Kelet-Magyarország, 1989. november (46. évfolyam, 259-284. szám)

1989-11-16 / 272. szám

4 Kelet-Magyarország 1989. november 16. Vita adókról és bérekről Megyénk képviselőjének javaslata ülést tartott az MSZP elnöksége Felesleges a népszavazás Magánvélemény Hol itt a káosz? Sorra tartják üléseiket az országgyűlési bizottságok: a következő ülésszakot készítik elő. A mezőgazdasági bizott­ság kedden Técsy László Sza- bolcs-Szatmár megyei kép­viselő interpellációját tűzte először napirendre. Mint is­meretes, a honatya a mező­gazdaságban dolgozók béré­nek a jelenlegi szabályozás alóli feloldását szorgalmazta. Hutter Csaba mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter az interpellációra lényegében el­utasító választ adott, amit sem a képviselő, sem a par­lament nem fogadott el. A bizottság ismételten meghallgatta Técsy Lászlót, aki elmondta, hogy a TOT adatai szerint évi 12 ezer fo­rinttal maradt el a termelő­szövetkezeti tagság jövedelme a többi népgazdasági ágban dolgozókétól. Ha a kormány attól tart, hogy a liberalizálás nyo­mán „elszaladnak” a bérek, Lassan szinte mindenna­possá válnak a demonstráci­ók. Volt már megmozdulás az áremelkedés és a valuta­rendelet miatt, felhívó jelle­gű akcióra készülnek az egészségügyi dolgozók, s az ifjúság védelmében és érde­kében ugyancsak demonstrá­ciót szervez november 17-én a Nyíregyházi Demokratikus Ifjúsági Szövetség. Tukacs Istvánt, a< NYlR'- (DISZJátkárát kérdeztük fheg, ''Hii-'á' megmozdulás célja. — A közvélemény figyel­mét akarjuk felhívni arra, hogy a kormány ifjúságpoli­tikai tervezete a jelen formá­' jában Végrehajthatatlan. Egy ideiglenesen pozícióban lévő kormány ígér olyan progra­mot, amely szerintünk meg­valósíthatatlan. — A NYlRDISZ szerint mi­lyen legyen a program? — Igérien keveset, de vég- rehajthatót. Három fontos té­máról van szó. Törekedni kell a lakáshelyzet gondjai­nak enyhítésére, az első la­káshoz jutást még hatéko­nyabban kell támogatni. Ki­Tetőfokára hágott a fe­szültség a Szovjetunióban — állapította meg szerdán Mi­hail Gorbacsov, az országos diákfórumon felszólalva. A szovjet államfő és pártvezető úgy fogalmazott, hogy mos­tanra a végletekig kiéleződött a légi és az új ellentéte. Tör­ténelmi visszatekintésben a félelme alaptalan. Az agrár­szférában egyszerűen nincs miből túlfizetni a dolgozókat. A kérés teljesítése a vállalati nyereségadó-törvény módosí­tását kívánná meg — mondta ezt követően Nagy István pénz ügy min iszter- hely ebtes, hangsúlyozva, hogy válaszát ne tekintsék hivatalosnak, hiszen az interpellációt nem a PM-hez intézik. Mégsem javasolja a kért változtatást, mert az újabb és újabb igé­nyek lavináját indítaná meg. Ehelyett megfelelő bérpoliti­kával kell orvosolni a két­ségtelenül meglevő bajokat. Ezután még többen szót kértek, majd a mezőgazdasá­gi bizottság egyhangúlag úgy határozott, hogy támogatja Técsy László indítványát, és egyetértését kifejezve ter­jeszti azt az Országgyűlés kö­vetkező ülésszaka elé. (A Népszabadság alapján) emelten kell kezelni az ifjú­sági munkanélküliséget, s végül véleményünk szerint az oktatás korszerűsítése is sür­gető feladat. — Mit várnak a szervezők et­től az akciótői? — Bízunk benne, hogy lesz annyira figyelemfelkeltő, hogy a kezdeményezéshez máshol is csatlakoznak ifjú­sági szervezetek, amelyek a saját eszközeiket felhasználva megpróbálnak hatni a parla­mentre. Reméljük, ha vala­mennyi ifjúsági szervezet összefog, rá tudjuk döbben­teni a honatyákat az ifjúság­politikai koncepció tarthatat­lanságára. — Hol rendezik meg a de­monstrációt? — Pénteken Nyíregyházán, 16 órakor gyülekeznek az ak­ció résztvevői a Szarvas ut­ca elején lévő parkolóban. Innen vonulnak át a Kossuth térre, ahol nyilvánosan is elhangzik a NYlRDISZ ál­láspontja. Csatlakozásra hí­vunk valamennyi érdeklődőt, akik aláírásukkal fejezhetik ki egyetértésüket. sztálinizmusról azt mondta, hogy éppen lényegéből, hu­manista tartalmából forgatta ki a marxi és lenini szocia­lizmuskoncepciót. A pangás korának fő vétkét a műszaki­tudományos forradalom el­szalasztásában, a Szovjetunió technológiai visszamaradásá­ban jelölte meg. A tömegtájékoztatás eszkö­zei az elmúlt évtizedekben egyetlen hatalmi központ fennhatósága alatt működ­tek. Szerkezetük a centrális­bürokratikus pártállami irá­nyítás igényeihez igazodott. A diktatórikus rendszerből a demokratikus jogállamba va­ló békés átmenet haladékta­lanul megköveteli a tömeg­kommunikációs intézmények struktúrájának, működési gyakorlatának gyökeres át­alakítását — hangoztatja az MSZP elnökségének állásfog­lalása, amelyet a pártelnök­ség szerdán megtartott ülése után ismertettek az újság­írókkal a párt székházában. A pártelnökség ülését köve­tő, immár szokásossá vált sajtókonferencián Kása Fe­renc, elnökségi tag, Szandt- ner Iván, az MSZP választá­si Irodájának vezetője és Tóth András, az országos iro­dájának vezetője számolt be a tanácskozás eredményeiről. Az elnökség ülésén terí­tékre kerültek az erkölcsi tisztaság kérdései is a párt­szervezéssel összefüggésben. A pártba belépett mintegy 40 —45 ezer tag joggal elvárja ugyanis, hogy ne kerüljenek a párt soraiba olyanok, akik korábban kompromittálták magukat, visszaéltek hatal­mukkal. esetleg gazdasági manipulációkban vettek részt. Mindazonáltal a pártvezetés senkit sem kíván pellengérre állítani, ezért azzal a felhí­vással fordul a tagsághoz, hogy maguk a helyi szerve­ződések, alanszervezetek szűrjék ki a párt számára kártékony embereket. Az MTI munkatársának érdeklő­désére a sajtótájékoztatón el­mondták. hogy az elnökségi ülésen nem merültek fel (Folytatás az 1. oldalról) jainak könnyítésében szeret­nének tevékenykedni, együtt­működve az egyházakkal. A gazdaságpolitikában elsősor­ban a foglalkoztatási feszült­ségek csökkentését, az infra­struktúra fejlesztését szor­galmazzák, valamint képvi­selik a kistermelők és a fo­gyasztók érdekeit. A harma­dik terület a művelődés, eb­ben az emberi tényezőt te­kintik a legfontosabb érték­nek, elősegítik az értelmiség fokozottabb megbecsülését, a társadalmi erkölcs javítását és az egészséges életre neve­lést. A szerdán .tartott nyíregy­házi tanácskozáson Mészáros Imre titkár egyebek mellett arról szólt, hogy a népfront nem kíván párttá válni, to­vábbra is társadalmi mozga­konkrét nevek, esetek az em­lített visszaélésekkel kapcso­latban. Napirendre került a párt háttérintézményeinek, konk­rétabban a Politikai Főisko­lának és a Társadalomtudo­mányi Intézetnek a sorsa is. Egyetértés született abban, hogy az állampárt leépítése nyomán a Politikai Főiskolát állami kezelésbe kell adni. Az iskolát azonban olyan for­mában kell hasznosítani, hogy az ott felhalmozott szel­lemi tőke ne vesszen kárba. Ez érvényes a Társadalomtu­dományi Intézetre is, ame­lyet ugyancsak állami keze­lésbe kívánnak adni. Az elnökség megvitatta a megyei pártlapok sorsának alakulását is, erről azonban bővebb tájékoztatást a saj­tókonferencián nem tudtak adni, mivel még nem zárult le a vita e kérdésben. A közelgő népszavazással kapcsolatban nem változott a párt értékelése; továbbra is úgy tartják, hogy a népsza­vazás kierőszakolt, felesleges, a korábbi megállapodások megtorpedózására irányul. A párt elismeri azonban, hogy a kezdeményezés tör­vényes, s nem is szólítja fel tagjait a népszavazás boj­kottjára. Ezzel együtt az MSZP egyetért a Magyar Demokrata Fórum érveivel, álláspontjával, azzal a kiegé­szítéssel, hogy a szocialisták határozott óhaja: mielőbb le­gyen Magyarországinak a nép által választott köztársasági elnöke. A párt ezért arra hívja fel tagságát — általá­ban mindenkit, aki maga akar köztársasági elnököt választani —, hogy a népsza­vazás élső kérdésére nemmel válaszoljon. lomként szeretne tevékeny­kedni, mégpedig a pártérde­keken felülemelkedve, önálló palltiikai tényezőként igyek­ezik azoknak a tömegeknek az érdekeit képviselni, ame­lyek nem akarnak egyetlen pán tagjai sem lenni. Ennék érdekében olyan képviselőjelölteket kívánnak indítani az országgyűlési vá­lasztásokon, akik a párt- szempontoktól mentesen tud­ják majd képviselni terüle­tük dolgozóinak érdekeit. Ez­zel együtt nem akarják el­dönteni, netán megszabni a képviselőknek, hogy egy-egy adott kérdésben hogyan, ki­re vagy mire szavazzon. Az összefogást szeretnék erősíte­ni a községekben, városok­ban, s ennek érdekében ké­szek szövetséget kötni helyi­leg azzal a párttal, vagy moz­galommal, amely támogatja az állampolgárok által is kí­vánt törekvéseket. Ilyenformán a helyi parla­ment szerepét is betolthetné a népfront, amely képes ösz- szefogni a helyi erőket anél­kül, hogy valamilyen vezető szerepre törekedne. Szólt az országos titkár a továbbiak­ban a választásokon való si­keres részvétéi feltételeiről, melyért érdemes és szüksé­ges rendezni a sorokat, újra­értelmezni a népfront szere­pét a megváltozott körülmé­nyek között, és egészséges optimizmussal hozzálátni a közös munkához. Ma és holnap az ország 19 megyéjében, a fővárosban és az Országos Tanácsban dol­gozó művelődéspolitikai mun­katársak folytatnak eszme­cserét Nyíregyházán. A mai program délután 3-kor kez­dődik a HNF megyei bizott­ságának székházában, ahol előbb Major István országos titkán mond bevezetőt, majd Csermely Tibor, a HNF me­gyei titkárhelyettese tájékoz­tatja a résztvevőket Sza- bolcs-Szatmár-Bereg műve­lődéspolitikai tapasztalatai­ról. Holnap, 17-én megyénk­kel ismerkednek a vendégek, majd délután folytatódik a tanácskozás. m m nják már az emberek ml ezt a sok pártot — mondta a minap egy rétközszéli tanácsunk helyet­tes vb-titkára. És véleményé­vel nagyon nincs egyedül, elegendő talán arra a KM-es újságíróra utalnom, aki rit­kán hagyja ki a cikkeiből a politikai káosz emlegetését, mondván, azt se tudja már a nép, mi van itt. Némelyek — és nem éppen ellenzéki kö­rökből — már az MSZP-t gyanúsítják, mint a káoszi- emlegetés forrását. Ez nem kizárt, de nem is bizonyított, ám tény: 'éppen az MSZP- nek lenne kényelmesebb, ha kevesebb politikai ellenfél­lel kellene csatáznia. Az embernek az első ref­lexe ilyenkor az, hogy kér­dez, méghozzá a káosz­ideológusoktól, a sok pártot unóktól. Mondjuk így: Az nem számított unalmasnak, hogy négy évtizeden át egyetlen véleményt kellett visszhangozni ? (Hozzá nem tenném, hogy elfogadni, mert a párthatározatokban az volt a fölemelő, hogy sosem való­sultak meg.) Folytatva: Jobb, hogy katonás, alattvalói ne­velésben . részesült három­négy nemzedék? Hogy csak parancsvégrehajtást ismert — tömegében ? Hogy sakk­bábuvá minősítették, és így is kezelték? Hogy a legki­sebb ügyben is szót emelőket azonnal ellenségnek