Kelet-Magyarország, 1989. szeptember (46. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-09 / 213. szám

4 Kelet-Magyarország 1989. szeptember 9. Az MSZMP biztonságpilitikai kezdeményezése (Folytatás az 1. oldalról) dagítsák. Ha az MSZMP ja­vaslatai kedvező visszhangra találnak a szomszédos álla­mokban. akkor egy, a maga nemében egyedülálló — 100 kilométer széles, összefüggő — bizalomerősítő zóna jönne létre. Ez nem csak az érin­tettek, hanem egész Európa érdekeit is szolgálná. A javaslatcsomag fontos vonása, hogy túllép a bizton­ságpolitika szűkén vett kato­nai értelmezésén; cselekvő részvételre buzdítja a part­nerországokat a gazdasági, kereskedelmi kapcsolatokban rejlő tartalékok kölcsönös ki­aknázására is. Emellett új módon közelíti meg a kultu­rális. turisztikai, kishatár- menti kapcsolatok fejleszté­sét. illetve a környezetvéde­lem közös ügyét. A kezdeményezés katonai vonása, hogy túllép a bizton- hogy Magyarország 1990 vé­géig kivon 200 harckocsit a határ menti övezetből. Ez a tervezett intézkedés — a ma­gyar megközelítés szerint — kiegészítené azt a döntést, amellyel hazánk az év ele­jén vállalta 251 harckocsi egyoldalú kivonását a had­rendből és megsemmisítését. A javaslat ismertetése után Nyers Rezső kérdésekre vá­laszolt. A Magyar Rádió tu­dósítója arról érdeklődött: tervezik-e hasonló övezetek kialakítását Magyarország más határszakaszain, pél­dául Csehszlovákia felé, ahonnan egyébként nyugta­lanító hírek'érkeznek a Du­na tervezett elterelésével kap­csolatban. A pártelnök véle­ménye szerint a javaslat ka­tonai vonatkozásai nem ül- tethetők át a VSZ-tagálla­mok gyakorlatába. Egyéb ré­szeit azonban érdemes a kap­csolatok fejlesztésénél tanul­mányozni. Ami a kérdésben foglalt bizalomanomáliákat illeti Nyers Rezső válasza: „Nem állítom, hogy néhány kelet-európai ország között nincs bizalmi probléma, de ezeket más módon kell meg­oldani.” Hasonló gondolatot vetett fel a Népszabadság újságírója, aki úgy fogalma­zott: némely szövetséges or­szággal nehezebb egyezségre jutni, mint számos nem VSZ-tag partnerrel. Nyers Rezső lényegében osztotta ezt a vélekedést. A probléma lé­nyegét úgy foglalta össze: az osztrák—magyar határ sajá­tossága, hogy az gyakorlati­lag a VSZ-tagállamok nyu­gati határa is; a jugoszláviai határszakaszon a sztálini idők maradványainak fel­számolása a cél; ezzel szem­ben Csehszlovákiával, Romá­niával és a Szovjetunióval kapcsolatban más a problé­mák politikai jellege. — De nem is tudom megmondani melyik a nehezebb — fűzte hozzá. Ugyanakkor elisme­rően szólt arról, hogy a Szovjetunióval karöltve már mintegy másfél éve jelentős „határnyitó” intézkedéseket vezettek be. A Reuter brit hírügynök­ség arról érdeklődött, a ma­gyar haderők kivonását az érintett határszakaszokról nem követi-e átcsoportosí­tásuk Románia felé, tekintet­tel az onnan érkező burkolt katonai fenyegetésre. — Nem a kivont tankok átcsoportosí­tása a cél — válaszolt Nyers Rezső, hozzátéve, hogy e harckocsikat az elképzelések Beregi MDF-kezdeményezések Formálni a megye közéletét Az MDF beregi szervezetének vezetősége a napokban értékelte az augusztus 20-án rendezett rendhagyó fórum tapasztalatait. Az ülésen elfogadták azt a 12 pontot, amely szerintük a leg­fontosabb tennivalókat határoz­za meg. Ebben egyebek mellett stkraszállnak a demokratikus, szabad választásokért, a pár­toktól- mentes munkaihelyekért, a közélet tisztaságáért, a független helyi sajtóért. Álláspontjukban szerepel a szellem és lelkiisme­reti szabadság, az iskolai tan- szabadság kérdése, az idegen jelképek eltávolítása, Bereg ősi címerének visszaállítása, kegye­leti emlékparkok létesítése, a városrészek közötti egyenlőtlen­ségek csökkentése és felszámolá­sa, a minőségi városfejlesztés, a beregi községek arányos fejlesz­tése, a környezetvédelem, az adókból befolyt összegek helyi felhasználása, a nyugdíjasok és nagycsaládosok megélhetésének biztosítása,' a tulajdonviszonyok rendezése és a testvérvárosi kap­csolatok ápolása a kárpátaljai Beregszásszal. Szükségesnek tartják az MDF megyei választmányának össze­hívását, amelyek alapszabálya: minden szervezetnek joga és kö­telessége alakítani és formáin; a megye demokratikus közéletét. Tüntetés az fllexanderplatzon i Kiengedték a fiatalokat ! Az NÖtt, .hatóságai pénte­ken délig yalamennyi, a csü­törtöki demonstráció alkal­mával az Alexanderplatzon őrizetbe vett személyt szaba­don engedtek — vált isme­retessé berlini egyházi for­rásból. Az evangélikus egyházhoz tartozó körök közlése szerint a népi rendőrség és a civil­ruhás állambiztonsági erők nem negyven, hanem mintegy nyolcvan személyt vettek őri­zetbe azon fiatalok közül, akik csütörtökön délután a Berlin szívében fekvő Ale­xanderplatzon nyilvánosan kívántak tiltakozni a május 7-ikén tartott tanácstagvá­lasztások eredményének meghamisítása ellen. Az említett források meg­állapítása szerint a karhatal­mi erők tagjai rendkívül bru­táíisun léptek föl a fiatalok ellen. Többet közülük hajuk­nál fogva ütlegeltek, illetve vonszoltak el az elszállítások­ra szolgáló autóbuszokig. Az előállított, majd pénteken szabadon engedett tüntetBk egy részére több száz márka összegű pénzbírság vár, ame­lyet a „szocialista együtt­élés” megzavarása miatt ró­nak ki rájuk a hatóságok. szerint előbb-utóbb megsem­misítik. (Ez azonban nem olcsó mulatság, hiszen egyet­len tank szétdarabolása csak­nem 250 ezer forintba kerül.) A BBC tudósítója azt kér­dezte, összehangolt akció eredménye-e az MSZMP kez­deményezése. A pártelnök megerősítette, hogy a Szov­jetunióra vonatkozó javasla­tokat egyeztették az SZKP- val, a többit nem. Az MSZMP abból indul ki, hogy javasla­tai összhangban állnak a VSZ mai külpolitikai doktrí­nájával, amely az országok önálló kezdeményezéseit szorgalmazza a bizalomerő­sítés közösen vallott ügyé­ben. Nyers Rezső elmondta azt is, hogy a javaslatok közzé­tételét politikai konzultáci­ók előzték meg osztrák és jugoszláviai „autentikus po­litikai személyiségekkel”. Nem született azonban sem­miféle hivatalos kormánykö­zi megállapodás. Hazánkban a venezuelai elnök Carlos András Pérez, a Ve­nezuelai Köztársaság elnöke — a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának meghívá­sára — pénteken hivatalos látogatásra Magyarországra érkezett. A politikus rövid itt-tartózkodása során meg­beszélést folytat vendéglátó­jával, valamint a kormány és az MSZMP vezető tisztségvi­selőivel. Nyers Rezső, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt elnöke pénteken fogadta Carlos And­res Perezt, aki a Kormányzó Demokratikus Akció elneve­zésű párt vezetője is. A szí­vélyes hangulatú megbeszé­lésen Véleményt cseréltek kétoldalú kapcsolatainkról, nemzetközi kérdésekről, vala­mint megállapodtak pártjaik hivatalos kapcsolatfelvételé­ről. Hz MSZMP szabolcsi kongresszusi küldöttei Befejeződtek megyénk­ben az MSZMP kongresz- szusi küldöttválasztó gyű­lései, melyen 196-an vállal­ták jelöltként a megmére­tést. ötvenegy küldöttet vá­lasztottak megyénkben, az átlagos életkor 42 év. A küldöttek közül 48 a férfi és 3 a nő. Iskolai végzettsé­gük szerint hatan középis­kolai, 45-en egyetemi-főis­kolai végzettséget szerez­tek. Az alábbiakban közöl­jük a körzetközpontok sze­rint a megválasztott kül­döttek legfontosabb ada­tait: CSENGER: Vincze Zol­tán (42 év), pb-titkár. FEHÉRGYARMAT: dr. László Béla (52) városi el­ső titkár, dr. Nemes István (40) NEB-elnök. KISVÁRDA: Rézsű Ist­ván (35) technikus, dr. Sza­bó Imre (39) kísérleti int vezető, Szűcs Andrásné (42) tanár, Török Sándor (44) tsz-elnök. MÁTÉSZALKA: dr. Ka- nyó László (50) városi első titkár. Kovács Jenő (41) KB-titkár, dr. Papp László (46) igazgató főorvos, dr. Varga Károly (60) tanár. NAGYKÁLLÓ: Fodor János (53) tanácselnök. NYÍRBÁTOR: Papp Gá­bor (41) főágazatvezető, Petis Mihály (42) tsz-elnök, dr. Veres János (32) városi • első titkár. NYÍREGYHÁZA: dr. Ba­ja Ferenc (34) tanácselnök­helyettes, dr. Balogh Csaba (28) ügyész, Esik Sándor (38) újságíró, dr. Gyuricsku Kálmán (44) megyei első titkár, Jaczkó László (35) gyárvezető, dr. Jeney Ist­ván (39) főiskolai adjunk­tus, Lakatos István (63) nyugd. pártmunkás, Már­kus Gyula (39) városi pb- titkár, Móricz István (41) üzemmérnökség-vezető, dr. Szabó László (47) iskola- igazgató, Székely József (39) forg. vez., Tisza Gab­riella (29) csoportvezető, Várady György (37) ügy­vezető igazgató, dr. Vojnuc Mária (38) orvos. TISZA VASVÁRI: Laskai Károly (49) városi első tit­VÁSÁROSNAMÉNY: ,dr. Hartos János (62) oszt. vez. főorvos, dr. Kiss Gábor (51) megyei titkár. ZÁHONY: Hideg Nagy János (47) üzemi pb-titkár, Szónok József (36) főműve­zető. MEGYEI TANÁCS + MRFK: Tári Gyula (50) fő­munkatárs. TISZALÖK: Kiss László (40) igazgató. TISZADOB: Bán György (42) tsz-elnök. GÁVAVENCSELLÖ: dr. Berecz János (59) pártal­kalmazott. RAK AMAZ: Németh Zoltán (30) igazgatóhelyet­tes. IBRÁNY: Kovács Sándor (48) igazgató. KEMECSE: dr. Pásztor Benjámin (55) állatorvos. DEMECSER: Háda Sán­dor (38) pb-titkár. MÁNDOK: Nagy György (38) igazgató. TYÚKOD: D. Nagy Ist­ván (47) üzemvezető. TISZASZALKA: Szedlár Sándor (42) igazgató. TISZABECS: dr. Hilbert László (50) állatorvos. NYlRMADA: lklódi László (57) tsz-elnök. ÜJFEHÉRTÓ: Aknay András (47) iskolaigazgató. BALKÁNY: Demendi László (34) pb-titkár. BAKTALÖRÁNTHÁ- ZA: Tóth Tibor (40) ip.' szöv. elnök. NAGYECSED: Szabó Sándor (37) főágazatvezető. Gorbacsov dühödt kritikusa Ebéd után hármasban a Komintern utcán, egy kis parkon keresztül leereszked­tünk Petergofhoz, a cári pa­lotához. Az ebéd kitűnő, a beszélgetés őszinte volt, most azonban mintha nem lett vol­na rendjén valami. Kezdetben úgy tűnt, hogy a Nyina Alekszandrovna meggyőződése életkorából és életkörülményeibőr ered. Sze­génységben élt, hazáját fe­nyegették. Ezt is, azt is Sztá­lin nevében élte át. A törté­nelmi valóságtól védetten csak magában hitt, s a cáfo­latok mostani özönét nem tudja és nem is lesz képes elhinni. Estefelé azonban, amikor a beszélgetés minden percben rátérhet az örök vidéki szer­tartásrendre : megmagyaráz­ni a vendégnek, hogy jobb visszatérni a városba — he- lyiérdekűvel? motoros komp­pal az öbölön át? — Nyina Alekszandrovna hirtelen rá­kanyarodott a zsidókérdésre Áttérni erre a témára csúnya és váratlan dolog volt. „Kapcsolja be a leningrá- di televíziót, s mit lát: alap­jában, véve a zsidókat ma­gasztalják, akár tetszik az embernek, akár nem. Az em­bert nevezhetik emellett orosznak, de ez csak porhin­tés. Ha egy oroszt akarnak mu­tatni a televízióban, okvetle­nül valami dülledt szemű, kapafogú idiótát keresnek. Karikatúra. Aztán bemutat­ják a művészt, aki állítólag az orosz művészetet képvise­li. De már megbocsásson, ez nem orosz. Zsidó ez a javá­ból. Mért nem mondják azt, hogy „szovjet”? Ez hamisí­tás. Ö semmit sem veszít, az értéke ugyanannyi lesz. Társadalmunk nem egészen egy százaléka zsidó. Elenyé­sző arány. Dehát akkor a Tu­dományos Akadémia összes osztályán, a kultúrában, a ze­nében, a jogtudományban mért a zsidók foglalnak el minden tekintélyes állást? Nézze meg az újságírókat és az írókat: túlnyomó részük — zsidó. y A mi egyetemünkön külön- . böző nemzetiségű emberek védik meg a disszertácigju^ kát. De hogy csinálták ezt ,g., zsidók? Látjuk, hogy közm- szerű munkákat nyújtóm^ be, de makacsul állítják,‘ hogy világraszóló felfedezést tettek. Pedig hát semmi lé­nyeges sincs a munkájukban. Hát így formálódik a tanszék. Természetesen, itt működ­nek a cionista szervezetek. Ezt nem szabad szem elől tévesztenie. A zsidók remek összesküvők. Tudom, hogy a mi lennigrádi professzoraink — ezt egy olyan embertől tudtam meg, aki már nem dolgozik az egyetemünkön — havonta egyszer elmennek a zsinagógába és fizetési napon pénzt fizetnek be. Ez állandó kölcsönös segítség. A zsidó nemzetiségű emberek így jutnak be továbbra is az , egyetemre. Még mondani sem szabad valakiről, hogy zsidó. Még ezt a szót sem szabad kiejte­ni. Márpedig, ha lehet mon­dani: orosz, ukrán, akkor azt mért nem lehet mondani, hogy zsidó? Ez megalázza ta­lán az embert? Mért tetteti magát, hogy neki más a nem­zetisége? A zsidó és a cio­nista nem egy és ugyanaz — nem minden cionista zsidó. Az élet ezt be fogja bizonyí­tani — és nemcsak nekem. Vannak zsidó barátaink. Kitűnő emberek. Társadal­munkban vannak nagyon ér­dekes zsidó nemzetiségű em­berek, bölcs professzorok, közgazdászok, akik nem fo­gadják el a most agyondi­csért politikai álláspontot. Érti? Természetesen, mondta az újságíró. Értette. Nyina Alekszandrovna kö­rülnézett. Először mintha meglepte volna önuralmának hiánya, aztán bólintott, mint­ha azt mondaná: „Nos, meg­mondtam. No és?” Senki nem ismerte fel Nyi­na Alekszandrovnát. A nevét ismerték, az arcát azonban nem. A magas cipősarkak és a fehér ruha még egy főnő- vémél is tekintélyesebbé tet­ték — a külseje egyenesen büszke volt. Férje megőrizte vendégszerető modorát, mi­közben hol ezt a szökőkutat, hol azt a történelmi padot írta le. Szóba hozták a szép­séget, majd a szovjet szép­ségversenyeket is. Azt hihet­te az ember, hogy a Nyina Alekszandrovna grimasza csak a rock and rollnak szól. „Egy nőben a legszebb — a báj és a niöesség, a lelki gaz­dagság és a tisztaság — mondta Nyina Alekszandrov- na- — Egy asszonynak fel kell emelnie a férjét, el kell vezetnie valami magasztos eszméhez, nem szabad enged­nie, hogy állati ösztönök rab­ja legyen. A nemi aktus alatt nemesebbé kell tennie, az ák láti vágy fölé kell emelnie f E?ek a lányok viszont levet- Őzüek, megriszálják a fene- ükét, és... ” w _ Végre eljutottunk a kikö­tőig. Mikor a vendég fel­ment a komphajóra, Nyina Alekszandrovna integetett neki, majd megindult haza­felé, arccal a cári palotának, háttal — nyugatnak. (Vége) Ford. Antal Miklós n pozsonyi Pravda és az HSZK A pozsonyi Pravda pénte­ki számában azzal vádolta az NSZK sajtóját, hogy hamis információk terjesztésével, illetve tények elferdítésével a: NDK lejáratására törek­szik. A Szlovák KP lapja cső­Benzintalonok Csehszlovákiában A csehszlovák Szövetségi Árihivatal illetékes igazgató­ja az MTI prágai tudósítójá­nak elmondta, a magyar normálnak megfelelő egy li­ter speciál autóbenzinre szó­ló utalvány tizennégy koro­nába, a 96-os oktánszámú szuper tizenöt koronába ke­rül majd. Az egy liter ólom­mentes benzin megvásárlásá­ra szóló talont tizennégy ko­ronáért vehetik meg a ma­gyar állampolgárok. A ben- zimutaiványokat szeptember 18-tól tették kötelezővé a ma-' gyár állampolgárok számára. Egyelőre nem ismeretes, hogy meddig lesz érvényben az ideiglenesnek mondott utalványrendszer. dálkozásának ad hangot az­zal kapcsolatban, hogy a nyugatnémet sajtó hisztéri­kus kampányába az NSZK vezető politikusai is bekap­csolódnak. A kampány célja, hogy elterelje a figyelmet azokról, akik valójában fele­lősek a nyugatnémet képvi­seleteken kialakult helyzetért — írja a Pravda. A pozsonyi Pravda cikk­írója úgy véli, hogy az NDK- állampolgárok törvénytelen kivándorlását, illetőleg a ki­vándorlásra irányuló próbál­kozásait a nyugatnémet sajtó az NDK-nak, mint államnak az „eltemetésére” használja fel, illetőleg ily módon akar­ja ismét felvetni a két német állam bonni recept szerint tör­ténő egyesítésének kérdését. Árdrágítás, hamis mérés (Folytatás az 1. oldalról) az is, hogy elsősorban a mennyiségi igények kielégí­tésére törekszenek. Élelmi­szerekből a kisebb települése­ken voltak ellátási gondok. Az olcsó áruk kínálata a leg­több esetben nem felelt meg a kívánalmaknak. Kifogásol­hatók a sütőipari termékek fogadásának és tárolásának feltételei, gyakori a mélyhűtő berendezések meghibásodása és az áramkimaradás. Ez utóbbi miatt többször kellett az árut megsemmisíteni. Gyakran éri minőségi kifo­gás a kisipari termékeket. Tartós fogyasztási cikkekből kínálati helyzet alakult ki, ezzel szemben gondok je­lentkeznek az alkatrész­utánpótlásban. A fagylaltot árusító egységek száma nö­vekedett a megyében, ezzel párhuzamosan viszont a fagylalt minősége nem jgvult. A kereskedelmi hálózatban közel 10—15 ellenőrző szerv végézhet fogyasztói érdekvé­delmi ellenőrzést, ez az első pillanatban soknak tűnik, de ebben'benne vannak a szak­hatóságok is. A Kereskedel­mi és Piacfelügyelőség évente közel 1000—1300 vizsgálatot végez (ez az elmúlt 3 év át­laga) és ezek 36—38 százalé­kát követi felelősségrevonás, ez az arány magasabb, mint az országos átlag. Gyakori a hamis mérés, a helytelen számolás, az árdrágítás és a minőségrontás. Olcsóbb húst magasabb áron értékesítenek, keverik a különböző minősé­gű zöldséget-gyümölcsöt. Elő­fordult, hogy a kereskedő el­ső osztályú paradicsomot vett a termelőtől, és azt még egy hét elteltével is ilyen áron adta, annak ellenére, hogy egy „kicsit” már löttyedt volt Csökken a szakszervezeti társadalmi ellenőrök száma, nem közkedvelt dolog ellen­őrnek lenni, így kevés fiatal A bizottság megvitatta a megyei tanács munkatársai által elkészített, a megye me­zőgazdaságának hosszú távú fejlesztési koncepciójáról szó­ló előterjesztést, mely az itt elhangzott kiegészítésekkel együtt kerül majd terítékre az októberi végrehajtó bi­zottsági ülésen. Sz. Zs.

Next

/
Oldalképek
Tartalom