Kelet-Magyarország, 1989. október (46. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-20 / 249. szám

Kelet-Magyarorszäg' 1989. október 20. A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvény célja, hogy azok a társadalmi szervezetek je­gyeztessék be magukat pártként, amelyek indulni akarnak a választáson. A törvény megfogalma­zása szerint a pártok ren­deltetése, hogy a népaka­rat kialakításához és ki- nyilvánításához, valamint a politikai életben való állampolgári részvételhez szervezeti kereteket nyújt­sanak. A törvény hatálya azokra a társadalmi szer­vezetekre terjed ki, ame­lyek nyilvántartott tagság­gal rendelkeznek, s ame­lyek a nyilvántartásba vé­telüket végző bíróság előtt kinyilvánítják: e törvény rendelkezéseit magukra nézve kötelezőnek isme­rik el. Az Országgyűlés a mun­kahelyekre egységesen mondja ki a pártszerve­zetek működésének tilal­mát. * A törvény tételesen fel­sorolja azokat a forráso­kat, amelyek a párt va­gyonát alkothatják. Ezek­kel összefüggésben két til­tó rendelkezést tartalmaz: egyrészt állami költségve­tési szerv, illetve állami vállalat nem adhat hozzá­járulást és azt a párt nem fogadhatja el, másrészt tiltja más államoktól szár­mazó és az ismeretlen forrásból eredő vagyoni hozzájárulás elfogadását. A törvény szigorúan szabályozza a pártok gaz­dálkodási lehetőségeit. A képviselők döntése alap­ján ugyanis a pártok csak a tulajdonukban lévő, a párt rendeltetésszerű mű­ködéséhez szükséges in­gatlanrészeket, helyisége­ket és ingóságokat hasz­nosíthatják díj ellenében. A törvény kimondja azt is: ha a párt egyesülés vagy szétválás útján meg­szűnik, a vagyon a jog­utódé (jogutódoké) lesz. A vagyonmegosztás módja és aránya a párt döntésé­től függ. A párt vagyona azonban nem osztható fel a tagok között akkor sem, ha a párt jogutód nélkül szűnik meg. Erre a meg­oldást egy, a közérdeket szolgáló alapítvány jelent­heti, amelyet az Ország­gyűlés hoz létre.- A párttörvény több pon­ton módosítja az egyesü­lési jogról szóló törvényt. Az ugyanis a pártok ala­pításával, működésével, törvényességi felügyeleté­vel kapcsolatos szabályo­kat egységesen tartalmaz­za, míg a párttörvény az ezektől eltérőket szabá­lyozza. Módosítani szük­séges a Polgári Törvény- könyvet is, mert a magyar közjog nem ismeri a tör­vénnyel létrehozott köz- alapítvány intézményét. kai úton történik. Kiemelten fontos követelmény, hogy a nemzetiségek képviseletére a jövőben is legyen politikai kötelezettségvállalás és poli­tikai garancia. Figyelemre méltónak ítélte a választási szervek megala­kításáról, összetételéről és működésük nyilvánosságáról rendelkező új szabályokat is. Így azt, hogy az országos és a területi választási bizottsá­gok valamint a szavazat- számláló bizottságok válasz­tott és megbízott tagokból állnak. A köztársasági elnök vá­lasztásáról szóló törvényja­vaslatot taglalva a miniszter rámutatott: a parlament dön­tése alapján megszületett a köztársasági elnöki intéz­mény, amely a formálódó jogállam nélkülözhetetlen alappillérei közé tartozik. A köztársasági elnök megvá­lasztásával kapcsolatos vitá­ra utalva leszögezte: a köz- társasági elnök mielőbbi megválasztása nem pártpoli­tikai, hanem a nemzet sorsát érintő — általános társada'- mi érdek. A népszavazással megvá­lasztott köztársasági elnök politikai súlya, legitimitása garanciát jelenthet az egész ország, a nemzet érdekeinek megfelelő békés átmenet biztosításához. Utalt arra. hogy a köztár­sasági elnök választásáról szóló törvényjavaslat egysze­ri alkalomra készült. A ja­vaslat mind a pártok, mind az önszerveződő állampolgá­rok számára lehetővé teszi, hogy köztársasági elnököt je­löljenek. Egyetlen jogi felté­telként 50 ezer támogató alá­írás összegyűjtését írja elő a törvénytervezet a