Kelet-Magyarország, 1989. november (46. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-07 / 264. szám

1989. november 7. Kelet-Magyarorsxág 5 KARPATMJAN? Sorokban TERMÁLVÍZRE BUK­KANTAK a nagyszőlőst Tep- lica közelében. A kárpáton- túli geológiai expedíció több mint 900 méterre lejuttatott fúrófeje nyomán 41 fokos melegvíz tört fel, amely mind fürdőzésre, mind ivó­kúrára kiválóan alkalmas. Rákóczi-tárlat Sün az emblémán A KOR SZÖVEVÉNYEI címmel ukrán nyelven jelent meg Kijevben Bállá László ungvári író legújabb kötete. A válogatás Balta László 1942—1989 közt született ver­seiből készült. HÚSZ KARPÁTONTULl művész 40 alkotását mutat­ták be a legutóbb Kijevben, a Képzőművészek Házában megrendezett tárlaton, amely a „Fiatal ukrajnai képzőmű­vészek köztársasági kiállítá­sa'’ címet viseli. Az ifjú alko­tók színvonalas festmények­kel, grafikákkal és iparmű­vészeti munkákkal vannak jelen e fontos seregszemlén. AZ EGÉSZSÉGÜGYI DOL­GOZÓK is megalapították a KMKSZ ungvári alapszerve­zetét, amely mintegy 40 ta­got számlál. Tarnócon is megalakult a magyar egyesü­let alapszervezete. A KMKSZ szervezetei gombaimódra sza­porodnak egész Kárpátalján. MAGYAR NYELVTANFO­LYAM Ungváron a Tisztek: Házában. A nem mindennapi tanfolyam hallgatói — kato­natisztek, gazdasági szakem­berek, orvosok, egészségügy i ápolók, egyetemisták és kö­zépiskolás diákok — fizettek azért, hogy a magyarlakta vidéken magyar nyelven is kommunikálhassanak szom­szédjaikkal. murfka társaik­kal, üzleti partnereikkel. CSOMAGOLJÁK AZ ÉPÍTÉSI KERÁMIALA­POKAT A MUNKÁCSI GYÁR ASSZONNYAL Jól megy neki, de sok a gondja a „Fehér házban * Munkács. Barátságos udvar egy csendes mellékutcai csa­ládi házban. Vaszócsik Matild nyugdíjas tanárnőn nem lát­szik a kora. Különösen, amikor társaságáról, legkedvesebb szívügyéről, a munkácsi II. Rákóczi Ferenc irodalmi és művelődési körről beszél. A kör legújabb kapcsolata Sárospatak. Amelynek az a legfőbb alapja, hogy mind Munkács, mind Sárospatak már II. Rákóczi Ferenc nagy­szülei életében is fontos sze­repet játszottak a történe­lemben. A Sárospatak című újság Emberi kapcsolataink Kárpátalján című cikkében úgy jellemezte a két város között a közelmúltban lét­rejött öszeköttetést, mint amely nem fejeződik ki test­vérvárosi szerződésben, nem jár kölcsönös protokoll lá­togatásokkal, hanem a köz­vetlen és őszinte emberi kap­csolatokra épül. Célja pe­dig: közelebb kerülni egy­máshoz, jobban megismer­ni közös múltunkat. — Az első találkozóra ná­lunk, Munkácson került sor, melynek keretében a sáros­patakiak részt vettek a Rá­kóczinak közel négyszázéves rezidenciája, a „Fehér ház” falán elhelyezett emléktábla­avató ünnepségen. Mi a kö­zelmúltban jártunk Sáros­patakon. Erős szívdobogás­sal lépegettünk azon a bejá­rati hídon, ahol egykoron a felvonóhíd állott. Mennyire sok a közös vonás a két vár történetében! Sárospataki látogatásunk nemcsak Rá­kóczi körünk ott lévő tagjai történelmi ismeretanyagá­nak bővítését szolgálta. ígé­retet kaptunk rá — alnit azó­ta be is váltottak a patakiak —, hogy egy II. Rákóczi Fe­renc dokumentációs kiállítás­anyagot bocsátanak rendel­kezésünkre. A tárlat a nem­rég éppen körünk tagjainak rendkívül jelentős munká­ja nyomán restaurált Rákóczi rezidenciájában kap helyet. Ehhez társul majd az az elő­adássorozat, amelyet körünk felkérésére a Magyar Törté­nelmi Társulat Szabolcs- Szatmár megyei Tagozata tart Magyarország történel­méről. Szeretnénk egy kö­zös Munkács—Sárospatak emlékestet is szervezni a Ti­szán inneni református egy­házkerület gyűjteménye fel- használásával H. Batkó János zeneszerző és zenetanár em­lékére, aki hosszú időn át dolgozott Sárospatakon, majd Munkácson. Méltán érzik úgy, hogy je­len kapcsolataik igaz, embe­ri kontaktusok, amelyek kö­zelebb hozzák egymáshoz Nyíregyházát, Vaját, Máté­szalkát, s újabban Sárospa­takot Munkácshoz és a Rá­kóczi Kör tagjain keresztül mindazokhoz a kárpátaljai emberekhez, akik magukénak érzik közös hagyományunk és kultúránk ápolásának ügyét. Magyarul a gimnáziumban Szállodái épít a kisszövetkezet • Idegeit legad a Zaktaor Megalakult a Kárpátaljai Magyarok Kuturális Szövet­sége Felső - T isza -vidék i szer­vezete — kapbuik a bírt, ame­lyet sziszifuszi, de árunál lel­kesebb tevékenység előzött meg. A Felső-Ti&zavidók he­gyei között élő magyarok nagy és szétszórt területen élnek kisebb-nagyobb közös­ségeikben ukránokkal, romá­nokkal együtt és ez a tény érzékelhető nyomokat ha­gyott a szórvány-magyarság szokásaiban, viselkedésében. Jaszánya, Rakó, Gyelovoje, Nagybocskó, Kobüecka.Polja, Aiknaszlatina, Visk, Teresz.va, Busrtyatláza és Técső .képvi­seletében mintegy 250-en gyűlitek össze a técsői kultúr- háziban, hogy eszmét cserél­jenek, s megválasszák a szer­vezet vezető testületéit. Födő Sándor, a KMKSZ el­nöke végigkísérte a szövet­ség munkáját az alapítástól napjainkig, s vázolta a kö­zeljövő 'terveit. Tartalmas hozzászólásokkal érzékeltet­ték tevékenységük pozitívu­mait és buktatóit Borbély Sándor, a técsői és Bilics Éva, a nahói szervezet elnö­ke. A szlatimai küldöttek el­sősorban azt az önzetlen se- gítőkélszséget emelték ki, amely a beregszásziak. a nagy szol ősiek, a viskiék és a técsőiek részéről nyilvánult meg magyar tannyelvű kö­zépiskolájuk újbóli megnyi­tásában. Megválasztották a 32 tagú választmányt, am élvnek el­nöke Sári József ifjú mag wir tanár lett. A titkárság a tagú csoportjának vezetésével Ambrus Pált, a técsői magyar iskola tanárát bízták meg. Emlékezetes volt a befejezés, amelyben színes és tartal­mas műsorral kedveskedtek a péterfalvaii zeneiskola ta­nárai és tanulói, a nagypálá- di citera/.enekar és a viski irodalomkedvelők. „Csodálatos hetet töltöt­tünk a Kárpátokban. Ré­gi vágyam teljesült: végre láthattam azt a vidéket, ahol az őseim születtek” — szólt a Kárpátalján töltött napok­ról Lisa Allison, egy, az Egyesült Államokból érke­zett turistacsoport tagja, akinek a nagyszülei sok­sok évvel ezelőtt e környék­ről vándoroltak ki. És mennyi gyönyörűség van még e tájon, amelyet senki nem fedezett még fel! Az idegenforgalom kincses­tára ez a vidék és nagy tartaléka — mondja Zava- gyák Tamás, aki a Zaktour kisszövetkezet elnöke. E szövetkezet a Szovjetunió­ban különösen nem minden­napi kezdeményezéssel állt elő: igyekszik kitölteni azo­kat a foghíjakat, amelyek­re a nagy turisztikai szerve­zetek képtelenek, vagy egy­szerűen nem hajlandók vál­lalkozni. — Az első lépéseket kö­zel egy éve tettük meg — mondja. — Mostmár nyu­godtan kijelenthetjük, hogy az a sün, amelyik a havasi gyopár és a hátizsák mellett az emblémámon szerepel — elindult. Szerencsénkre sen­ki nem igyekezett akadá­lyokat gördíteni tevékeny­ségünk elé, így bátran ka­matoztathattuk a szakmá­ban korábban szerzett ta­pasztalatainkat. Rövid fenn­állásunk alatt számos cso­portot fogadtunk Ukrajná­ból, Jugoszláviából, Ma­Ezt a vidéket a jóisten is a turizmusra teremtette. Mon­gol, orosz és magyar lányok a festői szépségű Nevicke ősi várfalainál. gyarországról és az amerikai Pennsylvaniából. Ezekre most nem térek ki, de meg­említeném még. hogy te­rületünk több iskolájának tanulóit ismertettük már meg