Kelet-Magyarország, 1989. szeptember (46. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-30 / 231. szám

1989. szeptember 30. Kelet-Magyarország 13 A MEZOGAZDASÄG1 építőipari közös VÁLLALAT FELVÉTELRE KERES: — mérlegképes könyvelői végzettséggel, több éves gyakorlattal rendelkező számviteli és pénzügyi csoportvezetőt, — gyakorlattal rendelkező kontírozó könyvelőt, — 2 fő építőipari művezetőt, továbbá — kőműves, — ács, — fűtésszerelő, — vízvezeték-szerelő és — vasbetonszerelő szakmunkásokat. JELENTKEZNI LEHET: a vállalat munkaügyi vezető­jénél, Nyíregyháza, Simái út 10. (2640J Kifejezetten exportra termelő MAGYAR—NYUGATNÉMET VEGYESVÁLLALAT munkatársakat keres KIEMELT FIZETÉSSEL! Főkönyvelői munkakörre legalább 5 éves gyakorlattal rendelkező szakirányú felső­fokú végzettségű személyében. Üzemvezető, illetve helyettes munkakörre élelmiszertechnológus, vagy vegyész, gépész felsőfokú vég­zettségű személyében. Egy nyugati nyelv jó szintű ismerete szükséges. Minőségellenőr munkakörre legalább középfokú iskolai végzettséggel és alapfokú né­met nyelvvizsgával rendelkező személyében. Továbbá automata gyártósorára középiskolai végzettségű női munkaerő jelentkezését várja. Jelentkezni lehet: 1989. október 2-től október 15-ig írás­ban, vagy személyesen. Kisvárda, Ipari út 9. (Baromfifeldolgozó Vállalat) Huszár István ügyvezetőnél. (2798) Megyei Városi Tanács és ZÖLDÉRT akció! Most szerezze be zöldségét, almáját, hagymáját, burgonyáját télre. OLCSÓBBAN az örökösföldi élelmiszerpiacon és az Északi ABC melletti zöldség-gyümölcs üzletben szeptember 30-án és október 7-én. Ne feledje, most érdemes! (2826) A Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság érettségizett, KATONAIDŐT LETÖLTÖTT FIATALOKAT ‘ KERES hajós feladatok ellátására. A hajózási részleg Vásárosnaményban működik. A jelentkezőket tanfolyamon készítjük fel, a tanfolyam idejére munkabért és ellátást bizto­sítunk. JELENTKEZNI LEHET írásban vagy személyesen a II. sz. Felső-sza­bolcsi Szakaszmérnökségen, Kisvár­da, Bocskai u. 30. Heuer Ferenc sza­kaszmérnökség-vezetőnél, távollété­ben Dávid Zoltán hajózási üzemegy­ség-vezetőnél. Telefon: 708. Jelentkezési határidő: 1989. október 20. Bérezés megegyezés szerint. (2749) A VULKÁN öntödei Vállalat Kisvárda PÁLYÁZATOT HIRDET 1989. november 1-jétől betölthető gazdasági igazgatóhelyettes MUNKAKÖRRE. A kinevezés 5 évre szól, eredményes -munka esetén meghosszabbítható. A MUNKAKÖR BETÖLTÉSÉNEK FELTÉTELEI: — szakirányú egyetemi, vagy főiskolai végzettség, — legalább ötévi szakmai és vezetői gyakorlat. A német nyelvtudás előnv. Bérezés: megegyezés szerint. A PÁLYÁZAT TARTALMAZZA: a pályázó részletes szakmai önéletrajzát, iskolai végzettséget tanúsító okmányok másolatát és erkölcsi bizonyítványt. A pályázatot a hirdetés megjelenésétől számított 3 hé­ten belül lehet benyújtani a vállalat Személyzeti és Oktatási Osztályára. Cím: VULKÁN Öntödei Vállalat 4600 Kisvárda, Árpád út 2. A döntésről a pályázók levélben kapnak értesítést. (2733) Keresztrejtvény BENEDEK ELEK, a kisbaconi székely mesemondó író, újság­író, a magyar gyermekiroda­lom egyik megalapozója, a Cimbora gyerekújság szerkesz­tője 130 évvel ezelőtt, 1859. szeptember 30-án született. Mintegy 90 évvel ezelőtt így Irt: ..Nagy oktatásnak segítőtársa íett: hogy nagyok és kicsi­nyek gyönyörűséggel és haszon­nal olvassák. A magyar népé ezért az érdem elsősorban . . .” folyt, a sorrendben beküldendő vízsz. 1. (zárt betűk: L, K, N, K) és függ. 12. (zárt betűk: A, S, O, I) sorokban. A függ. 21. sor egyik meséjének címét tar­talmazza. Ezt is be kell külde­tni. VÍZSZINTES: 12. Hiteles mérték. 13. Vala­mely hangsor első hangja. 14. Fejünk része. 15. Piperemárka: 17. Bírósági ügy névelővel. 18. Csont latinul. 19. Csala betűi, első kockában kétjegyű mással­hangzó. 20. Aromája. 22. Pél­dául. 23. Férfinév. 24. Ukrajna része! 25. Sportklub alkalmazott­ja. 27. Színművésznőnk (Ida). 29. Ludolf-féle szám. 30. jelen­leg. 31. Kivágott fatörzs. 33. öt­ven százaléka. 34. Fővárosa: Li­ma. 36. Kikötőhíd. 38. Ételt íze­sít. 39. Nádas szélek! 41. A dol­lárpapa. 44. Középen emel! 47. Tárgyragos mutató névmás. 47. Vissza: álmosságát már nem tudja leplezni. 48. ML! 49. Ne­mesgáz. 51. Fiatal ökör. 53. egykori világsztár névbetűi. 54. Kalcium vegyjele. 55. Valami­nek a bizonyítására tényeket sorol fel. 57. Magtisztításra szolgáló „drótháló”. 59. . . .­lom. 60. Perui és osztrák gép­kocsik. 61. Allatlakás. 63. Be­szédrész. 64. TeUur és cérium vegyjele. 65. Kétezer római számmal. 66. Tv-műsor-sugárzás. 68. Egy helyre telepített méh­családok gyűjtőneve. 69. Szi­lárd meggyőződés. 71. Fogyaszt­ja az ételt. 73. Vegyes, könnyű vidám műsor. 1. Ugandái városkába való. 2. Háborgat. 3. Karjaival átfon. 4. Folyó Chiliében. 5. Helyhatá­rozórag. 6. Készpénz. 7. Kor, korszak. 8. Apró dísztárgy. 9. Súlyt vett fel. 10. Kicsinyítő. 11. Valamely korszak nyelvi for­mát öltő írott termékeinek ösz- szessége. 16. Tőrrel döf. 20. IY. 23. Ilyen a falevél is. 25. A száj- üreg gége és nyelőcső felé foly­tatódó része. 26. Bőven árasztó. 28. Tufa belseje. 30. Bátor. 32. Szükséges lenne. 35. Feltalál. 37. Húsos, puha testű, tönkből és kalapból. süvegből álló nö­vény. 40. Bács-Kiskun megyei helység. 42. Főzési kellék. 43. Testi sérülés. 46 El. 50. Tiltó­szó. 52. Részekre tagol. 54. Ró­mai író, politikus, kiváló szó­nok (i. e. 106—43.) 56. Felöltő­anyag. 58. Állóvíz. 59. Megelőz, utolsó kockában kétjegyű más­salhangzó. 62. Nézd! 64. Béta betűi. 67. Mint a 63. vízsz. 68. Ékezettel; közlekedési vállala­tunk. 70. Kilencszázkilencvenöt FÜGGŐLEGES: Szemenszedett igazság „A részvénytársaságok olya­nok, mint a halak, a fejüktől bűzlenek.5’ James Goldsmith, üzletember o ,.Jelszavakból még egyetlen barikádot sem építettek fel.” H. Rafszandzsani, iráni elnök o „Volt idő, amikor azt hittem, hogy a zene: cél. Aztán úgy véltem, hogy eszköz. Most ar­ra a következtetésre jutottam, hogy a zene átalakulás: azé a személyé, aki játszik, és azé, aki hallgatja.” Franco Battiato, zenész o „A jó regény elárulja az igaz­ságot a hőseiről. A rossz re­gény viszont az íróról árulko­dik.” Gilbert K. Chesterton. író o „Az író tulajdonképpen a madárhoz hasonlítható, amely mindig azonos dallamot fütyül. Az igazi író is csak látszólag monoton, de sohasem unal­mas.” Alberto Moravia, író o vÉn a gyorsolvasás módsze­rével olvastam a Háború és bé­két. Oroszországról szól.” Woody Allen, színész o „Ha Nagy-Britanniába me­gyek. legalább három hétre van szükségem ahhoz, hogy ért­sem a nyelvet.” Tom Wolfe, amerikai író Ejtőernyős­kiképzés P arancsnok bajtárs, jelen­tem, hogy az Ejtőernyős Titkos Kiképző Bázis bent­lakásos tanfolyamára be­rendelt személyi állomány 34 fő­vel a gyakorlati foglalkozásra ké­szen áll, illetve ül — mondotta — viszonylag katonásan az egyen­ruhás, kopaszodó, jó ötvenes fa­zon. Az állomány egyenruhája kék blézerből, szürke nadrágból és vörös nyakkendőből tevődött össze. — Erőt, egészséget, jó ugrás­készséget, bajtársak! — felelte a parancsnok. — Üljenek le nyu­godtan, tudom, hogy sokuknak visszeres, trombózisos vagy reu­más a lába. Akinek kellett, az a vízhajtót bevette, ugyebár? Meg vagyok értve? Köszöntőm egyéb­ként önöket az első gyakorlati foglalkozáson. Ma azt fogjuk át­ismételni, hogyan kell magasból ugrani. — Milyen magasból parancsnok elvtárs? — szólalt meg rémülten egy pocakos tag. — Tízezer mé­terről? — A magasságot titkos ejtőer­nyős-bázisunkon nem méterben mérjük — utasította helyre a közbeszólót a parancsnok. — Talán lábban, mint az an­golszászok? — tudálékoskodott egy cingár bajuszos. — Abban sem — dörrent rá a vezér. — A mi ejtőernyőseink a magasságot különböző beosztá­si szintekben mérik. Azaz: or­szágos szint, megyei szint, váro­si szint, községi szint, tanyasi szint, továbbá földszint alatti szint. Ez megegyezik a Kerepe­si temető munkásmozgalmi pan­teonjával. Pontosítom tehát az első feladatot. Egyeztessük az óráinkat. Nálam a 20. század vége van, nyugatról és keletről demokrata szél járás várható, tal­punk alatt a talaj forró. Gya­korlat indul. Kovács bajtársi Maga országos szintről bukik me­gyei szintre. Mi a teendő? — Nyakamat, lábamat és füle- met-farkamat behúzom. hogy kisebbet csapódjak — suttogta az izzadós Kovács falfehéren. — Húzza ám mindjárt a belét maga után, ha kitaposom — för- medt rá a parancsnok. — Ellen­kezőleg! Az ugrást hidegen mér­legelem, s úgy teszek, mintha felfelé buknék. A mellemet ki­húzom, a fejemet felvetem, szá­jamat szigorúan összezárom, s a megérkezés pillanatában máris kemény kézzel akarnokoskodok. Ügy nézzen ki a dolog, mintha én kértem volna az áthelyezése­met. Értve vagyok? Ha igen. ak­kor nézzük a következő felada­tot. Huizinga bajtárs! ön az Or­szágos Vadgesztenye-begyűjtő Főhivatal éléről — jogilag nem, de etikailag kifogásolható vétsé­gek miatt — ejtőernyőzik le a városi közegészségügyi és jár­ványügyi hivatal szociális aligaz­gatójának. Hogyan hajtja végre a feladatot? — A megérkezés pillanatától máris kemény kézzel akarnokos­kodok, hogy parancsnok elvtárs szavait idézzem — stréberkedett Huizinga. — Akarnokoskodik a harmadik felesége kihűlt tetemével Gyü­mölcsoltó Boldogasszony ünne­pén, de nem a vázolt tényállás fennforgása esetén. Nyuszinak álcázza magát, akit a korrupt fő­nökök áldozatként kihánytak a süllyedő gályáról. Megnyeri az emberek bizalmát, mosolyog, so­molyog, s ha munkatársai pac- nik már, akkor csap le rájuk, mint egy kőszáli kecske, vagyis sas. Meg vagyok értve? — Elöljáró! — kiabált közbe a kopaszodó ötvenes fazon. A te­rembe belépett a kiképzőbázis főparancsnoka. — Kérem, folytassák nyugod­tan a foglalkozást, mintha itt sem lennék. Közben azonban be keli jelentenem, hogy kiképző pa­rancsnokukat — az ellenzék ál­tal feltárt lakáspanamák miatt — sajnálatos módon át kell he­lyeznem egy alacsonyabb szint­re. Szintmagasság: községi sin- térség. Remélem a parancsnok bajtárs mintaszerű ejtőernyős ugrást fog nekünk bemutatni. — Parancs az parancs, máris repülök — mondta a kiképző, és kiugrott az ablakon. Szerencsére a titkos bázis földszintes volt. A következő pillanatban a környék­beli kóbor kutyák már szűköltek a félelemtől. Ostorcsattcgást le­hetett hallani, majd egy vak- kantásszerű hangot: — Értve va­gyok!? M. L. római számmal. 72. Monte Christo várbörtöne. 73. Kicsi- |nyítő. A megfejtéseket október 9-ig kell beküldeni. CSAK LEVELEZŐLAPON BE­KÜLDÖTT MEGFEJTÉSEKET FOGADUNK EL! Szeptember 16-i rejtvénypá­lyázatunk megfejtése: ... ahol a népi fazekasművészet gazdag hagyományait igyekezett egy­ségbe foglalni. Nyertesek: Ben- kei Józsefné, Feczenkó Juli­anna, Képes Józsefné, Keresz­tény Sándor, Miholecz Andrea nyíregyházi, Kristóf Ibolya anarcsi, Kovács Krisztina fül- pösdaróci, Treszkai Ferenc nyírteleki, Balogh Mária tisza- kanyári és Hutásné Tóth Ibolya tiszavidi kedves rejtvény fej tő­ink. A nyereménykönyveket postán elküldtük. HORGÁSZOKNAK ...és a rekorder Ma két hete a leveleki szuper- csukáról írtunk rovatunkban. A közel húszkilós; igazán kapitális jószág legyőzője, Iván Sándor nyíregyházi horgász élete legna­gyobb halának nevezte a július­ban megakasztott csukaóriást. Azóta is fogott szép halakat a le­veleki vízen takaros horgászta­nyája előtt. Dehát azok „csak” tízkilós potykák, „csak” ki­lós, másfeles kárászok vol­tak . . Persze, nem akadhat min­dig horogra rekordlistára való hal, fajtájának igazi óriása. — És a régebbi időkben? A kezdetekkor? Akkor megelégedett kisebb halakkal is? — A kezdet réges-régen volt. Ahhoz vissza kell menni majd­nem fél évszázadnyi időt. . . (A leveleki víztározó apagyi oldalán áll a szép faház gondo­san nyírott gyep közepén, fiatal fák, cserjék közt. A ház mellett filagória, színes abrosszal terí­tett asztalnál beszélgetünk Iván Sándorral, aki most már országos csúcsot tart csukafogásból. Szin­te a lábunknál nyújtózik el a tó, panorámája a túl parti párákba olvad. Mi pedig évtizedeket ka­nyarodunk vissza, más vizek fe­lé.) — Tiszateleken születtem, aztán az Érháton, Kétérközben lak­tunk. Olyan tájon, ahol minden­felé folyók, holtágak, csatornák voltak. Régen sokan éltek meg itt a halból. Anyai nagyapám, Bácskái Sándor is halász volt. Az ottani Kis-Tiszán, aztán a Hatvanorrban, meg Apátszegen. És én kicsi koromtól kezdve mindig vele voltam. En voltam a „kishalász”. Rengeteg halat fog­tunk együtt. Sok-sok éjszakát is kinn töltöttünk a vízpartokon. Volt hát módom megismerkedni a halakkal, életmódjukkal, a vi­zekkel, a természettel. — Akkor hát már gyerekkorá­ban se kis halakkal kezdte. — Hát nem. Emlékszem, egy­szer Hatvanormál, az ártéri gyü­mölcsös melletti holtágon másfél mázsányi szép dévér, meg hatal­mas csukák voltak a ladikunkban. Alig bírtuk hajtani az evezővel. De hát, persze ez halászat volt, nem horgászat. Az igazi sport­horgászat, az ilyen-olyan telesz­kópos botok, meg peremfutó or­sók ideje jóval később jött el. .. (A filagória asztalánál Ízletesen sült kárászt ropogtatunk. A kö­zeli nádas néma, a leveleki tó tükre mozdulatlan. A távolabbi stégeken, partszéleken horgászok üldögélnek.) — Az iskola után nem kerül­tem vissza a szülőföldre. Jött a katonáskodás, a nősülés, a csa­ládalapítás Nyíregyházán — és a munka. (A Közúti Igazgatóságon kezdtem, azóta is ez az első munkahelyem. Vagy 25 éve va­gyok itt anyagbeszerző.) Jó horgászvfx a levelek/! — Soha eszébe sem jutottak a gyerekkori élmények? A régi vi­zek halai? — Dehogynem! Sokszor gon­doltam vissza arra a boldog gyermekkorra. És a horgászok­kal is volt kapcsolatom. Együtt dolgoztam Hollós Bandi bácsival, aki a Nyíregyházi Sporthorgász Egyesület egyik vezetője volt. Se­gítettem is nekik anyagot hor­dani az akkor épülő tiszaberceli horgásztanyához. Egyszer — úgy 64—65-ben lehetett — elvitt magával a Tiszára, a híres Mér­gesbe. Egész nap nem fogott semmit. Estefelé a kezembe adott egy botot, hogy próbáljak vele bedobni, boldogulok-e a perem- futó orsóval? A próba bizony po­csékul sikerült. Az ólom a sza- kadékos part alatt úgy csapódott be a szélvízbe, mint a bomba. És mit ad isten, a zsinór elindult! Alig bírtuk kivenni a hatalmas balint. Az üres horogra vágott rá . . . — Akkor mondta nekem Bandi bácsi, hogy „neked, Sanyi horgászni kell! Mert akinek ilyen szerencséje van . ..!” — És akkor el is kezdte? — Csak jóval később, éppen 14 éve. A harmincas éveim végefelé jártam akkor. A család — ahogy mondani szokták — már egye­nesben volt és a szomszédom, Markovics Tibor nyomdász rábe­szélésének engedtem végre. Tibi „menő” horgász volt már akkor, együtt kezdtük járni a vizeket. 75-ben a nyíregyházi vasutasok egyesületébe léptem be, aztán Székelyben voltam tag és 9 éve vagyok a leveleki Dázsa tsz. hor­gászegyesületében. Már koráb­ban is-jártam a leveleki tározó­ra. Tetszett nekem az itteni rend, a fegyelmezett horgászcsa­pat — és főként a jó halállo­mány. Van itt minden. Dévér, szép kárászok, nagy pontyok, amurok, süllő és hát ugye csu­ka is, de mekkora! — Másfelé nem is jár? — Elkalandoztunk régebben a fancsikai tavakra. Sok szép ha­lat fogtam ott is. De a leveleki tó az igazi! 12 éve fogom itt a szép halakat. És amióta három éve felállítottuk itt a parton ezt az összkomfortos faházat, már nem vágyom sehová. Minden szabadidőnket itt töltjük a csa­láddal. A kisfiámat nem is lehet­ne sehová nyaralni küldeni! — A kisfia is horgászik? — Hát persze! Most 11 éves, de már hatéves korában fogta a halakat. A két nagylányom csak amolyan szurkoló volt a vízparton, de a fiam igazi hor­gász. Fogott már két és félkilós pontyokat is! És nyeri a hor­gászversenyeket. Most odavolt a megyei horgász ifitáborban Ti- szavasváriban, de hamarabb ha­za kellett hozni, mert itt, a leve­leki egyesületben horgászver­seny volt. És abból nem marad­hatott ki! — Általában milyen az éves fo­gása itt, Leveleken? — Nem lehet panaszom. Egy­másfél mázsa is összejön. 3—8 kilós pontyok, amúrok, sok ká­rász. Pontyból tavaly indult a tízes széria. Igaz, tavaly egyet fogtam ilyet, de az idén több tíz kilós potyka is horogra került. . . (Szellő borzolja fel a leveleki tó tükrét, susogni kezd a parti nádas. Iván Sándor, az orszá­gos csukarekorder horgászni ké­szülődik.) Pristyák József

Next

/
Oldalképek
Tartalom