Kelet-Magyarország, 1989. október (46. évfolyam, 232-258. szám)
1989-10-04 / 234. szám
«z MSZMP PIB Bitte Tájékoztató a kongresszus előkészületeiről Kedden ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Intéző Bizottsága. A testület tájékoztatót hallgatott meg az e héten kezdődő pártkongresszus előkészületeiről. (MTI) XLVI. évfolyam, 234. síim ÁRA: 4,10 FORINT 1989. október 4., szerda KiHSzik a kisléttzáaí apparátus Nyiregybázán? a menyei pártszJáza! Országszerte élénk vita folyik arról, hogy az MSZMP nyíltan számoljon el a párt- vagyoniról. A nemzeti kerékasztalnál az ellenzék egyik kiemelt követelése volt ez. Ismert továbbá, milyen nagy vihar kavart egyes párttulajdonban lévő objektumok KFT-be adása. Szabó Istvánt, az MSZMP megyei gazdaságpolitikai titkárát kérdeztük, milyen újabb fejlemények vannak e téren Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében? — Megyei pártbizottságunk már ez év márciusában állást foglalt a pártvagyon EK-bizottság Zöld jelzés a reformok támogatására Az Európai Közösségek Miniszteri Tanácsa (döntéshozó szerve) keddi luxembourgi ülésén zöld utat adott a bizottság (a javaslattevő és végrehajtó szerv) egy hete előterjesztett ötpontos tervének végrehajtásához Lengyelország és Magyarország reformjainak támogatására. A politikai egyetértés még nem jelent formális felhatalmazást a közösségi költségYSZ-tanácskozás kezdődött Kedden tanácskozásra ült össze Varsóban a Varsói Szerződés Egyesített Fegyveres Erőinek Katonai Tanácsa Pjotr Lusev hadsereg tábornok, az Egyesített Fegyvere*; Erők főparancsnokának elnökletével. vetésben jövőre e célra fordítandó 200 millió ECU-s keret megteremtésére, mivel ez a pénzügyminiszterek tanácsára tartozik, amely hétfőn ülésezik. A miniszterek határozata értelmében egyébként a tagállamok kidolgozzák az általuk pótlólag egyénileg tervbe vett további, ösz- szesen 100 millió ECU biztosításához szükséges intézkedéseket— a tagállamok akö(Folytatás a 4. oldalon) A világhírű magyar származású Andre Kertész fotóiból nyílt tegnap kiállítás Nyíregyházán a Városi Galériában. A tárlat a hónap végéig tekinthető meg. Banktanácikozás Nyíregyházán Hitel a tőkés export támogatására Az ország tizenkilenc megyéje közül először Szalbolcs- Szaitanár-Beregben tartották meg azt a megyei banktaMeditáció Alma és urán O lvasom, hallom, látom mekkora gazdaságpolitikai botrány van kialakulóban a mecseki uránbányák bezárása körül. Hetek alatt derült ki, hogy büszkeségünk, a magyar urán nem kincs, hanem kolosszális ráfizetés. A nyilatkozók szavaiban úgy röpködnek a milliárdok, ahogy másfelé — mifelénk — csak megyei nagyságrendben szoktak. A hárommilliárdos ráfizetés helyett — nem tudom ez e a legutolsó álláspont — egymilliárdot szánnak a bezárás finanszírozására. Milliárdhoz közelít, de rubelben, a Szovjetunió kereskedelmi aktívuma hazánk „viszonylatában”. Kevésbé körülményes szóval fogalmazva: ennyivel tartoznak nekünk. Ezenközben vállalataink az év végéhez közeledve fejvesztve igyekeznek teljesíteni kiszállítási előirányzataikat. Hitelben, mert kevés remény van arra, hogy a Szovjetunió megfelelő áruval enyhíteni tudja azt a szállítási lemaradását, ami még az ő méretei mellett sem elhanyagolható. A mi almatermésünket ugyancsak szeretnénk minél előbb, és minél nagyobb mennyiségben odaát tudni. A közvetlen érdekünk azonban — bármennyire fájó szem előtt tartani — ebben a