Kelet-Magyarország, 1989. szeptember (46. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-30 / 231. szám

2 1989. szeptember 30. Tanérklub — Könyvüzlet —- Tanfolyam külföldön Nyit a nyelviskola Ajánlat: angol, német, francia, orosz Mlndenekelűtt az átképzésre vállalkozó pedagógusok, kö­zöttük is elsősorban az orosztanárok érdeklődésére tart­hat számot a hír: megyei nyelviskola nyílik Nyíregyházán a Váci Mihály művelődési központban, azzal a céllal, hogy újabb lehetőséget kínáljon a nyelvet tanulni szándé­kozók örvendetesen gyarapodó seregének. A nyelviskolában tanító pedagógusok — nagy tapasz­talattal rendelkező főiskolai és középiskolai tanárok — egyelőre arra vállalkoznak, hogy középfokú nyelvvizs­gára készítsék fel a jelentke­zőket. Egy kezdő esetében ehhez körülbelül hat-hét, egyenként három hónapos, hesti négyórás tanfolyamra van szükség, valamint — ezt talán fölösleges is mondani — legalább ennyi otthoni tanulásra. Az október 2-án induló tanfolyamokra máris lehet jelentkezni négy nyelv­ből : angolból, németből, franciából és oroszból. Tesztcentrum A megyei nyelviskolát is segíti az a kis könyvesbolt, amely a művelődési központ első emeletén kapott helyet, s ahol szótárakat, idegen­Ismeretfelmérés s tanfolyam előtt. (Balázs) nyelvű olvasnivalót, tan­könyveket, nyelvkönyveket, hanganyagot, tesztfüzeteket vásárolhatnak az érdeklő­dők. A művelődési központ tesztcentrumában pedig ki­ki próbára teheti önmagát, a feladatlapok és a gépek segítségével megtudhatja, milyen szinten ismeri már a választott nyelvet. (gönczi) Köd előtte, köd utána...? £ jnye, Morvay úri ez ju­tott eszembe pénteken reggel egy rádióhír hallatán. Hát kérem, újabb szomorú epizóddal gyarapodott a Pe­tőfi sírjának, maradványai­nak felkutatására vállalkozott Morvay-expedíció munkája. Ezúttal a Petőfi-kutatással foglalkozó iratanyagot ellop­ták Morvay úr autójából. Mit mondjak, szerintem Mor­vay úr meglehetősen köny- nyelmű volt, ugyanis az ér­dekes, illetve értékes leletek védelméről nem gondosko­dott kellően. Tudhatná, hogy azok a kulturális érdeklődé­sű bűnözőket is élénken fog­lalkoztatják. Ki gondolná, hogy a kutatás iratanyagának bizonyos szakemberekkel va­ló megismertetése nehezebb lesz, mint a maradványokat megtalálni. Morvay urat arra kérem, hogy ha a csontokat haza­hozza, nehogy az autóban hagyja, mert lehet, onnan jobban eltűnnek, mint a se­gesvári csata után ... AZ ERDÉLYI menekültek érdekvédelmének képvisele­tére a Hazafias Népfront tá­mogatásával létrehozták a Menekültek Országos Szövet­ségét Budapesten az V. kerü­leti népfrontbizottság ottho­nában. A megalakult csúcs­szervezet független, résztve­vői menekültek. A szövetség munkájának irányítására ki­lenctagú elnökséget és hétta­gú ellenőrző bizottságot vá­lasztottak. Átképzés Az idén elsősorban a pe­dagógusok már említett át­képzését szeretné segíteni az új nyelviskola, a megmaradó üres helyekre azonban más, felsőfokú végzettségű je­lentkezőket is fogadnak. A résztvevők 14—16 tagú cso­portokban tanulnak majd, s hogy ki melyik csoportba kerül, az attól függ, tanul­ta-e már a nyelvet, s ha igen, milyen szintre jutott el. Ezért minden jelentke­ző tudását felmérik. A rész­letekről egyébként máris le­het érdeklődni a művelődé­si központban. Külföldön is A megyei nyelviskola egyébként nagyszabású ter­veket dédelget. Anyanyelvi tanárokat szeretnének meg­nyerni az ügynek — erre van is remény —, s arra tö­rekednek, hogy majdan a világon mindenütt nagy megbecsülésnek örvendő, rendkívül színvonalas Inter­national House hálózat tag­iskolájává váljanak. A há­lózat budapesti tagiskolája, az International Language School tananyaggal, kipró­bált módszerekkel, szakmai felügyelettel segíti megyei nyelviskolánkat a célok mielőbbi elérésében. Sőt, ar­ra is mód van, hogy az ILS közvetítésével — külföldi nyelvtanfolyamon vegyen részt, vagy nemzetközi ér­vényességű nyelvvizsgát sze­rezzen az ambiciózus hall­gató. A szervezet budapesti, intenzív, vagy bentlakásos tanfolyamaira is lehet je­lentkezni a megyei nyelvis­kola segítségével. Említésre méltó az ILS ilyen módon igénybe vehető szolgáltatásai közül az is, hogy vegyes vállalatok részére fordítá­sok hitelesítését vállalják; országos tanárklubhálózatuk keretében Nyíregyházán is lesznek az angoltanárokat és az angol szakos főiskolásokat érdeklő előadások. Petíció a polgármesternek Miért zárják be a bölcsődét? forf Felháborodtak a szülők, amikor a nyíregyházi Jósavá- rosban, az Cngvár sétány 19. B. alatti 11-es bölcsődét be akarta zárni a városi tanács. A szeptember 18-án meg­tartott szülői értekezleten felizzott a hangulat. A szülők ragaszkodnának az intézményhez, hogy ne kelljen mesz- szire hordani a gyerekeiket hóban, fagyban, sárban. Az említett szülői értekez­leten részt vett dr. Barta Tibor városi főorvos, aki lassan két évtizede szervezi a bölcsődék ügyét. A het­venes évek elején azért rek­lamáltak a szülők, mert nem volt elég a bölcsőde, ma az borzolja a kedélyeket, hogy a kihasználatlan intézmé­nyeket bezárják. A szülők sérelmét. így foglalta össze Balázs Béláné: Két lehetőség — A Jósavárosban az érin­tett 11-es bölcsőde, a mel­lette lévő óvoda és a 15-ös iskola szerves egységet al­kot. Megvalósult a gyermek- intézmények komplexuma és bölcsődés kortól az álta­lános iskola befejezéséig egymáshoz közeli intézmé­nyekbe járhat a gyerek. Ez év elején újították fel a bölcsődét, akkor nem tudták, hogy meg akarják szüntet­ni?! A 13-as és 14-es bölcső­de már kettős hasznosítású, mivel a gyerekek gondozása mellett másfajta tevékeny­séget is szerveztek oda. Miért nem lehet azokat megszüntetni, mint gyer­mekintézményt? A kérdéssel dr. Barta Ti­bort, a városi tanács egész­ségügyi és szociális osztály- vezetőjét kerestük meg. — Éppen a 6zülői értekez­leten felvetődött gondok miatt említettem azt a vál­toztatási szándékot, hogy október elején a nyíregyházi tanács végrehajtó bizottsága elé két javaslatot terjesz­tünk. Először úgy gondol­tuk, hogy az intézményt azonnal bezárjuk, viszont a szülők véleményének meg­hallgatása után az egész­ségügyi osztály B alternatí­vaként azt javasolja a vb- nék, hogy 1990. június 30- áig még gondozzák azt a 24 kisgyermeket, akik odajár­nak. Egyébként a megye- székhelyen most már komoly gondokkal küzdenek a bölcső­dék, az említett 11-esben például a 60-as létszám he­lyett jóval kevesebben kér­ték a gondozást, megnéztem a statisztikát és az jött ki, hogy éves átlagot tekintve 37 százalékos a kihasznált­ság ebben az intézmény­ben! Azt pedig mondanom sem kell, hogy a mai gaz­dasági, üzemeltetési viszo­nyok közepette egyáltalán nem engedhetjük meg ezt a fényűzést! A jövőben újabb intézmények megszüntetésé­vel, vagy megosztott ellá­tással kell számolni, ha a