Kelet-Magyarország, 1989. szeptember (46. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-26 / 227. szám

4 Kelet-Magyarország 1989. szeptember 26. Az MSZMP elnökségének nyilatkozata Az MSZMP elnöksége a közvéleménnyel együtt, a saj­tóból értesült arról, hogy né- hányan Kádár János Társa­ság néven egyesületet kíván­nak létrehozni, és — az ő eszmei-politikai örökségéle való hivatkozással — élesen bírálják, sőt, alapvetően meg­kérdőjelezik pártunk jelenle­gi politikáját. Az MSZMP vezetői eddig is méltóan emlékeztek Ká­dár János, e nagy formátumú politikus tevékenységére. Ügy gondoljuk azonban, hogy — megfelelő távlat és elmélyült történelmi elemzések hiányá­ban — senkinek, egyetlen áramlatnak sincs joga kisa­játítani a kádári örökséget. Elítéljük tehát, az olyan próbálkozásokat, amelyek ag­resszív indulatok felkeltésé­vel, névtelen kezdeményezé­sekkel igyekeznek maguknak híveket toborozni. Az elnök- ség egyúttal visszautasítja a pártunk vezető politikusaira tett rágalmazó kijelentéseket Belga javaslat: EBK-kölcsön Magyarországnak A belga hírügynökség Wa­shingtonból keltezett jelenté^ se szerint Philippe Maystadt belga pénzügyminiszter Ma­gyarországnak szóló EGK- kölcsönnyújtásra hívott fel a tízek csoportjának Washing­toni ülésén. Beszámolt arról, hogy Ma­gyarország jelenleg a nem­zetközi valutaalappal tárgyal egy új kiigazítási programról, de a tervezett intézkedések sikere elsősorban attól függ, hogy lehet-e biztosítani hoz­zájuk a szükséges pénzügyi eszközöket. Ezek nagyság­rendje olyan, hogy a nemzet­közi valutaalap erre egyma­gában nem képes. Ezért a belga pénzügymi­niszter az Európai Gazdasági Közösséget szólította fel: nyújtson kölcsönt Magyaror­szágnak. Ez, amennyiben kapcsolódna a Magyarország és a nemzetközi valutaalap által megkötendő egyezség­hez, lehetővé tenné az IMF számára, hogy enyhítse a ma­gyar fizetési mérleg eg.yensú- lyávál kapcsolatban támasz­tott szigorú feltételeit. A hitel növelné a gazdasá­gi élet tényezőinek bizalmát a forint iránt, elősegítené a Különválik az MSZMP-től Költözik a Munkásőrség Megyei Parancsnoksága Már májusban felvetődött az a gondolat, hogy a Mun­kásőrség Megyei Parancsnok­sága elhagyja az MSZMP Me­gyei Bizottsága Székházát. Danes Péter megyei parancs­nokot arról kérdeztük, hol tart most ez a folyamat? — Június 1-jén már meg­szüntettük a székház egészére vonatkozó szolgálatadást. Hogy mégis lehetett látni egyenruhás munkásőröket az épület környékén, annak egyetlen oka volt: az első emeleten lévő vezetési pon­tunkat továbbra is őrizzük. — A félreértések elkerülé­se és a továbbra sem csök­kenő feszültségek miatt ke­restük a kiköltözés lehetősé­geit. Végül a Rákóczi utcai raktárainkban találtunk ma­gunknak helyet — a bentlé- vő anyagok átcsoportosítása után. (Az MSZMP belső te­lefonvonalai is kikerültek így a munkásőrség hiradórend­szeréből). Ezúton is tájékoz­tatjuk tehát a megye lakos­ságát, hogy — híven a Kelet- Magyarország egyik korábbi interjújában tett nyilatkoza­tunkhoz — szeptember 26-tól a Munkásőrség Megyei Pa­rancsnokságának új címe: Nyíregyháza, Rákóczi u. 104; — Ugyanez a folyamat zaj-’ ük majd le — ez év decem­ber 