Kelet-Magyarország, 1989. november (46. évfolyam, 259-284. szám)
1989-11-18 / 274. szám
12 1989. november 18. íPárizsi !\abatdwat Újdonság az „A” sziluett A tea — gyógyszer is... ‘Teaszertartás Hanae Móri terve: 7/8-os ún. „Arklekis” kabát fekete, piros és zöld kockás tiszta gyapjúszövetből Christian Lacroix ajánlata: a 3/4-es vállravető kabát füstszíníí selyemből. Igazán eredeti ötlet az elöl megkötött vállkendőgallér, amely ún. vakondbársonyból készült. Párizsban minden neves di- vattervező a legrafináltabb inspirációkat használja fel az „A” sziluett, azaz a sátorvonalú kabát népszerűsítésére. A divatszenzációnak ható, szembetűnő újdonságok inkább rövi- debb változatban jelennek meg, s igazán enyhe őszre-télre lesz szükség, hogy a nők tetszetősen viselhessék. A vállból bővülő, „kivirág.KM orvosi rovata „Valamikor reggelig jártam a táncot a bálban" — mondta keserű büszkeséggel egy fájdalomtól elgyötört arcú öreg bácsi, miután a sebész közölte vele, hogy le kell vágni a lábát. Nos, sajnos, elég gyakran találkozunk olyan betegekkel, akik hajdani fáradhatatlan lábukat már csak az üszkösödés, a végleges szövetelhalás állapotában mutatják meg az orvosnak. De ekkor már nincs lehetőség a végtag megtartására. Jön az élet megmentése érdekében elkerülhetetlen, ám a betegnek és sebésznek egyaránt rettenetes élményt nyújtó műtét: a csonkolás, melyből évente hazánkban 4500—5000 történik kizárólag verőérbetegség miatt. Szeretném remélni, hogy írásom fontos részévé válik végtagmentő missziónknak és a szörnyű amputációk számának csökkentéséhez a maga szerény módján segítséget fog nyújtani. Az érsebészet fiatal, de rohamosan fejlődő „gyermeke" a sebészetnek, és máris igen sok műtéti eljárást dolgozott ki a vérellátásukban károsodott szervek, testrészek vérkeringésének javítására. A lehetőség tehát adott, de időben élni kell vele! A még teljesen egészséges vérkeringésű lábakból szerencsére nem egyik pillanatról a másikra lesznek menthetetlen végtagok, hanem hónapok, évek, nem ritkán évtizedek telnek el a kezdeti kis panaszok megjelenésétől a végtag elhalásáig. Tehát bőven van idő a betegség felismerésére és a megfelelő gyógymód alkalmazására. Mikor gondolhat a beteg arra, hogy lábainak vérkeringése veröérszükület illetve elzáródás miatt károsodott? Amikor azt veszi észre, hogy járás zó” formához a kepp és a pele- rinszerű kabáthoz a maneken gyakran visel térden felül vagy térdig érő szoknyát. A deréktól lefelé szabott bőség továbbra is divatos marad, de e modelleknél a váll már nem túl széles. A nőiesen szabott, alul ráncoló bőségű vidám kabátok főleg fekete, viola, zöld, piros és barnás tónusban divatosak. közben bizonyos távolságok megtétele után fáradtságot, fájdalmat érez a lábikrájában, vagy ahogy a betegek szokták mondani, a lábszáron, a „vastag húsban”. Lényegesen ritkábban jelentkezik ez a tünet a comb és a farpofák izmaiban. A beteg a kellemetlen és egyre fokozódó fájdalomtól előbb sántikálni kezd, majd kénytelen megállni és csak rövid pihenő után tudja útját folytatni. A jelenség magyarázata: nyugalomban, amikor a láb izmai nem végeznek munkát, kevesebb a végtag vér- és oxigénigénye. Ezt az igényt a már beteg verőerek még ki tudják elégíteni. Járás közben azonban izmok dolgoznak és munkájukhoz több támanyagot, több oxigént, egyszóval több vért követelnek, mivel azonban a szűk ereken keresztül nem kapják meg a szükséges vérmennyiséget, előbb fájnak, majd munkaképtelenné válnak. Az alsó végtag verőereinek—csakúgy, minta felső végtagéinak — vannak olyan pontjai, ahol lüktetésüket tapintani lehet. A pulzusok helyének ismerete és vizsgálata már az orvos feladata, mégsem látom feleslegesnek, ha nagyon röviden megismertetem az olvasót a láb pulzusaival. Ez ugyanis önvizsgálatra ad lehetőséget, hasonlóan a nők önmagukon elvégzett emlővizsgálatához. A csuklónál tapintható pulzus helyét szinte mindenki ismeri, a lábon lévőket majdnem senki. Emellett még számtalan bizonyítékot tudnék felsorakoztatni (lábápolás hiányosságai, gombás, elhanyagolt lábak, bütykös, lúdtalpas lábak megfelelő betét, cipő, műtét nélkül stb.) régen kialakult véleményem igazolására, miszerint az emberek jelentős háA két előző kabátstílussal párhuzamos örök divat lett a köpeny stílusú maxidivat, amelyhez kényelmes nadrágokat és lapos cipőket, csizmákat viselnek a fiatalok. Ez az irányzat bátran párosít finom gyapjúszöveteket mindenféle anyagkülönlegességgel. Kovács Mari nyada utált, gyűlölt szükséges rossznak, alsóbbrendű testrésznek tekinti lábát. Nos, az egészséges keringésü lábon két helyen is tapitható a verőerek lüktetése. Az egyik hely a belső boka mögött és alatt van, a másik lábháton kereshető meg. Ha valakinek lábfájdalmai vannak, de megtalálta a pulzusait — vagy legalább az egyiket —, panaszainak hátterében nem érszűkület áll. Ha nincs pulzus — természetesen az orvos gyakorlottabb keze tapinthatja a beteg által nem érzett lüktetést-,és a fenti típusos tünetek is megvannak, a panaszokkal mielőbb orvoshoz kell fordulni. Most térjünk vissza ismét ez egyértelműen és hangsúlyozottan legfontosabb tünetre, a járástávolság beszűkülésére. Az, hogy egy átlagos tempójú járás mellett a panaszok hány méter megtétele után jelentkeznek, egyértelműen utal az érszűkület súlyosságára. Mai tudásunk és lehetőségeink alapján kb. 200 m-es járástávolságnál tartottuk indokoltnak a gyógyszeres illetve más nem műtéti és az érsebészeti kezelés közötti határvonal meghúzását. A szervezet ugyanis egy ideig képes megbirkózni a súlyosbodó szűkületekkel, elzáródásokkal és önmaga „érsebészeként" kerülő utakon vért juttat az elzáródások alatti területre. A szervezetnek ezt a küzdelmét maga a beteg segítheti a leghatékonyabban. Hogyan? Érszűkületes embernek szigorúan tilos a dohányzás és rendkívül fontos a sok járás. Az, hogy sokszor meg kell állnia, ne tartson vissza senkit a járástól. Ugyanis, ha betartja az orvosi utasításokat, étrendjéből kiiktatja az érelmeszesedést elősegítő ételeket, ponOlvasmányainkból és filmélmé- nyeinkből valószínűleg ismerős a japán teaházak hagyományos teaszertartása. Jól tudjuk, milyen sok teát isznak a kínaiak, s mennyire „szent dolog” Angliában, illetve az angolszász országokban a „five o’ click tea”, vagyis az ötórai tea időpontja. Örömteli dolog, hogy napjainkban hazánkban is egyre nagyobb tömegeket hódít el a feketekávézástól a teázás „szertartása”. Egy valamirevaló üzleti tárgyalásnál már megkérdezik a vendéget: kávét vagy teát óhajt inni, s ha barátokhoz megyünk látogatóba, a legtöbb helyen megválaszthatjuk, mi kerüljön a csészénkbe. Teázunk, ha fáj az epénk. Teázunk, ha fogyókúrázni szeretnénk. Teázunk, ha nem gyógyszerekkel kívánjuk csökkentem a vérnyomásunkat. Teázunk, ha köhögés, vagy nátha gyötör... A kamillatea, a hársfatea, a bors- mentatea, a csipkebogyótea már régóta ismert és kedvelt házi gyógyszer, s ezek mellett napjainkban egyre több újfajta tea. illetve teakeverék sorakozik fel, nem is beszélve az importteák sokaságáról, a fekete- és a zöldteafü- vekről, mostanában pedig az egyre népszerűbb gyümölcsteákról és -keverékekről. A tea élvezeti cikk, de egyben az egyik legtermészetesebb gyógyszer is. Ez az a „divat”, amely feltétel nélkül támogatható, nemre és életkorra való tekintet nélkül hasznos, s a kávé- hoz viszonyítva jóval olcsóbb is. Vannak, akik valóban „szertartáso- san” teáznak, vigyáznak a forrázó víz hőfokára, pontosan kimérik, mennyi teafüvet használnak egy-egy csészényi italhoz, s a világ minden kincséért sem tennének semmit az aranyló sárgásbarna teába. Hagyjuk meg őket hitükben, s ha most próbálunk áttérni a kávéról a teázásra, próbáljuk ki, ne- künk melyik ízesítés a legmegfelelőbb. Cukor vagy szaharin, citromlé vagy — angolosan — néhány cseppnyi tej. Mindenki a saját szájíze szerint készítheti el a teáját, csak az a lényeg, hogy ne vegyük el túlságosan a tea természetes ízét és aromáját. Vigyázat! A téli hónapokban hiába csa- varunk a forró teába sok-sok citromot, ettől nem várhatjuk, hogy megvéd bennünket a megfázástól: a citromlében lévő C-vitamin a forró folyadékban elveszíti gyógyhatását. Akkor in- kább igyunk csipkebogyóteát, az önmagában is nagyon sok C-vitamint tartalmaz. Az sem mindegy, hogy milyenre főzzük-forrázzuk a teát. A világos tea szinte korlátlan mennyiségben iható. tosan szedi a gyógyszereket, járástávolsága még növekedhet is. Ha azonban a betegség tovább súlyosbodik és a szervezet önmaga már nem boldogul, a betegnek 200 méter alá esik a járástávolsága, érsebészhez kell fordulni. Még ekkor bőven van idő az érelváltozások feltérképezésére és a megfelelő műtét elvégzésére. Ezek lényege az, hogy vagy újra szabaddá teszik a vér számára az elzáródott „főutat", vagy „terelőutakat” építenek a „főút" mellett. A műtétek eredményei elsősorban mindig az adott érelváltozás súlyosságától függenek, de sokszor éri a beteget az a kellemes meglepetés, hogy a műtét előtti 50- 100 m-es járástávolsága műtét után kilométerekre nő. Összefoglalva: Napjainknak továbbra is legpusztítóbb betegsége a szív- és érrendszer sokszínű károsodása. A megelőzés — véleményem szerint — még sokáig lesz reménytelen. Vannak viszont lehetőségeink e szörnyű rendszerbetegségbe való beavatkozásra mindig azokon a pontokon, ahol a „legjobban szorít a cipő”. Ezáltal ugyan meg nem gyógyítjuk ezt az alapvetően még nem gyógyítható kórképet, de el tudjuk kerülni az élet- veszélyes szövődményeit, meg tudjuk menteni a végtagokat és a lelkeket Is a ránehezedő nyomorékság iszonyú és többnyire végzetes súlyától. De ehhez önmagára figyelő, magát el nem hanyagoló, fegyelmezett betegre és jól szervezett egészségügyi ellátásra van szükség. dr. Szabó Gyula sebész és érsebész szakorvos Hogyan ne legyen a táncos lábból üszkös? (Érszűküle tről mindenkinek) Nemhiába itatják ilyennel a szomjas csecsemőt, vagy a kiszáradásra hajlamos beteg embereket. A sötétre, szinte sűrűre főzött teában viszont csaknem annyi izgató anyag van, mint a kávéban. Tehát aki nem tud aludni egy este megivott feketétől, az vacsorához is csak könnyű, világos teát igyon. Manapság egyre több a tasakos-filteres teakínálat. A család reggelijénél vagy vacsorájánál — négyen-öten ülik körül az asztalt, s mindenki teázik — elég két tasaknyi teát körbeadni. A már használt, filteres teát nem jó újra forrázni, mert ízét, zamatát veszti. Ha valaki egyedül él — például nyugdíjas — a reggeli teázás mellé készítsen magának még egy-két nagy bögre teát. s napközben, hidegen, víz vagy üdítő helyett is ezt iszogathatja. Egészségesebb, mint a mesterséges tartósítókkal készített szörpök, vagy a szénsavas italok. Az élelmiszerek drágulásának idején a vendéglátásban is segítségünkre van a jő öreg tea! Feltálalhatunk mellé kekszet, sós vagy édes aprósüteményt, olcsón és házilag elkészített szenvicse- ket — senki meg nem szólhat érte! Legfeljebb amikor majd visszahívnak bennünket, mi is teát. meg valami rágcsálnivalót kapunk. A vendéglátásban amúgy sem egymás „túllici- tálása” a fontos! Teázás közben is nagyon jól lehet beszélgetni. Csak ki kell próbálni! Receptötletek tejtermékekkel Meleg vacsoraételek Sajtpástétom Egerszegi vaj as pástétom, tejszínes gombamártással Hozzávalók (4 személyre): 6 tojás, 12 dkg vaj, 2,5 dl tejföl, 20 dkg parmezán, 7 dkg liszt, 50 dkg vajastészta, só. A tojássárgát vajjal habosra keverjük. Apránként hozzáadjuk a tejfölt, a reszelt sajtot, a felvert tojáshabot és a lisztet. Sózzuk és be- letöltjük a vajastésztával bélelt pástétomformába, közepes hőfokon sütjük, melegen tálaljuk. Camembert ropogós Hozzávalók (4 személyre): 25 dkg Camembert, 18 dkg vaj, 1 dl tej, 6 dkg liszt, só, bors, 1/4 szerecsendió, 2 db tojás, 10 dkg zsemlemorzsa, 3 dl olaj a sütéshez. A sajtot kockára vágva a vajjal, liszttel, tejjel, sóval és a fűszerekkel felfőzzük. Ha kihűlt, golyócskákat formálunk belőle. A szokásos módon panírozzuk és olajban kisütjük. Intim „ELMÚLÁS” JELIGÉRE: „Édesa- nyám mindig egészséges volt. Fél éve vették észre, hogy gyomorpanaszai mögött daganatos megbetegedés áll. 0 és a család nagyon nehezen hittük, hiszen olyan hirtelen jelentkezett a betegség. Egy hónapja bekerült a kórházba, ahol már 3 műtéten esett át. Nagyon sajnáljuk és tehetetlennek érezzük magunkat. Ugyanakkor a látogatások egyre több szó- rongást okoznak nekem. Nehéz látni állapotának rosszabbodását és ráadásul úgy érzem, hogy nem is veszi szívesen, hogy gyakran bemegyek hozzá. Bármikor látó- gatom meg, dühös, nem lehet vele beszélgetni. Nem tudok olyat mondani, amibe ne kötne bele. Sokszor úgy érzem, mintha engem hibáztatna betegsége miatt.” Ahhoz, hogy megértse, ez a düh, harag nem Önnek szól, megkísérlem összefoglalni azokat a stádiumokat, lelki állapotokat, melyen minden gyógyíthatatlan be- x teg átesik. Első stádium: az elutasítás. A legtöbb beteg, amikor megtudja, hogy gyógyíthatatlan, azzal reagál: „Nem, én nem, ez nem lehet igaz!” Ilyenkor megvannak győződve, hogy elcserélték a leleteiket; más kórházba mennek, más orvost keresnek, hátha az előző helyen rosszul nézték meg őket stb. Az elutasítás a sokkoló hírt követően lehetővé teszi a beteg számára, hogy összeszedje magát s el tudja a helyzetét valamennyire fogadni. Második stádium: düh. Amikor az elutasítást már nem lehet fenntartani, akkor azt felváltja a düh, őijöngés, harag és irigység érzése. A következő kérdés az lesz. Miért éppen én? Ezzel a legnehezebb megbirkózni a családtagoknak, a kórházi személyzetnek, hisz a düh a környezetre vetül, szinte véletlenszerűen. Itt a probléma, hogy kevés ember képzeli bele magát a beteg helyébe. Hisz mindenki dühös lenne, ha minden élettevékenyesége hirtelen megszakadna, s állandóan azzal kellene szembenéznie, hogy „ez már rám nem vonatkozik”. Teljesen érthető, hogy a beteg azokra az emberekre dühös, akik körülveszik, s mindig eszükbe juttatják, hogy rájuk szorulnak s akik hazamennek Hozzávalók (4 személyre): 30 dkg vajastészta, 15 dkg sárgarépa, 10 dkg gyökér, 20 dkg gomba, 5 dkg gépsonka, 10 dkg trappista sajt, 1 db tojás, 1 evőkanál olaj, 3 dkg vaj, 4 dkg liszt, fél fej vöröshagyma, 2 dl csontié, 1 dl tejszín, fél csokor petrezselyemzöld, 1 dkg só, bors. A vajastésztából kiszúró segítségével kis kosárkákat készítünk, tojással megkenjük és kisütjük. Sárgarépát, gyökeret, gombát, gépsonkát apró kockára vágunk, és vajon puhára pároljuk. Hozzákeverjük az egész tojást, sóval, borssal, vágott petrezselyemmel megszórjuk, és félkeményre sütjük. Ezzel a raguval megtöltjük a vajastésztát, megszórjuk reszelt sajttal és 4-5 percre forró sütőbe tesszük. Előmelegített tányéron tálaljuk, mellé csontlével, tejszínnel, hagymával készített tejszínes gombamártást adunk. sarok és élik tovább az életüket nélkülük. Nagyon fontos, hogy ezt az állapotot ne személyeskedésnek tekintsük, hisz akkor akarva akaratlanul is tovább tápláljuk a beteg ellenséges érzületét. Harmadik stádim: alkudozás. Ez a stádium csak rövid ideig van segítségére a betegnek. Kívánsága majdnem mindig az, hogy az életét egy kicsit hosszabbítsák meg, melyet aztán az a kérés követ, hogy lehessen néhány fájdalommentes napja. Az alkudozás kísérlet időnyerésre, s a beteg felállít egy önként vállalt „határi- dőt”; mely magába foglalja azt az ígéretet, hogy ha ez teljesül, nem kér többet (pl: csak élje meg a fia esküvőjét, s aztán nem bánja, ha meghal). De aztán, ha ez megvan, újabb haladékot kér. A legtöbb alkudozás az Istennel történik. Negyedik stádium: depresszió. Amikor a gyógyíthatatlan beteg már nem tudja többé tagadni betegségét, amikor egyre több tünete van, lefogy, legyengül, dühét, haragját felváltja a nagy veszteség érzése. Ehhez még hozzájön a felkészülés fájdalma, melyen át kell esnie, hogy elébe állhasson a földi élet végső elhagyásának. Lehetőséget kell adni ebben a szakaszban a betegnek, hogy kifejezze bánatát, akkor sokkal könnyebben fogja megtalálni a végső elfogadás állapotát és hálás lesz azoknak, akik leülnek vele beszélgetni, meghallgatják félelmeit anélkül, hogy vigasztalni próbálnák, és azt mondogatnák, hogy ne legyen szomorú, nem fog megtörténni az, amitől fél. Ötödik stádium: belenyugvás. A belenyugvás szinte mentes az érzelmektől. Olyan, mintha a fájdalom megszűnt volna, a küzdelemnek vége, s jön az alkalom az „utolsó megpihenésre a hosszú út előtt”. Ez az időszak a családnak nehezebb, mint a betegnek. Miután a haldokló talált némi békességet, érdeklődési köre teljesen leszűkül. Gyakran nem fogad látogatót, nincs kedve beszélgetni. Ilyenkor a beteg számára elég csak a hozzátartozó jelenléte, aki arról biztosítja, hogy nincs magára hagyva, még mindig szeretik, mellette állnak. Vassné Figula Erika pszichológus U Kelet— a nfagySrOTSZtl hétvégi melléklete i