hírek igazak és a gyedet az eddigi kettő helyett a ki­csi hároméves koráig igény­be vehetik a szülők. A vb dönt Az osztályvezető főorvos elmondta, hogy a megüre­sedő bölcsőde továhbra is az egészségügyi ágazat ke­zében marad és megoldhat­nak több olyan alapellátási feladatot, amelyekre eddig nem jutott hely. A végleges döntés a tanács végrehajtó bizottságára hárul, hiszen a két javaslat közül a testület akár egy harmadik válto­zatot szavazhat meg. A szü­lők időközben egy többolda­las petíciót juttattak el Csa­bai Lászlóné tanácselnök­höz és úgy hírlik, a végre­hajtó bizottság több tagjá­hoz is. Nem ritka manapság, hogy a szülők összefognak és a megszokott, megkedvelt in­tézmény bezárása ellen min­den lehetséges fórumon szót emelnék. Ragaszkodnak ah­hoz, hogy minél közelebbi intézménybe járjon a gyer­mekük. Bár a szülői érte­kezleten a Krúdy Gyula ut­Levél helyett Tisztelt Király János! ön felháborodva irt szer­kesztőségünkhöz, kérte azt, nyílt levélként továbbítsuk dr. Béres Józsefhez Kisvár- dára. Panaszolja, hogy azért fogott tollat, mert felbontat- lalanul visszaküldte önnek a levelét. Nem a kutató védelmében, — mert úgy gondolom, ö rendelkezik olyan emberi tulajdonságokkal, melyek megvédik — mégis «*■ d- je meg, hogy én vála ak soraira. Megértem önt, mint olva­sónk panaszát. „Visszakül­dött levelem kezeim között tartva olyan szomorúságot és csalódottságot okoznak, mint a bénaságom.” Ebből kitűnik, hogy valóban sú­lyos beteg. Csak mint ahogy írta; látta a televízióban sugárzott filmet, de ezt lát­ta egy egész ország, sőt a határokon is túl sok elkese­redett beteg ember. S most mindenki egyszerre, végső reményként fordul Béres Józsefhez. Csakhogy naponta ezernyi levél, vizeletminta, tele­fon érkezik kisvárdára. Szinte az utcát is eltorla­szolják az autók. Nincs az az ember, aki győzné ezek ellátását. Béres Józsefnek nincs apparátusa, ő egye­dül dolgozik. Sokszor van távol, — jelenleg is — mert népszerűsíteni kell a csep­pet, s fel kell készíteni az orvosokat. Tehát fizikailag is lehetetlen lenne minden­kit megvizsgálni, s vála­szolni a levelekre, a tele­fonokra. Sajnálattal, de ezért kellett ezt a drasztikus in­tézkedést megtenni, hogy — főleg távolléte idején — a leveleket a postával fel- bontatlanul visszaküldi és az otthoni telefonját sem használja mostanában. Tudom ez nem magyará­zat annak, kinek az órái meg vannak számlálva, aki­ben a film láttán bizalom és remény ébresztődön. S az, hogy ön csalódást érez Béres József iránt, mégsem indokolt. Nem az ő hibája, hogy idáig nem fogadták el a cseppjét, gyógyító szán­dékát. Vagy nem készültek fel a gyártók a várható ro­hamra. Az ember mindent megad az egészségéért. Utolsó szal­maszálba is belekapaszko­dik. Most sokaknak ez a Béres csepp jelenti ezt, de tudomásul kell venni, ez sem csodaszer. Levele vé­gén azt írja „nagy lehet az elfoglaltsága, hiszen a ku­tatás sokkal fontosabb, mint a levelezés, de azért ha te­heti, válaszoljon néha-néha egy-egy levélre, valaki na­gyon várja azt”. Igen várják azok az ez­rek is, akik a Herbária bol­tok előtt sorbanállnak, s egymást taposva tolakodnak. Vajon ki döntse el, hogy ki van jobban rászorulva. Mindenkinek a maga egész­sége fontos. De fontos az is, hogy Béres József is egészséges, tiszta gondol­kodású, nyugodt ember ma­radjon, és folytathassa misszióját. Ehhez nem megértést, de legalább egy parányi türelmet kérek. Tisztelettel: Dankó Mihály cai 12-es bölcsődét ajánlot­ta fel a főorvos, mint befo­gadó intézményt, s az sincs messzebb 150—200 méternél. Emellett Barta Tibor ígé­retet tett arra, hogy a szü­lők által tetszés szerint vá­lasztott intézménybe felve­szik a kicsiket. Ha akarják, akár az egész csoport együtt maradhat és a gondozónők­kel együtt helyezik el őket másutt. Toleranciát Megértem a szülőket, hisz éveken át magam is hord­tam két gyermekemet böl­csődébe. Ugyanakkor a me­gyét járva látom, hogy ki­sebb és nagyobb települése­ken örömmel vinnék a szü­lők a kilométerekre lévő in­tézménybe a kicsit, ha lenne egyáltalán bölcsőde. Jósavá- rosban és a környékén pedig négy-öt bölcsőde is talál­ható, egymáshoz viszonylag közel. Ügy érzem, a mai világban több toleranciára lenne szükség a szülők ré­széről is... Tóth Kornélia Őszi napsütéses hangulat a Tisza-parton. (elek) A tárgyalóteremből Tragikus végű diszkó Egy szép tavaszi délutánon a tiszalöki presszóban „szórako­zott” a helybéli Kiss Ferenc és Kiss László. A szórakozás ab­ból állt, hogy alaposan leitta- sodtak. Este fél nyolc körül már nagyon unták magukat, ezért elhatározták, hogy át­mennek a szomszédos művelő­dési házba, ahol aznap este diszkó volt. Útközben felfigyeltek egy lányra, aki barátjával egy pá­don üldögélt. D. Erzsébet szin­tén pityókás volt, s elég fel­tűnően és kihívóan viselkedett a fiúkkal. Hogy, hogy nem, szóba elegyedtek egymással. A be­szélgetésből azonban vita, ve­szekedés lett, s eközben meg­ütötték a lányt, illetve a társa­ságában lévő N. Lászlót is. N. ezen annyira felháborodott, hogy elszaladt a barátaiért a művelődési házba. Nagy társa­sággal jött vissza, s a pad kör­nyékén kölcsönös verekedés ala­kult ki. Kissék néhány horzso­lást, jelentéktelen sérülést szen­vedtek. A verekedés végén a lány és barátai visszamentek a diszkó­ba. Kiss Ferenc azonban bosz- szút akart állni sebeiért. Kiss Lászlóval együtt karókat vettek magukhoz, és bevonultak a művelődési házba, ahol javában folyt a tánc. Kiss Ferenc a teremben egy­ből felfedezte régi haragosát. V. Lászlót. Odavágott neki a karóval, mire a helyiségben nagy verekedés támadt, székeket dobáltak, s ekkor sérült meg véletlenül az egyik táncoló, J. József. A rendezők véget ve­tettek a bálnak. Felkapcsolták a villanyokat, s Kissék lecsilla­podva kimentek a teremből. Már éppen indultak volna ha­za, amikor a székdobálásban megsérült J. József Utánuk sza­ladt, s Kiss Lászlóba rúgott. Több sem kellett az amúgy is felbőszült Kiss-párosnak. A ná­luk lévő 120 centi hosszúságú, 6 centiméter átmérőjű karókkal nekiestek J. Józsefnek, s addig verték, amíg a földre nem ro­gyott. Hiába szállították verés után kórházba, négy nap múl­va az intenzív osztályon meg­halt. Koponyacsonttörésén, agy- zúzódásán már a gyors orvosi beavatkozás sem tudott segíte­ni. A Szabolcs-Szatmár Megyei Bíróság Kiss Ferencet és Kiss Lászlót társtettesként elkövetett emberölés bűntette miatt vonta felelősségre. Kiss László terhére róttak még egy korábban elkö­vetett lopást is. Kiss Ferencet, mint többszörös visszaesőt tíz évi fegyházbüntetésre ítél­ték, s elrendelték alkoholizmu­sa miatt a kényszergyógyítá­sát. Kiss László, mint visszaeső hat évi börtönbüntetést kapott. Az ítéletet a Legfelsőbb Bíró­ság helybenhagyta. (B. A.) fii Itt 'Mhgy——ág

Next

/
Oldalképek
Tartalom