Kelet-Magyarország, 1989. október (46. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-19 / 248. szám

4 Kelet-Magyarország 1989. október 19. II képviselők elfogadták az alkotmány módosítását Rendkívüli kormányülés A szünetben tartott rend­kívüli minisztertanácsi ülés­ről Németh Miklós a kormány- felhatalmazásából rövid nyi­latkozatot tett az Országgyű­lés plénumán. — Történelmi felelőssé­günkből adódóan mindnyá­junk kötelessége: ne enged­jük meg, hogy az egyre gyor­suló politikai folyamatok túllépjenek az Országgyűlés és a törvénykezés hatókörén. Ebből adódóan most kívánok köszönetét mondani az Or­szággyűlésnek azért, hogy a kormány által sürgősséggel kért indítványokat napirend­re tűzte. — A kormány minden po­litikai és jogi érvet, össze­függést értékelve és mérle­gelve azt javasolja — foly­tatta a kormányfő —, hogy minden napirendre tűzött kérdésben az Országgyűlés folytassa le a vitát és dönt­sön. Ugyanakkor sem a kor­mány, sem az Országgyűlés nem tekinthet el attól, hogy a népszavazásra vonatkozó kezdeményezések jelen van­nak közéletünkben. — A benyújtott aláírások hitelesítése megkezdődött, de a hitelesség ma még — és gondolom az ülésszak alatt — nem tekinthető ténynek. Ezért az Országgyűlés — a kormány véleménye szerint — nem hagyhatja abba a törvénykezés rá bízott fel­adatát. A kormány számára azonban világos, hogy a hi-' itelesítés végeredménye, illet­ve az esetleges népszavazás a most hozott döntések egyi- két-másikát módosíthatja. Ezért erre a kérdésre — a dolgok törvényes rendje sze­rint — kell majd az Ország- gyűlésnek visszatérnie. A kormánynyilatkozatot a képviselők elfogadták, így az ülésszak az eredeti tárgyso­rozatnak megfelelően folyta­tódhatott. Az Országgyűlés elvi je­lentőségű állásfoglalása után végre teljes erővel mozgásba lendült a törvényalkotás gé­pezete. A házszabályok által előírt eljárási rendnek meg­felelően pontról pontra, mó­dosító javaslatról módosító javaslatra tekintették át a törvényhozók az alkotmány- módosítás tervezetét. Csak­nem két órán át tartott, amíg az előterjesztett 94 mó­dosító indítvány sorsáról egyenként döntött a Ház. A módosító indítványokat leg­alább 254 képviselőnek kel­lett támogatnia. A szavazás során minden olyan módosító indítvány megkapta az Országgyűlés szükséges • támogatását, amellyel a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság egyet­értett, illetve amelyet az igazságügyi tárca vezetője is elfogadhatónak ítélt. Ezzel szemben több egyéni javasla­tot elvetett a parlament. A szavazás menetét némi­leg megakasztotta Mándity Marin módosító indítványa, viszont bekerült az alkot­mányba: a Magyar Köztár­saság területén élő nemzeti és etnikai kisebbségek része­sei a néphatalomnak; állam­alkotó tényezők. Továbbá: a Magyar Köztársaság véde­lemben részesíti a nemzeti és etnikai kisebbségeket. Bizto­sítja kollektív részvételüket a közéletben, saját kultúrá­juk ápolását, anyanyelvűk használatát, az anyanyelvi oktatást, a saját nyelven való névhasználat jogát. Az Országgyűlés végül is 333 igenlő válasszal. 5 elle­nében. 