jelöléshez. A köztársasági elnök megvá­lasztásához az állampolgárok nagy többségének egyező akaratnyilvánítása szüksé­ges. Erre tekintettel a javas­lat nagyobb részvételi és sza­vazati arányt kíván meg eb­ben az esetben, mint az or­szággyűlési képviselők vá­lasztásánál. Részletek a vitából (Folytatás az 1. oldalról) kerületekben indíthatnak je­lölteikéit. A korrekt pártpoli­tikai képviselet létrehozása megkívánja, és a törvényter­vezet biztosítja is, hogy a tö- redékszavazatók is hasznosul­janak. — A pártok arányos képvi- lethez jutását biztosító ren­delkezések mellett a tervezet honorálja azt a társadalmi várakozást is, amely a jelen­legi választási szisztémából táplálkozik, s amelyben a te­rületi érdek, mint valós tár­sadalmi érdek is közvetlenül kifejeződhet — mutatott rá. — Figyelemmel van arra az átmeneti helyzetből faka­dó .tényre, hogy a politikai folyamatok ma még nem pusztán a politikai pártok mentén szerveződnek. Ezért a javaslat az egyéni válasz­tókerületi rendszert viszony­lag széles körben fenntartja, illetve független jelöltek in­dulására is lehetőséget te­remt. — A tervezetnek az az alapeszméje, miszerint par­lamentáris demokrácia — legalábbis a most belátható jövőben — nincs pártképvi­selet nélkül. A pártképvise­let tényleges súlyának meg- . állapításához viszont elen­gedhetetlenül szükség van az arányos képviseletre. Ennek megállapításának legjobb módja pedig a listás rendszer, illetve az egyéni és a listás rendszer javasolt kombiná­ciója. Ugyancsak az előzetes vi­tákra utalva emlékeztetett azokra a gyakran felvetődött nézetekre, hogy a tervezet nem biztosítja direkt módon egyes sajátos érdekű rétegek, vagy például a nemzetiségek képviseletét a parlamentben. Ennek kapcsán az érvelések igazságát elismerve, két dol­got említett meg. Az egyik: hazánk területén a nemzeti­ségek elhelyezkedése törté­neti okok miatt olyan, hogy egy nemzetiség számára sem jelölhető ki külön választó­kerület, legalábbis az ará­nyosság elvének megsértése nélkül. A másik, hogy a je­lenlegi szabályozás nem biz­tosítja a norma erejével kép­viseletüket, az tulajdonkép­pen a központi listán politi­Dr. Kereszti Csaba, a jogi, igazgatási és igazságügyi bi­zottság előadója támogatta a kormány által beterjesztett tervezeteket. A köztársasági elnök vá­lasztásáról szóló törvényja­vaslathoz mindössze annyit fűzött hozzá, hogy a bizott­ság célszerűnek tartja az eredetileg ajánlott november 26-i időpontot elhalasztani egy héttel. Tehát a javaslat az. hogy az elnökválasztás el­ső fordulóját decmber 3-án, sikertelenség esetén pedig a második fordulóját december 10-én tartsák meg. , A vita ezúttal is élénk volt, egymással ellentétes vélemé­nyek csaptak össze. A válasz­tási törvényhez 29 képviselő szólt hozzá. A képviselők A szakszervezetek vagyo­náról, a választásokra való felkészülésről és egyéb, idő­szerű kérdésekről tartott saj­tótájékoztatót csütörtökön a Parlament Gobelintermében Nagy Sándor, a SZOT fő­titkára, országos listán meg­választott képviselő. Egy másik párt szószólója Szűcs Gyula ,a vásárosnamépyi Áfész titkárságvezetője a beregi város és a kör­nyék egy részének képviselője meglepte képviselőtársait. Azzal is, hogy váratlanul jelentkezett hozzászólásra, máskor legalább az előző szünetben már tudnak egymás ilyen szándékáról, még inkább azonban- azzal, hogy egy új, eddig ismeretlen párt, a Népi Demokratikus Szövetség nevében tett javaslatokat a párttörvény néhány pa­ragrafusának megváltoztatására. Ezekről beszélgettünk a képviselővel. — Október 18-án megalakult a Népi De­mokratikus Szövetség nevű új párt. Ennek a pártnak az alapítói közül megkerestek, megismertették velem a programjukat és az alapszabály-tervezetet, valamint azo­kat a dokumentumokat, amelyeket a fő­városi bírósághoz benyújtottak. Miután ta­nulmányoztam a programot, és annak több eleme találkozik az én egyéni képviselői elképzeléseimmel, a párttörvényről szóló törvénytervezet kapcsán is, így azonosul­tam azzal a három változtatási javaslattal, s felvállaltam, hogy nevükben Is szóvá te­szem. — Mi volt mondandójának lényege? — Arról szóltam, hogy ne kaphassanak a pártok támogatást az állami költségve- íésből, hanem- tartsák el magukat a tag- Űíjíjói és az engedélyezett gazdasági tevé­kenységből. Tiltsa meg a törvény azt is, hogy a pártok külföldi pártoktól, szerve­zetektől, egyénektől kaphassanak va­gyoni támogatást tevékenységükhöz. A mi­niszter úr válaszában úgy fogalmazott: le­hetetlen ellenőrizni azokat a csatornákat, amelyeken a pénz bejöhet. Szerintem nem lehetetlen, mert a számlájukra érkezett összegek eredete is ellenőrizhető, akár egyéni, akár közösségi befizetés volt. — Milyen létszámmal szerveződött az ú) párt? ' — Az egyesülési törvénynek megfelelően tíz alapító taggal szerveződött. Addig nem kívánja a párt a létszámát nyilvánosságra hozni, amíg nem kristályosodik ki teljes mértékben a programja. Annyit azért el­mondok, hogy programpártról van szó, és nem választási párírói, de ez nem jelenti azt. hogy tagjai egyénileg ne vállalhatná­nak akár tanácstagi, akár képviselői je­löltséget. Balogh József (És még egy kérdés a csütörtöki Nép- szabadságból: — ön MSZ'vlP-tag volt, mielőtt csatla­kozott volna ehhez az új párthoz? — Igen; de ennek az új pártnak még nem vagyok tagja, október 31-éig gondol­kozom, hogy hová lépjek be, melyiknek leszek a tagja.) számát, a listás és egyéni körzetek arányát vitatták. Dr. Király Ferenc Tisza- földvár körzeti orvosa példá­ul sokallta, hogy 374 hivatá­sos, fizetett képviselő lesz a parlamentben, s alig elkép­zelhetőnek vélte, hogy ama­tőrökből jó profi képviselők lesznek. Papp Elemér Zadaszentgrót körzeti főorvosa az átmeneti időszakra az egyéni választó- kerületek fenntartását, illet­ve a területi listás választá­sok lehetőségének elhalasztá­sát szorgalmazta. Márk György, a Magyaror­szági Románok Demokratikus Szövetségének főtitkára azt szorgalmazta, hogy a Ma­gyarországon élő nemzetisé­gi kisebbségek is kapjanak önálló képviseleti lehetőséget a Parlamentben. Antal Imre, a Mezőgép ér­di gyáregységéne/k igazgató­jának véleménye szerint az egyéni választókerületeket úgy kell kialakítani, hogy több vidéki város ne kerül­hessen egy választókerületbe. Horváth Ferenc csurgói körzeti főállatorvos vélemé­nye szerint csafk a területi képviseleti rendszer szolgál­ná méltóiképpen nemzeti ér­dekeinket. Huszár István szerint a po­litikai differenciálódás folya­mata még nem fejeződött be, s nem alakult ki hazánkban a kívánatos politikai egyen­súly sem. Az a javaslata, hogy a Parlamentben kapja­nak helyet a pártok fölé emelkedni képes társadalmi szervezetek, nemzetiségi és egyházi szervezetek képvise­lői is. Schöner Alfréd főrabbi ar­ra hívta fel a figyelmet, hogy az egyháznak is megvannak a maguk sajátos, specifikus érdekei, amelyek igénylik a parlamenti képviseletet. A részletes vitában hatan szóltak hozzá. A, választásról szóló tör­vénytervezet részletes vitá­jának végén Szűrös Mátyás a javaslatokat véleményezés­re kiadta a jogi. igazgatási és igazságügyi bizottságnak. A parlament ma 9 órakor folytatja munkáját. Rz Országgyűlés nyilatkozata Az Országgyűlés csütörtö­kön közfelkiáltással elfogad­ta azt a nyilatkozatot, amely elítéli az újra, nyíltan jelent­kező fasiszta, nyilaskeresztes eszmét. „Kijelentjük, az összes ren­delkezésünkre álló eszközzel készek vagyunk fellépni min­den ilyen és hasonló provo­káció, valamint a fasiszta­nyilas ideológia újraéleszté­sének próbálkozásai ellen. Meggyőződésünk, hogy olyan gondolatvilágnak, amely em­bertársaink hitéleti, világné­zeti vagy faji diszkriminá­cióján alapul, nincs helye Magyarországon” — szögezi le többek között a nyilatko­zat. Nyíregyházi szemtanú a San Francisco-i földrengésről Mozgott a ház, lángnyelvek törtek fel Néhány órával a San Francisco-i földrengés után Kiss Ferenc, a Bessenyei György Tanárképző Főiskola kémia tanszékének adjunktusa, aki az USA-ban a Ber­keley-i egyetemen dolgozik (a két intézmény közötti köl­csönös munkaszerződés keretében) izgatottan telefonált a tanszékre, hogy beszámoljon a szó szerint megrázó él­ményről — a földrengés-katasztrófáról. Remegő hangon mondta el, hogy délután 5 óra 5 perckor, mikor még a laborban dolgoztak (itt már éj­szaka volt) hirtelen zaj, morajlás hallatszott, megszűnt az elektromos áram, majd úgy elkezdett mozogni az épület, hogy társa hirtelen a falba kapaszkodott, ő pe­dig az asztalba. A szomszédos labor folyosójának egyik végén lángnyelvek törtek ki, a másik végét víz öntötte el. A gáz-, víz-, csatornavezetékek eltörtek, megszakad­tak. Kimenekültek... Mint mondta, néhány héttel ezelőtt volt földrengés- riadó. akkor nyitott ablak mellett aludt, hogyha kell, ott ugrik ki az épületből. De más a riadókészültség és a rettenetes valóság. San Franciscóban éppen baseball- mérkőzés volt, százezres tömeggel és azt hitték, hogy a nézők dobognak, s csak később ébredtek tudatára, hogy itt a földrengés. Már évek óta jelezték ennek bekövet­keztét és mégis halálra rémültek az emberek... epic&WTfuM A San Franctsco-i földrengés helyszínrajza meghajolnak, A földkéreg egy furcsa je­lensége, hatalmas és szinte egyenes és még az űrhajókról is jól észlelhető úgynevezett Szent András-törésvonal men­tén fekszik ez a nagy város­komplexum a Csendes-óceán partjánál 500 kilométer hosszan elhúzódva. Az amerikai gazda­ság egyik .fellegvára. Most San­ta Crúztól, a földrengés epi­centrumától 85 kilométerre északra is nagy a pusztulás, egy hosszú emeletes híd felső ötven méteres szakasza rázu­hant az alsó, autókkal zsúfolt hídpályára. Onnan nem messze az elágazásnál, az Aklandnál az autópálya másfél kilométe­res szakasza rászakadt egy másik autópályára és az ott közlekedő autók százaira. A hosszú kocsisor a két betonré­teg között szinte centiméterek­re préselődött össze, mint egy betonszendvics. A /halottak számáról különböző adatok vannak." A kár több mint egy- milliárd dollár. Tudni kell, hogy 1906-ban már volt itt földrengés, az utak, kerítések vízszintes irányban 6 méteres távolságra vonszolód­tak el, több száz halott volt akkor is. Megfigyelték már a város környékén, hogy az olaj­vezetékek évente két és fél centiméterrel majd eltörnek. A földrengések a földkéreg mozgása következtében felhal­mozódott feszültségek kioldódá­sát jelentik. Ha egy határt ez a feszültség túllép, akkor tek­tonikai szerkezeti változások következnek be és ez okozza a földrengést. Földünk bizonyos területein nagy gyakorisággal fordulnak elő. Japánban évente 6 ezret regisztrálnák. A történelem so­rán 1556-ban Kínában Shenszi tartományban több mint 800 ezer ember halt meg. Japánban 1923-ban 145 ezer ember. Euró­pában az olaszországi Messi- nában az 1908-as földrengésnek 110 ezer áldozata volt. Évente az egész földön kb. 150 ezer földrengés van. A földrengések előrejelzésére sajnos jó és biz­tos módszerek még mindig nincsenek. Eddig a legtökéle­tesebb előrejelzést Kínában si­került megvalósítani néhány évtizeddel ezelőtt, ahol máról- holnapra az egyik nagyváros lakosságát, közel 100 ezer em­bert a környező mezőgazdasági földekre sátrakba kitelepítet­tek. A kitelepítést követően 24 órán belül bekövetkezett a földrengés. Dr. Göőz Lajos főiskolai tanár 4 ______

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom