Kelet-Magyarország, 1989. október (46. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-07 / 237. szám

12 1989. október 7. .....T-y * Szabadidő­ruhák férfiaknak Francia és finn szabadidő ruhák összeállttá- ■ sát mutatták be Párizsban, a Porte de Versail­les kiállító csarnokban. 1. Mutatós a nadrágon a külső zseb. ■■ 2. Pamut és poliészter, poliamid keverék a Luhdan modellek anyaga. 3. Sportos viselet, de nemcsak a sportban. (Rodier modell) SZÍVES MINTA Az ókori görög világban elterjedt az a legenda, hogy Dionüszosz azért menekült el Mezopotámiából, mert ott csak sört ittak az emberek. De ha arra jár, elmenekülhetett volna ilyen okból Egyiptomból is. Igen, mert az ókorban ez az ital alapvető élelmiszer volt, sőt kultikus szerepet is játszott. Más kér­dés, hogy szegény Dionüszosz, ha ma élne, hol húzhatná meg magát. A sörnek az ókori egyiptomiak élel­mezésében betöltött fontos szerepét kétséget kizáróan bizonyítja az a tény, hogy nincs történetüknek egyetlen olyan korszaka sem, amikor ne ábrá­zolták volna több tucatnyi sírban a sörkészítés folyamatának több-keve­sebb mozzanatát. A sörkészítés egyes mozzanatait egy háromsávos, lapos relief mutatja be például Ti sírjában, aki nagy kiterjedésű birtokok tulajdo­nosa volt. A munkafolyamat az alsó sávban kezdődik. Miután az egyik munkás a besát (valószínűleg csírázta­tott gabonát) kimérte, megőrölték, a középső sávon megdagasztották, majd élesztőt adtak hozzá. A felső sávban kezdődik a tulajdonképpeni „sörfő­zés”, majd a „palackozás”, vagyis a söröshordók megtöltése. Végül az edé­nyeket agyagkupakkal zárták le, amit lepecsételtek. A mai sörgyártás malátából és egyéb keményítő-, illetve cukortartalmú nyersanyagokból, majd komlózott cef­réből alkoholos erjedéssel készíti ter­mékét. A főzőházi műveletek során az aprított nyersanyagok cefrézésekor a hőmérséklet és az időtartam szabályo­zásával irányítható a sörlé erjeszthető cukortartalma, valamint az oldatba kerülő fehérjék stabilitása. A komlófő­zés célja a sör stabilitásának és megfe­lelő zamaténak a biztosítása. A komló­zott sörlét körülbelül 5 C-fokos hőmér­sékletű erjesztőpincékben élesztővel kierjesztik, majd utóeijesztésre az ászokpincébe kerül. Itt 0 C-fok körül játszódik le az utóerjedés, enyhe szén­savnyomás alatt, amit az ászokhordók- ra szerelt szádlókészülék tart állandó szinten. Az ászokolás után az érett sört pasztőrözve vagy anélkül, palackok­ban vagy hordókban hozzák forgalom­ba. A hordók készülhetnek alumínium­ból vagy fából; a fahordókat a szénsav­nyomás megőrzésére belülről szurok­kal vonják be. Újabban a malátázási folyamatok helyett enzimes feltárást is alkalmaznak a cefrézéskor; kísérletek folynak a folytonos sörerjesztés prob­lémájának megoldására is. A müncheni (bajor) sörtípushoz tar­tozó barna söröket sötét malátával és karamellmalátával készítik. A pilseni típushoz világos malátát dolgoznak fel, és több komlót adagolnak hozzá, ezért keserűbb. A porter sör nagyobb alko­holtartalommal, sok színező maláta hozzáadásával készül. A gyógytápsö- rök viszont kevés alkoholt tartalmaz­nak. A különféle sörök szesztartalma egyébként erősen ingadozik: a könnyű söröké 2,5—3, a nehézeké 5 százalék körül van. Sörgyártás régen és ma Akik kedvelik a keresztöltéses technikát, bizonyára örömmel fogadják ezt a kedves kis szívko­szorús motívumot, melyet sokféle holmi díszítéséhez lehet felhasz­nálni. így többek között párna, terítő, szettek, függöny, gyermek- és női ruhák, dekorálására. A minta színezése egyéni ízlés szerint történik, de fehér alapon talán legszebb a tűzpiros színvá­lasztás, melyhez perié hímzőfona­lat célszerű választani. // Őszre: Turbán aKM orvosi rovata A nőgyógyászati daganatokról Korunk félelmetes betegsége, a rák; bizonyos korcsoportokban veze­tő halálok. Ez közismert, de a közvé­leményben a rákkal illetve általában a daganatokkal kapcsolatban renge­teg félreértés, tévhit él. A daganat a szervezet olyan sejt­jeiből kialakuló képződmény, ame­lyek irányítása, anyagcseréje meg­változott, s emiatt azok többé-kevés- bé korlátlanul osztódnak, szaporod­nak. Ilyen sejtek bármely szervben keletkezhetnek, sőt rendszeresen ke­letkeznek is, azonban védekező rendszerünk többnyire elpusztítja őket, s csak az esetek töredékében alakul ki daganatos megbetegedés. Biológiai szempontból a dagana­tok viselkedése kétféle lehet: jó- és rosszindulatú. Az úgynevezett jóin­dulatú daganatok általában tokkal vannak körülhatárolva, környeze­tüktől jól elkülönülnek, arra nem ter­jednek rá, és nem betegítenek meg távolabb lévő szerveket. Ez nem je­lenti azt, hogy nem okozhatnak kü­lönböző, akár súlyos panaszt, illetve tünetet. Hiszen nagyra megnőve nyomhatják a környezetüket, műkö­dési zavart okozhatnak, fájdalmak­kal járhatnak. Műtéttel az ilyen bete­gek általában maradéktalanul meg­gyógyíthatok. A leggyakoribb jóindulatú női nemzőszervi daganat a mióma. Ez a méh izomzatúból indul ki. A méh néha egyenletesen megnövekedik, máskor benne számtalan apróbb göb keletkezik, felszíne egyenetlenné, „csicsókássá” válik. Nagyon gyak­ran menstruációs zavar hívja fel rá a figyelmet. A havi vérzés többnyire bő, elhúzódó lesz, fájdalmassá válik. Nem egyszer rendkívüli vérzések utalnak a betegségre. Ritkán előfor­dul, hogy különösebb panaszt nem okoz, s a beteg azt veszi észre, hogy az alhasban valamilyen oda nem való dolgot tapint. Előfordul alhasi és keresztcsont tájéki fájdalom is. A mióma műtéttel tökéletesen gyógyítható, ez többnyire a méh el­távolítását jelenti. A műtét után ter­mészetesen terhesség már nem jöhet létre, és az illető menstruálni sem fog. Ez azonban nem jelenti a nőies­ség elvesztését, a szexuális élet a fel- gyógyulás után normálisan folytat­ható, sőt sokszor — mivel nem kell a védekezéssel törődni — zavartala­nabbá válik. A rosszindulatú daganatok — a köznyelv ezeket szokta ráknak ne­vezni — nagyon sokszor tünetszegé­nyek, a betegnek panaszt nem, vagy alig okoznak, illetve komolyabb panaszok jelentkezésekor a betegség sokszor annyira előrehaladott, hogy a leggondosabb orvosi kezeléssel sem lehet teljes gyógyulást elérni. Ezek a daganatok ugyanis általában tokkal nem rendelkeznek, határ nél­kül növekednek, ráterjednek a kör­nyező szervekre. A vér- és nyiroke­rekbe kerülő daganatsejtek más, tá­voli szervekben tapadnak meg, s ott indulnak szaporodásnak. Ez a jelenség az áttét képződés. Tudni kell azonban, hogy az ilyen betegség nem egyik napról a másikra alakul ki, s a kezdeti időben, amikor a daganatos sejtek még nem szóród­tak szét a szervezetben, tökéletesen gyógyítható. A leggyakrabban előforduló női nemzőszervi rosszindulatú daganat a méhnyakrák. Kezdeti időszakban rendkívül tünetszcgeny. Néha szexu­ális élet után kisebb vérezgetés hívja fel a figyelmet arra, hogy valami nincs teljesen rendben. Ennek ellené­re tulajdonképpen senkinek sem sza­badna méhnyakrák miatt meghalnia. A betegség ugyanis évek alatt alakul ki, s szokásos nőgyógyászati rákszű­rő vizsgálat segítségével idejében észrevesszük, ha a méhszáj környé­kén gyanús elváltozás van. A szülés során levett kenetet citológus szak­emberek értékelik, s így az esetleg nem látható elváltozások is kiderül­nek. (Szűréskor egyébként a hüvely, a petefészkek daganatos és egyéb betegségeikre is fény derül, s nagyon fontos, hogy minden esetben átvizs­gálásra kerülnek az emlők is.) Rendszeresen végzett szűrővizs­gálat esetén még az úgynevezett rák­megelőző állapotban kerül felfede­zésre a betegség. Ilyenkor apró mű­téttel végleges gyógyulást lehet elér­ni, s az illető akár terhességet is vál­lalhat a későbbiekben. Teljes gyó­gyulás érhető el már előrehaladot­tabb, de még nem túl kiterjedt rákos butjánzás esetén is. Ilyenkor azon­ban már méheltávolításra, néha su­gárkezelésre is szükség lehet. A rendszeres, évente egyszer el­végzett rákszűrő vizsgálattal idejé­ben kiszűrhetők a női nemi szervek és az emlő daganatai. A vizsgálatot minden nőgyógyászati rendelésen, a rákszűrő állomásokon, s a család- és nővédelmi tanácsadókban végzik. Dr. Novak Miklós szülész-nőgyógyász szakorvos Receptötletek: Mézes sütemények A méz védi egészségünket, növeli étvágyunkat, elősegíti az emésztést. Az ősidők embere is szerette a mézet, s elődeink már rég ismerték a mézeskalács egy­szerű formáját. Az iparilag előállí­tott cukor kiszorítona az emberi táplálkozásból a mézet, a gyógy­szerek pedig elfeledtették velünk a méz gyógyító hatását. Több olvasónk kérésére össze­gyűjtöttünk néhány mézes süte­mény receptet, melynek reméljük hasznát tudják venni. GYÜMÖLCSÖS TEAMÉZES: 20 deka olvasztott mézhez 13 deka porcukrot, 6 deka vizet, 10 deka darált diót vagy mogyorót, egy csomag fahéjat és két egész tojást jól összekeverünk és végül bele­gyúrunk 46 deka lisztet. A tésztát ujjnyi vastagra nyújtjuk, lekenjük egy felvert tojással, megszórjuk 6 deka mazsolával és 6 deka darabos dióval. Öt centi hoszszú, egy centi széles csíkokra vágjuk, egymástól két-három centi távolságra sütőle­mezre tesszük és forró sütőben zsemleszínűre sütjük. Kisülés után, még forrón, cukormázzal beecseteljük. MÉZESKALÁCS: Két egész tojást habosra keverünk 3 deka porcukorral és 2 késhegynyi szó­dabikarbónával, adunk hozzá még 20 deka langyos mézet, 24 deka lisztek és törött fahéjjal, szegfű­szeggel ízesítjük. Fél óra hosszat keveijük, és nagyobb, kizsírozott püspökkenyér formába öntve, kö­zepes tűznél megsütjük. Lehet sü­tés előtt a tetejére hámozott, Iapos- ra vágott mandulát is hinteni. Hide­gen szeleteljük. Alapvető élelmiszer volt A hűvös, szeles, borongós őszi hó­napokban célszerű valamilyen fejfedő­vel védekezni az időjárás viszontagsá­gai ellen. Van, aki a kendőt öregesnek tartja, a kalapot pedig túl feltűnőnek. Egy csinos, mutatós sapkaszerű turbán — mintegy átmenet a kenő közön — megnyerheti sokak tetszését. Anyaga lehet bársony. kasmír, jer­sey, esetleg jó tartasd, de puha fogású szövet. Szimplaszcles anyagból 60 centi szükséges hozzá, s vékonyabb si főnből ugyanennyi bélésnek. A sza­básmintán 1 kocka-10 négyzetcenti­méter. Ennek alapján nagyítjuk fel négyzethálós csomagolópapírra átraj­zolva. Ezután fogunk az anyag és bélés együnes kiszabásához. Amikor az anyagra helyezzük a mintát, ügyeljünk a jelzen szálirányra. A szabás során 1 I centi ráhagyást hagyjunk a varrásra minden oldalon. Először tűzzük le a fejrész oldalán jelzett 2-2 centiméteres szűkítóvarrá- sokal. Ezután rávarrjuk a szélpántot a fejrész előrészére. s mielőtt még hátul összevarrnánk, egyszer megcsavarjuk, így középen hátul egy hurok keletke­zik. Ebbe húzzuk be a szalagot, a hurok alatt kissé összehúzva, majd nem túl szorosan odaöltjúk. Ezt követően a fejrész két X közötti lekerekített részét beráncoljuk, majd a pánt és szalag mögé helyezve az anyag bal oldalán Tinóm öltésekkel rögzítjük. B.K. A világ legnagyobb söröskorsója. Természetesen az NSZK-ban készült fából, és készítője kézzel faragta ki a 110 literes korsót. (MTI. Külföldi Képszerkesztőség) Intim sarok „Csúfolják a fiamat” jeligére: „ Van egy felsőtagozatos fiam, aki az ismerőseim szerint kövér. Igaz, én is úgy látom, hogy egy kicsit nagyobb a súlya, mint az osztálytársainak, de én és az apja sem vagyunk nádszál-vékonyak. Én nagy súlyt helyezek a főzésre. Igyekszem minden este meleg ételt fel­tálalni, és hétvégén igazi nagy lakomát csapunk. Ennek nálunk hangulata és ha­gyománya van. Édesanyám is így főzött, vasárnap volt az elmaradhatatlan húsle­ves, főtt hús mártással, aztán töltött ká­poszta és még utána pörkölt nokedlivel. Természetesen süteményt is sütök, mert mindnyájan nagyon szeretjük, különö­sen a gyerekek. Mi soha nem futtában eszünk, mindig leül a család, és kényelmesen fogyaszt­juk el azételt. Nekünk a férjemmel nincs is a kövérségünkkel semmi bajunk, már megszoktuk egymást így, az lenne a furcsa, ha egyikőnk lefogyna. Sajnos a gyereket csúfolják az iskolában. Már én magam is hallottam. Különösen gond ez, amikor tornaóra van és le kell vetkőznie. Én már szóltam a tanáméninek, de Ő nem tudta ígérni, hogy mindig ott lehet, amikor a gyerekek gonoszkodnak a fiammal. Hát ez érthető is. Mit tegyek?” A leírtak arról tanúskodnak, hogy az Önök családjában az étkezési szokások körül sajátos kettősség uralkodik. Egy­felől egy régi, családi tradíciót őriznek, a meghitt, hangulatos, sokfogásos étkezé­sek rendjét, másfelől nem tartanak lépést a modem, egészséges táplálkozási szo­kásokkal. Abban igazat adok Önnek, hogy az ételt ízlésesen megterített asz­talnál, gusztusosán elkészítve és feltá­lalva, ülve, nyugodt hangulatban és le­hetőleg a család minden tagjának a rész­vételével kell elkölteni. Ezeknek az ét­kezéseknek valóban hangulata van. Ilyenkor helyes, ha nemcsak a szülők beszélik meg a napi eseményeket, ha­nem engedik, hogy a gyerekek is beszá­moljanak az aznap történtekről. Fontos az iskolás gyermeknek, hogy otthon reggelizzen, de ne sietve, hanem a fent leírt módon. Ha ez így történik, akkor kellemes, oldott hangulatban kezdi a napot, és ennek jótékony hatása a telje­sítményében is megmutatkozik. Figyelnie és követnie kell azonban a főzési szokásokat. Manapság már nem úgy készítjük el az ételeket, ahogy ezt nagyanyáink tették. Kerüljük a nehéz, zsíros, fűszeres, túl édes, sok szénhidrá­tot, kenyérfélét és koleszterint tartalma­zó ételeket. Az okokat mindnyájan jól is­merjük, hiszen számtalan betegség elői­dézésében játszanak szerepet, gondol­jon pl. a cukorbetegségre, infarktusra, érelmeszesedésre, epe- és vesebántal- makra. Az elkészítés módja is változott. A zsírban sütés helyett a párolást, a zsíros rántás helyett a gyenge habarást, az állati zsírok helyett a növényi olajokat részesí­tik előnyben. Javaslom, hogy változtas­sanak étkezési szokásaikon! Higgye el, a férjének nem lesz furcsa, és hamar meg fog barátkozni azzal a látvánnyal, ha néhány kilóval Ön is kevesebb lesz. A gyerek fogyása érdekében az egész csa­lád étrendjét át kell alakítani, hiszen az eredmény úgy biztosított, ha mindnyá­jan együtt küzdenek a kövérség ellen. Egyenek sok gyümölcsöt, főzelékfé­lét, sovány húsokat, tejterméket, sovány sajtokat; rostdús, barna kenyérfélékből is csak keveset! Az édességeket, süte­ményeket teljesen ki kell irtani az étrendjükből. Megéri, hiszen ha sikerül megszabadulni a felesleges kilóiktól, akkor magabiztosabban fognak mozog­ni az emberek között, fellépésük határo­zottabb, megjelenésük kellemesebb lesz. Az osztálytársak észre fogják venni fián a változást és értékelni fogják. Ha sikerül ezeket betartaniuk a fia is bará­tokra talál az osztálytársai között, sike­resebb lesz fellépése, egyenletesebb is­kolai teljesítménye, jobban megtalálja magát kortársai között. Nem tehetjük ki gyermekeinket az állandó zaklatásnak egy olyan ok miatt, amelyen kellő aka­rattal és kitartással változtatni tudunk. Kissné Szabó Gabriella pszichológus B"-* I A nWglcaoiaZ^ HÉTVÉGI MELLÉKLETE —

Next

/
Oldalképek
Tartalom