8 tartózkodással tör­vényerőre emelte az alaptör­vény módosításának terveze­tét. ' Nyilatkozat a tulajdonreformról A soron lévő napirendi pont tárgyalása előtt az Or­szággyűlés jegyzője felolvas­ta a politikai egyeztető tár­gyalásokon részt vevő há­rom fél közös nyilatkozatát a tulajdonreformról; a doku­mentum országgyűlési ismer­tetését az aláírók kérték. „A politikai egyeztető tár­gyalások gazdasági közép­szintű fóruma aggodalommal látja és elítéli az állami és a szövetkezeti tulajdon értéken aluli eladását, és különböző szervezeti formákban törté­nő olyan átalakítását, amely a nemzet érdekeivel ellenté­tes. A visszaélések kiküszö­bölésére és megelőzésére szükségesnek tartja garan- . ciális intézkedések megtéte­lét, beleértve egyes korábbi jogszabályok módosítását és újabb kidolgozását, valamint megfelelő jogi intézmények kialakítását. A három tár­gyaló fél valamennyi, ebben illetékes hatóságot hathatós intézkedések azonnali meg­tételére szólít fel. A gazda­sági irányításért felelős szer­veket arra hívja fel, hogy minden eddigi esetet, amely­nél felmerül a visszaélés gyanúja, az illetékesek vizs­gálatnak vessenek alá, az in­dokolt esetben kezdeményez­zék a felelősségrevonást. A nyilatkozó felek szükséges­nek tartják e folyamatok el­lenőrzésében a társadalmi nyilvánosság széles körű biz­tosítását” — jélenti ki a há­rom tárgyaló fél a nyilatko­zatban. Törvényjavaslat a pártok működésérül Ezután a tárgysorozatnak megfelelően a pártok műkö­déséről, gazdálkodásáról szó­ló- törvényjavaslat tárgyalá­sára tértek át. A törvényter­vezetet Kulcsár Kálmán igaz- ségügy-miniszter terjesztet­te elő. Bevezetőben utalt arra, hogy a pártok alkotmányjogi szabályozása három törvény­ben jelenik meg. A politikai rendszeren belüli alkotmá­nyos szerepüket, funkcióju­kat, működésük alkotmányos korlátáit az alkotmány mó­dosításáról most elfogadott törvény tartalmazza. A pár­tokra vonatkozó közjogi sza­bályozás — a politikai meg­állapodásokkal összhangban — az egyesülési jogból mint alkotmányos alapjogból in­dult ki. A pártalapítás joga tehát az egyesülési jog része, így a pártok alapítására, be­jegyzésére az egyesülési jog­ról szóló törvény rendelkezé­sei vonatkoznak. Nagyon lé­nyeges az egyesülési jogelvű párttörvény-javaslatban — hangsúlyozta a miniszter —, hogy a párttevékenység jogi korlátja azonos az egyesülési jog általános korlátozásával, vagyis a büntetőjogi felelős­ség körébe tartozó cselekmé­nyekkel. Ez kiegészül az al­kotmány módosításáról szóló törvényben szereplő tétellel: az erőszakos hatalomra törés, vagy az erőszakos, illetve ki­zárólagos hatalomgyakorlás tilalmával. A most benyúj­tott törvényjavaslat elsősor­ban a párt működésére, gaz­dálkodására és annak el­lenőrzésére vonatkozó sza­bályokat tartalmazza. Kulcsár Kálmán emlékez­tetett arra, hogy a legviharo­sabb politikai vitákat a mun­kahelyi pártszervezetek sza­bályozásának kérdése, és bi­zonyos esetekben a párttag­sággal, illetve a párttisztség viselésével kapcsolatos kér­dések váltották ki. Ennek eredménye a törvényjavaslat­ban megfogalmazott két sza­bályozási változat. Az „A” változat egy általános tételt és egy, a fegyveres erőkre és a rendőrségre vonatkozó spe­ciális szabályozást tartalmaz. Az általános tétel szerint pártok semmilyen munkahe­lyen nem hozhatnak létre és nem működtethetnek párt- szervezetet. A miniszter fel­hívta a figyelmet arra, hogy a fegyveres erőik és a rendőr­ség tagjainak párttagságára, pártszerveződésére vonatko­zóan a javaslat az előbbi ál­talános tiltáshoz képest diffe­renciál. Eszerint a fegyveres erők és a rendőrség hivatásos állományú tagjai nem tölt­hetnek be tisztséget a pártok országos és területi (megyei) szerveiben. Szolgálati helyük szerinti területi egységen, laktanyán kívül azonban lét­rehozhatnak pártszervezete­ket, s ott párttisztséget is be- tölthetnek. A rendőrség hiva­tásos állományú tagjai nem lehetnek szolgálati helyük közigazgatási területén mű­ködő pártszervezetek vezető tisztségviselői, például párt­titkárok, de egyéb párttiszt­séget — vezetőségi tagságot — betölthetnek. Kulcsár Kál­mán utalt arra, hogy az „A” változatot a kormány, vala­mint a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság is tá­mogatja. Elmondta azt is, hogy a Honvédelmi Minisz­térium viszont sérelmesnek tartja azt a megkülönbözte­tést, mely a katona párttago­kat eltiltaná országos és me­gyei párttisztségek viselésé­től. A „B” változatot ismertet­ve a miniszter rámutatott, hogy az korlátozza a közha­talmat gyakorló szervek tag­jainak politikai egyesülési jo­gát, mert ezeken a munkahe­lyeken nem hozhatók létre és nem működtethetők pártok. E változat törvényi korlátok­hoz kötné az egyéb munka­helyeken történő pártalapí­tást és működtetést az egy- párti politikai irányítási rendszer megszüntetésének szándékával. A fegyveres erők és a rendőrség párttag­ságának, illetve párttisztség viselésének szabályozása megegyezik az „A” változaté­val. A miniszter utalt rá, hogy ez, a pártszerveződést csak bizonyos munkahelye­ken tiltó „B” változat szer­zett többséget az MSZP- kongresszusán. Befejezésül hangoztatta, hogy az állampárt leépítésé­nek lényeges eleme a pártok működésének lakóterületre helyezése. Ez természetesen nem zárja ki, hogy az egye­sülési törvény alapján akár a munkahelyen is szerveződje­nek különféle szervezetek, de ezek nem lehetnek politikai pártok. Rámutatott, hogy e törvényjavaslat egyéb vonat­kozásában nem szabályozza a párttagság tilalmát. Szigethy Dezső, a jogi, igaz­gatási és igazságügyi bizott­ság előadója részleteiben és egészében elfogadásra aján­lotta a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló tör­vényjavaslatot. Mint mondot­ta: a törvénytervezet lénye­ge, hogy esélyegyenlőséget teremt a pártok között. A tervezetben szereplő al­ternatívák közül a jogi bi­zottság egyhangú szavazás­sal a munkahelyek depoliti- zálását támogatta. Ügy foglalt állást, hogy a pártok csak a tulajdonukban álló, a párt rendeltetésszerű működésé­hez szükséges ingatlanrésze­ket, helyiségeket és ingósá­gokat hasznosítják, díj elle­nében. A jogi bizottság véle­ménye szerint a bíróságokon, az Országgyűlés hivatali szer­vezetében és az ügyészsége­ken a törvény hatályba lé­pésével egyidejűleg, az ál­lamigazgatási szerveknél ez év végéig, a fegyveres erők­nél és a rendőrségen a jövő év végéig, az egyéb munka­helyeken az országgyűlési- képviselő-választások előtt legalább 90 nappal kell meg­szüntetni a pártszervezeteket. Elhalasztóit szavazás A vitáhan 13 képviselő szó­lalt fel, köztük ketteln me­gyénkből. Szűcs Gyula vásárosnamé- nyi képviselő — a Népi De­mokratikus Szövetség elne­vezésű új párt véleményét is tolmácsolva — a jelenlegi helyzetben elfogadhatatlan­nak tartotta, hogy bármely párt vagy mozgalom az álla­mi költségvetésből nyújtott támogatásból finanszírozza akárcsak részbeni működé­sét is. Tevékenységük fede­zete csupán a tagdíjból, il­letve a nyereségérdekeltség­ben működő gazdasági egy­ségek támogatásából eredhet. Külföldről sem fogadhatnak el hozzájárulást. Márton János, a Magyar Néppárt ügyvezető elnöke a sarkalatosnak nevezett tör­vénytervezetről úgy véleke­dett, hogy annak elfogadásá­val valóban demokratikus