A készítményt hamarosan megyénkben is forgalmazni fogják. Szilágyi Zsuzsa Hire kép»« ui qqroróciozqt? (13) Vadgazdálkodás a megyében Szataolcs-Sza tanár megye vadászterülete jelenleg: 487 ezer hektár. Ebből az erdőgazdaság 2 százalékkal, négy állalmi gazdaság 16 százalékkal és 40 vadász- társaság 82 százalékkal részesedik. A vadgazdáflíkodáis érdiekében célszerű a közeljövőben megkezdeni egy olyan szervezeti keret felállítását — hasonlóan az élelmiszeriparihoz, vagy az erdő-, fafeldolgozáshoz — amely összehangolná a vadgazdálkodás, a feldolgozás és az értékesítés részleteit, figyelemmel a résztvevők széles körére. Ez a szervezet a minőség javítását. az állomány gyarapítását, a vadaskertek. terjesztését, fogadását, «a különféle szolgál tatásokat, — amely utáni bevételek egyelőre igen alacsonyak megyénkben — az export lehetőségek (élő, — lőtt, — konyhakész vad stb.) kiaknázását egyaránt kézben tudná tartani úgy, hogy a haszonból lassan, fokozatosan sikerülne összhangot teremteni a vertikum szakaszai között. A szervezett intézkedések között nem maradhat ki a szakemberképzés sem, hiszen idegen- nyelvet ismerő, hozzáértő szakemberek nélkül a fejlesztés céljai nem valósíthatók meg. A mezőgazdasággail, erdészettel idegenforgalommal és környezetvédelemmel összehangolt vadgazdálkodás, vadászat, vadásztatás, érdemleges gazdasági potenciált képvisel megyénkben. A meglévő adottságok hasznosításához és bővítéséhez kitűnő alapot nyújt a növekvő erdősültség, a folyók ártere és ezek következetesebb, több oéLú hasznosítása és természetesen a megyében évszázados múltra visszatekintő szervezett vadászat. A szigorodó gazdasági kényszer miatt a nagyvadak egyre inkább az összefüggő erdőségekbe, eredeti életterükbe kerülnek vissza. Ez hosszabb távon más, kevésbé érd ős ült területeken, megyénk]hez képest, vagy olyan megyékhez viszonyítva, amelyekben az erdősítés nein fokozható, előnyösebb helyzetbe hozza megyénket. A nagyvadfajok közül célszerűnek tartjuk a dám és az őz 12 százalékos növelését. Számításaink szerint ez a létszámemelés megfelelő elosztásban, nagyobb vadkárok okozása nélkül prognosztizálható. A vaddisznó állománnyal különféle okok miatt egyelőre nem számolhatunk, szerencsés esetiben csak a bekerített területeiken. Az apróvadiaknáil a mezei nyúl- állomány szinten tartását terveztük, de a feltételek javítását ideiglenes jellegű vadföildek területének növelésével, a téli táplálékhiány megszüntetésével segítjük elő. A fácánnal továbbra is mint egyik fontos vadfajjal számolunk. A fácánra ható negatív tényezők megszüntetésére az eddigieknél nagyobb hangsúlyt kell fektetni. Fogofly esetében a jelenlegi állomány» szintervtartását tervezzük. Vadiréoénél, a külföldi és belföldi vadászok igényeinek megfelelően, indokolt neveléssel foglalkozni. Tömösváry Károly megyei vadászati felügyelő Tápkorong virágcserép alá Három-hat hónapon át ellátla a cserepes növényeket tápanyagokkal, a fejlődésükhöz szükséges nyomelemekkel az NSZK- beli Terraíen műtrágyakorong. A cserép alá kell helyezni. Ha a tálkába csapvizet öntenek, a tápanyagok (kálium, foszfor,, nitrogén és nyomelemek) kiszabadulnak, és legrövidebb úton a növény gyökereihez jutnak. A tárcsa valóságos piciny vegyigyár: ioncserével felveszi a csapvízben lévő ártalmas anyagokat: bi- karbonátot, kloridot vagy nátriumot — nem viríthat ki a sólerakódás a cserépen. 