kereskedelmi helyzetben teljesen ellentétes a szélesebb értelemben vett érdekkel. És itt kell visszakanyarodni az uránhoz, valamint a krónikus kereskedelmi deficithez. Nem hálás szerep felvállalni annak kimondását, hogy az uránhoz hasonlatos meglepetés bennünket is érhet, de talán jobb, ha a megye érintett személyei és személyiségei előbb veszik fontolóra, mintsem hogy mi is Budapestről tudjuk meg: nem biztos, hogy kell (eny- nyi) alma a Szovjetuniónak. Én ezt az aggodalmat még senkitől sem hallottam, még a legfrissebben elkészült megyei gazdaságpolitikai programban sem láttam. Van azonban más biztos jele a fenyegető veszélynek. Ha 1991-től dollárelszámolásra tér át a két ország, akkor vége lesz a „szép időknek”. A szovjetek már most is nyugati színvonalon válogatnak, sőt turkálnak az áruban, ha kontingensen felül, dollárban fizetnek. Hozzáállásuk teljesen jogos, mi is így teszünk adott esetben. Attól kezdve azonban a szovjet importőr a mi almánktól cseppet sem rosszabb argentin, vagy más helyen termett gyümölcsöt is kézbe vesz, mielőtt a mieink felől döntene. Aki járt már Bécsben a piacon, az tudja: erős a konkurencia. Vállalom a szomorú újsággal érkező hírnök cseppet sem szívet örvendeztető szerepét; félek, hogy a magyar alma követi a magyar uránt a sorban, hacsak nem... Jó lenne végiggondolni már előre, miként lehetne megelőzni, vagy enyhíteni a veszélyt. £sik Sándor nác&kozást, melyén a helyi pénzintézetek képviselői megismerkedhettek a Magyar Nemzeti Bank munkatársai által készített két új hitelcsomaggal. Ezek az év hátralevő részében a konvertibilis export élénkítését, a magán- és kisvállalkozások fejlesztését szolgálják. Farkas Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank megyei igazgatója elmondta, hogy tovább mélyült a szakadék az ország és a megye gazdasága között az elmúlt két évben és semmi jel nem mutat arra, hogy most kezdődik a felzárkózás. A fejlesztéseknél nemhogy tartanánk a szintet, de jelentős visszaesés figyelhető meg és ebben a bankok közreműködése is benne van. Ebben az évben a kereskedelmi bankok, a Mezőbank kivételével, egy árva fillér hitelt nem folyósítottak fejlesztési célokra. Az ország költségvetési hiánya nagyobb a tervezettnél, nőtt a (Jolláradóság és kemény tárgyalások folynak a Világbankkal a gazdasági összeomlás elkerülésére. Szólt arról is, hogy több pénz van kint a gazdaságban, mint azt korábban tervezték, így a Magyar Nemzeti Bank a negyedik negyedévben 20 milliárd forint hitelvissza- hívást kíván végrehajtani a kereskedelmi bankoktól. Hogy ez milyen mértékben érinti majd a gazdálkodókat, az az egyes bankok pénzügyi helyzetétől függ. A tanácskozáson Vass János két új hitelkonstrukciót ismertetett. Az egyik az export előfinanszírozási hitel, amely szektorsemleges és azokat a termelőiket segítené, akik konvertibilis exportra kerülő termékeket gyártanak. Ehhez olyan okmányra van szüksége a gyártónak, amelyet egy külföldi bank Iáit el bankári biztosítékkal, igaHalál a tanyán (5. oldal) zolva azt, hogy a termékre van vevő. A hitel összege az exportérték 80 százaléka lehet, lejárata maximum egy (Folytatás a 4. oldalon) I KM Mátészalkán Mind többen szorulnak segélyre (2. oldal) hasznosításáról, s ez több ízben is szerepéit a testület előtt. Az elmúlt hónapokban számos olyan szervezeti változtatásra került sor, amely közvetlenül érintette az egész apparátust. Most kerültünk abba a helyzetbe a létszámcsökkentések, a 'különböző szervezeti átalakítások következtében, hogy — a megyei pártbizottság korából felhatalmazása alapján — vezető testületünk kimondhassa: közcélú hasznosításra felajánlja a megyei pártszékházat. Ez szorosan összefügg azzal, hogy a héten kezdődő pártkongresszuson várhatóan megnyugtató döntés születik a pártvagyon kérdésében, amelynek a most felajánlott székház is részét képezi. Konkrétabban mind ez azt jelenti; miután a kongresz- szujst követő időszakiban az elképzelések szerint a megyei apparátus létszáma csupán 8—10 fő marad, ezért ez a kis csoport elhagyja a jelenlegi székházat, s a Sóstói úton lévő oktatási igazgatóság épületében lesz a jövőben az MSZMP, illetve utódpártjának megyei központja. Tudomásom szerint hasonlóan cselekszik a városi párt- bizottság is. Ez a lépés — értelemszerűen — együtt jár több gyakorlati teendővel, ezért várhatóan a megyei pártszéfcház 1990. január elsejétől a szó igazi értelmében közcélú irodaháza lesz N y íregy h áz ána k. (a. s.) Veszélyes hulladékok égetése Bemutató Tiszavasváriban Nem szennyezi a környezetet Az elmúlt években a tisza- vasvári Alkaloida Vegyészeti Gyárban történt vegyi robbanások és környezetszeny- nyezések nemcsak a helyben tárolt vegyi anyagokra, hanem egyre jobban a veszélyes hulladékok elhelyezésére is felhívták a figyelmet. Éppen ezért tartottak tegnap délután konzultációval egybekötött bemutatót a gyár éghető. veszélyes hulladékainak ártalmatlanításáról. Krausz Zoltán, a gyár környezetvédelmi osztályvezetője elmondta, hogy a gyógyszer és növényvédő szer előállításakor jelentős hulladék, keletkezik. Egyetlenegy példát hozott erre: egy kilogramm gyógyszer előállításakor 10—20 kilogramm hulladék tárolásáról, illetve megsemmisítéséről kell gondoskodniuk. Az elmúlt egy év során két hulladékégető berendezést vásárolt a vállalat, amellyel évente 500—600 tonna hulladékot tudnak elégetni. Sajnos az ekkor keletkezett salakanyag elhelyezése még mindig bizonytalan. Egy részüket a Tiszai Kőolajipari Vállalathoz illetve a Hejőcsabai Cementgyárba szállítják, ahol elég borsos áron, 8—11 ezer forint tonnánkénti árért égetik el. A megoldást az a világbanki hitelből finanszírozott hulladékégető jelentette volna, amelyet négy éve tervezett a gyár és amelyre nem kapott megfelelő tőkét. Indokként a regionális hulladékégető- rendiszer kiépítését hozták fel, ebből eddig csak a dorogi épült meg. A Tiszántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság szakembere elmondta, hogy az égéskor keletkezett légszennyezésnél a mérési adatok alatta maradtak a megengedett határnál. A meteorológiai jelzések alapján a zárttéri égetés mellett nyílt térben is égetnek veszélyes hulladékot a gyárban, ezeknél a mérésekkel nem bizonyítottak a lakossági bejelentések, melyek szerint jelentősen szennyezi a levegőt az Alkaloida. A jelenlévő szakemberek egyöntetűen hangsúlyozták, hogy a megye legnagyobb vegyi gyárának jelentős gondot okoz a veszélyes hulladék tárolása, elhelyezése és égetése, csak egy jelentős nagyobb beruházással lehetne ezt megoldani. Ehhez viszont komoly támogatás, tőke kellene, az esetleges nyereségadó-elvonásnak a visszatérítése. A konzultáció után a szakemberek a helyszínen tekintették meg az égetőmű működését. A két zárttéri égető berendezésben évi 500—600 tonna veszélyes hulladékot égetnek el. (Harasztosi Pál felvétele)