országgá válik hazánk. A többpártrendszer létrejöttét ellenző megnyilvánulások egyik legdurvább dokumen­tumaként említette a képvi­selő a magyar nyilaskeresz­tes párt uszító hangú felhí­vását, amelyet a mostani ülésen juttattak el a képvi­selőiknek. Az Országgyűlésnek minő­sített szavazással kellett vol­na döntenie a pártok műkö­déséről, gazdálkodásáról sző­lő törvényjavaslatról. Az al- kótmányerejű törvényről azonban csak csütörtökön szavaznak, mivel a határo­zathozatal - idején már sok képviselő hiányzott a terem­ből. Bár 279-en jelen voltak, s ez elegendő is lett volna a kétharmados többséghez, mégis á jelenlévők nagyobb része egyetértett Fodor Ist­ván halasztási javaslatával. A parlament szerdai mun­kanapja — amelyen Fodor István és Jakab Róbertné felváltva elnökölt — ezzel végétért. Csütörtökön tehát a határozathozatallal, majd az Alkotmánybíróságról szóló törvényjavaslat tárgyalásá­val folytatódik az Ország- gyűlés munkája. Mezey Károly felszólalása: Esélyegyenlőséget a pártoknak A pártok működéséről szóló törvényjavaslat vitá­jában felszólalt Mezey Ká­roly kisvárdai főorvos a Szabolcs-Szatmár megye 18- as választókerületének kép­viselője. A független képvi­selők nevében a II. parag­rafussal foglalkozott mind­össze, amelyiknek A és B variációja révén dönteni kell arról, működjenek-e pártszervezetek a munka­helyeken vagy sem. Elmondta, hogy amikor az Országgyűlés tíz hónappal ezelőtt megalkotta az egye­sülési törvényt, elvileg el­döntötte, hogy Magyaror­szágon többpártrendszer lesz. Nem véletlen, hogy az emberi jogokról rendelke­ző új törvényeink sorát az egyesülés szabadságának törvénybe foglalásával kezdtük. Az azonos politi­kai nézetű emberek pártok­ba tömörülése bizonyítja azt, hogy a népakarat érvé­nyesüljön az ország kor­mányzásában, jövőjének meghatározásában. A népakarat érvényesülé­se szenved csorbát akkor, ha a pártok között nincs esélyegyenlőség, ha közülük valamelyik előnnyel, előjo­gokkal rendelkezik. Ilyen előjog lenne az MSZP ré­szére, ha az Országgyűlés a törvényjavaslat II. parag­rafusának B változatát fo­gadná el és ezzel lehetővé tenné a pártok működését a munkahelyeken. Minden átlagos igazság- érzettel rendelkező ember előtt nyilvánvaló, hogy nem beszélhetünk a pártok kö­zötti esélyegyenlőségről, ha azt mondjuk: maradjanak meg a pártszervezetek a munkahelyeken, de az új pártok is szervezkedhetnek ott. Nem kell bizonyítani, hogy a negyven év alatt ki­épített munkahelyi párt- szervezetek mellé „beenged­ni” az összes többi pártot az esélyegyenlőség karika­túrája. A következőket mondta: — Nyers pártelnök úr szavai a kongresszusi kül­döttek között nagy tetszést arattak, amikor elmesélte esetét a joviális kapitalista partnerrel. Az illető azt ál­lította, hogy ő még örülne is, ha a párt a munkahelye­ken marad, mert segíti megszervezni a munkát. Erről három dolog jut eszembe. Először: a tőkés társ véleménye nem biztos hogy általánosítható; má­sodszor: félek, hogy csalód­ni fog, mert a párt eddig is ott volt a munkahelyeken, de nem az volt a jellemző, hogy jól megszervezte a munkát; harmadszor: új irányítás alatt álló munka­helyeken biztos, hogy nem fogja a termelést javítani, ha az esélyegyenlőséget úgy akarjuk megvalósítani, hogy a többi tíz-tizenöt párt is bevonul oda. Ugyancsak a pártkong­resszuson hangzott el, hogy sehol nincs olyan törvény, ami nem engedné meg, hogy munkahelyeken párt­szervezeték működjenek. Lehet, hogy így van, de az is igaz; sehol sem azzal a problémával állnak szem­ben, hogy a pártállamból demokratikus jogállamot csináljanak békés eszközök­kel. Ért ma nálunk az ural­mon lévő párt jobbik fele is akarja. így elképzelhetet­len, hogy a változást őszin­tén akarók ne a pártszerve­zetek munkahelyről való ki­vonulása mellett voksolja­nak. — Emlékeztetni szeretnék arra, hogy a pártkongresz- szuson szavazással döntöt­tek arról, hogy a párt ma­radjon a munkahelyeken. Ezt természetesen csak szándéknak kell tekinte­nünk, mert ez — tekintve a küszöbön álló többpártrend­szert — nem egy párt bel- ügye! Az egész nemzetet érdekli, hogy demokratikus többpártrendszert hozunk-e létre, vagy — Orwellel szól­va — lesznek egyenlőbbek a többinél. Mivel a kongresszuson igen nagy többséggel sza­vaztak a munkahelyen ma­radás mellett, sokan úgy vé­lik, hogy a 75 százalékban volt MSZMP-tagokból álló Országgyűlés ugyanilyen döntésre jut. Én azonban úgy gondolom, hogy ez az Országgyűlés, amelyik ugyan a monolitikus rend­szerből eredt, az elmúlt években, de különösen az egy év óta hozott döntései­vel, elkötelezte magát a gyökeres fordulat mellett és tagjainak többsége felül tud emelkedni puszta pártérde­kek látszatán,-a nemzet jö­vőjét tartva mindenek fe­lett szem előtt. Ez annál ke­vésbé eshet nehezére, mivel az MSZP radikális reform­erői szintén a demokratikus haladás hívei. Mezey Károly a független képviselők csoportja nevé­ben kérte képviselő társait: az A változattal értsenek egyet. Ez a kérdés a sarka­latos törvény leghegyesebb sarka, de az A változat mel­letti döntés egybeesik a nemzet többségének akara­tával. Mmkatársmk jelenítse Emelkedett hangulatban Meleg napokat élnek át az ország veze­tői is a parlament ülésén. Azért is, mert mindenre figyelniük kell, meg azért is, mert ha lenne néhány szabad percük, mi, újságírók nem hagyunk békét nekik. Az el­ső napon három ismert politikust sikerült szóra bírni. Szűrös Mátyástól arról érdek­lődtem: hogy érzi magát az elnöki szék­ben, a vita kereszttüzében, olyan pillana­tokban, amikor nem csak merőben ellen­tétes vélemények hangzanak el, hanem — mint Király Zoltán és Bállá Éva között volt — inkább ellenségeskedő veszekedés. — Én üdvözlöm ezt az emelkedett han­gulatot — mondta Szűrös Mátyás. — Ér­zem, hogy a teremben lévő képviselők va­lóban megszokták, tudják, hogy történelmi felelősség van rajtuk, amikor döntenek, amikor eldöntik, hogy milyen álláspontra helyezkedjenek. Felszólalásaikban napjain­kat olyan történelmi időszakokkal hason­lítják össze, mint például a múlt század­beli utolsó rendi országgyűlés, amely tu­lajdonképpen megteremtette a polgári de­mokrácia törvényes kereteit. Tehát való­ban arról van szó. hogy most nagy a fe­lelősség, most rakjuk le a parlamenti de­mokrácia törvényes alapjait, a hatalom- megosztás történik itt most meg, törvé­nyekben, amikor szétválik a törvényhozói, a végrehajtói, a független bírói hatalom és ehhez kapcsolódik a gazdasági intézmény- rendszer, valamint az önkormányzat. Erről valószínű, kevesebb szó esik, holott ez rendkívül fontos. Erre majd külön tör­vénytervezet keretében térünk vissza. — Összességében tehát örülök annak, hogy ilyen nagy felelősség tükröződik ezek­ben a megnyilvánulásokban és van egyfaj­ta emelkedett hangulat, amely jó dolog, mert itt valóban a nemzet ügyéről, az or­szág sorsáról van szó. Balogh József

Next

/
Oldalképek
Tartalom