Kelet-Magyarország, 1989. október (46. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-19 / 248. szám

HÍZUNK ül NEVE: MAGYAR KÖZTÁRSASÁG A képviselők elfogadták az alkotmány módosítását A pártok működéséről és Az Országgyűlés szentesítette a pártál­lamból a jogállamba való békés politikai átmenet legalapvetőbb írott keretét, az al­kotmány módosított — újjáfogalmazott — szövegét. Ez volt a szerdai ülésnap, s egy­szersmind a saját legitimitásában oly sok­szor megingatott, ám történelmi feladatát rendületlenül végigvivő magyar parlament munkájának hosszú ideje legfontosabb eredménye. Az új alaptörvény független, demokratikus jogállamként deklarálja a Magyar Köztársaságot, és életre hívja a parlamentáris demokráciát garantáló új in­tézményeit, köztük a köztársasági elnöki tisztséget, az Alkotmánybíróságot, az Álla­mi Számvevőszéket. Ezeknek az intézményeknek a felállítá­sáról ugyancsak még ezen az ülésszakon terveznek dönteni a képviselők, s szerdán hozzá is láttak az egyik ilyen sarkalatos gazdálkodásáról vitáztak jogszabály, a többpártrendszer követelmé­nyeinek megfelelő párttörvény megalkotá­sához; az előterjesztés megvitatása után a döntés azonban csütörtök reggelre maradt. Miközben a képviselők törvényalkotó munkájukkal azt szolgálják, hogy az átme­net valóban békés legyen, egyetlen politi­kai erő se törhessen a hatalom erőszakos megszerzésére, birtoklására, az ülésterem­ben is éreztetik hatásukat a felgyorsult po­litikai mozgásoknak azok a hordalékai, amelyek e sorsfordító időkben úgy tűnik, törvényszerűen fel-felbukkanó veszélyes i szélsőségekre figyelmeztetnek. A döbbene­tes példa erre az a képviselőkhöz elju­tott iromány, amelynek szerzői a fasizmus tombolására emlékeztető hangnemben szá­molnak be a nyilaskeresztes párt létéről, emberellenes céljairól. Szerdán 9 órakor folytatta munkáját az Országgyűlés. Az ülést megnyitva az el­nöklő Fodor István a tör­vényhozás nevében részvétét .fejezte ki a San Francisco-i földrengés áldozatai hozzá­tartozóinak, károsultjainak. Az Országgyűlés ezt a jegy­zőkönyvben is rögzítette. A törvényhozók a reggeli órákban kézhez vehették a jogi, igazgatási és igazság­ügyi bizottság jelentését. A testület megállapította: az alkotmánymódosítás benyúj­tott javaslatán nem kell olyan változtatást végigvezetni, amely érintené a háromolda­lú politikai egyeztető tár­gyalások érdemi eredményeit. Egy kérdésben vélemény­különbség van a jogi bizott­ság és a kormány álláspontja között. A bizottság ugyanis támogatta Kereszti Csaba és Lékai Gusztáv javaslatát, miszerint a miniszterek és a politikai államtitkárok ne le­hessenek országgyűlési kép­viselők. Kulcsár Kálmán szerint a magyar közjogi ha­gyományok ennek ellenkező­jét példázzák. A miniszter csaknem egy­órás beszédében kitért azok­ra a módosító indítványok­ra, amelyeket a bizottság ugyan elvetett, de az előter­jesztő képviselők fenntartot­tak. A miniszter tájékoztatta az Országgyűlést, hogy Raf- fay Ernő a jogi bizottság kedd esti ülésén visszavonta azon javaslatát, amelyben idegen csapatok és külföldi politikai tanácsadók magyar- országi tartózkodásának meg­tiltását indítványozta. Kulcsár Kálmán kérte a képviselőket, a mostani tör- vényjavalatot alkotmány- módosításnak tekintsék; nincs értelme annak, hogy a készülő új alkotmány előtt egy ideiglenes alaptörvényt alkossanak. Végezetül válaszolt Lékai Gusztáv azon megállapítá­sára, hogy a jelenlegi alkot­mánymódosításnál a kor­mány mintegy a postás sze­repét töltötte be. Kijelentet­te : ez a törvényjavaslat alap­jaiban a készülő új alkot­mány — parlament által el­fogadott — szabályozási el­veire épít. Ezek közül már most előterjesztették a ha­lasztást nem tűrő változtatá­sokat. Ezután a határozathozatali procedúra következett volna. De a szavazás megkezdése előtt azonban Tallóssy Fri­gyes szót 'kért, és figyelmez­tette a képviselőket, ha kiír­ják a köztársaságialnök- választást, az SZDSZ petí­ciója értelmét veszti. Ebben az esetben bárki joggal él­het alkotmányos panasszal, hogy 200 ezer szavazó aláírá­sát nem vették figyelembe. Márpedig az SZDSZ kezde­ményezését a parlamentnek komolyan kell vennie, s így el kell halasztani az elnök- választást. Máskülönben a későbbiekben súlyos alkot­mányjogi problémák alakul­hatnak ki. E hozzászólás a keddi nap­kezdő polémiához hasonló vitát robbantott ki. Űjabb és űjabb képvise­lők jelen tkeatek hozzászó-' fásra. A képviselőik elfogadták a tárgyalási szünet elrendelé­sét, s egyeztető tárgyalásra hívták össze a jogi bizottság tagjait, az Alkotmányjogi Tanács jelen lévő képvise­lőit, továbbá a különböző parlamenti- frakciók vezetőit. Ekkor szót kért Németh Miklós miniszterelnök: türel­met kérve az egyeztetésre felkért bizottsági tagoktól és képviselőktől, bejelentette, hogy tanácskozásra hívja össze a kormány tagjait. Még a szünet elrendelése előtt Mezey Károly (Sza- ibolcs-Szatmár m„ 18. vk.) — támogatva Mándity Marin javaslatát — szorgalmazta, hogy a nemzetiségekkel fog­lalkozó paragrafushoz, a szü­net adta lehetőséget kihasz­nálva, fogalmazzák meg írás­ban is a módosító indítványt. (Folytatás a 4. oldalon) Budapest: folytatta munkáját október 18-án az Ország­gyűlés. A délelőtti képen: Hűtter Csaba, Kulcsár Kál­mán, Kárpáti Ferenc, Pozsgay Imre és Németh Miklós az ülésteremben. (MTI Telefotő: E. Várkonyi Péter) ­Iz MSZP ugygyilise Nyíregyházin Vállalnunk kell cnmagunk meghaladását Tegnap a Magyar Szocia­lista Párt megyei szervezete a nyíregyházi bujtosi sport- és szabadidőcsarnokban nagygyűlést tartott. A nyilvá­nos nagygyűlésnek, amely es­te 6 órakor 1400—1500 érdek­lődő jelenlétében kezdődött, az volt a célja, hogy a párt programját, törekvéseit vá­zolják és híveket szerezze­nek az új pártnak. A Him­nusz hangjai utári Csíkos Sándor színművész elmondta Petőfi Sándor: Az országgyű­léshez című versét. A nagygyűlés résztvevőit és annak szónokát. Pozsgay Imrét, az MSZP elnökségé­nek tagját, államminisztert, a párt köztársaságielnök-jelöit- jét Gyuricsku Kálmán kö­szöntötte a párt'megyei szer­vezete nevében. Ezután Pozsgay Imre lépett az elő­adói mikrofonhoz; megkö­szönte a meghívást, a bizal­mat. majd rátért az új párt, az MSZP megalakulásának körülményeire. Utalt a párt létrejöttét követő változatos véleményekre, a bizonytalan­ságra, amely az új politikai erő megjelenését kíséri. — Ezúttal mi magunkról is akarunk tudósítani, vallani — mondta a szónok. — van szavunk önmagunkról. a pártról. A továbbiakban ar­ról tájékoztatta a jelenlévő­ket, hogy egyes vélemények megkérdőjelezik, vajon a kongresszusnak volt-e joga megszüntetni az MSZMP-t és kimondani az új párt meg­alakítását. A szónok érveket sorolt arról, amelyek egyér­telművé teszik mindenki szá­mára. hogy a kongresszus küldötteinek a tagságától, — amely demokratikus módon választotta meg őket. — meg­volt az erre vonatkozó joguk. Már a kongresszus előtt el­kezdődött a küldöttek felké­szülése. majd a kongresszu­son — szemben a korábbi évtizedek gyakorlatával — már ők irányították, nem pe­dig a párt apparátusa — a tanácskozás érdemi munkáját és azok döntéseit. Azt is mondják egyesek — folytatta Pozsgay Imre —, hogy a kongresszus a tagság nélkül döntött a párt meg­alakulásáról, az új doku­mentumokról, de erről szó sincs. Az MSZP nem kíván senkit kirekeszteni, még ke­vésbé megbélyegezni senkit, éppen a választás szabadsá­gának megadásával igyekszik elősegíteni, hogy ezután sen­ki ne legyen olyan pártnak a tagja, amelynek programjá­Emberhez méltó falvakat (S. oldal) val, vagy alapszabályával nem ért egyet. A szónok beszédében érin­tette Szabolcs. Szatmár. Be- reg dolgos népének több év­tizedes igyekezetét, amely a nehéz körülmények között is megalapozta a megmaradás, a szülőföldhöz való kötődés leg­fontosabb alapjait. Kiemelte a párt által is igen fontos kérdésnek tartott helyi ön­kormányzati rendszer kiépí­tését, amely a tulajdonviszo­nyok tekintetében is a • helyi szervek kezébe adja majd a döntést, a gazdálkodás lehe­tőségeit. A nagygyűlés szónoka egy­értelművé tette, hogy a hazánkban sorra került sors­döntő változások az előd­pártban, az MSZMP-ben lévő reformszellemű erők nélkül elképzelhetetlen lett volna. A párttagság — amelyet hosz- szú ideig tétlenségre, a dik­tatórikus vezetés intézkedé­seinek igenlésére ítéltek — mindinkább átvette a politi­kai változtatások irányítását. Ez a politikai erő vitte győ­zelemre a kongresszusit abban a döntésében, hogy szakít az elődpárt, az MSZMP hibás politikájával, s létrehozza az európai értékrend szerinti, a baloldali pártok tapasztala­taira épülő új pántját, a Ma­gyar Szocialista Pártot. — A fordulatot az egész nép kívánta — folytatta az MSZP elnökségének tagja, majd azzal folytatta, még nagy út áll az új párt előtt, amely minden józan politikai erővel együtt kíván működni. Beszédében többek között részletesen ecsetelte a piac- gpdasághoz vezető út bukta­tóit, az ezzel összefüggő ké­telyeket, s újra hangoztatta az önkormányzat szerepét az állampolgári önrendelkezés, szövetkezés, szolidaritás szempontjából. Foglalkozott az Országgyű­lés munkájával, is amelynek a nemzet további sorsa szem­pontjából kiemelkedő fon­tosságú törvények megalko­tásában kell döntenie. Utalt az 1848 áprilisában tartott Pozsonyi Diétára, az utolsó rendi Országgyűlésre, amely sorra megszavazta a nemzet számára oly nagy jelentőség­gel bíró törvényeket. Ezt kell elvégeznie a mai körülmé­nyek között a mostani Or­szággyűlésnek is, amely — mint utalt rá — nincs köny- nyű helyzetben, mert sokan megkérdőjelezik törvényes voltát, miközben ettől a par­lamenttől várják a sarkala­tos törvények megalkotását, elfogadását. S ezeket a törvé­nyeket — éppen a békés át­menet elősegítése és biztosí­tása érdekében — meg kell hoznia. Miközben Pozsgay Imre beszédét mondta, a közönség soraibór valaki egy papírla­pot adott át neki. Mint ké­sőbb kiderült, egy Kádár­képet küldtek a szónokinak. Pozsgay Imre emlékeztető­nek vette a jelzést, s azt mondta, jogos emlékezni, de képesnek kell válnunk ön­magunk meghaladására is. Az új feladatokról szólva fejezte be tetszéssel kísért beszédét, isimét utalva a sza­bolcsi. szatmári, beregi táj embereinek közösségmegtartó erejére, a nemzetért érzett felelősségre, a kongresszuson elkezdődött folyamatok tá­mogatására kérte a jelenlé­vőket. A nagygyűlésen nem nyi­tottak vitát, s az a Szózat hangjaival ért véget. Erich Honecker felmentése Személyi változások az NDK pártvezetésében Közlemény az NSZEP KB üléséről Jelentős személyi változá­sokat tartalmazó közleményt adtak ki szerdán délután Berlinben az NSZEP Közpon­ti Bizottságának üléséről, amelyen — Honedksr főtit­káron kívül — két befolyásos KB-titkár is elveszítette posztját. A közlemény szerint a tes­tület eleget tett Erich Ho- necker kérésének, aki egész­ségügyi okokból fölmentését kérte valamennyi tisztségé­ből. A Központi Bizottság méltatta a távozó főtitkár sokéves tevékenységét, és kö­szönetét fejezte ki politikai életművéért. A Politikai Bizottság javas­latára a Központi Bizottság Egon Krenzet, a PB tagját, a KB titkárát egyhangúlag megválasztotta a Német Szo­cialista Egységpárt KB főtit- 'kárává. A testület egyúttal javasolja a Népi Kamarának; hogy Egon Krenzet válassza meg az Államtanács és a Nemzetvédelmi Tanács elnö­kévé. Az ülésen Joachim Herr- mannt és Günter Mittagot fölmentették PB-tagságuk, illetve KB-titkári megbízatá­suk alól. A Központi Bizott­ság javasolja a Népi Kama­rának, hogy Günter Mittagot hívja vissza az Államtanács elnökhelyetteseként viselt tisztségéből. XLVI. évfolyam, 248. szám ÁRA: 4,30 FORINT 1989. október 19., csütörtök

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom