Kelet-Magyarország, 1989. október (46. évfolyam, 232-258. szám)
1989-10-18 / 247. szám
A KM Tiszavasváribai (2. oldal) Megosztott szívvel nem lehet! (3. oldal) Folytatja munkáját az Országgyűlés Hz Alkotmány módosítása rögzíti a jogállam alapvető feltételeit Nézeteltérések a köztársasági elnök megválasztásának módjáról A pártállam megdöntésében a döntő lépésre, a trónfosztás elvégzésére vállalkoznak az országgyűlési képviselők, amennyiben elfogadják az Alkotmány módosító^ sáról szóló törvényjavaslatot. Egy képviselő fogalmazott így az Országgyűlés szeptemberben megkezdett, s munkáját kedden folytató ülésszakán. A keddi napon a napirenden lévő sarkalatos törvények közül csupán egyet, ám a legfontosabbat, az Alkotmány módosítását terjesztette elő az igazságügy- miniszter.- Miként ő maga is utalt rá, több ez módosításnál, hiszen a jogállamiság alapvető kritériumait — köz-: tűk a hatalmi ágak szétválasztását, a többpártrendszeren alapuló politikai berendezkedést, a köztársasági elnöki intézményt, a tulajdonformák szabadságát és egyenlőségét — rögzíti az alaptörvényben. Ezeket az elveiket a felszólaló képviselők mindegyike megerősítette, a részleteket illetően azonban a mostanában megszokottnál is több volt a módosító indítvány csakúgy, mint a más képviselői felfogással vitába szálló, polemizáló hozzászólás. Éppen az indítványok nagy száma miatt fejeződött be a vártnál korábban az első ülésnap; a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság e javaslatokról kialakítja véleményét, s szerdán ennek birtokaiban dönthetnek a képviselők a vitatott kérdésekben,, illetve a törvényjavaslat egészéről. Egy másik, a Parlament falain kívül is zajló vita viszont — úgy tűnik — már az ülés kezdetén eldőlt: az Országgyűlés úgy foglalt állást, hogy még ezen az ülésszakon kitűzi a köztársasági- elnök-választást annak ellenére, hogy az SZDSZ kezdeményezésére immár 200 ezer olyan aláírás gyűlt össze, amely népszavazást kér az elnökválasztás időpontjáról. A képviselők túlnyomó többsége viszont azt — az ülésteremben is megfogalmazódott — logikát tette magáévá, miszerint a köztársasági elnök közvetlen, mielőbbi megválasztását ellenzők lényegében a nemzetet tartják alkalmatlannak arra, hogy most önmaga döntsön elnökéről. A képviselők megemlékeztek Karakas Lászlóról, az Országgyűlés napokban elhunyt tagjáról, ezután a megüresedett képviselői helyre Vass Mihály eddigi pótképviselőt igazolták az Országgyűlés tagjai sorába. Tudomásul vették továbbá az országos listán megválasztott Gyenes András lemondását képviselői mandátumáról. Á Parlament heves vita után döntött arról, hogy ezen az ülésén tárgyal a köztársa- ságielnök-választás törvényi szabályozásáról, valamint a munkásőrséggel és a pártok munkahelyi működésével kapcsolatos kérdések törvényi szabályozásáról. Szűrös Mátyás bejelentette: a .háromoldalú politikai tárgyalások megállapodásának megfelelően az Alkotmány módosításáról benyújtott törvényjavaslat megteremti a jogalapját annak. hogy még az új parlamenti választások előtt a nép köztársasági elnököt válasz- szón. Indokoltnak tartotta, hogy erre még az idén kerüljön sor. mert így az Elnöki Tanács megszűnésével kialakuló átmeneti helyzetet csak rövid ideig kell fenntartani. Az Országgyűlés elnöke szólt arról, hogy az SZDSZ és a FIDESZ által kezdeményezett népszavazást szorgalmazó ívet eddig 140 ezren írták alá. Az Országgyűlés így foglalt állást: 296 szavazattal 27 ellenéhen, 23 tartózkodás mellett elfogadta a tárgysorozat kiegészítését a köztársasági elnök választásának kitűzéséről és a választási eljárás egyes kérdéseinek rendezéséről szóló országgyűlési határozattervezettel. désre három válaszlehetőséget rögzít a kezdeményezés. A címer ügyében arról kérdezik a választópolgárokat: a legrégibb, a koronás címer, a Kossu th-címer, vagy a jelenlegi címer legyen-e az állami szimbólum. A másik esetben azt kéül eldönteniük, hogy március 15- ét, augusztus 20-‘át, az államalapító Szent István napját, vagy Október 23-át, 3 népfelkelés kirobbanásának évfordulóját választják-e munkaszüneti nappal egybekötött nemzeti ünnepnek. A kormány javasolja, hogy az országos népszavazást az Országgyűlés a fcöz- tánsaságielnök-választ ássál azonos időpontra tűzze ki. Az Országgyűlés 333 igen- szavazattal, 7 nemleges voks élilenében, 7 tartózkodással úgy határozott, hogy az ülésszak tárgysorozatát kiegészíti a címer és a nemzeti ünnep ügyében kiírandó népszavazást elrendelő országgyűlési határozat-tervezettel. A kiegészítések után az ülésszak napirendije: 1. Az Alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslat; 2. A pártok működéséről, gazdálkodásáról szóló törvényjavaslat; 3. Az Alkotmánybíróságról szóló törvényjavaslat; ■ 4. Az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényjavaslat; 5/A. A köztársasági elnök választásáról szóló törvény- javaslat; 5/B. A köztársasági elnök választásának kitűzése és a választási eljárás egyes kérdéseinek rendezéséről szólók országgyűlési határozat-tervezet ; 6/A. Törvényjavaslat a népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló törvény módosítására; 6/B. Országgyűlési határozat-tervezet népszavazás elrendeléséről, a Magyar Köztársaság címeréről; 7. Az Állami Számvevőszékről szóló törvényjavaslat; 8/A. Az 1956-os népfelkeléssel összefüggő elítélések orvoslásáról szóló törvényjavaslat; 8/B. A rendőrhatósági őrizetben fogva tartott, internált, valamint a kitelepített személyek sérelmeinek orvoslásáról szóló országgyűlési határozattervezét; 9. Roszik Gábor önálló képviselői indítványának tárgyalása 1956. október 23-a megünnepléséről ; az Országgyűlés elnökének nyilatkozat- tervezeté 1956. október 23- áról; 10. A földről szóló, többszörösen módosított 1987. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; 11. A munkásőrség megszüntetéséről szóló törvény- javaslat; 12. A honvédelemről szóló 1976. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; 13. Az állami tulajdonban lévő, de az MSZMP és más társadalmi szervezetek kezelésében levő vagyonról szóló pénzügyminiszteri tájékoztató; 14. Személyi kérdések; 15. Egyéb kérdések. A kormány legitimnek tekinti a parlameetet Szűsös Mátyás bejelentette, hogy a köz társas ági elnök- választás kitűzésére vonatkozó javallathoz kapcsolódva a kormány népszavazás elrendelését kezdeményezte a Magyar Köztársaság címerének meghatározására, illetve a munkaszünettel egybekötött nemzeti ünnepnap kijelölésére. Mindkét kérMég a tárgysorozat egyes pontjainak megvitatása előtt az elnök Németh Miklós kormányfőnek adott szót. — Hazánk jövőjét hosszú távra döntően befolyásoló törvények megalkotására gyűltünk most össze — hangoztatta a miniszterelnök. — Én biztos vagyok abban, hogy a bölcsesség és a felelősségérzet kerül döntésüknél előtérbe. Önök a békés átmenet főszereplői. Csak a parlament lehet az a legfelsőbb állami szerv és egyben nemzeti intézmény, amely szuverenitásából eredő ösz- szes jog gyakorlására jogosult. (Folytatás a 4. oldalon) Ma este 6 órakarf Pozsgay Imre, a Magyar Szocialista Párt elnökségének tagja, a párt közitársaságielnök-jelöltje mond beszédet a Bujtasd Szabadidő Csarnokban tartandó nágygyűlésen. Az új párt szervezését segítő eseményen lehetőség lesz arra, hogy a résztvevők aláírásukkal kifejezhessék csatlakozásukat az MSZP-hez. I posta csak a pénzt szedi? Ülést tartott kedden a megyei tanács végrehajtó bizottsága. Elsőként Hodász Nagyközségi Közös Tanács végrehajtó bizottságának tevékenységét értékelte, megállapítva, hogy ez a tanács rendkívül nehéz körülmények között végzi munkáját, hiszen a megyére jellemző megélhetési gondok itt többszörösek (csupán a szociális segély eléri az évi 6 millió forintot); a cigány lakosság számaránya az össznépesség 26 százaléka, az iskoláskorúak között ez az arány 44 százalék. Elismerését fejezte ki a végrehajtó bizottság a tanácstestület és -apparátus több éves erőfeszítéséért, ugyanakkor felhívta a figyelmet: a változó körülményekhez jobban kell alkalmazkodni, s. fejlesztésekhez bátrabban szükséges igénybe venni hiteleket és élni az országosan meghirdetett különböző pályázatok adta lehetőségekkel. Heves, helyenként indulatos vita közepette tárgyalt a testület a megye hírközlésének helyzetéről, a hetedik ötéves tervi feladatok- teljesítéséről. Abból indultak ki: most már politikai kérdés a fejlesztések elmaradása, a posta egyeduralma, a Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megyében tapasztalható hátrányos megkülönböztetés. Elhangzott: a megye 226 településén 242 postahivatal van, tíz településen viszont egyáltalán nem található posta. Bár a hivatalok számának növelése nem szükséges, de fontos feladat az elavult, rossz állapotú épületek újakkal történő felváltása. A Debreceni Postaigazgatóság, a megyebeli hivatalok fejlesztésére mintegy 180 millió forintot irányzott elő, ebben a tervciklusban. Eddig Mátészalkán, Nyíregyházán, Székelyben, Nyírlugoson, Nyírtelken, Nyirbélteken adtak át új postaházakat, épületeket, több mint 80 millió forintos ráfordítással. 1989— 90-ben várható még Mátészalkán, Fehérgyarmaton, Nagyecseden, Nyíribronyban, Tiszakerecsenyben, Bujon, T iszadobon, Tiborszálláson új postaház üzembe helyezése. Sokkal rosszabb, mi több, siralmas a távközlés jelenlegi helyzete. Minden mutatóban az ország utolsó vagy A lakásizövetkezet Jövője Bérpaloták kontra csőlakók Van-e a lakásszövetkezeti mozgalomnak jövője? Érdemes-e lakások fenntartásával, építésével foglalkozni? — többek között ilyen kérdések vetődtek fel a lakás- szövetkezetek megyei választmányának október 17-én megtartott nyíregyházi ösz- szejövetelén. Ma a gazdaság szinte teljesen kimerült, csak a napi I túléléshez van fedezet. Ebben a helyzetben milyen taktikát válasszon a lakásszövetkezet? — hangzott el Pataky Árpádné, a választmány elnökének vitaindítójában. — Meg kell keresni azt a formát, érdekképviseletet, amelyben a leghatékonyabban tudnak működni a lakás- szövetkezetek. (Folytatás az 5. oldalon) XLVL évfolyam, 247. szám ÁBA: 4,3« FORINT 1989. október 18., szerda Ma: politikai naiygynléc HyucgybázáB Pozsgay Imre, az MSZP | Távbeszélőfejlesztés csigalassúsággal liidilatos vita a megyei tanáét vb-ilésén utolsó előtti helyén állunk. Az elmaradottságot és az alacsony színvonalat bizonyítja, hogy a 226 településből mindössze 7 települést szolgál ki automata, országos távhívásba bekapcsolt telefonközpont. A nemzetközi távhívásba egyetlen településünket se kapcsoltak be eddig! Rendkívül elavult, szá- zadeleji kis kapacitású távbeszélő működik 152 településünkön. A bekapcsolt főállomások száma 16 377 a megyében, ez az országosnak csupán 1,9 százaléka. A nyilvántartott várakozók száma 12 ezer, de a valós igény ennek a többszöröse volna. Az ágazat középtávú fejlesztési lehetőségeit 1986 ele-. jén határozták meg, ezt követően megállapodásokat kötött a megyei tanács az érintett helyi tanácsok, a Debreceni Postaigazgatóság a főbb fejlesztési feladatok megvalósítására. A postaigazgatóság módosított, tervének az előirányzata 1,4 milliárd forint, ezen belül a távbeszélőellátás fejlesztési összege 1 milliárd. A tanácsi támogatással megvalósuló fejlesztésekhez a posta 829 millió forintot ad, ehhez a tanácsi hozzájárulás 380 millió! Bár ezek az adatok imponálóak, a valóság sokkal sötétebb: kedvezőtlen a középtávú terv időarányos teljesítése, a beruházások készültsége csupán 24,3 százalék. Ez a késedelem egyaránt érinti a megye- székhelyt, Mátészalka környékét. Az érintett és a megállapodásban anyagilag i»’ részt vevő tanácsok utóbb megtagadták a vállalt összegek fizetését, mert — szerintük — a posta csak a pénzt szedi, de a fejlesztést halogatja. E tarthatatlan helyzet megszüntetésére a vb felhívta a Debreceni Posta- igazgatóság jelenlévő képviselőinek figyelmét, egyúttal jelezte, hogy kemény hangú levéllel fordulnak a posta vezetőihez, az illetékes miniszterhez, hogy a posta teljesítse vállalt kötelezettségét. Elhangzott még az ülésen, hogy a kormány e hónap végén tárgyalja a távközlés tízéves fejlesztési irányát, amit, ha jóváhagynak, azt jelenti, hogy a 300 milliárd forintos programból a megyében 131 ezer új távbeszélő állomás létesülne mintegy 20 milliárd • forint értékben.