31-ig — azokon az egy­ségparancsnokságokon, ahol a munkásőrség egy épületben van az MSZMP helyi bizott­ságával. Ez a függetlenedés Nyírbátorban és Fehérgyar­maton — az előzetes tervek szerint — a közös épületből való kiköltözésben fog kife­jeződni, Mátészalkán és Vá- sárosnaményban pedig az épületrészt leválasztjuk (más utcáról lesz a bejárás). Min­denütt a lehető legkevesebb kiadással járó megoldást ke­ressük. (sz. j.) A főszerkesztő postájából A „hallgatag” Pócspetri Kérjenek bocsánatot a kézségtől A „rendőrgyilkosság” után majdnem egy évtizeddel, 1957. június 1-jén kerültem körzeti or­vosnak Kislétára, s kapcsolt köz­ségem volt Pócspetri, az akkor mintegy 2000 lakosú település. Gyakran megtettem a két köz­ség közötti 7 km-nyi távolságot lovas kocsival, kerékpáron és utóbb gépkocsival. Az itt leélt 112 évem alatt sok emberrel, sok családdal kerültem szoros kapcsolatba, sok családnak is­mertem a betegségét, bánatát és titkait. A lakosság többsége né­met (sváb) származású, szorgal­mas gazdálkodó volt, akik jól ér­tettek a lovak tenyésztéséhez és a szőlőműveléshez is. Hithű ka­tolikusok voltak, tisztelték és ápolták az előző generációk ha­gyományait. Általános volt az öregek tisztelete. Ha eredményes hatósági védőoltást akartam elér­ni az iskolások között, elmentem a tanácselnök kíséretében a plébános úrhoz. aki a megbe­szélt megfelelő időpontot kihir­dette a templomban, s biztos volt a megjelenés. Hallottam már előzetesen is, meg Kislétán is a ,,rendőrgyilkosságról”, azonban ezt szóba hozva Pócspetriben: erről minden lakos hallgatott és félt! Rittli János tanácselnöktől és Kovács „Gyuri bácsi” községi (és TSZ) párttitkártól is csak annyit sikerült megtudnom, hogy ..ostromállapot” volt akkor a fa­luban, mintha háború lett volna Pócspetriben! Különben minden­ki hallgatott, félt a község, s a „rendőrgyilkos” jelző miatt1 pe­dig mélyen sértve érezték magu­kat. Az 1956-os népfelkeléssel elin­dított mostani demokratikusabb légkör szerencsére megengedi sok igazság kimondását, s ezért örömmel olvastam a Kelet-Ma- gyarországban Marik Sándor új­ságíró dokumentum-sorozatát. Mégis van bizonyos fokú hiány­érzetem: nem elég a pert hazug­nak minősíteni, a vádlottakat re­habilitálni, hanem a falu közös­ségét is meg kell követni, boesá- natot kell kérni Pócspetritől! Legfőbb ideje lenne, ha a Sza- bolcs-Szatmár megyei Tanács vezetése kinyilvánítaná, hogy a Megyei Tanács V.B. kiadásában 1957-ben megjelentetett megyei Fehér Könyv: „Az ellenforrada­lom Szabolcs-Szatmárhan” c. iro­mány vonatkozó részével nem ért egyet: „A magyarországi el­lenforradalom nem 1956 október 23-án kezdődött! . . . 1948-ban Pócspetriben kísérelte meg a fe­kete papi reakció, hogy ellenfor­radalmi lázadást robbantson ki.” Elmondhatná ezt az illetékes ott Pócspetriben, kihelyezett ta­nácsülésen. A hallgatag falu, nem süket, ezt megértené, ettől „meggyó­gyulna”, s Pócspetri és népe új­ból elfoglalná régi helyét a Nyírség települései között. Dr. Fazekas Árpád Nyíregyháza belső és külső liberalizálási poltika folytatódását — mondta Philippe Maystadt. Hangsúlyozta: ha a magyar demokratizálódási folyamat .és piacgazdasági átalakulás sikerrel jár, az meghatározó hatással lehetne a világpoliti­kára, mivel igen nagy esély van arra, hogy mások számá­ra is példaként szolgálna. A Maystadt-javaslatnak külön időszerűséget ad az, hogy kedden üléseznek má­sodszor Brüsszelben annak a huszonnégy országnak a szakértői, amelyek támogatni kívánják a magyar és len­gyel reformfolyamatot. Rámán katonák maiyar területen A Bagaméri határőrörs határszakaszán két román család — négy felnőtt és három gyermek — egy trak­torral Magyarországra me­nekült. A menekülőket há­rom román katona utolérte, s az egyik családot megpró­bálta visszakényszeríteni Romániába. Amikor ez nem sikerült nekik, a család két csomagját magúkkal vit­ték. A magyar határőrizeti szervek kezdeményezésére vizsgálatot folytattak. A ro­mán fél elismerte, hogy a nyomok alapján az elmon­dottak bekövetkezhettek. El­nézést kértek a történtekért, •és ígéretet tettek, hogy a.jö­vőben hasonló esetek rjem fordulnak elő. A 24 éves len­gyel Elizabeth Lebinda lett az 1989. év világ­szépe. A na­pokban meg­rendezett ver­senyen a vi­lág 40 szépség­királynője vett részt. Képün­kön: Mis Len­gyelország, a szépek szépe két kézzel fog­ja koronáját melyet egy évig fog őrizni. Kárpátalja Magyarok az ukrán népfrontról A hétvégén Ungváron megalakult a RUH elneve­zésű Ukrán Népfront Kár­pátaljai Szervezete, amely­nek vezetőségében helyet kapott Födő Sándor, a Kár­pátaljai Magyarok Kulturá­lis Szövetségének elnöke is — kaptuk a hírt a Kárpáti Igaz Szó című lap szerkesz­tőségéből. A szombaton megtartott alakuló közgyűlésen több- min t kétszázan vettek részt, köztük a magyar nemzetiség képviselői is. A főleg a helyi értelmiség kezdeményezésére ’ megala­kult kárpátaljai szervezet a RUH-hoz hasonlóan síkra- száll a demokratikus és szu­verén, a Szovjetunió ré­szét képező Ukrajna meg­teremtéséért, s támogatja az egész országban megindult átalakítási programot. Ez utóbbiról azonban az a véle­ménye, hogy egyelőre von­tatottan halad, így a gyorsí­tás érdekében a nép kezébe kell adni a hatalmat. A kárpátaljai területi szer­vezetnek nemzetiségi hova­tartozástól függetlenül bárki tagja lehet. Fodó Sándor, a Kárpátaljai Magyarok Kul­turális Szövetségének veze­tője az alakuló ülésen el­hangzott felszólalásában a magyar nemzetiség támoga­tásáról biztosította a szer­vezetet, s ezt jelképezendő a sárga-kék ukrán nemzeti­színű lobogóra felkötötte a magyar nemzetiszínű sza­lagot. Mindazonáltal az Ung­váriéi kapott értesülések szerint a magyar nemzeti­ségűek többsége egyelőre fenntartásokkal viseltetik a szervezet iránt, amely egye­bek között célul tűzte ki, hogy az Ukrajnában élő nem Ukrán nemzetiségűeknek tíz éven belül el kell sajátíta­niuk az ukrán nyelvet. (Fo­dó Sándornak az alakuló ülésen elhangzott szavai szerint ezt a magyar nem­zetiségűek öt év alatt ké-, szék teljesíteni.) Egyelőre nem világos az sem, miként képzeli el a szervezet a kár­pátaljai magyarsággal kiala­kítandó viszonyát. r nyar, füstös illatot hoz az enyhe szeptemberi szél. Fekete bajuszos fiatalember kezében kar- topapírdarabbal legyezget a faszénparazsak fö­lött. Saslik készül. Odébb vagy harmincán a közkedvelt üdítőért, kvászért