Kelet-Magyarország, 1989. szeptember (46. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-08 / 212. szám

4 Kelet-Magyarország 1989. szeptember 8. A kormány tárgyalta (Folytatás az 1. oldalról) A kormány előterjesztést hallgatott meg a vágósertés­termelésben, -feldolgozásban kialakult feszültségek felol­dásáról. A Minisztertanács csök­kentette a borok fogyasztási adóját. v A Minisztertanács ülését követő kormányszóvivői tá­jékoztatón Bajnok Zsolt el­mondta: az ülésen Medgyessy Péter elnökölt. Németh Mik­lós ugyanis beteg, influenzás, de várhatóan néhány napon belül felépül. A mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter előter­jesztésében a kormány fog­lalkozott a vágósertés-terme­lésben és -feldolgozásban ki­alakult feszültségek feloldá­sával. Áttekintve a helyzetet megállapította, hogy ha a ser­téstermelésben tapasztalható negatív tendenciák folytatód­nának. akkor a nem távoli jövőben már komoly belső ellátási nehézségekkel is szá­molnunk kellene. A hazai húsfogyasztásnak több mint a fele sertéshús, illetve sertés­húskészítmény. Jelenleg az összes sertéshústermelés 25 százalékát szállítjuk export­ra, és' 75 százalék szolgálja a belső ellátást. Már most előre jelezhető, hogy a jövő esztendőben ezt az arányt nem lehet tartani. A hazai piaci igények kielégítése ugyanis elsőrendű feladat, ■éppen ezért a jövő évi hús­termelésből előreláthatólag csak 17 százalék kerül export­ra. A kormány alapvető fel­adatának és kötelezettsége- nek tekinti, hogy fenntartsa és zavartalanná tegye a szín­vonalas és jó belső húsellá­tást, javítsa a termelői érde­keltséget és erősítse a kister­melők termelési biztonságát. A Minisztertanács több in­tézkedést határozott el; az egyik az. hogy a támogatá­sokra rendelkezésre álló anyagi erőforrások átcsopor­tosításával javítani kívánják a hústermelés anyagi kondí­cióit. és nagyobb ösztönzést nyújtanak a kistermelőknek. A másik döntés szerint előre­láthatólag január 1-jei ha­tállyal — a bejelentési köte­lezettség fenntartása mellett — felszabadítják a sertéshús felvásárlási és fogyasztói árát. A harmadik határozat alap­ján — ‘a termelés biztonságo­sabbá tétele érdekében — már most deklarálja a kor­mány, hogy 1990-ben nem emelik a kistermelők adóját. Egyébként az egész úgyne­vezett húsvertikum helyzetét, jövedelmi pozícióit és a hús­ipar szerkezetének kérdéseit rövidesen áttekinti a kor­mány. Napirenden szerepelt a bo­rok fogyasztási adójáról szóló előterjesztés is, amit a kormány elfogadott. Ennek értelmében, a jelenleg ér­vényben lévő 15 százalékos borfogyasztási adókulcsot négy százalékkal mérsékelik. A szóvivő itt megjegyezte: az idén a tavalyihoz hasonló. jó közepes bortermelés vár­ható.- Ezután Martonyi János kor­mánybiztos adott tájékozta­tást a privatizálással kapcso­latos minisztertanácsi napi­rendről. Az állami vagyon­alapról szóló törvény tézisei­ről szóló előterjesztést, vala­mint a privatizációs program kidolgozásával és beindítá­sával kapcsolatos előterjesz­tést együttesen tárgyalták meg, tekintettel azok szoros összefügésére. A kormány szerint mind az állami va­gyonkezelői szervezet felállí­tása, mind pedig a privati­zációs program kidolgozása és beindítása kiemelten fon­tos feladat, és végrehajtásu­kat meg kell gyorsítani. Ok­tóber 31-ig ugyanis az állami vagyonkezelői szervezetre vo­natkozó törvényjavalatot a parlament elé kell terjeszte­ni. Ezután több kérdés a hús­hiányra vonatkozott. Bajnok Zsolt kifejtette, hogy valós ellátási gondok voltak, van­nak és esetleg lehetnek. De el kell fogadni a szakembe­rek állítását, miszerint a vi­lágpiacon rendkívül jelentős mértékben megnőtt a hús ára. tonnánként több mint 900 dollár. Ebből következik, hogy a korábbiaknál jóval nagyobb a húsipari vállala­tok érdekeltsége az export fokozásában. Ha tehát itt-oft hiány tapasztalható, az sze­rencsére nem a termelés visszaesésének a következ­ménye. hanem a korábbinál intenzívebb exporttevékeny­ségé. A most teendő lépések konkrét hatása körülbelül 11 hónap múlva jelentkezhet. Hazánkban az angolai elnök Jósé Eduardo dos Santos, az Angolai Népi Köztársaság és az MPLA-Munícapárt el­nöke — Straub F. Brúnónak, az Elnöki Tanács elnökének, valamint Nyers Rezsőnek, az MSZMP elnökének meghívá­sára — csütörtökön hivatalos baráti látogatásra Magyaror­szágra érkezett. Az MTI értesülése szerint ezek a tárgyalások túlléptek az általános tájékoztató jel­legen. Ennek oka az. hogy Magyarország szeretné job­ban kihasználni a fejlődő országokkal fennálló kapcso­lataiban rejlő lehetőségeket. Nyers Rezső, az MSZMP elnöke a Parlamentben eszmecse­rét folytatott a magyarországi egyházak vezető személyisé­geivel. Képünkön: Nyers Rezső üdvözli Paskai László bí­boros, esztergomi érseket. Magyar Gazdaszövetség Piaci megmérettetés Az Országos Gazdaszövet­ség után a hasonló nevű, de jó egy hónappal korábban alakult Magyar Gazdaszövet­ség is megtartotta első sajtó­Ülést tartott a megyei pártbizottság (Folytatás az 1. oldalról) gok tiszta frontokat akarnák látni, s á programnyilatko­zatnak ki kell tűzni a leg­szükségesebb sarkköveket. Ütőképes pártot kell terem­teni a választásokig, s éhhez mielőbb tisztázni szükséges a legfontosabb alapkérdéseket. Például azt, mi bukott meg az utóbbi 40 évben: a szocia­lizmus eszmerendszere, vagy az eddig követett gyakorlat? A párt önmeghatározásánál a hibák kritikus elemzése mellett fel kell vállalni a kétségkívüli értékeket is. Többen túl általánosnak, he­lyenként túl hosszúnak vél­ték a programtervezetet, s mert sok mindenbe kap, ezért arcnélkülinek tűnik. Azt fontos kiemelni, ami fel­tétlenül végrehajtandó és végre hajtható — hangoztat­ták a testület tagjai. Ezzel szemben a tervezetnek még nincs ikellő tartása, pontosí­tani szükséges olyan kitétele­ket: kinek a pártja legyen az MSZMP vagy utódszervezete, hogy mit jelent konkrétan a tömegek számára a gazdasá­gi esélyegyenlőség, a vegyes­tulajdonú piacgiazdaság. Han­goztatták: nem lehet soká várakozni, mert a súlytalan­ság állapotába kerülhet a párt. Miközben indokolt a különböző platformok' je­lentkezése, azok hasznosítá­sával js küzdeni kell az egy­séges álláspont kialakításá­ra, az erők egyesítésére. A pártbizottság ezt köve­tően tájékoztatókat hallga­tott meg. A népgazdaság idei helyzetéről, az elgondolások­ról Szabó István megyei tit­kár számolt be a testületnek. A Központi Bizottság leg­utóbbi üléséről és a kong­resszusi küldötteik megyei csoportjának megalakulásá­ról elfogadott munkaprog­ramjáról Gyuricsku Kálmán első titkár tájékoztatta a me­gyei pártbizottságot. tájékoztatóját csütörtökön, Szabadszálláson. Kalocsai András, a Ma­gyar Gazdaszövetség elnöke elmondta, hogy a szervezet a mezőgazdasági magánvállal­kozók (földművelők, állatte­nyésztők) érdekeit képviseli. Különösen azokon a gazdá­kon szeretnének segíteni, akiknek nincs elegendő pén­zük termelésük korszerűsíté­séhez, így sem a kisgépek megvásárlásához, sem ahhoz, hogy más, jövedelmezőbb mezőgazdasági tevékenység­hez foghassanak. A jelenleg országosan fél- ezernyi bejegyzett tagot és napról napra növekvő több ezernyi szimpatizánst maga mögött tudható, tömegbázisát most szervező Magyar Gaz­daszövetség nemcsak a gaz­dáknak egyénileg nyújtott külföldi hitelre számít, ha­nem bevételt hozó piaci le­hetőséget keres más irány­ban is. Tiltakoznak a kistermelők Kezdődik az almaháború A nyíregyházi „S” MODELL BOLT I (Nyíregyháza, I Rákóczi u. 6. sz.) egyéni elképzeléseket valósít meg öltözködésében ... Ajánlata: — Bfis-női ballon és szövet kosztümök, ballon és átmeneti kabátok — Női-ffi plüsköntösök. — Szabadidőruhák. — Egy- és kétrészes koktélruhák. — Bfis és női selyemblúzok különböző színekben — legújabb fazonokban. — Bfis és női szoknyák. — Ffi h. ujjú ingek és mellények több színben. Tájékoztatjuk kedves vásárlóinkat, hogy október 1-től nyitvatartásunk az alábbiak szerint megváltozik: hétfő kedd—szerda—péntek csütörtök szombat szabadnap. 8.30 — 17,30 8.30 — 18,30 8,00 — 13,00 (2593) A Magyar Demokrata Fórum kisvárdai szervezetének nevében Szűcs M. Sándor nyírlövői re­formátus lelkipásztor egy tilta­kozást juttatott el szerkesztősé­günkbe. A megyét, a kistermelő­ket féltő, változtatást sürgető indulatokat megértjük, bár meg kell jegyeznünk, hogy nem az áremelések, hanem a reális köz- gazdasági feltételek jelenthetik hosszú távon mind a termelők­nek, mind a fogyasztóknak a megoldást. Az alábbiakban a felhívás szö­vegéből idézünk. ..Almaszüret után kihúzott, fel- fűrészeit .almafák: fogják szomo­rúan tarkítani a szabolcs-szat- mári háztáji kerteket. Nem rémképek ezek, hanem az alma- felvásárlási árral kialakítót1 gazdasági rablás következménye. Húsz évvel ezelőtt egy kiló al­máért 4,50-et adtak, többszörös pénzromlással számolva ma 18 forintot jelentene, közben a ter­melési költségek minimálisan 300 százalékkal növekedtek, a per- metszeráraik a csillagos eget ériík. Az egész megyét felháborító, s mélyen megalázó almaárakkal áilt elő a mezőgazdasági mi­nisztérium, amikor filléres ár­emeléssel az évi inflációt sem fedezik, nem beszélve az iszo­nyatos termelési költségnöveke­désről (munkaerő, gép. vegy­szer). Ami az elkeseredést még inkább fokozza, hogy gyenge termésű évre számíthatunk a háztáji termelésben, gyenge mi­nőséggel. Az uborkánál már tudtunk lépni az idén, mert kritikus leli a helyzet. Ez az ár (tíz forinttal magasabb kilónként a kezdeti­nél — a szerk.) már figyelembe vesz valamit az emberből, a ter­mészetből és • a piacból. A kisvárdai MDF felvállalja az almaháború ügyét a megye ösz­szes MDF-szervezetével, s hisz- szük. hogy nagyon komoly tá­mogatást ad az országos köz­pont. Azt kérjük, hogy minden osztályú alma ára minimálisan egy forinttal emelkedjen tíz na­pon belül. Üljön össze a megyei kerekasztal, szakértőkkel együtt tárgyalják meg az ügyet! Az or­szágos kerekasztal gazdasági csoportj.a tekintse át a külföldi szállításra kerülő árszerződése­ket és a lésűrítmények árát.. Az almaárakat visszamenőleg kér­jük rendezni. Ha tíz napon belül nem kezdődik komoly tárgyalás, előre bejelentett időpontban Kis- várda határában, a 4-#es főútvo­nalat több kocsisorral több óra hosszára lezárjuk és 400 mázsa léalmát a főúton végigöntünk. A kemény dolgoknak nem vagyok hívei, de ha nem történik lépés, akkor ilyen szervezett akcióra kerül sor. amelyre megvan a le­hetőségünk.*’ Gorbacsov dühödt kritikusa Az ebéd forró, hosszú és laktató volt. Az orosz reak­ciósok általában remekül főznek. Nyina Alekszandrov- na kivételesen finom ebédet készített. Ha pedig figyelem­be vesszük, hogy élelmisze­rek Leningrádban gyakorla­tilag nehezen szerezhetők be, a város környékén pedig még rosszabb a helyzet, az ebéd valóban a konyhaművészet csodája volt. Miután meg­ebédeltünk, Nvina Alekszand- rovna mesélni kezdett az életéről. „1938. október 12-én szü­lettem Leningrádban, egy­szerű családban. Megkeresz­teltek, s én máig emlékszem a húsvéti harangok zúgásá­ra. Felemelték a lelket... Én azonban a valóságban hi­szek. A vallás csupán egy szép tündérmese, mely arról szól, hogy bár ezen a vilá­gon szenvedünk, a túlvilá­gon jobb lesz. A kommuniz­mus viszont az ember való­ságos tettein alapszik, azon, amit ma csinált. Szüleim parasztok voltak Közép-Oroszországban, a ku­linyim járásban. 29-ben, amikör az éhínség kezdődőit, költöztek be a városba. Apám, anyám meg a bátyám munkás lett. Apának csak négy osztálya volt, anyám az analfabéták tanfolyamára járt. Anyai nagyszüleim kö­zépparasztok voltak. 10 gye­rek, egy ló és egy kis motor­csónak volt minden vagyo­nuk. Volt ugyan egy tehén­kéjük is, de a gyerekek so­hasem laktak jól. A háború kezdetén anyám lövészárkokat ásott Lenin­grádban, majd ő és egyik nővérem a kórházban dol­goztak, ahol súlyosan sebe­sült katonák feküdtek. Há­roméves voltam, amikor két fivéremmel és az osztályuk­kal evakuáltunk. A mama a' Leningrádot elhagyó utolsó vonattal utazott el a város­ból. Ezután minden kapcso­lat megszakadt Leningrád- dal. Nővérem, kiment a frontra és 1943-ban egy donbasszi ütközetben elesett. Egy hét múlva elesett a férje is, eigy páncéltörő üteg komisszárja. Apám a leningrádi fronton volt s a bátyám is harcolt. A nővéreim, anyám és én 44-ig egy Uglics nevű hely­ségben éltünk egy 22 vagy 24 négyzetméter alapterületű lakásban, amit még két csa­láddal kellett megoszta­nunk. Csak egy asztal volt benne — mindig csodálkoz­tam, hogy nem vágták fel a tűzre —, meg egy üres ágy, és egyéb semmi. Se csészék, se kanalak, se tányérok. Ab­szolúte semmi. Egyszer jöt­tek és közölték, hogy a bá­tyám és a tüzérütegben har­coló apám elesett. 53-ban, miután visszatér­tünk Leningrádba, kaptuk Sztálin halálhírét. Hatodikos vagy hetedikes voltam. Ál­talános gyászt rendeltek el. Mindnyájan felsorakoztunk, s az igazgató Sztálinról be­szélt nekünk. Sírt az összes tanító. Mi is alig tudtuk visz- szatartarrí a könnyeinket.- Szürke, borús tavaszi nap volt. Felvettük a kabátot és kimentünk a Nyevszkij proszpektre, Nagy Katalin emlékművéhez. A rádió gyászzenét sugárzott. Min­denki szomorú volt, minden­ki egy dologra gondolt: „Mi is lesz most velünk?’’ Bebizonyosodott, hogy a Sztálint követő vezetők kö­zül Nyma Alekszundrovna várakozásainak senki sem felelt meg. Hruscsov, aki megpróbálta leleplezni Sztá­lint, sikertelen reformátor nak bizonyult. Brezsnvev korrupt és ostoba volt. Most pedig olyan időszakot kell megélnie, amikor Szolzsenyi- cin, Medvegyev és Szaharov szabadon beszélhet, Sztálint viszont a központi televízió­ban Hitlerhez hasonlítják. Amikor Nyina Alekszandrov- na idáig ért, -szemében hideg düh szikrázott. „Sztálin olyan vezér volt, akinek a vezetésével az or­szág 30 év alatt felépítette a szocializmust. Szegények és írástudatlanok voltunk. A parasztok többsége olyán szegénységben élt, hogy alig bírta kihúzni egyik aratás­tól a másikig. Ma a tömegtájékoztató esz­közök egyfolytában hazugsá­got okádnak Sztálinról. Befe­ketítik történelmünket, törlik az emberek millióit, akik igen nehéz körülmények kö­zött építették a szocializ­must. „Nézzétek, milyen szörnyű volt az életünk” — mondjuk. Bizony, az élet nem volt könnyű, de mindenki hitte, hogy jobb lesz, gyer­mekeink és unokáink pedig .egészen jól fognak élni. Azok az emberek, ^kiknek semmi­jük sem volt, tudtak egyet- mást szerezni. Most viszont mi van? Van-e jövőbe vetett hit? Én úgy vélem, a pe­resztrojka négy éve alatt a munkásemberek hite megin­gott — hangsúlyozom: a be­csületes, közönséges munkás­emberek hite, — mert múl­tunkat meggyalázták. Egy meg nem jövendölt jö­vő nem képezheti a normális munkáshelyzet alapját. Ez­előtt az ember ha nyugovóra tért, tudta, hogy reggel mun­kába megy majd s az egész­ségügyi ellátás ingyenes a számára. Nem minőségi ellá­tás, de legalább ingyenes. Ma viszont ezek a biztosítékok sincsenek meg a számunk­ra." (Folytatjuk) Kisiklott egy tehervonat Tatabányán Csütörtökön 13 órakor ki­siklott egy nemzetközi ex- pressz-tehervonat Tatabá­nyán. A baleset akkor tör­tént. amikor a Győr felől ér­kező teherszerelvény még a nyílt pályán elérte a tatabá­nyai vasútállomás első váltó­ját és eddig még meg nem állapított okból 14 üres va­gon lefutott a sínekről és üsz- szetorlódott. Személyi sérülés nem történt. A kár jelentős. A pályatest felszabadítá­sán, a megrongálódott vago­nok eltávolításán nagy erők­kel dolgoznak. E várhatóan hosszú ideig tartó munkála­tok alatt a személy- és te­herszállítás szünetel a tata­bányai vasútállomás terüle­tén. A Budapest felől érkező személyvonatok csak Felső- galláig, a Győr felől érkezők pedig csak Tatáig közleked­nek. Az utasok átszállítását Felsőgalla és Tata között au­tóbuszokkal oldják meg. A nemzetközi vonatokat más vonalakra terelik át. A bal­eset körülményeit vizsgálják. (MTI) Lehet egy bilinccsel több? A British Airways és a Dán Air brit légitársaság műanyag bilincset rendsze­resített járatain, hogy szük­ség esetén ezzel kötözzék ülésükhöz a randalírozó utasokat. Mint a szóbanforgo légitársaságok közölték, ezt a szokatlan fegyelmező esz­közt csak rendkívüli körül­mények között alkalmazzák, olyankor, ha az utasok vagy a repülőgép biztonsága forog kockán. Elsősorban nem ga­rázda futballszurkolók, ha­nem olyan, labilis idegzetű utasok ellen szánják a kény­szerintézkedést, akik a re­püléstől való félelmüket nagy mennyiségű alkoholban próbálják oldani.

Next

/
Oldalképek
Tartalom