Kelet-Magyarország, 1989. október (46. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-17 / 246. szám

Sarkalatos törvények A politikád rendszer átalakulása, a békés átmenet függ attól, hogy a ma kezdődő or­szággyűlésen hogyan sza­vaznak a képviselők, el­fogadják-e azokat a sar­kalatos törvényeket, ame­lyek az elmúlt hetekben és hónapokban már oly sok vitát váltottak ki az országban. Az alkot­mányról, az alkotmány­jogi bíróságról, párttör­vényről, a választási tör­vényről és a köztársasági elnökválasztásról kell dönteni és remélhetőleg meg is születnek ezek a döntések. Minden bizonnyal kike­rül »már a vita középpont­jából az országgyűlés és a kerekasztal viszonya, az tudniillik, hogy miért kellett ezeket a tervezete­ket politikai egyezkedés tárgyává tenni, amikor a döntés felelőssége az or­szággyűlésé; illetve miért kell dönteni, ha már meg­egyeztek minden fontos dologban a háromszögle­tű kerékasztalnál. A tör­vénytervezetet nem a ke­rékasztal, hanem a kor­mány terjeszti az ország- gyűlés elé, s hogy kikkel vitatja meg, az a döntés szempontjaiból teljesen mindegy. A lényeg, ihogy most dönteni kell, mert ha nem, akkor a kibonta­kozás kerülhet veszélybe. Akinek módjában volt beleolvasni az alkotmány- módosítás tervezetébe, az nagyon sok újat fedezhe­tett fel. A legfontosabb talán, hogy bekerült az emberi jogok fejezete, méghozzá nem a kerék­asztal, hanem a kormány javaslatára, s ez már megteremti a feltételeket a politikai átalakulásra. A párttörvényen belül a pár tv agyon körül várható nagy vita, noha az MSZP felvállalta, hogy vissza­adja kezelői jogát a kormánynak, s így a va­gyon újnaoszthatővá vá­lik. Nagy vita várható vi­szont — ha csak össze nem jön a százezer alá­írás a köztársasági el­nökválasztás időpontjáról. A FIDESZ és az SZDSZ korainak tartja a válasz­tást, pedig- ez a törvény- tervezet nem ad akkora hatalmat a köztársasági elnöknek, amellyel a visszarendeződést segít­hetné elő. Sokkal fonto­sabb, hogy légyen egy olyan intézmény az or­szágban, amely felüláll a pártokon és már műkö­dőképes lenne a párthar­cok idején. Ha elutasítják a képvi­selők a választójogi tör­vényt, nem lesz válasz­tás és tovább tart az or­szágban a bizonytalanság. Ha igent mondának rá, akkor pedig igent kell mondani az alkotmányra és a párttörvényre is, mert ezek nélkül a vá­lasztójogi törvény sem valósulhat meg. Balogh József Szerdán, Nyíregyházán MSZP-nagygyűlós a sportcsarnokban I szánok: Pozsgay Imre keztársiságielnek-jelölt Kiemelkedő politikai esemény színhelye lesz október 18-án este 6 órakor a nyíregyházi bujtosi sportcsarnok. A Magyar Szocialista Párt nyilvános nagygyűlést tart, melyen Pozsgay Imre, az MSZP elnökségének tagja, a párt kcztársaságielnök-jelöltje mond beszédet. Az új párt szervezésének egyik jelentős eseményének ígérke­zik a szerdai nagygyűlés, ahol a párt és az ország előtt álló legfontosabb feladatok kerülnek szóba. A bujtosi szabadidő- és sportcsarnokban sorra kerülő nagygyűlés lehetőséget ad a pártkongresszus legfontosabb állásfog­lalásainak megismerésére, a különböző kérdések meg­válaszolására is. Ülést tartott a Minisztertanács Törvénymódosításiikat javasainak Megszűnik a munkásőrség • Biztonságos téli energiaellátás • Népszavazás a címerről A Minisztertanács hétfői ülésén jelentést hallgatott meg a magyar—csehszlovák és a magyar—osztrák kor­mányfői tárgyalásokról. A Minisztertanács konzultációt folytatott időszerű belpolitikai kérdésekről. A kormány javasolja az Országgyűlésnek a munkás­őrség megszüntetését, és ezzel összefüggésben a honvé­delemről szóló törvény módosítását. A Minisztertanács áttekintette a téli időszak energia- ellátási helyzetét. A kormány hétfői ülésén úgy döntött, hogy a munkás­őrség jogutód nélküli meg­szüntetését javasolja az Or^ szággyűlésnek. Az erről szóló törvénytervezetet az igazság­ügy-miniszter terjeszti a parlament kedden folytatódó ülésszaka elé. A döntésről Bajnok Zsolt tájékoztatta