12 centiméteres méretben kapható, de ha kisebb cserép alá kell. ollóval könnyen méretre lehet vágni. „Fúrd" az érben A lábnak vagy a szívnek erősen elmeszesedett és vér- alvadék által nagy szakaszon elzárt ütőerét újabban egy 1— 3 milliméter vastagságú fúrószerkezettel teszik átjárhatóvá. A láb vagy a kar vénáján keresztül az érrendszerbe bejuttatott eszköz vegén lévő, műanyaggal bevont nemesacél csavarrugó — lassú forgással — utat nyit magának a véralvadékon át. Mihelyt az elzárt szakaszt megnyitotta, az eret a kellő helyen felfújható katéterrel tágítják tovább. A coiumbusi (Ohio állam, USA) Ron Ventola robottechnikus a változtatható felfüggesztésű jármű mozgását irányítja az Ohio egyetem robottechnikai laboratóriumában. A kerekesnél sokkal mozgékonyabb, lépkedő jármű már « a gyári előállítást közvetlenül megelőző szakaszban van. Hústermelés: A kistermelőknek sem éri meg... Sokan emlékeznek még arra, milyen nagy riadalmat váltott ki az a nyári hír, hogy húshiány alakult ki a Bala- ton-kőrnyékén és az ország néhány más térségében. A szakemberek akkor egyértelműen a kereskedelem rossz helyzetfelmérésével és a hús világpiaci árának növekedésével, az export fellendüléssel magyarázták a hiányt Az állattenyésztésben dolgozók, a kisüzemi állattartók viszont régóta hangoztatják: ha nem történik belátható időn belül jelentékeny változtatás az állattenyésztés érdekében, nincs kizárva, hogy húsellátási zavarok lépnek fel az országban. A statisztikai adatok már évek óta az állattenyésztés visszaeséséről tanúskodnak. Magyarországon a szarvasmarha- és a baromfiállomány 1982, a juhállomány 1983, a húsellátás szempontjából legfontosabb sertésállomány 1984 óta folyamatosan csökken. Nagyobb érdeklődés A Központi Statisztikai Hivatal legutóbbi, szeptember 30-án állatsizámlálása iránti érdeklődés a szokottnál is nagyobb, mivel a közvéleményt is erősen foglalkoztatja: vajon folytatódik-e az állatállomány csökkenő tendenciája, netán egy lassú emelkedés szakaszába értünk el? Az adatok az előbbi feltételezést támasztják alá. Az ország szarvasmarha-állománya egy év alatt mintegy 5 százalékkal csőikként, a megyében ettől valamivel gyorsabb ütemű fogyás következett be. lann - cukorból Az angol ICI konszern mező- gazdasági laboratóriumában sikerült bizonyos mikrobákkal műanyagot előállítani szőlőcukorból. A glükózban tenyésztett mikrobák kristályos, kemény műanyagot hoztak létre. Több kilogramm műanyagot állítottak elő. egyelőre még kétszer olyan drágán, mint a gyári polipropilén. A „mikrobamüanyag” ez idő szerint még kemény és törékeny —nem lehet belőle műszálakat előállítani. Remélik, hogy géntechnológiai beavatkozással használható műanyag előállítására kényszeríthetik majd a mikrobákat. Talán a drága glükózt Is helyettesíthetik majd más. olcsóbb anyagokkal. KÍSÉRLETI GÁZÜZEMŰ TRAILER. A nyugatnémet Luigi Colani tervezte 18 hengeres nyergesvontató az egyesült államokbeli utahi országúton. A furcsa formájú trailer egyike annak a 12 vontatónak, amelyeket gazdaságossági, kitartási és sebességi mutatók alapján tesztelnek. Általános tendencia ugyanis, hogy a csökkenés mértéke ott a legnagyobb, ahol az állat- tenyésztésnek legjobbak a hagyományai, általában a gazdaságilag elmaradott térségekben. . Az utóbbi év alatt Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megye szarvasmarh a -á M o mán ya 24 ezerrel lett kevesebb, így nem haladja meg a 116 ezret, míg öt évvel korábban még 161 ezer volt számuk. A visz- szaesés valamennyi gazdál- .kodási formánál tetten érhető, a legelgondolkodtatóbb talán mégis az, hogy az országban két év alatt 11 ezer kistermelő számolta fel állományát, Az tapasztalat, hogy a szarvasmarha-tenyésztést egyszer abbahagyok már nem, vagy csak nagyon ritkán kezdik újra. Elöregedtek ••• Negatívan hat az állomány alaikulására, hogy a vemhes üsző kihelyezési akció a húsipart sújtó 24 százalékos kamatteher miatt gyakorlatilag megszűnőben van. A szarvasmarha-tenyésztéssel foglalkozók elöregedtek, a fiatalok pedig a magas hitelkamatok és az egyre növekvő építési költségek, nem utolsósorban a tenyésztéssel járó igen kemény munka miatt távolmaradnak az állattenyésztés eme ágától. A tenyésztési kedvet tovább rontja az a körülmény, hogy több településen a tejcsamokok felszámolásán gondolkodnak, így érthető, hogy a tehénállomány csökkenése elsősorban a kistermelőkre jellemző. A sertésállomány az elmúlt tíz év szeptemberei közül most a legkisebb. Országosan az egy évvel korábbinál majdnem 7 százalékkal kevesebb, megyénkben a csökkenés mértéke ettől elmarad, de a 440 ezres megyei sertés- állomány mintegy 130 ezerrel kisebb mint a maximum idején volt, 1983-bam. Szerencsére a sertéstartó kistermelők számában nincs lényeges elmozdulás, sőt az 50-nél több sertést tartók száma valamelyest nőtt. A vállalatoktól a mezőgazdasági kistermelőkhöz kihelyezett, átalánydíjas elszámolásra kiadott sertések számának csökkenése is a kistermelők sertéstartási kedvének és a kihelyező gazdaságok érdekeltségének gyengülését jelzi. Ugyancsak ebbe az irányba hat — az elmúlt hetek jelentősebb felvásárlási ár emelkedését nem számítva —, hogy az átvételi árak növekedése rendre elmaradt a takarmányárak drágulásától. Húsellátást gondok A vágósertés-felvásárlás a harmadik negyedévben országosan mintegy 4 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól, ami hozzájárulhatott a helyenként és időnként előforduló húsellátási gondokhoz. Nem elhanyagolható a hazánkba látogató, növekvő számú külföldiek egyre jellemzőbbé váló húsvásárlása sem. Az év első nyolc hónapjában országosan a vágósertés és a^sertéshús kivitele fellendült, az előbbi 34, az utóbbi 13 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakát, a korábbinál kedvezőbb külpiaci árak közepette. A lakosság megélhetési viszonyainak rosszabbodását jelzi az a tény is, hogy az egy főre jutó húsfogyasztás 1988-iban, mintegy 2,5 kg-mal csökkent, de a 78 kg-os fogyasztás még kiállja az összehasonlítás próbáját az európai országok jó részével. Az elmúlt évben a juhállomány és a baromfiállomány még a szarvasmarha- és a sertésállománynál is gyorsabb ütemben fogyott. Bár a hús iránti kereslet az emelkedő szabad árak miatt várhatóan csökkenni fog, de az exportpiacok megtartása miatt fontos érdekünk fűződik ahhoz, hogy az állatállomány csökkenése megálljon, sőt növekedjék. Egy átmeneti időszak után a hús hazai keresletének megélénkülése ezt minden bizonnyal szükségessé is teszi. Hajnal Béla
