Kelet-Magyarország, 1989. október (46. évfolyam, 232-258. szám)
1989-10-20 / 249. szám
Illést tartott az MSZP Elnöksége A Magyar Szocialista Párt Országos Elnöksége szerdán este Nyers Rezső elnökletével ülést tartott. A testület megvitatta a parlament ülésével összefüggő időszerű politikai kérdéseket. Vitát folytatott a párt agrárpolitikájáról. Tudomásul vette, hogy a párt agrártagozata vitaanyagot ad ki erről. Egyre nő a műanyag zsákok iránti kereslet A nagyhalászt zsákgyár Ilyen termékeinek 60 százalékát értékesíti belföldön. Képűnkön Németh Istvánná próbál kiigazodni a szálak közt a zsákkészítés során. (Balázs Attila felv.) Újabb törvényeket fogadott el az Országgyűlés A pártok kivonulnak a munkahelyről és a lakóterület a politizálás színtere Eltérő vélemények a képviselőválasztási törvénytervezetről Területi gondoláéi központ ■■■■■■■■■■MnBHMiMBnaWMSßnBBnHHBnHMnMMHMnMB Testet-lelket gyógyító szervezet Tanács vb-ülés Csengarben, Kisvárdán és Mátészalkán Az országgyűlési képviselők újabb téglákat raktak arra az építményre, amellyel a demokratikus Magyar Köztársaságnak kívánnak szilárd falakat — jogszabályi kereteket — teremteni. A csütörtöki ülésnap elején elfogadták a pártok működéséről, gazdálkodásáról szóló törvényt, kijelölve ezzel azokat a játékszabályokat, amelyek közepette az eddig de facto többpártrendszer szereplői immár de jure is politikai akarattá formálhatják az állampolgárok érdekeit. Ezzel a határozattal egyszersmind eldőlt az utóbbi hetek, hónapok egyik legvitatottabb kérdése is: a honatyák többségének állásfoglalása értelmében a pártok kivonulnak a munkahelyekről. A következő ilyen — nem kevésbé fontos — építőkő, amely a helyére került, az Alkotmánybíróság volt. Az új intézmény mindentől es mindenkitől független tagjai éppen azon őrködnek majd, hogy a jogállam alappillérének, az alkotmánynak ellentmondó, azt sértő szabályok, intézkedések ne zavarhassák még a politikai rendszer demokratikus működését. Míg e két törvényjavaslat dolgában viszonylag simán konszenzusra tudott jutni az Országgyűlés, a következő napirend, a képviselőválasztási törvénytervezet annál ellentétesebb véleményeket, egyes passzusai annál makacsabb ellenkezést váltottak ki a hozzászólók többségéből. Sorra fogalmazták meg: nem jó az egyéni választókerületek számának csökkentése, elszakad egymástól választó és választott, a területi lista bevezetése a pártharcok elfajulásához vezethet. Csak az ilyen és hasonló vélemények egész sora után akadt néhány képviselő, aki nyíltan megfogalmazta, hogy a képviselők a régi egypárti rend logikájától vezettetve tartanak az új választási rendszertől, amely már valóban nem a helyi érdekek kijáróinak szerepét szánja a T. Ház tagjainak. Erre azonban az önkormányzatok megerősödésével nem is lesz szükség, arra viszont igen, hogy a pártok vezetői ott képviseljék a mögöttük állók érdekeit, ahol ez a parlamenti demokráciákban szokásos: a Parlamentben. Hogy e két, a vitában markánsan kirajzolódott nézet között milyen kompromisszum születhet, arra csak a péntek délelőtt várható döntéshozatal ad majd választ. Csütörtök reggel 9 órakor folytatta munkáját az Országgyűlés ülésszaka. Szavazás következett: ennek során a képviselők a törvényjavaslatban szereplő két változat közül amellett döntöttek nagy többséggel, amelyik a választások előtt 90 nappal javasolja a munkahelyi pártszervezetek megszüntetését. így az Országgyűlés határozata megtiltja, hogy a pártok szervezeteket hozzanak létre és működtessenek a munkahelyeken, továbbá, hogy hivatásos katonák és rendőrök vezető párttisztségeket töltsenek be. A képviselők minősített többséggel azt is elfogadták, hogy a pártok csak a tulajdonukban lévő vagyont értékesíthetik, a kezelésükben állókat viszont nem. Végül a törvényjavaslat egészéről döntöttek: a pártok működését és gazdálkodását szabályozó törvényt 323 igen, 4 nem szavazattal, 15 tartózkodás mellett elfogadták. Az Országgyűlés a tárgysorozatnak megfelelően az Alkotmánybíróságról szóló törvényjavaslatot tárgyalta Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter előterjesztésében. A tárca vezetője bevezetőjében hangoztatta, hogy az Alkotmánybíróság létrehozását a jogállamj értékek vállalása, az államhatalmi ágak elválasztására épülő alkotmánymódosítás elvi alapon indokolja. A törvényjavaslatról szólva hangsú- súlyozta. hogy az a jogállam kialakulásához vezető közjogi reformfolyamat nélkülözhetetlen része. Fontos garancia, hogy az állampolgár az alkotmányban biztosított jogainak megsértése, alkotmányellenes jogszabály alkalmazása esetén panasszal fordulhat az AlkotmánybíróMi az Alkotmánybiriság? Az Országgyűlés mintegy 40 módosító javaslattal fogadta el az Alkotmánybíróságról szóló törvényt. Eszerint: Az Alkotmánybíróságnak mint az alkotmányvédelem különleges eszközének — felállítását a jogállam megteremtése, az alkotmányos rend és alapjogok védelme, a hatalmi ágak szétválasztása és kölcsönös egyensúlyának biztosítása indok olja. Feladatát akkor töltheti be, ha nem épül be a hagyományos igazságszolgáltatási szervezetbe, hanem önálló testületként, önálló költségvetéssel működik és tagjait az Országgyűlés választja. Az Alkotmány- bíróság székhelye: Esztergom. Az Alkotmánybíróság tagja nem lehet országgyűlési képviselő, tanácstag, más állami szervnél nem tölthet be tisztséget, érdekképviseleti szervnél vezető tisztséget, és nem lehet párt tagja. Az Alkotmánybíróság feladata egyebek között, hogy megsemmisíti az alkotmányellenes törvényeket és más jogszabályokat. Az Alkotmánybíróság eljárását törvényben meghatározott esetekben bárki kezdeményezheti. Az Alkotmánybíróság határozata ellen fellebbezésnek helye nincs. Sághoz. A törvényjavaslat ezt ahhoz a feltételhez köti. hogy az állampolgár előzetesen merítse ki az egyéb jogorvoslati lehetőségeket, mert az Alkotmánybíróság nem helyettesítheti más bíróságok funkcióját. Az alkotmánybírósági eljárás jellemzően kérelemre indul, de egyes esetekben hivatalból is kezdeményezhető eljárás. Kulcsár Kálmán hangsúlyozta. hogy a kormányzat jelentős lépést tett előre legfontosabb feladatának teljesítésében: az Ország békés politikai átmenet felé vezetésében. A kormány jelenleg, s a jövőben is számít a társadalom bizalmára,- mert e bizalom nélkül az átmenet még hátralévő, fontos feladatai nem oldhatók meg. A vitában Horváth Jenő, a jogi. igazgatási és igazságügyi bizottság előadója elöljáróban kifejtette: az Alkotmánybíróságról szóló törvénytervezet hosszas és alapos bizottsági vitájában arra törekedtek, hogy érdemi módosító javaslataik ne ’ érintsék a politikai egyezte- ; tő tárgyalásokon született I megállapodásnak az Alkotmánybíróság létrehozására, az alkotmánybírák megválasztásának módjára, illetve az Alkotmánybíróság felállításának végleges időtartamára vonatkozó tételeit. A részletes vitában azt a módosító indítványt terjesztették elő, hogy az Alkotmánybíróság székhelye Esztergom legyen. Az Országgyűlés a törvényjavaslatot — minősített többséggel — 320 egyetértő szavazattal és 1 tartózkodással elfogadta. Egyéni vagy listás? Az országgyűlési képviselők választásáról szóló és a köztársasági elnök választásával foglalkozó törvényjavaslatokat Horváth István belügyminiszter együttesen terjesztette elő. — A törvény koncepcionális kérdéseinek vitájában kezdetben kibékíthetetlennek látszó ellenvélemények csaptak össze — emlékeztetett. A kizárólag egyéni választó- kerületi rendszert javaslókkal szemben a másik póluson azok a vélemények álltak, amelyek csak a listás választást tartották egyedül elfogadhatónak. — Annak érdekében tehát, hogy a pártok programjaiban megjelenő és azokon keresztül érvényesülő politikai pluralitás parlamentáris keretekben működjön, a politikai pártok mind az egyéni, mind a területi választó(Folytatás a 4. oldalon) Arcok a parlamentből Akinek a helyéről vitatkoznak, a megyéből származott Schöner Alfréd főrabbi az országos listán, mint az Izraelita Egyház képviselője van a Parlamentben. Akinek ezúttal nem akadt dolga. Békési László pénzügyminiszter most csak hallgatja a hozzászólásokat, elgondolkodik a hallottakon. (Kallus-rajzok) A testet vagy a lelket kell inkább gyógyítani? Szembekerültek ezzel a kérdéssel Csengerben, amikor az idősek gondozásának különböző formáit vizsgálták. Arra a megállapításra jutottak, hogy egységes irányítás alá kell vonni az idősek klubjait, a házi szociális gondozást és a szociális étkeztetést. Minderre múlt év november elsejével került sor és október 19- én a tanács végrehajtó bizottsága már megismerkedhetett a területi gondozási központ indulási évének tapasztalataival. Elsőként a szakmai tudásnak szavaztak prioritást, így az új állásokat szakképzettekkel töltötték be. A már foglalkoztatott gondozónőket pedig tanfolyamra, továbbképzésre iskolázták be. A házi gondozást két új körzetre terjesztették ki: eszerint Szamosbecs és Sza- mostatárfalva, valamint Csengenijfalu idősei is élvezhetik ezt a szolgáltatást. Az idősek klubjai messze nem néhány órás pihenést kínálnak a tagoknak. Orvos vizsgálja meg rendszeresen az időseket, megméri a vérnyomást, felírja a gyógyszert, így legalább nem kell sorban állni á körzeti rendelőben. A gondozónők még a személyes, egyéni problémák megoldásához is megpróbálnak segítséget nyújtani. A klubtagok pedig nem engedik kifolyni a kezük közül az időt, kézimunkáznak, lábtörlőt, hímzést készítenek, s ezeket szé- retteiknek ajándékozzák karácsonyra, vagy a patronáló brigádtagokat lepik meg vele. Az idősekről történő gondoskodás egységesebb, szakmailag, szervezetileg összehangoltabb lett, ezt a következtetést vonták le tegnap a tanács vb-ülésén. A Kisvárdai Várszínház idei tevékenységét értékelte többek között tegnapi ülésén a kisvárdai tanács végrehajtó bizottsága. A sorban már tizedik évad kimagasló jelentőségű volt a város számára, hiszen azáltal, hogy Európában első ízben bonyolították le a nemzetiségi színházak találkozóját, sikerült a városra irányítani a nemzetközi politikai és művészeti élet figyelmét. Történt ez olyan gazdasági helyzetben, amikor egyre több családnak kell lemondania a kultúráról a napi megélhetési gondok miatt. Jövőre tízéves lesz a várszínház, és a tizenegyedik évadot kezdi. Méltóiképpen szeretné megünnepelni a város a nagy eseményt, először is egy olyan 'kiadvánnyal, amely összefoglalná, elemezné a történelmet, az eseményeket. Idén három, határon túli magyar színház lépett fel a várszínházi estéken, jövőre még többre számítanak. Ehhez természetesen pénz kell, így továbbra is várják azoknak az üzemeiknek, vállalatoknak, intézményeknek a támogatását, amelyek az idei év sikerét segítették. Korábban 180, ma már csak százhatvan gyermek számára van hely a város bölcsődéiben — állapították meg azon az ülésen, amelyet a mátészalkai városi tanács végrehajtó bizottságának tagjai csütörtökön tartottak. Amint az kiderült, lassacskán még így is több a hely, mint a gyermek, hiszen a gyes és gyed bevezetésével mind több anya vállalja az otthoni gyermeknevelést. A Ráckerti bölcsődében ezért nevelési tanácsadót, majd foglalkoztatók napközi otthonát alakítottak ki a megüresedett bölcsödéi termekben. A különféle nevelési módszerek bevezetésének köszönhetően ma már simább, zökkenőmente- sebb a beilleszkedés, hiszen arra is lehetőség van, hogy az első napokban az anyukák is gyermekükkel maradhassanak a bölcsődékben. Sokat segít az is, hogy a picinyekkel mindvégig ugyanaz a gondozónő foglalkozik, s hogy a gyermekek érdekében állandó a kapcsolat az intézmény és szülői ház között. A régi pártot akarják megújítani Az Országos Sajtószolgálat közleménye szerint kiadtak egy felhívást az MSZMP tagjaihoz. Eszerint az eddigi helyi kezdeményezések. így a csepeli és diósgyőri felhívás, valamint a budapesti MSZMP- nagyaktíva és más kezdeményezések folytatásaképpen fordulnak elvtársaikhoz. Különféle baloldali erők konstruktív együttműködésére alapozva megalakították a Magyar Szocialista Munkáspárt Ideiglenes Szervező Bizottságát, amelynek fő feladata a párt talpraállítása. Részletezik: milyen MSZMP-t akarnak? Többek között olyat, amely: a tagság akaratára épülő baloldali mozgalmi tömegpártként működik tovább. XLVI. évfolyam, 249. szám ABA: 4,1« F°gINT^ 1989^^^^w20^.