Kárpátalja történelmi nevezetességeivel, a város­lakó gyerekek számára alig ismert tájaival. Mindez az elkövetkezendő időben köz­ponti feladatunk lesz, mert a most iskolás később fel­nőtt turistaként jön hoz­zánk, s kér programokat. Egyebek mellett ezért is vágjuk nagy fába a fej­szénket: kisszövetkezetünk egy 150 személyes szállodát szeretne felépíteni. Az első lépéseket ebben az irányban is megtettük. KMKSZ — hegyekben A viski farmer V ele feltétlenül talál­kozni kell. Hiszen az ő négy személyes kol­lektívája — amely bérleti rendszerben dolgozik — évente majdnem annyi tiszta jövedelmet jelent a gazdaságnak, mint az egész kertészet — mond­ják a nagyközség vezetői. Petro Gyakun viski far­mer pedig azzal kezdi, hogy negyedórányi időt tud a riporterre szánni, mert sok a dolga. (És addig is elnézést kér, munka köz­ben is lehet beszélgetni.) Az istállókban közel száz növendékjószágot gondoz­nak. Tavaly 125 ezer rubel értékben termeltek, amely­ből 45 ezer volt a tiszta haszon. (Hogy legyen mód az összehasonlításra: míg a közösségi állomány napi súlygyarapodása alig éri el a 400 grammot, addig Gyakunéknál ez a mutató egy kilogramm körül mo­zog!) A telep korszerű. Nem­rég újították fel az épü­leteket ezután már a ta­karmányokat is géppel osztják. Visken mind többen ren­dezkedtek be hízójószág gondozására otthon. Nem fél a konkurenciától? — kérdezik Petro Gyakunt. — Sajnos még nem tar­tunk ott — válaszolja —, hogy az ézer tehéntől évente kapott 500 körüli bikaborjú gazdára talál­jon. Egyébként a konku­rencia hasznos, arra ösz­tönöz, hogy mindig valami jövedelmezőbb módszer után kutassunk. Az utób­bi időben már többször hallottam arról is, hogy van, aki egész életében jó­szágot tartott a háztájiban, ám most, hogy megnövel­te az állatai számát, kide­rült, hogy vállalkozása nem kifizetődő. Mert drága az abrak, a jószág egy része gyengén fejlődik, sokba' kerül a fuvar és a töb­biBizony a bérlőnek sok a gondja. Nem csupán az erejét, hanem a tudá­sát is be kell fektetnie a vállalkozásba. Hiszen itt nem boldogul csak az, aki ha ránéz a fekvő állat- • ra, rögtön meg tudja mon­dani, hogy az jóllakott és azért pihen, vagy azért, mert beteg. Milyen gátakat talál egy kis mintagazdaság eszét is használó irányítója? He­lyesebben talál-e gátakat? — Sajnos igen. Elsősor­ban a bürokratikus ap­parátus teljesítmény-viszf- szafogó, egyenlősdi szemlé­letét. Mert ha burkolt for­mában is, de mindez ma még létezik. És ha nem kellene mindenfelől biz­tosítani magunkat az ilye­nek ellen, ezt az energiát is a termelésre fordíthat­nánk. Szennyezett vizek Szerencsi fellépés A kárpátontúli területi környezetvédelmi bizottsága kollégiumának legutóbbi ülésén a beregszászi járás folyóinak és tavainak álla­potát vitatták meg. Rámutattak, hogy idén jelentős mértékben romlott a helyzet mind Beregszászban, mind a város környékén. A helyzetért a huzavonáért, a fele­lősség leginkább a beregszászi konzervgyá­rat, valamint azokat az üzemeket és szerve­zeteket terheli, amelyek vonakodva tesznek eleget környezetvédelmi feladataiknak — ál­lapította meg a kollégium. A Nagyszőlősi Ipari Kombinát egyik leg­újabb kapcsolata a Szerencsi Cukorgyárral kialakított együttműködés. Nemrég a ma­gyarországi vendégek Nagyszőlősön tapsol­tak az ottani amatőr táncegyüttesnek, a ci- terazenekarnák. a férfikórusnak és szerencsi vendégszereplésre hívták meg őket. Az itte­ni programokról a napokban tért vissza a kollektíva és még soká beszédtéma lesz kö­zöttük az igencsak meleg fogadtatás.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom