Kelet-Magyarország, 1989. november (46. évfolyam, 259-284. szám)
1989-11-29 / 283. szám
4 Kelet-Magyarország 1989. november 29. Nyíregyháza: tanácsülés (Folytatás az 1. oldalról) tartja az MSZP megyei választmányának kérését, de az egészségügyi főiskolának helyet kell biztosítania. * Baja Ferenc tanácselnökhelyettes a tanácsi dolgozók munkakörülményeinek javítását is nagyon fontosnak tartja. Lassan húszéves írógépeken dolgoznak, heten egy szobában, és egyre nehezebb megtartani a munkaerőt Nem beszélve arról, hogy tekintélyromboló is ez az áldatlan állapot. A városi főorvos asztala például két szótárral van alátámasztva, hogy fei ne dőljön. A városi főorvosnak egyébként jövő év január elsejétől új asztala lesz, ugyanis a Nyíregyháza lakóinak alapelT alán csak nem mi voltunk a felbujtók? A múltkori tanácsülés után ugyanis azt irtuk, Hogy sok tanácstag hiányzott a nagyteremből. A mostani ülés előtt pedig levelet kaptak a testület tagjai Csabai Lászlónétól, hogy vc- «Bélyeztetik a testület határozatképességét és a munka komolyságát azok. akik úiabban rendszeresen nem jelennek meg. Volt. akinek nem esett jól, s szóvá is tette, mások viszont nem vették magukra a levél tartalmát. A többség ugyanis nagyon jói tudja, hogy sok szabadidőt kell áldoznia erre a munkára, de ezt tisztázták magukban akkor, amikor vállalták a választásokon a jelölést. S nyilván őket is bőszíti, ha tanácstag társuk elfelejt megjelenni az ülésen, s méi? arra is lusta, hogy megkér- jen valakit maga helyett választói ügyeinek intézésére. látását biztosító szolgálat visszakerül a városi tanács irányítása alá. vezetőiének az ott dolgozók — titkos szavazással dr. Barta Tibort választották. Az Egészségügyi Alapellátási Igazgatósághoz tartozik ezentúl a Közegészségügyi és Járványügyi Szolgálat is, székhelye az Ung- vár sétány 19/a alatt lesz, a finanszírozását pedig a Társadalombiztosítási Igazgatóság végzi. * Döntöttek tegnap a Dolgozók Általános Iskolájának létrehozásáról is. Székhelye a Makarenkó utcán lesz, a feladata pedig az. hogy felnőtteket és a saját iskolájukban túlkoros tanulókat általános iskolai oktatásban részesítse, valamint a tovább nem tanuló, nyolc osztályt végzett tanköteles fiatalokat képezze. * Elhamarkodott igémet miatt került most tanácsülés elé a Korányi Frigyes út tömegközlekedési helyzetiének javítása. Annak idején ugyanis a tanács — amikor még arról volt szó, hogy felépül a Korányi V. ütem is — tervbe vette, hogy a 7/A-s járat útvonalát meghosszabbítja, s új buszfordulót épít ki. A IV. ütem után azonban, a továbbá kisajátítások, .telekalakítások nem folytatódtak, ugyanakkor a Korányi út mentén lakók közlekedési gondjai megoldatlanok maradtak. Az ottaniak kérni kezdték az ígéret megvalósítását — de jelentkeztek a sóstóbegyiek is, hogy szeretnék, ha sűríteni lehelne a 14- es járatot. A 14-es busszal mindenkinek megoldódnának a problémái. A Korányi útnak azonban egy lakossági fórumon elvetettek a VOLÁN javaslatát, s ragaszkodtak az eredeti elképzeléshez annak ellenére, hogy a buszforduló kiépítése a tanácsnak 900, míg a 14-es járat sűrítése új busz beállításával csak 600 ezer forintjába kerül. Ráadásul a 7/A vonalának meghosszabbítása növelné a menetidőt, ami az egész váróéban torlódást okozna, míg a 14-es sűrítése csúcsidőben 10 percenkénti buszindítást eredményezne. A vita még a tanácsülésen is felizzott. Danku Andor, a I dő, idő, idő... Egyes felszólalók vagy akadékoskodni szeretnek, vagy csak a saját hangjukat hallatni. Olyan felszőlalásokkal élnek ugyanis, aminek a világon semmi köze nincs az adott napirendi ponthoz. Ezek után lehet azon csodálkozni, hogy megint maratonira, négy és fél őrásra sikeredett az ülés? Pedig a kezdetét már előrehozták két óráról egyre, mégis késő este lett, mire végétért. Talán inkább este nyolckor kellene kezdeni, akkor hamarabb elálmosod- na mindenki.. ■ VOLÁN üzemigazgatója azonban meggyőzte a kétkedőiket, végső érvként felhozva, hogy a Korányi út és a Sóstóhegyet összekötő út megépítésével a 14-es járatnak nem kell majd a két sorompón átmennie, így a késések, várakozások elkerülhetőek leszmek. (Az út építése szerepel az 1990-es pénzügyi tervben. A szerk. megj.) (cs. k. — b. a.) Megnyitották az üzletházat (Folytatás az 1. oldalról) A több egyeztető tárgyalás végül is sikerrel járt. mert — mint azt Garay Zoltántól, a cégtulajdonosok képviselőjétől tegnap a megnyitón hallottuk —, új kivitelezőt találtak: az ÉPSZER olcsóbban vállalta el a munkát az egyéves határidőn belül. S ami lényeges: a tanács engedett és a magáncégek tulajdonosai megvásárolhatták a földterületet is. Kulcsár Attila tervező fantáziáját dicséri az exkluzív megjelenésű épület, amely a Városi Galéria mellett a beépülő Kiskörúton minden bizonnyal népszerű bevásárlóközpont lesz. Az ÉPSZER 20 millió forintért készítette el a létesítményt és 21 cég kapott benne helyet. Néhány már az avatás napján kinyitott, a többiek is Mikulás táján fogadják a vastagabb és a laposabb bukszával érkezőket. Lesz itt több divatáru- és ajándékbolt, amerikai zászlót lobogtat a szél a Levi’s bejáratánál. Hamarosan nyit a Patyolat, a Meteor, a horgászok pedig felszerelést vehetnek majd a HOKÉV szaküzletében. A sarkon falatozó kapott helyet, a modern elektronikai felszerelésekből, optikai cikkekből is széles a kínálat. Virágot, cipőt, illatszereket és számtalan kitűzőt kínálnak ezek a valóban tetszetős megjelenésű üzletek. (t k.) Előkészületeit az MSZP megyei pártértekezletére II tagság dönt a szervezeti felépítésről Vitára bocsátják a politikai programot Az Agrórsiövetség állásfoglalása q Mezőgazdasági Twmelósz^vetkeietek VI. kongres«zusára II tag hozhasson döntést 1989. november 27-én ülést tartott a Magyar Szocialista Párt Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei szervező- és párt értekezletet előkészítő bizottsága. Megvitatta a december 16-ra tervezett megyei pártértekezlet összehívásával kapcsolatos tartalmi és szervezeti kérdéseket. Az előkészítő bizottság felhívással fordul az MSZP valamennyi alapszetvezetéhez, hogy 1989. december 10-ig alakítsák meg helyi pártszervezetüket. Gondolják végig és alakítsák fci álláspontjukat : akarnak-e létrehozni megyei pártszervet? Ha igen, az Alapszabályban foglalt lehetőségek közül melyik változatot támogatják? A szervezőbizottság a pártértekezleten vitára bocsátandó politikai programot dolgozott ki. Megalakult az Agrárkamara (Folytatás az 1. oldalról) szektor — érdekeket képviselő szervezet. A regionális kamara elő kívánja segíteni az élelmiszergazdaság dinamizálását, a térség helyzetéből adódó hátrányokat pedig lehetőség szerint előnnyé szeretné változtatni. A már meglévő érdekképviseleti szervezetekkel közvetlen konkurenciára nem törekszik, ellenkezőleg, illeszkedni akar hozzájuk. Nem lesz politikai orientációja, valamennyi párttal jó viszonyra akar lépni. Huszonkét tsz, 6 állami gazdaság, hét élelmiszerfeldolgozó, és kereskedelmi vállalat, a Mészöv, valamint egy kistermelő — Ináncsi Ferencnek hívják — alapította meg a megyei Agrárkamarát. Megválasztották tisztségviselőiket is. Elnök Lakatos András, titkár Bacsu József. A parasztság, de a társadalom előtt is legfontosabb feladat a földkérdés rendezése. Határozott álláspontunk az, hogy nem lehet elvitatni a szövetkezeti parasztságtól a jelenleg használatban lévő földek birtoklásának jogát és ennek legitimitását. Lehetővé kell tenni, .hogy a szövetkezed tagság szuverén döntést hozhasson a föld tulajdonlásáról. Ugyanakkor támogatjuk a földjeiktől megfosztottak jogát a kiegyezésre és Jóvátételre, de ezt a társadalomnak kell felvállalnia és nem terhelhető a szövetkezett parasztságra. Ei kell érni, hogy olyan gazdaság] feltételrendszer kerüljön kialakításra, amely lehetővé teszi, hogy a népgazdaság! átlagnak megfelelő jövedelmezőségi poziclő ki 3 éven belül. Ennek megvalósításáig adó- kedvezménnyel és kedvezményes kamatozású hitel biztosításával kell megakadályozni az ágazatból a tőke kiáramlását és a termelés visszaesését. A parasztság az árak felszabadítása esetén sem akar rohamosan emelkedő árakat, de akarja a munkájával és értékteremtésével arányos jövedelmet. Ez csak úgy érhető el, ha a mezőgazdasági termeléshez felhasznált ipart eredetű anyagokból megszűnik a hiány, a gazdasági erőfölény, és e területen az import liberalizálódással is serkentett gazdasági verseny kialakul. A fogyasztók támogatásának megnyerésével el kell érni, a jelenlegi rendszerben akadálytalanul ránkbáflttott terhek további növekedésének megállítását* és mérséklését. Az ágazati .vertikum érdekkülönbségeinek feloldása, a piaci igénynek való megfelelés érdekében fel kell gyorsítani á termelés. feldolgozás és forgalmazás érdekösszhang]ának megteremtését, a törvényi lehetőség Igénybevételével is. Síkra széliünk azért, hogy a gazdaságilag elmaradott térségekben élő lakosság és Itt gazdálkodókra háruló terhek csökkentésére érdemi eszközrendszer kerüljön kialakításra. Sürgetjük a szövetkezés védelmét és szabadságát biztosító új szövetkezeti törvény megalkotását. Érvényesüljön alkotmányos garanciával az autonómia, önigazgatás, önkormányzás. Meggyőződésünk, hogy a szövetkezés nincs válságban, de válságjegyekkel terhelt a szövetkezeti parasztságra erőltetett, még ma is Jelentős mértékben sztálini jegyeket hordozó szövetkezeti modell. E jegyektől ' való megszabadulásért a szövetkezeti mozgalom eddig is Jeléntös erőfeszítéseket tett, az ágazat eredményei alapján nem is sikertelenül. Egyik legfontosabb feladatunk, hogy a kényszerrel „bérmunkássá” tett szövetkezeti tag újra tulajdonossá válhasson és ezáltal a szövetkezés alapvetően megújulhasson. E folyamatban építhetünk az utóbbi esetben megtett lépésekre. Követeljük a mezőgazdasági keresetszabályozás megszüntetését, legalább a lehetőségét megteremtve annak, hogy szövetkezeti dolgozók újra többlet munkavállalással Javíthassanak egyre súlyosabbá váló jövedelmi helyzetükön. A szövetkezetek jelentős része, döntően külső okok. az előbbiekben megfogalmazott követeléseink megvalósulásának elmaradása és a kamatolló miatt került súlyosan eladósodott helyzetbe. Így elkerülhetetlen egy valós adóságrendezés következetes megvalósítása. El kell érjük az adómentesen folytatható mezőgazdasági kistermelői tevékenység mértékének infláció elleni védelemmel történő megőrzését. A kedvezőtlen adottságú mező- gazdasági tevékenység jövedelem-visszajuttatási rendszerének átfogó módosítására mindaddig nem kerülhet sor. míg a racionális gazdasági feltételrendszer kialakításé nem történik meg. A termelőszövetkezeti nyugdíjasok rétege ma a társadalom egyik legsúlyosabb helyzetben lévő rétege. Ez is sürgeti, hogy helyzetük javítása érdekében 1« az érdekképviselet sürgősen tekintse át a szövetkezeti dolgozók és társadalombiztosítás viszonyát és tegyen lépéseket a kialakult feszültségek feloldására. Meggyőződésünk, hogy a parasztság érdekel szektorhoz való tartozástól függetlenül egységesek. a szektorérdekek sem érdekütközést. hanem csak sajátos érdekmegjelenést jelentenek. Ennek felismerésével el keil érni az egységes és nyitott érdekvédelem megvalósítását. Bízunk benne, hogy eddigi munkánk és állásfoglalásunk is kifejezi a parasztságnak és a szövetkezeti dolgozóknak a nemzet és az ágazat sorsáért viselt felelős magatartását. Nyíregyháza. 1989. november 27. A Szaboles-Szatmár-Beregi Agrárszövetség elnöksége (Folytatás az 1. oldalról) Horánszki Mihály autóval nagy sebességgel elindult a téesziroda felé, mely a házától néhány száz méterre van. Amikór azt megközelítette, két oldalról, az előzőnél sokkal alacsonyabban -egy-egy újabb, de az előzőnél erősebb csillogású fénycsóvát látott, tehát összesen hármat. Amikor a kocsival elindult feléjük, valamennyi eltűnt. Ezután Horánszki Mihály autóval egy földúton En- csencsre hajtott, majd a köves úton visszatért Piricsére. Mihelyt innen hátranézett, Encsencs közepe táján lassan fel-le mozgó rejtélyes fénycsóvát pillantott meg. — Nem félt? — kérdeztem. — Nem. A feleségem mondta: ne menjek, de engem hajtott, tüzelt a kíváncsiság — válaszolta. — Amit elmondtam, annak igazságát a nejem és a szomszédom. Vásárhelyi József is tanúsíthatja. Az egész úgy kezdődött, hogy áramszünet volt. s tanakodtunk, mit tegyünk? A titkos fényeket akkor vettük észre. A nyíregyházi meteorológiai főállomás ügyeletesétől is érdeklődtünk: ö nem észlelt-e valami különöset? — De igen — hangzott a válasz. — •November 28-án, kedden 18 óra után a Tiszántúlon mi is láttunk furcsán fénylő gömböket. Villogtak és mozogtak. Egyébként az ország több meteorológiai állomásán tapasztaltak hasonló dolgokat. Érdekes felvételeket mutatott be tegnap este a tévéhíradó is, amelyek szintén meghökkentő jelenségekről árulkodtak. Lehet, hogy valami rejtély megoldásához is közelebb kerülünk? (cselényi) Angyal Sárior is Lányi Bolond snrnzata (3.) A finn példa — közéiről Csúcstechnológia mindenütt képzeljen el az olvasó egy Nyírbátor méretű települést — már ami a lakosság számát illeti. S ehhez akkora területet, mint amennyin Szabolcs-Szat- már-Bereg terül el. Mindez Finnország középső és északi részeire jellemző, ahol szemnek gyönyörködtető a nyírfával vegyes fenyőerdő, a kéken csillogó tavak sora, azonban a megélhetés igencsak nehéz. Akkor honnan gyökerezik a finn csoda? Hiszen ha van ország, amelyet jó lenne utánozni a gazdasági fellendülést illetően, akkor éppen Finnország lehet az. amely ötven-hatvan évvel ezelőtt hazánktól jóval fejletlenebb volt. Nos, Soumussalmiban, az említett településen megannyi építkezés mutatja a gazdasági fellendülést. Ahogy alakul a városközpont, ahogy jó néhányan odahagyják a különben minden összkomforttal felszerelt tanyákat, az emberi környezet változik. Ehhez pedig az alapot az ipar adja. — Lassan nő és sűrű a fenyő, ami nálunk van. Ezért jobb a minősége — mondja Mauno Mattila, a község legnagyobb gyárának igazgatója. — Mi ebből a fenyőből asztalokat és székeket gyártunk, melyek szinte kizárólag exportra kerülnek. Mindössze 120 dolgozója van az Ikihonka Oy elnevezésű cégnek, amely rész-- áldásban”, vénytársasági formában működik. (S az igazgató a részvények 60 százalékának tulajdonosa.) Ez az üzem ránézésre nem sokban különbözik a megyében, nálunk található faipari üzemektől. A munkások ugyanúgy megfogják a rönköt, vágják a deszkát, száll a fűrészpor. Ám ha közelebb megyünk a gépekhez, máris látszik a különbség. Ugyanis valamennyi a számítástechnika legújabb vívmányaival van ellátva, nem a munkáson múlik, hogy tizedmilliméteres pontossággal dolgozzanak, s az előre kirajzolt mintadarabot is a gép „másolja” le, így alakulnak ki a tetszetős, rusztikus bútorok, amelyeket a japánoktól az angolokig szívesen vásárolnak: (Évente százezer asztalt és 80 ezer széket gyártanak.) A fagyott . áfonyabogyókat nem kézzel szedik ki, hanem levegővel kiszippantják a válogató asztalon. Ahogy a környékbeli erdők fáját használja fel a bútorgyár, ugyanúgy az erdők vadon termett gyümölcsét hasznosítja a másik részvénytársaság, a Kianta- man Jaloste Oy. Málnából, áfonyából nyáron és ősszel naponta 40—50 kilót szed össze egy ember. S a gyümölcs rögtön a gyorsfagyasztóba kerül, hiszen egy szezonban kétmillió kilót vásárolnak fel, hogy néhány hónapon belül a felét máris exportálják — még mindig fagyasztott állapotban. Közben persze folyik a feldolgozás. Külön gépsor tisztítja a guruló bogyókat, gondos asszonyok válogatják ki a rossz szemekét, s hogy az „igazi” haszon se maradjon el, itt is megjelenik a csúcstechnológia. A guruló szemek olyan kis garaton futnak keresztül, ahol fotocellával egy japán masina „figyeli” őket, s a sokkal értékesebb fekete áfonyabogyókat különválogatja a pirosaktól. A gyümölcsfeldolgozó kis üzem, hiszen mindössze harmincán dolgoznak benne (ami köszönhető a nagyarányú gépesítésnek). Csakhogy a bogyók gyűjtése több száz embernek ad keresetet munka mellett, illetve a háziasszonyoknak „fŐMIUTÄN a PIACI AL- KALMAZKODAS a legfontosabb, ezért külön forma- tervező tervezi az új modelleket. S ami meglepő: e<- csúnyának tűnő, az ülő’ ^ jével kissé hátrafelé lejt/ szék a slágertermék. Az ok: a japánok lábukat maguk alá húzva felkucorodnak a székre, s erre éppen ez a forma a megfelelő. Van sűrítő is, ahol nemcsak a málnából, fekete ri- bizliből készítenek gyümölcslevet, hanem vesznek narancsot, almát is: — Meglehet, hogy éppen magyar alma levét dolgozzuk fel — mondja Viljo Potinkara igazgató. — Csakhogy mi Ausztriából vásároljuk a sűrítményt. A közvetlen kapcsolat biztos jövedelmezőbb lenne önöknek. MINDEZ AZÉRT ELGONDOLKODTATÓ, mert mindkét gyárban természetesnek veszik, hogy ők maguk állnak közvetlen kapcsolatban a piaccal. S ha idehoza halljuk a külkereskedelmi vállalatok hivatkozását a szakértelemre, hogy ne próbáljon más kereskedni, akkor érez az ember valamiféle pozicióféitést, hiszen ami a Tiagy külker- nek egy ár'-, a Sok közül, az ? '■ , jft-. tónak élet vagy "íglehet tehát, hogy P G, -°'r.'Ürányú, magas szin- ? o ^pesítés mellett éppen a Közvetlen piaci kapcsolat, a megrendelő igényeihez való igazodás a finn csoda egyik összetevője. Lányi Bolond Ufót látlak Piricsén!
