Kelet-Magyarország, 1989. november (46. évfolyam, 259-284. szám)
1989-11-06 / 263. szám
2 Kelet-Magyaron zág 1989. november 6. ŐSZI NAPLEMENTE a Töl TÉSEN. Borcsik Sándor tiszateleki sen legelteti nyáját. (Elek Em il felvétele) tsz-nyngdíjas 172 birka gazdája, a bérelt Tisza-tfiltéSzázadszor: Irodalmi presszó Kettős jubileumhoz érkezik az új évadban a nyíregyházi irodalmi presszó, amely 15 évvel ezelőtt indult, és bár az elmúlt években csak ki- sebb-nagyobb megszakításokkal nilűködött, néhány hónap múlva mégis a századik összejövetele következik. 1974-től meglehetősen változatos pályát futott be ez a közösség. Hosszú ideig a szálloda és vendéglátó vállalat támogatta, egy ideje pedig a megyei művelődési központ ad helyet — és ugyancsak anyagi támogatást — az ösz- szejöveteleknek. A nyíregyházihoz hasonló közösség megszervezésével több helyen is próbálkoztak az országban, de csak alig néhány ilyen kör bizonyult hosszú életűnek. Mivel megyénknek Garázs üzletsorral Beépülnek Jísaváros üres területei W5 Már akkor sem fért be a meglévő kocsik negyede sem a többszintes házak alatt megépített garázsokba, amikor a Jósaváros épült, pedig negyedannyi autó volt körülbelül abban az időben Nyíregyházán, mint most, ma pedig bármelyik lakótelepet járjuk körbe, szinte lehetetlen egy szabad parkolóhelyet találni. Nemcsak a házak mellett, hanem a környékükön kialakított szervizutakon sem. Volt olyan elképzelés is néhány évvel ezelőtt, hogy föld alatti garázsokat építenek, aztán hogy parkolóházakkal enyhítenék a kocsitulajdonosok gondjain, de ezek olyan sokba kerültek volna, hogy még Budapesten is csak most épül a harmadik parkolóház, s ezt is nagy valószínűséggel csak a külföldiek tudják igénybe venni. Drága volt A drága koncepciót elvetették, helyette egy új elképzelést dolgoztak ki, amely figyelembe veszi az igényt: jó minőségű, elfogadható esztétikai színvonalú és még a mai árakhoz képest is olcsó garázsok épüljenek, méghozzá üres területeken és a lakóházakhoz közel. Felmérték a Jósavárosban az építkezésre alkalmas ösz- szes területet és elkészült egy tanulmányterv is, mégpedig úgy, hogy akár magánerőiből, akár közösen — például szövetkezetekbe tömörülve — építik is meg, köréjük üzleteket, kerítéseket, üzletházakat is építenek, hogy takarják el velük a garázsokat. Jósavárosban 400 garázs építésére nyílik így lehetőség, ennek azonban ára van. Eltakarják. A szabad területek egy része elvés, a parkolók száma is kevesebb lesz és megváltozik néhány helyen Jósaváros képe is. Ha a tervieket elfogadják, az utak mentén nagy tömegű és alacsony építmények lesznek majd, & ha valaki elmegy a temető mellett, nemcsak az egyik oldalról látja a ke ütést, hanem a másikon is az lesz, hogy eltakarják vele az esetleg kömnyűsze - azetű fémből épített garázsokat. Egyik kiszemelt terület az Eperjes utca és az Ung- vár sétány találkozása, a 9-es iskola előtti parkoló, a BÖRPAKAöÉ ’89 címmel divatbemutatót rendezett a múlt héten a Hunor Pécsi Kesztyű és Bőr ruházati Vállalat a Pesti Vigadóban, amelyen a legszebb jövő év! termékeiket láthatták az érdeklődók. másik a Garibaldi és Korányi utca sarka. Itt 18, a Május 1. téren hét, a Garibaldi és a kereskedelmi szakközépiskola közötti területen 19 garázs épülhet. A Kun Béla és Korányi utca sarka 75 garázsnak kínál építési lehetőséget, itt üzletek is épülnek, hogy a külső szemlélőnek jó képet mutassanak. Ugyancsak sok garázs épülhet a Kun Béla, a Dózsa György és a Sarkantyú utca közötti területen a már meglévő üres garázssor folytatásaként. A környéken lakók további garázsterületek feltárását javasolják és leérik, hiszen az eddig felsorolt területek sem tűnnek elegendőnek. Javasolják a Kossuth utcán lévő zöld házak mögötti garázssor folytatását a Kun Béla utca térségében, de lehet még javaslatot tenni a város más részein is. Egyeztetési Okok miatt a most javasolt garázsok építése csak 1990-ben kezdődhet. Egvütt minden igény A végrehajtó bizottság úgy döntött, hogy vagy a lakásszövetkezet, vagy az OTP — esetleg szóba jöhet valamelyik építőipari vállalat is — építi a garázsokat, ezért a jelentkezéseket is a kijelölt szervezethez kell benyújtani. Természetesen átadják nekik a tanácsnál nyilvántartott kérelmeket is. A telek ára valószínű, hogy 25—30 ezer forint között lesz, az építmények árát ma még pontosan nem lehet megsaccolni, de minden bizonnyal olcsóbbak lesznek a kész és szabad forgalomban tapasztalt áraknál. B. J. Népszámlálás: január 2. Az első hivatalos magyar népszámlálás 1870-ben volt. Jövőre a tizenharmadikra kerül sor. Az összeírás „eszmei” időpontja 1989. december 31. és 1990 január 1. közötti éjfél. Az adatfelvételt az ekkor fennálló állapot szerint kell végrehajtani. A népszámlálás célja, hogy megállapítsák az ország népességének számát, a különböző ismérvek szerinti összetételét és lakáshelyzetét. Az adatok alapul szolgálnak a népesség nem és kor szerinti megoszlásának, iskolázottsági szintjének, társadalmi, gazdasági szerkezetének megismeréséhez. Egyben képet kapunk az elmúlt évtizedben bekövetkezett változtatásokról is. Az adatfelvétel során a Központi Statisztikai Hivatal a lakásállomány és a bennük lakó személyek 80 százalékának csupán a legfontosabb adatairól gyűjt információt, míg 20 százalékáról szélesebb körű, részletesebb felvilágosítást kér. A népszámlálás körébe tartozó adatgyűjtést a Központi Statisztikai Hivatal irányítja. Végrehajtói pedig a helyileg illetékes tanács által megbízott számlálóbiztosok, akiknek munkáját területfelelősök irányítják és ellenőrzik. A kérdőíveket a számláló- biztosok viszik el az állampolgárokhoz, szükség szerint kitöltik azokat, illetve a kitöltéshez segítséget adnak. Az összeírást végző személyek a számlálókörzeti cím- és névjegyzék, valamint térképvázlat alapján dolgoznak. Az 1990. évi összeíráshoz nélkülözhetetlen a számlálókörzetekről készült térkép. Ennek az a célja, hogy Hírein summái »min NÉPSZÁMLÁLÁS a számlálóbiztos tudja, hogy milyen területet kell bejárnia és hány személyt kell összeírnia. A névjegyzék a népességnyilvántartás adatai alapján komputerrel készül, ami a korábbi összeírásokhoz képest nagy jelentőségű, mivel a számítógépes előkészítés teljesebb és pontosabb információval szolgál. A számítástechnikának még nincs hagyománya Magyarországon. Ezért a tanácsi dolgozóknak nagy terhet jelent a listák egyeztetése. Az összeírást 1990. január 2- án kezdik el. Az anyagokat pedig legkésőbb február 3- ig át kell adni a területfelelősnek. A számlálóbiztosok tájékoztatást adnak arról, hogy a népszámlálás adatai szolgálati titkot képeznek és csak statisztikai célokra használhatók fel, ezért aki megtagadja az adatszolgáltatást, szabálysértést követ el. Az adatokat lehetőleg az összeírt személy, távollétében nagykorú családtagja adhatja meg. Kiskorúak esetében a szülőktől kell az adatokat megtudni. Ha a számlálóbiztos senkit nem talál otthon, értesítést hagy hátra, hogy mikor fogja ismét megkeresni a családot. A számlálóbiztosoknak igazolványuk lesz, amelyet az ösz- szeírásnál fel kell mutatniuk. Ez feljogosítja őket arra, hogy épületekbe, lakásokba beléphetnek, mint hivatalos személyek. Bojté Gizella Kezdetnek jé, de... Piankereskedfik nélkül Szombaton Nyíregyházán is debütált az MDF-piac. A Magyar Demokrata Fórum kezdeményezésére a Garibaldi és a Korányi Frigyes utca sarkán, a vándorcirkuszok helyén adtak randevút a termelőknek és a vevőknek. A nyilvánvaló szándék tehát az volt, hogy a kereskedők közbeiktatása nélkül, olcsóbban vásárolhassanak a megyeszékhely lakói akár nagyobb tételben is zöldség- és gyümölcsféléket. A fővárosban már nagy sikerrel és több helyen működő piac minden bizonnyal Nyíregyházán is sikeres lesz. Az első hasonlított egy kicsit a budapesti első próbálkozáshoz: a termelők nem hitték el, hogy lesz vevő, a vevő pedig, hogy lesz mit vásárolni, így kisebb volt az érdeklődés. A lényeg azonban, hogy elkezdődött és folytatása következik vevő és eladó hasznára. Betörőt fogott a vadász A múltkor újságoltuk: Nyíregyháza-Kőlaposon a lakosság hatékony segítségével a rendőrség almatolva jókat fogott el. Ezúttal pedig két férfi Tiszavasváriban betörőt juttatott rendőrkézre. Az esetről Szabó Ferenc magán- gazdálkodóval tiszavasvári otthonában beszélgettünk. Jól megtermett, erős ember. — Október 31-én délután megetettem a jószágokat és Bényei József hivatásos fővadász barátommal kimentünk a tiszavasvári fácánnevelőbe, ahol vadkacsáknak és a fácánoknak adtunk enni emlékezik Szabó Ferenc. — Ezután a vadászoknál szokásos éjszakai területellenőrzésre indultunk. Annál is inkább, mivel az utóbbi időben tapasztaljuk, hogy csuzlisok és légpuskások a fácánokat lövöldözgetik. — Körülbelül 23 óra lehetett. -v.folytatja Szabó Ferenc. — A tiszalöki Szabadság Tsz telepétől körülbelül 800 méterre az autóból egy alakot vetünk észre. Gyanús volt, mert ilyenkor a határban már nem nagyon járnak. Amikor az illető meglátott bennünket, a biciklijét és a csomagját hátrahagyva, cikkcakkban futásnak eredt. Kocsival utána hajtottunk, s elfogtuk. Visszakísértük a csomaghoz, s megkérdeztük: honnan és mit visz? Észrevettük, hogy a műanyag zsákban sok pálinkásüveg, meg kávé van. A cigányférfi ijedtében rögtön bevallotta, hogy a szorgalmatosi ABC- toe tört be. Ezután a férfit a cókmók- jával együtt autóval az említett bolthoz vittük, hogy megnézzük: tényleg oda hatolt-e be? Bényei József fővadász kiszállt, s látta, hogy az ABC üvegajtaja be van törve. Az éppen megérkezett autóbuszról asszonyok szálltak le, akikkel a barátom üzent a boltvezetőért. Később a tettest a tiszavasvári körzeti megbízotti irodába vittük, aki útközben a lopott pálinkából inni akart. Aztán a kocsit különböző szükségletekre hivatkozva többször meg akarta állíttatni. Az otthagyott biciklijét nagyon sajnálta, pedig az igen viharvert volt. A betörő az ABC-ben 11 ezer forint értékű .ital- édesség és húsárut vitt eL A bűncselekmény elkövetésével a 33 éves Tóth István, tiszalöki lakos gyanúsítható alaposan. A kihallgatáson elmondta, hogy a nagybátyjához igyekezett, s amikor a bolt előtt járt, a betörés gondolata akkor vetődött fel benne. Az ügyben a vizsgálat tart. (cs. gy.) nincs irodalmi folyóirata, az irodalmi presszó amolyan élő újságként egy kicsit ezt is pótolni gyekezett, és igyekszik mind a mai napig. Lehetőséget teremtettek a megszólalásra az itt élő vagy innen elszármazott alkotóknak, másrészt — neves írók, szerkesztőségek meghívása révén — alkalmat nyújtottak a kapcsolattartásra az országos irodalmi élettel is. A most kezdődő évad első összejövetele november 12- én lesz, amikor az idén indult folyóirat, a 2000 című irodalmi, társadalmi lap mutatkozik be Nyíregyházán. A szervezők a továbbiakban is elsősorban az új irodalmi lapok munkatársait szeretnék meghívni a vasárnap délelőtti összejövetelekre. Szerepel a tervek között a Kárpátalján megjelenő Hatodik Síp, az itthoni Hitel, a Kapu, az Üj Idő szerkesztőségének meghívása, és természetesen sor kerül fiatal, első- vagy második kötetes, pályakezdő írók, költők bemutatkozására is. (B. I.) Záhony segítségért kiált Legutóbb egy pedagógus erőszakos halála ügyében voltam Záhonyban, azonban azt hittem, rossz helyen járok. Ugyanis e kedves, hangulatos, de egyben európai jelentőségű szárazföldi és vasúti csomópontra alig ismertem rá. Ott rengeteg, köztük a határ túloldaláról érkezett bizalmatlan külsejű embert láttam, az úton több kilométeres autósor állt, az üzletekben tekintélyes idő eltelte után juthattam a pulthoz. Megtudtam, hogy ez az áldatlan állapot a kishatármen- ti forgalmat lehetővé tevő egyezmény életbe lépése óta tart. Záhonyban mindössze ötezren laknak, de az ott dolgozókkal együtt a településen naponta mintegy tizenötezer ember fordul meg. A közúti és vasúti határátkelőhelyet naponta átlagosan 40—50 ezren lépik át, de volt rá eset, hogy ezt több mint százezren tették meg. Míg a korábbi években kétmillióan, addig az idén már eddig hárommillió járművel, 8 millióan fordultak meg a határ- állomásokon. Az óriási forgalom a város és térsége állami, gazdasági és kereskedelmi szerveit felkészületlenül érte, ugyanis a Magyarországra érkezők többsége nem a nemzetközi egyezményekben megfogalmazott célból, vagyis rokonlátogatásra. hanem bevásárolni jön. A hatalmas árukeresletet a kereskedelem komoly erőfeszítés és a jelentős előrelépés ellenére sem tudja kielégíteni. A határ menti gépkocsitorlódás miatt a város közlekedése akadozik. Még most is nagy gondot okoz a rubel forintra váltása, illetve a hosszú ideig történő sor- banállás. A zömmel szovjet és lengyel állampolgárok elsősorban Záhonyba utaznak, ahol szálláslehetőség híján sokan lépcsőházakban és pincékben húzódnak meg, ahol szemetelnek, s zavarják a lakok nyugalmát. A településen a közrend és közbiztonság is romlott, a korábbiaknál gyakoribb az áruházi lopás, az éjszakai csavargás, a zsebtolvajlás, az üzérkedés és a devizával való visszaélés. Záhony lakosságát a közelmúltban rendkívüli módon felzaklatta az egyik pedagógus sérehnére, s valószínűleg a Szovjetunióból érkezettek által elkövetett élet elleni bűncselekmény, melyről lapunkban annak idején beszámoltunk. Mivel a nemkívánatos jelenségek tömeges méretűek, a hatóságok, így a tanács, a rendőrség, a határőrség, a vám- és pénzügyőrség stb. a problémákat csak enyhíteni tudják, de megszüntetni nem. Tudomásom szerint a megyei, valamint a záhonyi városi tanács és a rendőrség vezetői a belügyminiszterhez fordultak annak érdekében, hogy az érintett tárcák bevonásával a kishatármenti forgalomra vonatkozó, s azt lehetővé tevő nemzetközi egyezmény előírásait tekintsék át, továbbá a Záhonyban uralkodó helyzet javítására tegyenek hatékony intézkedéseket, méghozzá olyanokat, melyekkel Záhony és környékének fejlődését, de a nyugalmát is elősegíthetik. (cgelényi) Hz adatokat szolgálati titokként kezelik