tartot­ták? És hogy az össznépi hall­gatásnak máris erősen érez­hetők a következményei? (Csak be kell menni a bolt­ba...) Hogy ráment az élet(ünk) az egypárthatalom szorítására és a meghunyász- kodásunkra? Hogy egy or­szág, karba tett kézzel nézte, miként teszik tönkre a gaz­daságát, s miként verik fej­be az életszínvonalát? Hogy egy nemzet nézte tétlenül és szótlanul, hogy miként pusz­tul le társadalmunk épületé­nek ' valamennyi téglája? Hogy egy ország nem csat­tant föl a kádári népámítá­son? („Csak azt lehet elosz­tani, amit megtermeltünk!” — és közben húszmilliárd dolláros adósságot halmozott föl, és síbolt el a szocialista arisztokráciánk — önmagá­nak magánkommunizmust teremtve.) A kérdéseket — folytatni kellene — kedvetlenül abba­hagyom. De vajon az „egy­hangúságot” .valóban káosz váltotta-e föl? A tanácsi ve­zető szemszögéből ez érthe­tő, hiszen számára a demok­rácia többletmunkával jár: idő- és türelemigényes beren­dezkedés. Épp ő örülne, hogy többet kell dolgoznia? És épp ő örülne neki, hogy a 'koráb­bi bólogatás helyett leírt vé­leményéről eddig számára senkinek látszó alakok kere­setlen szavakkal mondanak bírálatot, olykor fésületlenül, olykor keményen, sőt olykor durván is. (Hol tanulták vol­na az angolos vitaelegan­ciát?) Káosz? Nem káosz ez, ha­nem ezernyi vélemény. És ezt csak az kifogásolja, aki az „egyhangú rendet” szere­ti. Csakhogy a véleménye­ket nem ártana ismerni (megint idő- és munkaigé­nyes!), de jó néhány rákér­dezéssel tanúsítom: az isme­retszerzésben még újságírók sem jeleskednek. (Itt a Ke- let-Magyarországnál sem.) Ismeretek nélkül bizony ka­Mdnimum évi 500 Citroen személyautó behozatalát te­szi lehetővé a Gödöllőd Gép­gyár, a Technika Külkereske­delmi Vállalat és a famcia kofóniának, hangzavarnak tűnik az ország pezsdülése. De igazából a tollforgatók- nak sem róvom föl — csak ne emlegessék olyannyit a káoszt —, hogy alig ismer­nek valamit még saját párt­juk elgondolásaiból is (hát még a többiből!), hiszen meg­bízható értesüléseim szerint prominens megyei vezetőle sem olvastak alapvető lapok­ban ( és nem zuglapokban) megjelent információkat. Nyilván meggyőződésük, hogy számukra az ismeret- szerzés befejeződött. A szel­lemi restség oly mélyen be- tokozódott a lelkekbe, hogy változni nehéz. De hát lesz itt még több párt is! Némelyeknek a vá­lasztás a véget jelenti majd, de újak fognak alakulni, és még újabbak, sőt lesznek olyan szerveződések, ame­lyek szégyelleni fogják a párt nevet fölvenni — mé­giscsak ódzkodik attól a ma­gyar ember —, de az álarc mögött úgy működnek majd, mint akármelyik párt. És nem lesz egyetértés — majd­nem egyhangúságot írtam. A demokrácia nem a nagy nemzeti kebelreborulás — hanem országos civakodás. Még nagyobb lesz a hangza­var? Remélhetőleg. Bízzunk benne. És hallgassuk meg a másikat is, valamennyit. Nem árt gondolnunk a pártok igazi feladatára: szervezett formát adni a lakosság véle­ménynyilvánításának. A párt szót az elmúlt évtizedek po­csékul lejáratták, és ma teli van félelemmaradványokkal, s a lakosság körében meg­van az ellenérzés és tartóz­kodás most már mindenféle szerveződéssel szemben. De mondanunk sem kell: ezek a pártok — már nem az a párt. A pártok programjainak megismerése nemcsak idő-, hanem pénzigényes is: drá­gák az újságok. Az egyre rosszabb körülmények között élő családoknak egyre keve­sebb jut erre, mégis van megoldás. Kissé csodálkozva hallgatta nemrég Nyírkátán, a zsúfo­lásig megtelt művelődési ház közönsége Márton Já­nost, a Magyar Néppárt