Kelet-Magyarország, 1989. október (46. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-11 / 241. szám

1989. október 11. Kelet-Magyarország 7 olvasóink leveleiből Postabontás Elbocsátás „Lehet, hogy sok hon- titársnőm küzd hasonló gondokkal, én a sorsomat elviselhetetlennek érzem, s nem is tudok belenyu­godni az igazságtalansá­gokba.” — fogalmaz így levelében olvasónk. A tör­ténet a következő: utolsó munkahelyén 1981-től dol­gozott, először a lakóhe­lyén lévő zöldségboltban, mint vezető. Később, ami­kor az üzletet felszámol­ták, bekerült a városi ex­porttelepre adminisztrá­tornak. Ez év júliusában kapta meg a vállalattól a fel­mondó levelet — „átszer­vezés miatt” ez volt az indok. Azóta munkanélkü­li, s reménye sincs a kör­nyéken az elhelyezkedés­re. Mégis a legfájdalma­sabb számára az, ahogyan elküldték. Háromgyermekes, negy­ven éves asszony, a felet­tese az asztalon lévő tás­kájára dobta a vállalati felmondást. Az egy?k ve­zető e szavakkal dicseke­dett a telepvezetőnek. „Na egy k .. .-val, bocsánat csajjal kevesebb.” Olva­sónk nem tudja, mivel ér­demelte ki ezt a jelzőt, egyáltalán mit tehet ez el­len. Tényleg, vajon mit is? Nehéz erre választ ad­ni, végülis a létszámcsök­kentések tények, „ma rád, holnap rám is sor kerül­het.” Csak nem mindegy, hogy kit bocsátanak el, ki az akit létszámfölöttinek találnak. Most váltak igazi hatalommá (sajnos sok­szor kiskirályokká) egy- egy vidéki üzem vezetői. Messze a várostól nehéz munkát találni. Többet kell tűrni, különösen a nőknek. Azért a bizony­talan sokkal kevesebb béréit — hiszen ugyan­azon munkáért más az el­bírálás a megyeszékhe­lyen vagy a fővárosban. Ha már végképp fel kell mondani valakinek, le­gyen az emberségesen elő­készítve. Ne az „áldozat” tudja meg legutoljára, aki megkapja azt a bizonyos felmondó levelet. El luell hallgattatni a suttogáso­kat, meg kell előzni a bi­zonytalanságot és a talál­gatásokat. Nyíltan, az egész közösség előtt — in­dokolva — értésére kell adni az embereknek, mi­ért éppen X. Y. jutott ír­re a sorsra. Vajon vállalja ezt min­den vezető? Véleményem szerint nem. Gyakran ta­lálkozunk a leírtakhoz hasonló esettel, könnyű ezt a hangnemet választa­ni, pláne ha tanúk sincse­nek, mert így még becsü­letsértésért sem perelhe­tik be. Itt lenne igazán szerepe a közösségnek, az érdekvédelmet ellátó szak- szervezetnek. Panaszosunk is sérelme­zi az ellene hozott dön­tést. Ügy érzi, mindig igyekezett becsületesen dolgozni, s a rábízott fe­ladatokat elvégezni. Há­rom gyermek mellett le­érettségizett, képezte ma­gát. S mint ahogy írja „nem vártam érte köszö­netét, de azt sem, hogy elzavarjanak.” Dankó Mihály SORON KÍVÜL Nap mint nap előfordul, hogy egy liter tejért, egy kenyérért, vagy 10 deka kávéért sorba kell állni a zá­honyi önkiszolgáló boltok előtt az ottani lakosoknak, mert a Kárpátaljáról érkező vendégek 50—60 fős cso­portja eltorlaszolja a boltok bejáratát. Ez tarthatatlan állapot már csak azért is, mert itt a hideg idő. Javas­lom, a helyi lakosoknak tegyék lehetővé a boltokban, hogy soron kívül bemehessenek és vásárolhassanak. Sándor István Záhony, Vasút u. 1/a. HIÁNYCIKK, EGYESEK­NEK ... ? Még tavaly szerettünk vol­na egy román étkező garni­túrát vásárolni, de nem si­került. Talán az idén — gon­doltuk — de mindez úgy tű­nik, most sem fog menni. Be­mentünk a Mátészalkai Bú­torgyár mintaboltjába és kaptunk, is Ígéretet, ezért azóta állandóan Szálkát jár­juk. Mikor látták, hogy ki­tartóak vagyunk, arról kezd­tek beszélni, hogy lehet, egy­általán nem is kapnak ilyen bútort. Ezután felke­restük a megye szinte min­den bútorboltját, az ered­mény semmi. Ahol ki volt téve véletlenül egy-egy da­rab, rajta a cédula: eladva. Nem volt szerencsénk, mond­hatnánk, de míg egyre haj­togatták a „nincsen”-t addig tudomásomra jutott, hogy kaptak mégis árut, de nem tették ki" közszemlére. Nem értem, miért nem lehet előle­get befizetni, esetleg elő­jegyzést felvenni vagy vala­milyen igazságosabb módon elosztani a keresett bútort. Ez nyilvánvalóan hiánycikk, de csak egyeseknek? Név és cím a szerkesztőség­ben. HELYJEGY Már megint a vasút! Gyak­ran olvasom a lap Fórum ro­vatát, ahol meglehetősen sű­rűn kapnak helyet a MÁV-al kapcsolatos — többségében elmarasztaló — észrevételek. Nem szoktam panaszos leve­leket írkálni, de már nem először fordult elő velem a következő eset, ezért úgy döntöttem, megírom önök­nek. Sűrűn kell a fővárosba felutaznom, van úgy, hogy hetente kétszer is megyek. Minden alkalommal a Hajdú expresszel utazom. Azt gon­dolná az ember, ha megveszi rá valaki a helyjegyet, nincs tovább gondja az utazásra. Nem így van. Volt úgy, hogy két, mi több, három jegyet adtak el ugyanarra a helyre. Hát micsoda dolog ez? És ez már nem először fordult elő. Ráadásul a kalauz is úgy tett, hogy ők is emberek, téved­hetnek. Na de állandóan? K. G. Nyíregyháza, Ungvár sétány 7. sz. KUTYÁK TAKARÍTANAK A Vidra utcában a Közte­rület Fenntartó Vállalat 3 hete nem hordja el a szeme­tet, pedig áprilisban az egész évre kifizettük a szemétdíjat. Többször ígéretet kaptunk arra, hogy az összegyűlt sze­metet elviszik, de hiába. Ar­ra hivatkoznak, hogy az ut­cában csatornáznak és a sze­meteskocsi nem fér el. Azt már nem nézik, hogy az ott dolgozó munkagépek elfér­nek. Csak annyival lenne ne­hezebb a munkájuk, hogy a szemeteskocsi visszafelé to­latva tudna kifordulni az ut­cából. A kóbor kutyák azóta széthordják a hulladékot mert nincs, aki elszállítsa. Bige András Nyíregyháza, Vidra utca FÉLRETÉVE Még tavasszal elromlott a radiátorunk a lakásban. A LAKSZÖV leszerelte, s állí­tólag megjavítva visszahoz­ták és felszerelték. Rövid idő -múlva ismét kilyukadt. Is­mét lekerült a helyéről és ideiglenesen bedugták a lu- kat, de azóta is ott áll félre­téve. Többszöri érdeklődé­sünkre nem történt semmi reagálás és most, hogy itt a hideg, a LAKSZÖV ígéretet tett, hogy eljönnek, megné­zik. A közös képviselő sém kapott biztató választ. Mi is dolgozó emberek vagyunk, nem érünk rá minden nap otthon ülni és várni a szere­lőt. Várjuk a gyors intézke­dést. Konyáriné Nyíregyháza, Eperjes u. 10. sz. NEM JUTOTT 1968 őszén költöztünk Nyír­egyházán a Toldi u. 68. sz. alatti házba, de a mai napig nem kaptuk meg a pincét, holott az érvényes szerződés szerint minden lakáshoz jár pince is. Férjem és én is rokkantnyugdíjasok vagyunk. Szeretnénk már most besze­rezni zöldségféleségekből a téli szükségleteinket, de nem tudjuk hol tárolni. A múlt ősszel vásárolt burgonyánk, almánk is megfagyott az er­kélyen, mert csak ott lehe­tett elhelyezni. Több ízben szóltunk a házmegbízottnak és a házmesternek, de azt a választ kaptuk, hogy keres­sünk egyet magunknak. A közös költségeket mi is ugyanúgy fizetjük, mint a többi lakó, mégsem biztosí­tanak nekünk közös helyisé­get. Dudás Sándorné Nyíregyháza, Toldi u. (Az OTP Megyei Igazgató­ságától kapott tájékoztatás szerint olvasónk gondját a lakóközösség közgyűlése tud­ja csak megoldani, mert ők jogosultak dönteni a közös helyiségek használatáról. Va­lószínű, van is ilyen döntés, mely a közös megbízottnál megtekinthető. Ha ez pana­szosunkra nézve kedvezőtlen, úgy kezdeményeznie kell a rendkívüli közgyűlés össze­hívását.) Szerkesztői üzenetek B. Katalin, Encsencs: A jelenlegi hatályos rendelke­zések szerint csak a felső­fokú képzés nappali tago­zatának tanulmányi ideje számítható be a munkavi­szonyba és a szolgálati idő­be. K. B., Tiszalök: A ren­delkezések értelmében ál­landó özvegyi nyugdíjra, az egyéb feltételek mellett az a feleség jogosult, aki fér­je halálakor az 50. életévét betöltötte, vagy rokkant, vagy férje jogán árvaellá­tásra jogosult, két, vagy több gyermek eltartásáról gondoskodik. Állandó özve­gyi nyugdíj jár a feleség­nek akkor is, ha az erre jogosító feltételek valame­lyike a férj halálától szá­mított 15 éven belül bekö­vetkezik. Nagy Pál, Kisvárda: Nem szükséges menetlevél ma­gánszemély személygépko­csijának. autóbuszának, kül­földi hatósági engedéllyel és jelzéssel ellátott közúti járműveknek, valamint a külföldi tulajdonú, de ma­gyar hatósági engedéllyel és jelzéssel ellátott közúti jár­műveknek. ha nem közúti közlekedési szolgálatot vé­geznek. L. Béla, Nyíregyháza: Személytaxival az ország­határon kívülre is szállít­ható utas, de figyelembe kell venni a nemzetközi szerződésekben meghatá­rozott szabályokat. B. Lászlóné, Tiszavasvá- ri: A kiszabott vámot a ha­tározat kézhez vételétől számított 30 napon belül kell megfizetni. Késedelmes befizetés esetén egy száza­lék kamatot is felszámít­hatnak, mely összeg legfel­jebb" a kiszabott vám ötven százalékáig terjedhet. K. G., Vásárosnamény: A biztosító nem tagadhat­ja meg a kifizetést, ha a biztosított öngyilkossága a szerződést követő két év el­teltével történik. Kovács Károly, Tiszavas- vári: Sorait köszönjük, örü­lünk, hogy segíthettünk problémája megoldásában. Az illetékes válaszol EBÉD KEDVEZMÉNYESEN Miért kötelező a fehérgyar­mati 142. sz. Szakmunkáskép­ző Intézetben a tanulóknak az ebédet igénybe venni és azt azonnal be is fizetni? — tette fel a kérdést egy fehér- gyarmati olvasónk- A választ Kovács István, az intézet igazgatója adta meg. ­A rendeletben előírtak sze­rint az ipari tanulók kedvez­ményes étkeztetéséről — at­tól függően, hogy a gyakor­lati oktatás hol folyik — az iskola vagy a vállalat köte­les gondoskodni. Ez a kötele­zettség meghatározott esetek­ben az elméleti napokra is kiterjedhet, mint levélírónk esétében is. A jogszabály lehetővé teszi, hogy ^ tanuló szociális körül­ményeire tekintettel az isko­la részbe vagy egészben mentesítheti a térítési díj fi­zetése alól. Itt az iskola tan­műhelyében gyakorlati fog­lalkozásokon résztvevő ta­nulók közül mindenki ked­vezményes vagy ingyenes ét­kezésben részesül. (Ez azt je­lenti, ha a családban egy-két gyerek van, akkor 14 forint naponta, ha több, akkor tíz forint naponta a térítési díj.) A tanulók közül néhányan nem kívánják igénybe venni az ebédet még így sem. S ha beszereztek szüleiktől egy nyilatkozatot, melyben ők is kijelentették, hogy nem tar­tanak igényt az iskolai étke­zésre, ez esetben az iskola el­tekint az étkeztetéstől. A térítési díjat mindenkor valóban előre (egy hónapra) kell kifizetni. NEM KÉSETT?! Lapunk szeptember 6-i szá­mában megjelent „Soronkí- vül” című olvasói levélben foglaltakat a debreceni Pos­taigazgatóság postaforgalmi igazgató-helyettese megvizs­gálta és az alábbi tájékozta­tást adta: A táviratot szombati napon 14,02 órakor adták fel. A ren­deltetési helyként megjelölt Nyírtelek községben — “mint az ország területén lévő ha­sonló településeken — szom­bati napokon a táviratok kéz­besítése 10 óráig egyszeri al­kalommal történik. Tehát a táviratot a feladás napján már nem kézbesíthették. A községekben a kézbesítők szombati bejelentkezése után érkező táviratokat vasárnap úgynevezett ügyeleti járattal hordják ki, ami esetünkben azt jelenti, hogy Nyíregyhá­záról gépkocsival 26 helység­be — köztük Nyírtelekre kéz­besítenek táviratot. Mivel a reklamált esetben is 11 tele­pülésre 26 küldeményt kellett kivinni, így késedelem, sza­bálytalanság nem mutatható ki­A posta mulasztását a fel­vételkor állapították meg. Mivel a budapesti hivatalban dolgozó a feladót nem tájé­koztatta arról, hogy várható­an mikor érkezik meg a ren­deltetési helyére a távirat.- Férjhez ment, megilleti-e pitszabadsái? Törzsiárdajutalom B. Mihály nyíregyházi lakos brigádtársaival munkát vál­lalt. A vállalkozó azonban nem fizette ki a kialkudotL munkabért. Arra kérnek választ, hova forduljanak. Levelükből egyértelműen nem állapítható meg, hogy a vállalkozó kisiparos, vagy a munkatársuk, ezért követke­zőt válaszoljuk: Kisiparos esetén kérelemmel forduljanak az illetékes (kisiparos lakhelye) városi, illetve községi tanács hivatali munkaügyi döntőbizottságához. Ellenkező esetben az ille­tékes városi bírósághoz. Kérelmükben, illetve keresetük­ben (az utóbbi a bíróság) pontosan jelöljék meg a ledol­gozott időt, s követelt összeget, és bizonyítékokat. A ta­núk pontos nevét és címét, ahonnan idézhetők. L. Andrásné mátészalkai levélírónk leánya 1989. május hónapban töltötte be a 18. életévét. Időközben férjhez ment. Arra kér választ, hogy megilleti-e a fiatalkorúak részére járó pótszabadság. Minden munkaviszonnyá rendelkező fiatalkorút 16 éves koráig évi 10, 18 éves korig 5 nap pótszabadság illeti meg. A szabadság utoljára a 16. illetve 18. életév betöltésének évben jár le. Ennek megfelelően leányát a férhezmenés- től függetlenül ebben az évben öt nap pótszabadság illeti meg, mert ez a szabadság az életkor betöltésének időpont­jához nem arányosítható. B. A. nyíregyházi levélírónk élettársa nevében írt le­velet. Állítása szerint a ledolgozott időre járó bért nem kapta meg. A termelőszövetkezet vezetősége a saját dol­gaival foglalkozik. A jogos bérigény érvényesítése céljából élettársa kére­lemmel forduljon a szövetkezeti döntőbizottsághoz, eluta­sítás esetén a Nyíregyházi Munkaügyi Bírósághoz. A szö­vetkezet és annak tagja között felmerült bérkövetelést más hatóság nem ítélheti meg. A kérelemben konkrétan meg kell határozni, hogy mely napokra milyen címen és mennyi a követelés. Ezen túl­menően meg kell jelölni azokat a bizonyítékokat, például munkalap, amelyek a jogos igényt bizonyítják. Bizonyí­tásra csak a közvetlen vezető kézjegyével ellátott munka­lap, vagy más hivatalosan használt bizonylat alkalmas. A házilag vezetett napló nem. Az ilyen irányú igényét há­rom évre visszamenőleg lehet érvényesíteni. A termelő- szövetkezet vezetőségének magatartását írja meg a Te- melőszövetkezetek Szövetségének, vagy a Népi Ellenőrző Bizottságnak. A levélben közöltek túl általánosak, azo­kat javasoljuk pontosítani, ki mikor, mit követett el, és ha tudja jelölje meg bizonyítékait. H. J. nyírteleki levélírónk munkaviszonyát a munkál­tató felmondással megszüntette. Ekkor- több mint 15 éves munkaviszonnyal rendelkezett. A törzsgárda tagsággal együttjáró jutalom iránti igényét elutasították. A ledol­gozott idővel arányos szabadságát nem kapta meg. Arra kér választ, milyen lehetőségei vannak. A törzsgárda szabályzat vállalatonként eltérő. Szabá­lyai nem jogszabályjellegűek, ezért az abban foglaltak peres úton nem kényszeríthetők ki. Tehát ha az igényét elutasították, fellebbezési lehetősége nincs. A munkáltató felmondás esetén a felmondási idő egy részére vagy an­nak teljes tartamára felmentheti a dolgozót a munkavég­zés alól. Ha él ezzel a jogával és a felmentési idő tarta­ma meghaladja a kötelező felmentési idő (15—30 nap) és az esedékes szabadság együttes idejét, a szabadságot ki­adottnak kell tekinteni. Tehát ha a munkavégzés alóli felmentési idő például 50 nap és a dolgozó részére időarányosan járó szabadság 10 nap, akkor ezt a szabadságot kiadottnak kell tekinteni, mert a kötelező felmentési idő maximum 30 nap, ami sza­badsággal együtt 40 nap. Ha a felmentési idő kevesebb mint a kötelező és a szabadság együttes összege a többle­tet követelheti. Ha a kötelező felmentési idő például 20 nap, a szabadság 24 nap és csak 30 napra mentették fel a munkavégzés alól, akkor a 14 nap szabadság pénzbeni megváltását három éven belül követelheti. Nagy Mihály

Next

/
Oldalképek
Tartalom