Kelet-Magyarország, 1989. október (46. évfolyam, 232-258. szám)
1989-10-16 / 245. szám
1989. október 16. Keltet-Magyaromág 7 CEV-kupa: jöhet a második forduló Idegtépő harmadik szett Nyugat-berlini ellenfél következik Ismét ősz, ismét kupaszereplés az NYVSSC férfi röplabdázói számára. Miként tavaly, az idén is a CEV Kupában léptek ki a nemzetközi porondra. Egy hete idegenben mutatkoztak be, és 3:0-ra kikaptak Klagenfurtban. Igaz, szoros mérkőzésen, mert 37 pontot szereztek (13, 11, 13), és ez biztató volt a vasárnapi visszavágóra. Amelyen a továbbjutáshoz 3:0-ás győzelem kellett, és az, hogy az osztrákok 37 pontnál kevesebbet gyűjtsenek be. Nyíregyházi VSSC—Hypobank Klagenfurt 3:0 (6, 11, 16). Városi stadion játékcsarnoka, ezer néző, v.: Kolodziajczyk (lengyel), Békési. NYVSSC: Varga, Kape- ra, Nagy A., Mikunda, Drotár, Batai. Csere: Nagy L. Edző: Balázs István. Klagenfurt: Mocnik, Prentner, Moore, Anderiasch, Schmerlaib, S. Doboczky. Csere: Gaberle, Micnek, Mocnik, A. Doboczky. Edző: Ernst Huber. A nemzetközi kupaszerepléshez külön engedély, úgynevezett nemzetközi licensz kell a játékosoknak, és ezek közül kettővel gond volt. Mikunda és Kupéra engedélye nem érkezett meg időben, valamiféle adminisztrációs hiba folytán. Szerencsére ők olyan ismertek már, hogy mégis pályára léphettek, hiszen mindenki tudta: nem akarnak fur- fangot a hazaiak. Az első játékrész úgy alakult, ahogyan azt a szurkolók elképzelték, negyedóra alatt 15:6-ra nyert az NYVSSC. Különösen sáncmunkájuk volt hatékony a mieinknek. A második játékrész már szorosabb eredményt hozott, végül ismét hazai sikert. Aztán jött a harmadik szett, és jöttek az izgalmak. A nyíregyháziak l2:7-re és I3:l0-re is vezettek, ám az osztrákok nem adták meg magukat, sőt! Egyenlítettek, majd 14:13-as előnyüknél kétszer is játszmalabdájuk volt. Am a mieink, is küzdöttek, hiszen a játszma vesztés a búcsút jelentette volna. Egyenlítettek, de utána újfent az ellenfélnek volt játszmalabdája. Majd 15:15 után megint a vendégek szereztek pontot, és negyedszer lehetőséget a játszma elnyeréséhez. A szurkolók nagy örömére ezúttal sem sikerült, aztán 16:16- nál Drotár nyithatott, mégpedig ászt, ami a játszma és a meccs megnyerését, a továbbjutást jelentette a nyíregyháziak számára. Egy olyan, alig több mint egyórás mérkőzés után, amelyen sok hibával játszottak, így saját maguknak nehezítették meg a dolgot, egy fiatal és tehetséges ellenféllel szemben. Balázs edző: Felkészült belőlünk az ellenfél, többet produkáltak, mint azt vártam. Végül arra utaztak, hogy a mi erőnk elfogyjon, a második és harmadik szettet akarták megnyerni. Az az igazság, sokan előre leírták őket, és egy kicsit mi is beleestünk ebbe a hibába. Pedig egy jó képességű, fiatal, dinamikus csapat. A harmadik játszma közepétől visszaesett csapatunk, ezért volt ilyen izgalmas a végjáték. A győzelem tehát azt jelentette, hogy a tavalyihoz hasonlóan ismét eljutott a második fordulóba az NYVSSC. Itt' november elején nyugat-berlini ellenfél vár a mieinkre. Úrt tölt be a Sportula Vállalkozás a sportért Bármilyen színben, fazonban... Montecuccoli, a jeles hadvezér bizonyára nem is sejtette hajdanán, hogy mondása egyszer majd közhely lesz és nemcsak a háborúhoz kell pénz, pénz és mégegyszei pénz. Az élet minden területén alapfogalommá vált mondása, így a sportban is. Ma már csak az állami támogatásból nemigen tudnak megélni a sportegyesületek, mindenki keresi a lehetőséget arra, hogy a könnyen szétfolyó forintokat valahonnan előteremtse. A Nyíregyházi Sportula SE fiatal, mindösz- sze kétesztendős egyesület. Egy versenyszakosztálya van, a női és férfi röplabdázók egyaránt az NB II-ben szerepelnek, a szabadidős és természetjáró szakosztály a kispályás focistáknak, az asztaliteniszezőknek és a természetjáróknak ad otthont. A fentiek rájuk is érvényesek, ezért vállalkozásba kezdtek. Miért? — Egyszerűen azért, mert kevés a pénz. önerőből szerveződött egyesület a mienk, nem áll mögöttünk komolyabb bázisvállalat. Az állami támogatás a felét sem fedezi a költségeknek, ezért lépnünk kellett. A pénz főként az utánpótlásvonal fenntartásához kell, a gyerekek pedig nagyon ügyesek, van bennük fantázia — fogalmaz dr. Szilágyi Zsolt elnök. Egy elnökségi, ülésen merült fel a vállalkozás kérdése, majd az elhatározást tettek követték. Egy szokatlan vállatkozási formál választottak, sportruházati kereskedést. — Több ok miatt döntöttünk emellett. Egyrészt az ország ebből a szempontból ellátatlan terület, másfelől a sportruházati választék szegényes, így mindenképpen űrt szeretnénk betölteni. Vállalkozásunk szolgáltató jelleggel működik és megrendelésre dolgozunk. A Jósavá- rosban bérelünk egy helyiséget, az itt látható, vagy a hozott minták alapján szerezzük be a szereléseket. Bármilyen színben, fazopban és méretben vállalunk munkát, és szerintem elsősorban az utóbbi a lényeges. Főként az iskolák számára, hiszen a boltokban található egységes méret — ha egyáltalán kapható —, itt okoz sok gondot — így az elnök. Az üzlet beindult, sőt már országos híre van. Szolnoki, dunaújvárosi, és szécsényi megrendelőjük is volt. Kockázat nélkül nincs vállalkozás, enélkül pedig nincs pénz. Utóbbira pedig szükség van, ezért vágtak bele az üzletbe. Bizakodnak, hogy hoz annyit a konyhára, amiből újabb utat kereshetnek. Mert azt szeretnék, ha tevékenységük több lábon állna, hiszen úgy biztosabb. (mán) TEMESVÁRI; „Nyíregyháza egy Kánaán volt...” Vesztes vagy aiiitzuiuKu- lan? Cikket ír a Sportplusz Temesvári Miklósról a DVSC NB I-es csapatának edzőjéről, aki korábban Nyíregyházán is tevékenykedett. Nos, megtudhatjuk az írásból, hogy Temesvári is megpályázta az MLSZ főtitkári széket, ám... — Sikeres edző létedre érdemes volt megkockáztatni azt az elutasítást? — Szövetségi kapitánynak soha, semmilyen körülmények között nem jelentkeztem volna, mert meggyőződésem, hogy azt a megtiszteltetést egy edzőnek ki kell érdemelnie az eredményeivel, a munkásságával. De a főtitkári posztra ugyan miért ne pályázhattam volna? Ha vezérigazgató tisztségre vagy éppen körzeti orvosi állásra lehet pályázni, akkor szerintem főtitkár is lehet valaki ilymódon. Hiú ember vagyok, de abból nem csináltam hiúsági kérdést, hogy esetleg nem engem választanak. Tisztában voltam azzal, hogy a vetélkedésben akár vesztes is lehetek. — Igen, igen, de alkalmatlannak minősülni az mégiscsak más érzés... — A bizottság a hivatali munkában szerzett tapasztalatomat nem találta elégségesnek. Persze már ez is nevetséges, valójában nem is tudom, hogy miért nem irodavezetőnek írták ki a pályázatot. — Mi szükséged volt neked erre az egész pályázatra? — Elmondom az okát: azért, mert az utóbbi években egyre inkább megkeseredtem, belefásultam, belefáradtam az edzői munkába. Valami elpattant nálunk ebben a sportágban, és én ezt az egyre nyomasztóbb kilátástalamságot mind nehezebben tudom elviselni. Istenem, ha belegondolok, hogy annak idején a még NB Il-es Nyíregyházával harmincezer néző előtt játszottunk egy csodálatos hangulatú mécsesét Debrecenben, most pedig az első osztályban szereplő DVSC mérkőzésein jó ha három-négyezer néző lézeng. — Türelem kell, meg magas szakmai munka. — Nem türelem kérdése ez. Ilyen anyagi háttérrel nem látok perspektívát a csapatban. Debrecenhez képest az Újpest, a Tatabánya, de még a Nyíregyháza is egy Kánaán volt... A totyogós Cserkúti II száguldó tűzpiros BMW Fülsiketítő robajjal, füstölgő gumikkal startol a BMW csúcsmodellje, a tuningolt M3-as. Tizenkét másodperc alatt pörög fel kétszázas sebességre, de most a volánnál Cserkúti József egyesből még kettesbe sem kapcsol, mert a tűzpiros masina sebességmutatója még a százat sem érte el. Az egyenes végén újra feldübörög a 300 lóerős motor, a kanyarban a BMW hátulja nem rakoncát- lankodik, majd a túlsó egyenesben ismét megugrik a csodaautó. Mindezt a megnyílt Csaba bajnok szeretne lenni Balogh Csaba Nyíregyházán lakik. Rövid távolságra alttól a sóstói sátortetős uszodától, ahol edzéseit végzi. Alig négy éve, hogy magába oltotta a búvárkodás sze- retetét. — A tehetség és a szorgalom gyümölcse korán ért — így az edző. Négy év alatt korosztálya válogatottságig vitte — ami nem kis eredmény. Pályafutása töretlen, A búvárkodó BAY Pénteken, a Leveleken játszott Szabolcs—Hajdú megyék közötti játékvezetők mérkőzését megtekintette a szomszéd megye teljes labdarúgó vezérkara. Egy ilyen találkozó jó alkalom az ismerkedésre, a véleménycserére. Sok szó hangzott el a két terület játékvezetése színvonaláról, a megyeileg kiemelt DVSC, illetve a Nyíregyházi VSSC csapatának szerepléséről. — A hajdúsági sportvezetők elcsodálkoztak azon, hogy amíg az NYVSSC NB Il-es labdarúgó- csapata góliszonyban szenved a bajnokságban, gólerős nyíregyházi játékosok más megyebeli csapatban rúgják a labdát. Itt elsősorban Sebőkre, Horváthra és társaikra gondoltak. A sűrűn változó edzőkérdésről is szó esett. Elmondták a szomszéd megyebeli kollégák, tudnak a Nyíregyházán élő, jelenleg kollégiumi tanárként foglalkoztatott, Romániából jött mesteredzőről, Bay Györgyről. Nem kerteltek, elárulták: ha az NYVSSC nem tart igényt a neves szakember munkájára, úgy Bay György Debrecenbe kerül. Városuk labdarúgását illetően, jelentős szerepet szánnak az ismert szakembernek. (kovácsi merész ívben emelkedik. A kitűzött cél érdekében mindent megtesz. A fiú korábban a tornát, a karatét, az atlétikát kedvelte, míg nem belekóstolt az uszonyos és búvárúszás rejtelmeibe. A Nyírség Szabadidős és Szolgáltató SE igazolt versenyzője. Megkedvelte ezt a sportot, ott találta magát a többiek között. Heti öt edzésen vesz részt, a foglalkozás végén úgy kell ki- parancsolni a vízből. — Sokoldalú, több számban kiemelkedő teljesítményre képes — mondja edzője. A 16 esztendős Balogh Csaba a nyíregyházi 107-es számú szakmunkásképzőben tanul, autóvillamossági szerelő. Az idei évben, valós körülmények közöitt mindent megnyert. A hazai sikerek mellett első lett a csehszlovákiai fólyamúszó versenyen, Szlovákia bajnokának mondhatja magát. A dunaújvárosi vidékbajnokság küzdelmében első helyet szerzett a 800 és az 1500 méteres számiban. A hazai örökranglistán előkelő helyet foglal él. Nemrég díszes meghívót kézbesített számára a posta. Meghívást kapott a jövő évi olaszországi Európa-bajnokságra készülő ifjúsági válogatott keretbe. Edző és tanítványa a jövőt tervezik: — Az idén, még három versenyen indul — magyarázza Kozma Miklós. Komoly esélyese az országos bajnoki címnek. — Szeretem, amit csinálok — mondja Balogh Csaba. — Nagyan megkedveltem ezt a sportágat. Még jócskán lehet javítani a legjobb eredményeken. Országos bajnok szeretnék lenni. Szépen is néznék ki ha nem sikerülne. Valahogy nem óhajtó módban hangzik az utolsó mondata. Addig sok-sok feladat vár rá. Olyan energikus munka, amikor csapásai nyomán fodrozódik a víz utána. nyíregyházi Shell-kút körül tette meg Cserkúti. A Shell és Interág Kft. által szponzorált sportágak képviselői, hőlégballonosok, motocrossosok mellett egy Ikarus autóbuszban pihenve, a hazai és az Európa-bajno- ki gyorsasági versenyeken megcsodált BMW is megérkezett Nyíregyházára. Természetesen az érdeklődők a bemutató után azonnal körülállták a szupergépet, amelynek kormányánál a Külker SC, versenyzője, Cserkúti válaszolt a kérdésekre. A 980 kilogrammos, ötse- bességes BMW cseppet sem különbözik azoktól az autóktól, amelynek versenyzőit az NSZK-beli gyár szponzorálja. A tízféle áttétellel, a pályáktól függően, 180-tól 280-as csúcssebességet lehet kihozni az autóból. Monzában és Zeltweigben, a két Forma—1- es pályán 260-as sebességgel száguldott a célegyenesben Cserkúti József. A komplett autó értéke ugyan 200 ezer márka, de mindezt a feléből hozta ki a 42 éves autóversenyző. A szponzorok segítségével az alkatrészek többségét forintért vásárolta, néhány főegységet valutáért. Amikor a műhelyben valamennyi alkatrészt beszerezték, megkezdődhetett a •teammunka, az összerakás. A versenyek előtt Cserkúti ugyanúgy felveszi az olajosköpenyt, mint szerelői. Ha van klubhűség, akkor márkahűség is létezik. A szakállas, sovány autóversenyző egykoron NSU-val kezdte a versenyzést, majd egy Schnitzer BMW-re nyergeit át és azóta kitartott ennél a márkánál. Hat éve Európa-bajnoksá- gon második lett, kétszer volt harmadik és indult az 1987- es túrakocsi VB-n, ahol szintén ezüstérmes lett. Idén 18 versenyen startolt és ném maradtak el a győzelmek sem. A sportállásért havi nettó 11 ezret kasszíroz, ezen felül a helyezésekért járó pénz őt illeti. Eddigi legnagyobb nyereménye 15 ezer márka volt. Móczár Péterrel közösen menedzselik Szász Lászlót, aki 3—4 év múlva talán az első magyar Forma— 1-es pilóta lehet. A húszéves rutin a veszélyhelyzeteken segíti át, eddig néhány keresztbeálláson kívül komolyabb balesetet nem szenvedett. Nem tagadja, rengeteg irigye akad. Barátai viszont azt nem értik, ha a BMW-ből átül a saját 1500-ös Ladájába, hogy tud a közlekedésben annyira lassan vezetni, sokszor totyogni. (máthé) M SPORT