el­nökét, hiszen nem egészen népszerű dolgokat mondott. Például azt kérte, hogy ta­nuljunk. Termesztési techno­lógiákat, územgazdaságtant — és hát politikát is. Hogy olvassunk, akkor is, ha ez munka után nehéz. Az ol­vasnivalót' közösen beszerez­ni könnyebb, emiatt föl kel­lene eleveníteni a legszebb falusi hagyományokat, a gaz­daköröket, az olvasóköröket, ahol összejöhetnek az embe­rek, és meg is vitathatják, amit olvastak. (És tegyük hozzá: az ipartestül eteket, a klubokat, kaszinókat...) Le­gyenek ezek a falu szellemi és politikai műhelyei újra, ahová —. akár kocsma he­lyett is — szívesen betérnek az emberek. Nem más formálja a 'kö­zösségeik véleményét, formál­ják ők maguk, keresve a ho­gyan tovább útját — és per­sze, megismerve a mások né­zeteit is. Ha nincs ikialakított vélemény, nem törhet utat semmi az ország vezetésébe, nincs amit közvetítsenek a pártok. Addig csak káosznak tűnik a hangzavar, pedig nem az: a demokrácia bölcsője. Kun István Citroen Művek között létre­jött megállapodás. A kocsik ellenértékét a gödöllői gyár különböző járműalkatrészek­kel egyenlíti ki. Munkaalkalom, tanulási segély, önkéntes rendőrök MCKSZ-szervezet alakult Mátészalkán Országos sikere a mozga­lomnak, hogy hazánk egyik fontos cigány etnikumi cent­rumában, Mátészalkán csak­nem 150 taggal november 15- én megalakult a Magyaror szági Cigányok Kulturális Szövetségének városi szerve­zete. A közgyűlésen részt vettek Mátészalka város ve­zetői és a különböző pártok, tömegszervezetek, a HNF, az egyházak, üzemek, intézmé­nyek képviselői. Farkas Kál­mán, az MCKSZ megyei el­nöke áttekintést adott a szö­vetség egyéves létezése óta végzett munkáról,, hangsú­lyozva, hogy ma már az MCKSZ létszáma a megyé­ben közelíti a 800-at. önálló szövetségei működnek Nyír­egyházán, Fehérgyarmaton, Nagykéllóban, Mátészalkán, szervezetei tevékenykednek Nagycserkeszen, a megye- székhelyen, a Guszev-lakóne- gyedben és másutt. A megyei szövetségnek 30 pártoló tag üzeme, intézmé­nye van. Több helyen irodát biztosítanak és berendezést adnak működésükhöz. Fontos feladata a szövet­ségnek, hogy az MKCSZ égi­sze alatt olyan vállalkozáso­kat kezdeményezzen, ame­lyekkel munkát biztosíthat­nak, csökkentve ezzel is a munka nélküli cigányok számát. Ilyenek máris mű­ködnek, vagy alakulóban vannak. (Válycgvető, beton- elemgyártó, lakásfelújító stb. részlegek.) Figyelmet fordít az MCKSZ az iskolai oktatásra, a köz- művelődésre, a cigány folk­lór ápolására is. Tízezer fo­rinttal segítette a hodászi életmódtábort, ugyancsak ennyit adott a berkeszi gyer­mekotthon európai hírű. ci­gány fiú beat együttesének, szépirodalmi könyveket jut­tatott az iskoláknak. Az egyik legfájóbb gond­ként hangzott el a cigányság megosztottsága. Jelenleg az országban egy tucatnyi ci­gányszervezet munkálkodik a cigányok „boldogításán”, olykor egymásnak ellent­mondva, a cigányságot meg­osztva. Szó volt a cigányságot érő diszkriminációkról, meg­különböztetésről, ugyanakkor elítélték azokat .a randalíro­zó — a békétlen, az emberi együttélés szabályait sértő — cigányokat is, .akik maga­tartásukkal megbotránkozást váltanak ki. Ezért határozták el, hogy az arra alkalmas ci­gányokból önkénteseket to­boroznak rendőrnek. A közgyűlés megválasztotta 9 tagú elnökségét és a 3 tagú ellenőrző bizottságát. Elnök­nek Nagy Józsefet választot­ták. Hatni a parlamentre Gorbacsov diákfórumon NépfrontvezetSk továbbképzése Jó a forint Is Alkatrészért Citroen Demonstráció az ifjúságért

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom