Kelet-Magyarország, 1989. október (46. évfolyam, 232-258. szám)
1989-10-11 / 241. szám
1989. október 11. Kelet-Magyarország 3 Ki jár jobban? még az Őszelőn az egyik kisvárosunkban jártam. Munkanélküli-segélyen lévőkkel akartam beszélni, s azt hittem, mi sem egyszerűbb ennél. A tanácson jó néhány cím készült a jegyzetfüzetbe, s irány a város. Nem sok siker kísérte a vállalkozást. Az egyik segélyezett nem volt otthon, a másik nem nyitott ajtót, a harmadik pedig nem nyilatkozott. A negyedik, a hatodik portán ugyan nyitva volt az ajtó, de ember sehol. Még szerencse, hisz mit kérdeztem volna? Mert amit ott láttam, minden volt, csak nem szegénysza- gú. Új emeletes ház, hatalmas gyümölcsös, az udvaron ezerhatos Ladák. Végül egy fiatal pékkel hozott össze a sors, aki csak gúnyosan legyintett, mikor megtudta, milyen helyeken, s kiknek a portáján jártam Persze, hogy ismeri az ott lakó segélyezetteket, egy iskolába jártak három éve. S ha valaki nincs rászorulva arra a két-háromezer forintos segélyre, ők aztán nincsenek. Egyedüli gyerekek, a szülők mindent megadhatnak, s meg is adnak nekik. Beszélgetésünk során itt érkeztünk el ahhoz a ponthoz, amikor az embernek mozgásba kellett hozni az agyát. Divatos szóval döntéskényszerbe kerültünk, arra kellett választ adnunk, vajon igazságos-e a munkanélküli-segélyek elosztási rendszere hazánkban, vagy pedig már maga e kérdésfelvetés is hibás, hiszen miért ne járhatna ez alanyi jogon mindenkinek, aki hiába keres környezetében munkát. őszintén megvallva, feloldhatatlannak tűnt, s tűnik ma is az ellentmondás, nem tudom, melyik a súlyosabb érv: az emberek szociális igazságérzete, vagy a mindenkit egyformán megillető jog. Eszem inkább az utóbbi elfogadására hajlik, szívem az előbbire. KÉTKEDÉSEIMMEL NEM VAGYOK EGYEDÜL, a segélyezettek ügyében jól érzékelhetően két táborra oszlik a közvélemény. Tapasztalataim szerint azonban azok vannak többségben, akik azt vallják, a segélyek megítélésénél ne csupán a leegyszerűsített „találhat-e munkát, vagy nem találhat” elv alapján döntsenek, de vegyék figyelembe a rászorultság mértékét, a családi hátteret is. Mert ugye nem lehet egy kalap alá venni egy utcára került két-három gyermekes családfőt egy olyan húszéves legényemberrel, akitől alig várta a foglalkoztatója, hogy megszabaduljon, s akinek szülei portáján két-három gépkocsi, jól bevezetett üzlet áll. ^ ■ Anélkül, hogy bárkit is meg akarnánk sérteni, nyugodtan állíthatjuk, az ilyen családoknak egyenesen jól jön, hogy gyermekük munkanélküli-segélyen van, hiszen így sokszorosan több hasznot hajthat a családnak. Munkahelyi keresete sem volt sokkal magasabb a segély összegénél, ráadásul az ott eltöltött nyolc óra csak elkótyavetyélt idő volt a család szempontjából. Így viszont teljesen csak a család rendelkezésére áll — szedi az almát, elküldik anyagbeszerző körútra, vagy a pult mögé, a szerelőaknába, az esztergagép mellé —, s közben kapja a munkanélküli-segélyt is. MELY NEM SOK UGYAN, de szinte semmivel sem kevesebb, mint a már példaként felhozott két-három gyermekes családfőé. Ki gondolta volna még egy jó éve is, hogy ilyesmiken töri majd fejét az ember? Márpedig alaposan át kell gondolnunk a segélyek körül femerült tennivalókat, mert a segélyezettek száma mind több. Januárban még csak kilencvennyolcán, márciusban négyszázan, júniusban hét- százan kapták a munkanélküli-segélyt, október elsején pedig már majdnem ezerháromszáz igényjogosultat tartottak számon a megyében. Különösen Mátészalkán, Fehérgyarmaton, Nyírbátorban s a környező kisközségekben szorultak támogatásra sokan, de az olyan nagyközségekben, mint Jánkmajtis, vagy Kölese sem rózsás a helyzet. E TÉRSÉGEKBEN MA IS, minden fillérért alaposan meg kell küzdeni az embereknek. Jogosnak tűnik hát felháborodásuk, ha azt látják, hogy az állam — vagyis mindannyiuk — pénzét azok kapják, akik nem érdemlik meg, vagy nincs rá szükségük. Balogh Géza Háromszáz személyes kollégiumot, versenysportolásra alkalmas sportcsarnokot, 5M adagos konyhát, szociális létesítményeket épít a Kelet-Magyarországi Állami Építőipari Vállalat (KEMÉV) Tokajban közel 200 millió forintért, (elek) Közéleti rálto/ások. Népfőiskola, Tisza-kör Közösségteremtés Beregben Megyénk beregi részén, Vásárosnaményban és környékén is megélénkült az utóbbi időszakban a közélet. Űj politikai tényezőként az elmúlt év végén megalakult az MDF Beregi Szervezete. Folyamatosan működik tovább az erős közösségi szellemű egyházi műhely: az unitárius szórvány. Legújabban egy beregi népfőiskola indítására készülnek. Eközben érlelődik a Tisza-kör életrehívása. Valamennyi esemény kapcsolatos az egyik szervező, Felhős Szabolcs személyével. A megújhodás vágya — Ahhoz, hogy a mára kialakult helyzet érthetőbb legyen, vissza kell mennünk több mint tíz évet az időben: 1978-ban alakult meg a kocsordi unitárius gyülekezethez kötődve a beregi csoport — halljuk Felhős Szabolcstól, az MDF szóvivőjétől. — Kezdetben a vallás gyakorlása, a gyülekezeti élet volt a legjellemzőbb a közösségünkre, a későbbiekben egyre erőteljesebb lett a kulturális, művészeti tevékenység, például művészi kivitelű emléktárgyakat készítünk. Ebből a kezdeményezésből bontakozott ki a tiszaszalkai iskolában a gyermekek olvasómozgalma, amivel országos első helyezést értünk el; illetve a Balázs Ferenc-alapítvány (a század elején működött erT akaríták a fiaim szobájában, mert nyolcadikosként elfoglaltak nagyon. Bekapcsolom a magnót hátha felhangzik belőle valami amit nem értek, de mégis vidámabban jár tőle a seprű. (Modern szóhasználatban porszívót is lejelenthet-) Aztán hallom: „Ú ez kicsit ovális, még nem elég kerek, mert benne van egy parányi „u” is. Próbáld mégegyszer. — „uú” — — Még mindig nem jó... Legalább annyira nem jó, mint a My fair Lady Elisájának első próbálkozása. Kérem, én nem vagyok olyan okos, mint az említett musical tanár ura. Próbálok hát egy másik hangot keresni, valami olyat, ami helyreigazít. Mi a csoda történhetett a fiammal, ha a sztárszámok helyett egy ilyen szalagot találok a magnetofonon. Tudom, hogy illetlenség, de hallgatózom. A kővetkező szó az Édesanyám. Az első szólam ízesen és ízön Idesanyám- nak hangzik, de belém- döbben, hogy a ló csak a Tisza határvidékéig ló, mert Iának mondják onnan. Persze eszembe jut egy versike is, pedig nagyon kicsi ez a haza- „Idesó—I—É anyám milyen madár a papagááj...” Nem madár a papagááj veréb a madár ...” Gyönyörű nyelvnek tartom ezt is, jóllehet a Csallóközben beszélik. Ugyanúgy, ahogyan én beszélem ezt a magyar nyelvet és ahogyan a gyerekeimnek örökíteni szeretném. Szeretném? A két fiam egy magnetofonról tanulja azt a magyar nyelvet, amit (most jön a harag: „pestiesen szólva” magyarnak hiszünk.) Miből való az, hogy a két fiam szégyelleni kezdi a tele „Ó-t”, az u nélkül kimondott lovat, az Idesanyámat, és minden kiejtést, ami más mint a többi, de amiből gondolkozni, először ölelni, mondatot formálni megtanultak. A két fiam egy másik életre készül. Űj városba, új iskolába, új társak fcö-\ zé. Gondolom, hogy a becsomagolt hazait még el tudja vinni magával es meg is eszi azt. Kínál belőle a társnak, az új barátnak, de szégyellni kezdi a legfontosabbat- Azt ahogyan beszélni megtanult. Ezt a feledtetést kényszeritgeti a pedagógia is, a tanár az Eötvösön tanult nyelvet kéri számon, a pesti, a pesties szlenget, a gyorsaságból lerövidülő magánhangzákm^ m Felvidék kö. elében nőtte*: m zártabb a-kat, a dunántúliak ... Két gyerek nyolc év általános iskola után magnetofonból beszélni tanul ... Olyanok akarnak lenni, mint a többi. Mint azok, akik máshonnan jót tek ... Természetes ösztönük, és az elfogadhatatlanság törvénye is — hogy hasonlítani akarnak. Ez az ö dolguk, és az ö ösztönük . •. I gazuk van. De ha kihal egy nyelvből a nyelvjárás, ha mindez „üldözendövé” válik egymás között és a tanárok előtt, akkor én félteni kezdem ezt a még most is teremfeni képes magyar nyelvet... Tetszik nem tetszik én az Idesanyámtól, attól az Édesanyámtól kaptam a magyar nyelvel. Gondolkozni tudok rajta beszélni szeretek, énekeinkben így vagyok igaz. Sajnáltam a magnót hallgató fiaimat. Ó—1É— E... Bartha Gábor délyi unitárius pap, tanár és népművelő emlékére), amelyet versmondók és más előadók kaphatnak meg. továbbá ennek eredménye a „Más törekvés” című lap, amit szintén Tiszaszalkán szerkesztenek. Miért éppen Tiszaszalkán? Azért, mert ott tanít az általános iskolában Felhős Szabolcs — képesítése szerint középiskolai tanár. (Akit 1980-ban eltávolítottak a vásárosnaményi gimnáziumból, a hivatalos indoklás szerint „nem marxista-leninista szellemben neveli az ifjúságot”.) — Az unitáriusok vezérelve a kisebbségvédelem és a hazaszeretet — folytatja — programjainkat ennek szellemében szerveztük, ezt hirdetjük. Ez azonban nem volt mindig egyszerű, gyakorta a falba ütköztünk, még egyházi körökben is. Tapasztaltuk viszont, hogy az emberekben lelki éhség volt, és élt bennük a megújhodás vágya... Földközelben Elképzeléseinknek leginkább az MDF felelt meg a rugalmasságával — így ala- Jcult meg az MDF beregi szervezete. Milyen ma a politikai környezete, milyen a bázisa és mire vállalkozik? Az általános válsághangulat közepette, mely az ország peremén fokozottabb mértékben tapasztalható, a közhangulatról tájékozódva a beregi községekben sok szimpatizánsra találtak, de itt-ott állóvízre is. Másfelől sokan vannak, akik kivárnak, félnek hozzájuk csatlakozni. Nekik erőt ad a vallási tartás, hiszen az MDF ma 23 tagjából többen vannak, akik egyúttal az unitárius csoportnak is tagjai — és azt vallják, hogy a félelmet csak hittel lehet legyőzni. És azt is érzékelik: az emberek egy része nem hisz sem az MSZMP-nek, sem az MDF- nek. A beregi emberhez közelebb áll a „föld”. Ezért a közeli jövőben a Kisgazda- párt vezetőit hívják majd meg beregi körútra — legutóbb a FIDESZ képviselőjét is fogadták — hadd legyen az embereknek minél többféle információjuk világunkról. Programjukban megfogalmazták: szót emelnek a szabad, demokratikus választásokért, az állampolgárok jogi és társadalmi egyenlőségéért. Fontosnak tartják, hogy ők is részt vegyenek a beregi településekre érvényes döntések meghozatalában, hogy a térség gazdasági, társadalmi, szociális és kulturális hátrányait felszámolják. Kiemelt jelentőségű a programban a hazafiság és az erkölcs szerepe, és külön gondjuk van arra, hogy a fiatalokkal is törődjenek: az ifjúságnak mindenek előtt otthonokra van szükségük és nem kocsmára. Kiállnak amellett, hogy a vallási és lelkiismereti Szabadság alapvető emberi jog legyen. Tiltakoznak a megállíthatatlannak tűnő korrupció és az elitréteg további meggazdagodása ellen. Visszanyerni az önbizalmat Űj vállalkozásaik egyike a Beregi Népfőiskola megszervezése, melynek célja a demokrácia tanítása, tudatosítása az emberekben. Huszonkét beregi kistelepülés hagyományosan kialakult központjaiban — Vásárosnaményban, Nyírma- dán, .Csarodán, Tarpán, Tiszaszalkán és Barabáson — tartják meg a népfőiskolái foglalkozásokat különböző pártok, szervezetek meghívott előadóinak közreműködésével, október végétől május elejéig. A cél az, hogy az itt élő emberek visszakapják a történelemből jól ismert önbizalmukat és legyenek képesek a demokráciával élve szót emelni önmaguk sorsának jobbításáért. A népfőiskola támogatásáért a Soros-alapítványhoz nyújtottak be pályázatot. Emellett máris újabb szervezet megalakításához kezdtek hozzá, mely a tervek szerint túlnő majd a beregi térségen. Azt mondják, ugyan még csak „gyerekcipőben jár” a Tisza-kör, de a bölcsője itt ring. A közösségi lét autonómiája — A helyi környezetvédőket és a Tisza szerelmeseit igyekszünk összefogni, célunk a természet tisztelet- bentartása a környezetben, a kultúrában és az ember személyiségében. Ez a csoport a politizálást nem választásokon és parlamenti üléseken képzeli el, hanem az egyéni és közösségi lét autonóm formáiban. A jelszó : együttgondolkodni mindazokkal, akik helyre akarják állítani a társadalomban, a természetben és a lélekben megbomlott harmóniát. Baraksó Erzsébet ROBBAN ««ilyen kár, hogy ÍWI Blackpool nem w Nyíregyháza. De ha már a sors úgy hozta, hogy e kedves üdülőváros valahol fent Eszak-Ang- liában várja a pihenni vágyókat, hát akkor legalább ezek a fránya to- ryk itt nálunk tartanák soronkövetkező kongresz- szusukat. Mert mit hallok a reggel!? Egy cirkusz mutatványos a konzervatív párt tanácskozását megelőző órákban előadásra sietett, s mivel késében volt, hát csak úgy egyszerűen a tilosban hagyta kocsiját. A képviselők biztonságára vigyázó biztonságiak persze hamar felfigyeltek a gyanúsan ácsorgó kocsira, s nyomban akcióba léptek: gondolkodás nélkül a levegőbe röpítették. Drága angol katonák, rendőrök, titkosügynökök! Jártatok ti már Nyíregyházán!? Nem? Tegyétek össze a két kezeteket! Mert ha itt a belvárosba tévedtek...! De szerencsétek volt, hogy nem jöttetek! Mert megelőztek már titeket. Ügy hírlik, a „Vaslady’’ különleges megbízottai a napokban mentek el tőlünk, lesújtó véleménnyel. Annyi volt a tilosban parkoló kocsi, hogy jobbnak látták azt tanácsolni: legyen a kongresszus inkább Blackpoolban. Ott mégiscsak kevesebbet kell robbantani. B. G. Ty-újdonság Ismét újdonsággal jelentkezik a nyíregyházi városi televízió. Az októberi rádiókabaré legjobb perceit láthatják a kábelhálózatra kapcsolt lakásokban csütörtökön este nyolc órától, majd vasárnap délután kettőtől, ugyanis akkor ismétlik az egyórás műsort. S hogy a malomkertiek se maradjanak ki a jóból, nekik 16-án, hétfőn este nyolctól vetítik a kabarét. Dixieland-fesztiyál Az első Nyírségi Dixieland Fesztivált október 13-án, délután fél hattól rendezik Nyíregyházán a Bujtosi Szabadidő Csarnokban. A műsor este tizenegyig tart, és a következő előadók lépnek fel: Miskolci Majorette együttes, Lucky Boys Dixieland Band, No-Spa együttes, Molnár dixieland, T + R Band, Pe- ge Quartett, Peter Lipa, Kru- za Richard, Berki Tamás, De- seő Csaba, Benkó Dixieland Band.
