Kelet-Magyarország, 1989. november (46. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-29 / 283. szám

1989. november 29. Kelet-Magyarország T olvasóink leveleiből • • Kezesség „Tizenöt éve, első há­zasságom alatt belvizes és építési kölcsönt vet­tünk igénybe. 1987-ben elváltani, és az új fér­jemhez költöztem. A bí­rósági ítélet szerint az OTP-részleteket a volt férjem tartozik fizetni, mivel ő lakik a lakásban” — kezdi panaszos sorait egy nyíregyházi fiatalasz- szony. S mint az már ilyenkor lenni" szokott a volt férj „elfelejtette” a számlákat kiegyenlíteni. így jött a kezesnek a felszólítás, a szokásos szigorral: ...... nyolc napon belül... amennyiben fizetési köte­lezettségének időben nem tenne eleget, kénytelenek leszünk végrehajtási el­járást indítani, és ez a költségeket növelni fog­ja.” Panaszosunk ezt az el­járást több okból is sé­relmesnek véli. Nem tud­hatta, hogy az adós egy éve nem fizet már, erről nem tájékoztatta a pénz­intézet. A mostani felszó­lításban egy összegben követelik a pénzt, ráadá­sul először a munkahelyét értesítették és nem őt. Megalázónak és elfogad­hatatlannak tartja, hogy a kezes ellen indítanak végrehajtást, és a volt férj pedig nyugodtan éli világát. Mivel olvasónk kiskere­setű, családos, az összeg egyszeri befizetése teljes „leégést” jelentene szá­mára, és „nem beszélve a végrehajtás erkölcsi olda­láról” — írja befejezés­ként levelében. Az OTP Megyei Igaz­gatóságának válaszából kiderül, hogy a hitelszám­lát kezelő fiókjuknak nem volt tudomása az ügyfelek válásáról, és ar­ról sem, hogy hogyan egyeztek meg a lakóház kérdésében. A felszólítá­sokat az eredeti lakcímre küldték ki, így természe­tesen nem kaphatott ol­vasónk értesítést az elma­radásról. A volt férj ki­lépett a munkahelyéről, míg a tanácstól megsze­rezték' az adatokat, addig gyűlt össze ez a nagyobb összegű hátralék. A köl­csönszerződésben azon­ban rögzítve van, hogy az ügyfélnek a személyi ada­tokban bekövetkezett vál­tozást a hitelezővel kö­zölni kél], — s ez nem történt meg. Megtudtuk még azt is, hogy a váláskor — bíró­sági megkeresésre — c!= vasónk tulajdonjogot szerzett, s ezzel nem hogy készfizető kezese íérjé- nek, hanem tulajdonos társa, e terhektől csak úgy szabadulhat meg, ha a kölcsönből épített ingat­lanrészt eladja, vagy a férj megváltja és rendezi a tartozást. A leírtak talán tanme­seként is szolgálhatnak. Buktatói minden szereplő számára tartalmaznak ta­nulságot, én mégis az asz- szony mellé állok, mert felvetésében sok az igaz­ság. A volt férj álláspont­ját a „törvény védi” — amire nem szolgált rá! Dankó Mihály Úgy lett a gerberából Gerbera címmel nem egészen húszsoros apró megjegy­zést írtam lapunk november 21-1 számába. Az érintett vi­rágbolt vezetője — akit személy szerint nem neveztem meg, sőt az üzlet belyét sem, öt gépelt oldalas levélben ismertet­te véleményét, mi több, tartott oktatást árképzésről, gaz­daságpolitikáról. A cikkben — úgymond — rácsodálkoztam a 70 forintos gerberára, annak 36 forintos csomagolására. „Ennyit a sza­bad árakról” — volt a sze­rinte „bölcs utolsó mondat” az írásban. Mindezek miatt érdemes egy kissé visszatérni az ere­deti témára. Szándék és olvasat A cikkel ugyanis nem volt semmi célzatos, tanulságere­jű szándékom. Valami olyas­mi esetleg, hogy ez már csak így van, és hozzá kell szok­nunk, mivel nem is nagyon lesz másképp. Talán épp ideje, hogy felszabaduljanak a korlátok, a tervszerű piac- szabályozások, teret adva a tisztességes versenynek. A szabad ár bevezetése mégin- kább érvényre juttatja a piac szerepét. Aminek alakulását elsősorban a kereslet—kínálat törvénye határozza meg. S bizony a szabad ár alól több alapvető fontosságú termék sem lesz kivétel. Rosszul fog esni még jó néhányszor a pénztárnál a fizetés, s leg­alább a „rácsodálkozás” ér­zése engedtessék meg. Eny- nyi lett volna a történet, de „ügy” lett belőle. Mit tapasztallak az ellenőrök? A Nyíregyházi Városi Ta­nács kereskedelmet ellenőrző csoportja a cikket olvasván megkereste, rátalált az üzlet­re. Egy általános próbavásár­lást tartottak. A továbbiak már az ő tapasztalataik. A virághoz tett zöldnek 6—8— 10 forintos ára van, a zöld viszont ömlesztve volt az asztalon, amiből nem derült ki, hogy a vevő mennyit fi­zet érte. A rózsaszín mű­anyag masni ára nincs kité­ve, hanem a mintás — drá­gább — masni ára szerepel a táblán, amiből viszont nincs a készleten. A legtöbb csere­pes virágnak nincs feltüntet­ve az ára. A gerbera minősé­ge is kifogásolható, hervadt szirmú, kis fejű, mérete kicsi. A feltüntetett árak az első osztályú minőségre vonatkoz­nak, holott a virágok nem felelnek meg ennek a minő­sítésnek. Ezeket olvashatjuk az ellenőrzés során felvett jegyzőkönyvből. Mindezekről a dolgokról szerettem volna személyesen is meggyőződni, de már egé­szen más kép tárult elém. Friss virágok, árak feltüntet­ve, szívélyes kiszolgálás. Az üzletvezető kifogásolta, hogy az ellenőrök nem tették le­hetővé, hogy az alkalmazott őt telefonon odahívja. A jegyzőkönyvet nem írták alá, mert nem értenek egyet az abban foglaltakkal. Az eset tanulságos lehet mindenki­nek. A konkrét történetből kiindulva szeretnék néhány problémára rávilágítani. Tanaljunk közgazdaságiul A boltvezető meglehetősen „kioktató modorban” tisztá­zott néhány közgazdasági fo­galmat levelében. Egyetér­tek: az árban kifejeződik az érték: De milyen érték? Amelynek minősége van, megfelel a szabványnak és a vevő kívánságának. A fo­gyasztói érdekek védelmét még törvény mondja ki. A kereslet—kínálat törvé­nye? Valahol ezt használják ki sokan. Ha jön egy ünnepi alkalom, mindegy hogy mi­lyen és mennyi az a virág, mert az emberek úgyis meg­veszik. Ezt jogilag úgy hív­ják „piaci erőfölénnyel való visszaélés”. A keresleti-kíná­lati viszonyokra nem szeren­csés hivatkozni magas ár ki­alakításánál, amikor is az árban szükségtelen ráfordítá­sokat is kérnek. Nemlárt le! Távol áll tőlem a szándék, hogy üzlete hitelét rontsam, hiszen nem is hivatkozók boltjára. Az érveléseivel vi­szont egy-két helyen nem ér­tettem egyet, s állításaimat egy vizsgálat eredménye is alátámasztotta. „S hogy le­járt volna az ellenőrzések korszaka?” — nem járt le. Tgaza van, hogy nem azok az emberek fogják az orszá­got előbbre vinni, akik 8—17 ... azon, amit az egyik panaszostól hallottam. Bejelen­tette a nyíregyházi városi KÖJÁL-nak, hogy lakásukban sok a szemét és nagy a bűz. Az ügy elintéződött, de ka­pott egy felszólítást, hogy fizessen be száz forint illeté­ket bélyegben, mivel ez év májusától a KÖJÁL — az illetéktörvény alapján — minden olyan beadványhoz, amely tőlük eljárást igényel (helyszíni vizsgálatot, levele­zést) száz forint illetékbélyeget kell csatolni. Kivételek ez alól a társhatóságok. Elmondták a KÖJÁL-nál még, hogy bajban vannak a névtelen levelekkel, melyek legtöbbször környezeti ártal­makat, a lakosság egészségi állapotát befolyásoló ténye­zőket tárnak fel. Sok esetben a szóbeli bejelentéseket sem írják le a panaszosok, — ha megtudják, hogy fizetni kell. Ügy érzem, valami baj van, vagy a törvénnyel, vagy az alkalmazásával, mert egy közérdekű bejelentő több em­ber egészségét védheti meg, esetleg anyagi kárt háríthat el. De — most tudtam meg — az elmondottak szerint la­punknak is fizetni kellene, ha megkeressük a KÖJÁL-t, mint illetékest, egy olvasói panaszbejelentéssel. Meglepő újdonság, alig hisszük... D. M, óra között alacsony fizetésre hivatkozva valamit dolgoz­gatnak, sört iszogatnak a tv előtt és szidják az árakat. Csakhogy a mi megyénkben a többség nagyon sokat dol­gozik és a legalacsonyabb jö­vedelmi szinten élnek. Igaz, erről a virágárus nem tehet — ahogyan írja. Jó néhány vállalkozó, önálló gazdálkodó valóban 16—18 órát dolgozik, s kockáztatja vagyonát, sza­badságát, egészségét. Nem az a baj, hogy van neki és bol­dogul, hanem az, hogy a többségnek nincs. S az esély- egyenlőség pedig közel sem adatik meg mindenkinek. Van egy törvény, amiről okfejtésében nem tett emlí­tést, a tisztességtelen gazda­sági tevékenység tilalmáról szól. A tisztességtelenség jo­gon kívüli fogalom, alapve­tően morális, de gazdasági tevékenységre vonatkozó er­kölcsi követelmény Bojté Gizella Panasz, észrevétel A ZÁRÓRA ELŐTT FÉL ÓRÁVAL lementem a Jósa- városban a 61-es számú fű­szer-csemege boltba néhány apróságot vásárolni — írja Sz. I.-né Nyíregyházáról. — A kasszánál négyen álltunk sorba, amikor a pénztáros­kisasszony véletlenül bele­vágta kezét a pénztárgépbe, és mérgében kikelt magából, mondván: „Mi a francnak kell még ilyen későn is dol­gozni, nemhogy mindenki menne haza a saját dolgára”. (Ami nyomdafestéket nem bír el, azt már le sem írom!) Én megértem a hölgy felhá­borodását, de ezen az alapon sokan lázadozhatnának... SÖTÉTSÉG ÉS SÁR URAL­KODIK — sajnos — környé­künkön, Nyíregyházán, a Szántó Kovács János utcán — olvastuk dr. Szabó Gyula levelében. Mellettünk iskola és óvoda van. A gyerekek százai tapossák a sarat, mi szülők pedig folyton rette­günk, mert a koromsötét ut­cán száguldozó autók bármi­kor elgázolhatják legnagyobb kincseinket. OLVASTAM AZ ÜJSÁG- BAN, hogy fűtik a helyközi autóbuszokat, ha a kinti hő­mérséklet a nulla fok alá esik, ezért meglepő, hogy a nyírpazonyi járaton még mí­nusz hat foknál sem kapcsol­ják be a fűtést — írja olva­sónk, B. Zs. Nem' elég a buszváróban fagyoskodni? Már hó fedi el a szeméthegyet felvétele) a Bessenyei téren. (H. P. fa olvasó Itérdez—a jogász válásul Visszakapható-e a föld? S. József kántorjá- nosi olva­sónk írja: a termelő- szövetke­zetek szer­vezésekor nyolc ka- tasztrális hold és 800 négyszögöl földet elvettek tő­le, melyből két katasztrális hold (120 gyümölcsfával) be volt ültetve. Emellett kötelezték, hogy a tulajdoná­ban lévő 80 anyajuhot, 32 egyéves bárányt és 62 újszü­lött kisbárányt' vigye be a tsz-be. Mivel nem dolgozott, három év múlva kizárták, azt mondták, „csak teherrel tudják visszadni, — de úgy sem adható vissza se a föld, se a juh!" Olvasónk szeretné tudni, hogy kaphatná vissza most a földet, a gyümölcsöst és az állatokat. Szakértőnk, dr. Kondora Zsuzsa válasza: — A jelenleg hatályban lé­vő földtörvény ötödik fejeze­te „a föld tulajdonjogának megszerzésére vonatkozó kü­lönös szabályok” címszó alatt a következőképpen rendelke­zik: „A mezőgazdasági szö­vetkezet megváltással szerzi meg annak a közös haszná­latban lévő földnek a tulaj­donjogát, amelynek.. . b/ a tulajdonosát mezőgazdasági szövetkezetből kizárták”. Te­hát a megváltás esetén a föld a törvény erejénél fogva ke­rült a mezőgazdasági szövet­kezet tulajdonába. Jelenleg még nincs meg annak a jogi lehetősége, hogy olvasónk a tsz-be került va­gyonát visszakapja, de a ter­vezett módosítások minden bizonnyal e sérelmek megol­dására is orvoslást találnak. Kié lesz a fa? Farkas Ferencné olvasónk édesapja az átszervezés idő­szakában gyümölcsöst is be­vitt a tsz-be. Amit részére meghagytak, a háztáji föld­ként továbbra is. Most tudo­mására jutott, hogy a tsz a háztájiként használt földön lévő 50 almafát ki akarja ter­melni és a területei a továb­biakban szántóföldként akar­ja hasznosítani. Kérdése, hogy mint örökös, jogosult-e a kitermelésre kerülő gyü­mölcsfákra? Ugyancsak dr. Kondora Zsuzsa válaszol: A tsz-törvény rendelkezése szerint: „a szövetkezet tagja belépéskor köteles a tulajdo­nában lévő termőföldjét az alapszabályban meghatáro­zott mértékig a tsz-be be­vinni.” A termelőszövetkezeti használatba adott földön lé­vő ültetvény, erdők faállo­mánya, erdőn kívüli fásítás, élőfa és nád, valamint gaz­dasági célú létesítmény a föld bevitelével a tsz tulajdonába kerül. Az érvényben lévő rendel­kezések szerint tehát lehetőség arra. »uncs melésre t" klte?" 7t* merülő almafákat tü- -.*a céljára jogszerűen meg­szerezze. Javasoljuk, hogy a tsz vezetőségéhez terjesszen elő méltányossági kérelmet, hogy ingyenes juttatásként kapja meg a kitermelt gyü­mölcsfákat. Köszönet.. __Szikszai Mónika el­adónak. aki a közelmúlt­ban a Kelet Aruház cse- megeosztályán elvesztett ezer forintomat megtalál­ta és visszaadta. Mikor meg akartam ajándékozni egy tábla csokoládéval, nem fogadta el. és szeré­nyen csak annyit mon­dott: „Amit tettem, az a kötelességem.” Gebri István Nyíregyháza ...Magyar Józsefnénak és Vámos Amáliának, mert november 13-án Nyírbogáton a reggeli órákban — rosszullétem- kor — segítséget nyújtot­tak, és elkísértek az or­vosi rendelőig. Kósa Jánosné Nyírbogát ... a nyíregyházi Város­major utcai művelődési ház vezetésének, mert biztosították klubunk mű­ködéséhez a feltételeket; . ..az evangélikus egy­háznak. az eddig szerve­zett ruhasegélyakcióért. A továbbiakban a ruhák elosztását közösségünk végzi. „Báthorl István” Romániából érkezettet közössége Az illetékes válaszából „Fegyelmi büntetéssel sújtottam, de...” A Kelet-Magyarország- ban november 10-én megje­lent .......romlott kolbászt árultak” c. írásunkra az ille­tékes. Jaczina András, a Zöldért kereskedelmi ágazat igazgatója válaszolt, tudatta intézkedésüket. A következő­ket írta: „VáUalatunk 71-es h'"'-" , . Iában megállan*". lansáv ,iir?- ....ott szabályta tan«-* „o vetője ellen a városi —cs szabálysértési eljárást in­dított. A sajnálatos eset miatt én is felelősségre vontam a bolt ve­zetőjét. Mindazok ellenére, hogy sem a vásárlói panasz, — és an­nak rendezésekor — sem az el­lenőrzéskor nem volt jelen. Mu­lasztást kővetett el mind az árukészlet ellenőrzése, mind a lejárt szavatosságú áru ügyinté­zésekor. Ezért a boltvezetőt „megrovás” fegyelmi büntetés­sel sújtottam, melynek követ­kezménye év végi prémlumcsök.- kentés. A cikk megjelenésé*"-- ______ latban szere*-* .eikapcso- hoev »- megjegyezni, ■ —c elmulasztott kétoldalú tájékozódás nem sértette volna a panaszos elégtételét, ugyanak­kor lehetőség nyílt volna a helyzet reálisabb megítélésére. A vállalat szakmai vezetésének elsődleges célja, hogy a bolti kiskereskedelmet a fogyasztók megelégedésére működtesse, — és ennek érdekében a szabályta­lankodókkal szemben következe­tesen eljárjon.” Zsört$l£d$g!t99.

Next

/
Oldalképek
Tartalom