állnak sorban. Emitt almás és húsos pirogot kínálnak. Am a járókelők többsége mos ügyet sem vet a földi jókra. Ok a Vernyiszázsra igyekeznek, (egy-egy hét­végén több tízezerren is!) Moszkvában, az Izmajlovói park egy másfél-kétkilométeres sétányát nevezik így. (A szó egyébként szabadtéri kiállítást jelent.) Képkiállítás? Bolhapiac? Zsibvásár? Valójában nehéz pontosan megmondani és felsorolni is lehetetlen, mi minden van itt. Mindenekelőtt a festmények. Kis- és nagyméretű tájképek, félszobányi olajfestmények, akvarellek, gra­fikák minden mennyiségben, méretben és minőségben. Többségükön látszik, hogy alkotójuk nemigen tagja a képzőművészeti szövetségnek és sok kép láttán tűnődik azon az ember, melyik múzeumiján látta az eredetit. Akadnak persze tisztességes munkák is. Nem ritkán előfordul, hogy hivatásos művészek kínálják — jöve­delmük kiegészítendő — zsűrizetlen festményeiket. Az árak — a kereslet-kínálat törvényei szerint, no meg az időjárás függvényében — változóak. Alkudni viszont szinte kötelező. A legolcsóbbak a miniatűr táj­képek (már 3 rubeléit hozzájuk lehet jutni), de adtak el már itt kétezer rubeles festményt is. Ezt festő isme­rősömtől tudom meg, aki, mint mindig, most is széles mosollyal üdvözöl (bár még egyetlen remekét sem vet­tem meg!). Arról is tőle hallok, hogy igazából az utóbbi két évben lendült itt fel az üzlet, amióta nem tiltják a magánkereskedést. Ikonok, régiségek. Andrej Rubljov, Feofán Grek, Da- nyiil Csornij műveit ne keresse itt a látogató! Kínál­nak ellenben XIX. századi, ritkábban XVIII. századi, kevésbé ismert alkotásokat, általában borsos áron. Ám az angol, olasz, német turistákat esetenként ez sem riasztja el. A szépmívű szamovárok, tekerős gramafoüök, régi fényképezőmasinák, használati tárgyak — letűnt korok emlékei — bármelyik hazai régiségkereskedés díszei­vé válnának. — Szása ezt olvasd! — böki oldalba társát a mellet­tem álló fiatalember és egy jelvényre mutat, amelyen ez olvasható: „A fogkrém — disszidens!” (A tájékozat­lanabbak kedvéért, az utóbbi idők egyik hiánycikké­ről van szó.) Mint mindig, most is tömeg verődik ösz- sze a kitüzőáruS előtt és az emberek csemegéznek a különböző feliratokon. Van „dicsekvő” — „A KGB ügynöke vagyok”, optimista — „Minden jóra fordul”, követelő — „Minden hatalmat a szovjeteknek!”, sze­mélyeskedő — „Jegor nincs igazad” és végül a hiú — „Tetszem?" Kínálnak matrjoskákat, szebbnél-szebb kézzel festett dobozokat, vannak hímzések, csipketerí- tők is. 4 nők szívét megdobogtatják a fából, fémből, por­celánból, bőrből készült fülbevalók, gyűrűk, nyakláncok, karperecek. És tömeg, mindenütt tömeg. Dél felé már szinte lépni sem lehet. A szem már fáradt a színek és formák kavalkádjától és enged a fül a csábításnak. Oldalt, az egyik árnyas fa alatt hattagú dixiland zenekar szorgoskodik. A legidősebb­jük is még jóval a harmincon innen lehet. A felcsen­dülő dallamok után a kalapban gyűlnek a kopejkák és a rubelesek. Moszkva, 1989. szeptember cAly<%ny,L Qt.taán A FIDESZ hamarabb szeretné... A FIDESZ nyíregyházi cso­portja az alábbi közlemény ismertetésére kérte lel la­punkat. A FIDESZ nyíregyházi cso­portja üdvözli és támogatja a minisztertanácsi döntés, amely szerint az állami épületeket a jövőben csak állami szimbólu­mok, azaz zászló és címer éke­sítsék. (Mindemellett fenntartja igényét a jelenlegi állami címer használatának mielőbbi felül­vizsgálatára, s annak népszava­zás útján történő meghatáro­zására.) Üdvözli továbbá azt a javaslatot. hogy ezen lépése­ket „ahol lehet”, ez év végéig végezzék el. Mivel szervezetünk álláspont­ja szerint erre a megyénkben megvan a lehetőség és az igény, így szükségesnek látjuk, hogy ezt a lépést már október 23-ig. nemzetünk forradalmának év­fordulójáig tegyék meg. (Amennyiben ennek saját erő­ből nem megoldható akadályai lennének, úgy csoportunk tag­jai felajánlják a társadalmi munkájukat ehhez.) A megye állami és pártveze­tése ezúton is bizonyíthatná a megyei vezetés reformköte­lezettségét. s igényét arra, hogy a lakosság kívánságainak. elvárásainak elébe menjen. Ki­emelten javasoljuk az állomá­sok, tanácsok és történelmi épületek (pl. a Korona épülete) esetén ezt a lépést. Szervezetünk ezt az álláspont­ját nem most alakította ki, hi­szen a vörös csillagnak az álla­mi épületekről való levételét a városi tanácsnak már márci­usban javasolta. így bízva az állam és a párt szétválasztása szándékának őszinteségében és ennek megyei szintű érvénye­sülésében, a FIDESZ nyíregyhá­zi csoportja várja az illetéke­sektől a megfelelő lépések mi­előbbi megtételét. Mercedes bőrhuzattal Ritka értékeket képviselő, különleges Mercedes Benz autó­kat kínált eladásra komoly gyűjtőknek vasárnap a The New York Times. A leg- parádésabb autó, amelynek fényképét is közölte a lap, 1970- ben készült, nyitható tetős, 600-as típusú, hosszú, krómtól vil­logó fekete jármű. A típusból mindössze tíz darab készült, kü­lön megrendelésre. Az adott darabot tör­ténetesen Nicolae Ceausescu román ál­lamfő számára épí­tették: üléseinek ko­nyakszínű bőrhuzata van, és a ritka jármű a hirdetés szerint mindössze 28 000 mér­földet futott. A „királyinak” mi­nősített ritka 600-as, nyitott Mercedesek- ből kapható még egy darab. Abban íróasz­tal, faburkolatú mű­szerfal és bárszek­rény egészíti ki a be­rendezést. Ez az autó az iráni sahé volt. A Ceausescu-félétől egyébként a plusz bárszekrényen túl az különbözteti meg, hogy az egykori irá­ni diktátor nem ko­nyak-, hanem ele- fántcsontszinű ülés­huzatot rendelt hoz­zá. Moszkvai lövetünk SBtm SJIl * Vasárnap a Vnyiszázson TALÁLKOZZUNK f|| A BNV-n! IIH| Az idén először önálló kiállítási standon SS&ftín a SZABOLCS Húsipari Vállalat! Legújabb termékeinket mutatjuk be a Vásár 23-as Pavilonjában (megközelíthető a II. kapun át). MINDENKIT SZERETETTEL VÁRUNK. (2673) Közlekedésépítők Tengizi Gazdasági Társasága a Szovjetunióban moszkvai munkahelyre — hidegburkoló — kőműves — festő .---------------------------­— asztalos szakmunkásokat (Közlekedés Építők felvesz, kiemelt kereseti lehetőséggel. I Jelentkezés helye: \ . * . ^GT3 Nyíregyháza, Tünde út 1. v------------------------' Munkaerő-gazdálkodási csoport. Levélcím: Közlekedésépítők Tengizi Gazdasági Társasága 4405 Nyíregyháza, Tünde út 1. ' __________________________________________ (2710)

Next

/
Oldalképek
Tartalom