a magyar és á nemzetközi sajtó képviselőit a kormány ülését követő szo­kásos sajtókonferenciáján. A kormány döntését indo­kolva a szóvivő hangoztatta: megszűnteik azok az okok, amelyek az 1956-os népfelke­lés után a munkásőrség lét­rehozásához vezettek. A kor­mány ezért úgy véti, hogy a fegyveres testület további fenntartása már nem indo­kolt. A munkásőrség meg­szüntetésére vonatkozó javas­lattal egyidőben a parlament elé terjesztik a honvédelmi törvény módosításának ter­vezetét. Ennek lényege, hogy a jelenleg is működő területi véderőbe önkéntes alapon, társadalmi munkában, tarta­lékosként bárki jelentkezhet. A kormány döntése értel­mében várhatóan még az év végéig megszületik a döntés a munkásőrség vagyonának polgári célú hasznosításáról, (Folytatás a 4. oldalon) Számítástechnika igen, nyelvtanulás nem... A munkahelyi vezetőtől a mezőőrig Képzési formák a mezőgazdasági főiskolán Ismeretes, hogy a legmaga­sabb színvonalú képzést nyújtó felsőoktatási intéz­mény diplomája is elavul néhány év leforgása alatt. Ezért aligha szorul különö­sebb magyarázatra, miért van szükség az állandó szel­lemi karbantartásra — ma inkább, minit valaha. Űj, korszerű ismereteket adni, illetve felfrissíteni a még hasznosítható, régi tu­dásanyagot — ezek a szem­pontok vezérelték a nyíregy­házi mezőgazdasági főiskolát is, amely a posztgraduális képzés, (továbbképzés és tan­folyam számos válfaját állí­totta a fenti cél szolgálatába. Mint Huszár István do­censtől, a főiskola tovább­képzési osztályának vezetőjé­től megtudtuk, megyénkén kívül Hajdú-B.ihar és Borsod - Abaúj-Zemplén tartozik még „felségterületükhöz”. Konténerben Is szállítottak szovjet exportra almát a me­gyéből. A mándoki állomáson a széles nyomtávú vago­nokra rakott konténerbe az ófehértói Búzakalász Terme­lőszövetkezet tagjai rakodnak. A gazdaságban és a ház­táji kertekben — ellentétesen a megyei tapasztalatokkal — jó volt a termés, így a tervezett mennyiséget tudják elszállítani. Februárban négy ágon indítanak szaküzemmér­nöki képzést, kétéves le­velező tagozaton. Az áruforgalmi szaküzem­mérnökök oktatásának már hagyományai vannak, évente tizenöten-húszán .kezdik meg tanulmányaikat. Első ízben, korunk mind sürgetőbb kö­vetelményeihez igazodva in­dul viszont a képzés a másik három ágon: üzemgazdasági (mezőgazdasági műszaki­gazdasági), erdészeti gépész és mezőgazdasági számítás- technikai szaküzemmérnöki szakon. E három forma közül az első közgazdasági ismere­tekkel gyarapítja a szakem­bereket, a második pedig — ebben . együttműködnek a soproni erdészeti egyetemmel — értelemszerűen a termesz­tés, a fakitermelés és -feldol­gozás gazdaságosságának ja­vításához kíván új ismerete­ket adni. Rendkívüli jelentőséget tulajdonítanak a számí­tástechnika minél széle­sebb körben történő meg­honosításának. A főiskoláról az utóbbi há­rom esztendőben kikerült, te­hát még fiatal szakembere­ket már tanulmányaik idején felvértezték legalább az alap­ismeretekkel. Csakhogy ép­pen a már jó ideje dolgozó, a huszonéveseknél idősebb korosztály van olyan terme­lési tapasztalatok birtokában, amelyek feldolgozása, hasz­nosítása sokkal hatékonyabb lehet a számítógépek segítsé­gével. Ezzel maguk a gazda­ságok is tisztában vannak, nem is lehet felpan'aszolni az érdeklődés hiányát. A Máté­szalkai Állami Gazdaságban gyakorlatilag teljes körű a számítástechnika alkalma­zása, de a nagyobb termelő­szövetkezetekben — így pél­dául a csengeri, a szabolcsbá- kai vagy a vajai téeszben — is számítógépre vitték már a könyvelést, a raktározást (a bérszámfejtést, az anyag­nyilvántartást). Lényegesen rövidebbek, de nem kevésbé fontosak a fő­iskola különböző képző- és továbbképző tanfolyamai, hi­szen — Huszár Istvánt idéz­ve — „ha az ember bemegy egy malomba, lisztesen jön ki, akárhogy vigyáz...” Vagyis ezeken a tanfolyamo­kon mindenképpen „ragad valami” a résztvevőkre; sem a munkáltatónak, sem pedig magának a hallgatónak nem kell attól tartania, hogy ha­szontalanul vesztegetik az időt. A vezetők különböző szintű, két-öthetes kurzusain a szociológiába, a pszichológiába, az em­ber, a gép és a környe­zet- kapcsolatával foglal­kozó ergonómiába is be­lekóstolnak a résztvevők. Sőt, az angol, a német, az orosz nyelv iránt is megpró­bálták felkelteni érdeklődé­süket — mitagadás, ez az egy nem járt nagy sikerrel, csak néhányan folytatták a nyelvtanulást ja tanfolyam befejezte után is. (Folytatás a 4. oldalon) Riadalom a kisvárdai kórházban (4. oldal) Elősegíteni a önszerveződést A cigányság, mint nemzetiség Országos tanfolyam lyiregybázán A cigány nemzetiség hely­zetével, oktatási-közműve­lődési lehetőségeivel foglal­kozik az az országos tanfo­lyam, amely október 16-án kezdődött Nyíregyházán a Gyermek- és Ifjúságvédő In­tézetben. A Művelődési Mi­nisztérium, a Magyarországi Cigányok Kulturális ■ Szövet­ségének megyei tagszövetsé­ge és a megyei pedagógiai intézet által szervezett egy­hetes rendezvény célja, hogy az ország valamennyi megyé­jéből érkezett pedagógusok, közművelődésben dolgozói; megismerkedjenek a kisebb­ségi politika időszerű kérdé­seivel, a nevelés-oktatás alapvető feladataival, a ci­gány fiatalok művészeti ne­velésével, tehetséggondozá­sával. • A tanfolyamot dr. Lázok Anikó, a megyei tanács ci­gányügyi titkára nyitotta meg. Beszédében felvázolta a cigányság eddigi történetét, s utalt arra is, hogy napjaink­ban sokkal erősebbek az elő­ítéletek, mint a történelem­ben bármikor. Hangoztatta, hogy szükség van egy széles_ értelmiségi rétegre, amely' képes bekerülni az állam­igazgatási szervekbe annak érdekében, hogy a cigányság­ról ne képviselői nélkül döntsenek. A megnyitó után Tabajdi Csaba miniszterhelyettes, a Minisztertanács mellett mű­ködő Nemzeti és Etnikai Ki­sebbségi Titkárság vezetője tartott előadást hazánk nem­zetiségi-kisebbségi politiká­járól. Mint elmondta, sokáig csak szociális kérdésként, s nem etnikai. nemzetiségi kérdésként foglalkozott az állam a cigánysággal. A töb­bi nemzetiségre is vonatko­zik, hogy az arculatmegőrzés és az arculatvesztés két szél­sőséges iránya helyett a ket­tős kötődés lehetőségére kell törekedni: vagyis tagjai az etnikumnak, ugyanakkor az államnak is. Szólt arról is, hogy a többségnek automa­tikus szívó hatása van min­dig, s ha a kisebbség nem te­remti meg saját önkormány­zatát. bekövetkezik az asszi­miláció. Épp ezért biztosíta­ni kell az egyéni és kollektív jogokat, amelyek elősegítik a cigányság önszerveződését. A tanfolyam résztvevői délután a cigány ifjúság dif­ferenciált fejlesztésével és a sarudi nevelési rendszerrel ismerkedtek meg. Ma dél­előtt folytatja munkáját a tanfolyam. SzületéséMk 61. évfordvlóián Galambos Lajos író síremlékének avatása Galambos Lajosra, a korán elhunyt íróra emlékeztek tegnap a megyeszékhelyen, születésének 60. évfordulója alkalmából. Délután az Északi temetőben felavatták a SZÁÉV Beton- és Vasbetontermékgyártó Leányvállalat által készített sírkövet, így méltó síremléket kapott a jeles író. Galambos Lajosra Csabai Lászlóné tanácselnök emlékezett. A jelenlévők az — Üj írás szerkesztőségé­nek. a megyei, a nyíregyházi és a kótaji tanácsnak, a megyei könyvtárnak és a megyei írócsoportnak, lapunk szerkesztőségének, valamint a Bessenyei Társaságnak a képviselői és a hozzátartozók megkoszorúzták a sírem­léket. Három órakor a barátok, kortársak, kritikusok vettek részt azon a megyei könyvtárban megtartott emlékülé­sen. amelyen az író életútját elemezték. Az előadók kö­zött az érdeklődők hallhatták Farkas Lászlót, az Üj írás olvasószerkesztőjét, Juhász Bélát, az Alföld főszerkesz­tőjét, Karádi Zsoltot, a tanárképző főiskola tanársegédét. Kovács Tibort, a könyvtár igazgatóját és Balogh Gézát, a Kelet-Magyarország főmunkatársát. Október 18-án Kó- tajban a megyei írócsoport tiszteleg az író életműve előtt. ; ^ XLVI. évfolyam, 246. szám ÄRA: 4,30 FORINT 1989. október 17., kedd

Next

/
Oldalképek
Tartalom