Kelet-Magyarország, 1989. szeptember (46. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-25 / 226. szám

Nyírbátor a BNV-n Á zene ünnepe Helytállni kénes pártot Megyei MSZMP-fórumot tartottak Nyíregyházán Nem kevesebb a tét, mint az: az MSZMP tagjai ki­tartó és együttes erőfeszí­téssel meg tudják-e terem­teni egy új, korszerű, balol­dali párt alapjait, vagy sem. A kongresszus bizonyosan lénye­ges lépéseket tesz az ügyben, s az ország számára elfogad­ható programmal lép a po­litika színterére. A pártnak az eddigi munkássága jogán és az elkövetett hibák kija­vítása után ott kell lennie a közélet színterén. De ez­után nem valamilyen elő­jog szerint, hanem a tény­leges tettek alapján, más politikai erőkkel való tisz­tes versenyben kell megsze­reznie az őt megillető he­lyet. E lényegi kérdések szere­peltek a szombaton Nyíregy­házán sorra került megyei MSZMP-fórumon, melyen — a Bánki Donát Ipari Szakközépiskola tornacsar­nokában — a megye 29 ez­res MSZMP-tagsága képvi­seletében 228 alapszervezeti küldött vett részt, valamint ott volt Szabolcs, Szatmár, Bereg tagságát az október 6-án kezdődő kongresszuson képviselő 51 küldött, a 67 tagú megyei pártbizottság és számos meghívott. A megyei pártfórumon bár­mely MSZMP-tag — dele­gálás nélkül, érdeklődés alapján — részt vehetett. A délelőtt 9 órakor kezdődött fórumot Gyuricsku Kálmán, a megyei pártbizottság első titkára, a megyei kongresz- szusi küldöttcsoport vezető­je nyitotta meg. Hangoztat­ta: a megyei konferencia a kongresszus előkészítését szolgáló munka egyik fon­tos állomása. — A párt megújulásá­nak hosszú, sok vitával, tár­sadalmi feszültséggel járó útján fontos — nyilvánva­lóan nem a befejezést, de az eddigi munka szintézisét adó — állomása lesz a kongresz- szus. Fő dokumentumai, azok alapos vitában való formálódása a korszerű párt létrehozásáért végzett tevé­kenység új bázisát teremti meg reményeink szerint — mondta, majd utalt arra, hogy a kormányzás nehéz felada­tát végző párt kongresszusa korábban sem volt a párt belügye. Érthetően kísérte intenzív érdeklődés az egész magyar társadalom, sőt a nemzetközi munkásmozga­lom részéről is. A zakla­tott közhangulat konszolidá­ciót, a mozgalom munkásai stabilabb fogódzókat, a párt egésze olyan mai megol­dást hozó döntéseket vár, amelyek hosszabb időre is helytállóak. A megye párt­tagsága 27 körzetben 51 kongresszusi küldöttet vá­lasztott, s megállapítható, a küldöttek sokoldalúan ké­szülnek fel feladataik telje­sítésére. A felkészülés fon­tos eseménye a mai nap — emelte ki —, hiszen a ta­nácskozás alapvető rendel­tetése az, hogy a megye különböző pártszervezetei­ben lezajlott viták alapján, a vélemények sokszínűségé­vel járuljon hozzá a megye kongresszusi küldötteinek felkészítéséhez. Ezt követően a fórum megkezdte a párt alapsza­bálya és programnyilatko­zat-tervezetének vitáját. (Az erről szóló tudósításunk a 4. oldalon.) ötvenéves a nyíregyházi zeneoktatás. Erre a jubileum­ra emlékeztek vasárnap a város zeneszerető polgárai. Ötven év alatt a város zenei nagyhatalommá vált. A fej­lődésről is beszélt dr. Baja Ferenc tanácselnök-helyettes emléktábla-avató beszédében. Az 1939—40-es tanévben 70 hallgatóval 5 tanár foglalko­zott. Az idei tanévben 876 ta­nuló 53 tanár irányításával ismerkedik a zenével. Az el­múlt évtizedekben olyan együttesek alakultak, mint a Szabolcsi Szimfonikus Zene­kar, a Nyíregyházi Vegyeskar, az Ifjú Gárda-zenekar és a Nyíregyházi Fúvósötös. Óriási eredmény volt a 4. sz. általá­nos iskola zenetagozatának létrejötte. Nyíregyházán pezsgő zenei élet van, amely áthatja a vá­ros kulturális életét. Azt gon­dolom — mondta dr. Baja Ferenc —, hogy ha az elkö­vetkező jövőben a magyar társadalom nem hátrál meg és a mostani Utat végigjárja, a jelenlegi megbecsülés a jö­vőben még határozottabban megnyilvánul majd. Ezután a Tóth Sándor Munkácsy-díjas szobrászmű­vész által készített emléktáb­la avatására került sor. Dél­előtt 11-kor az Északi temető­ben megkoszorúzták Vikár Sándornak, a zeneiskola meg­alapítójának a sírját. Itt dr. Bánszky István főiskolai ta­nár méltatta a zenetudós munkásságát. Az esti jubileumi hangver­senyen — amelyet az evan­gélikus templomban rendez­tek — Beethoven, Purcell, Mendelssohn, Verdi, Wagner és mások művei hangzottak el a zeneiskola régi és mai növendékeinek a tolmácsolá­sában. A Szabolcsi Szimfoni­kus Zenekart Kovács Zoltán vezényelte. (n.i.a.) Táncháztalálkozó Nagyszabású táncháztalál­kozó színhelye volt szomba­ton és vasárnap Nyíregyhá­za. A rendezvényre több me­gyéből érkeztek vendégek. A kétnapos program gazdag le­hetőséget kínált a szakmai problémák megbeszélésére, egymás munkájának megis­merésére. Az első nap a fel­nőtt csoportok mutatták be produkcióikat. Este a nagy érdeklődéssel várt Kodály Táncegyüttes modern kore­ográfiájú, de a népi képi vi­lágot is megőrző műsorát tapsolhatta meg a közönség. Ezután hajnalig tartó tánc következett, amelyben helye volt a tánctanulásnak is. Va­sárnap a gyermekcsoportok bemutatójára került sor. A táncon kívül gyöngyfűzéssel, bábkészítéssel is foglalkoz­hattak a gyerekek. A jövőben szeretnék rend­szeressé tenni a találkozót. A világkiállítás idejére nemzet­közi táncháztalálkozót szer­veznek, amely sajátos prog­ramot jelenthetne az ide lá­togatók számára. Pillanatfelvétel az Építők Hajdú Néptánc műsorából. (Elek Emil felvétele) Szombaton 29. alkalommal találkozott a hagyományos al­maszüreten — Beregsurány és Luzsánka gazdasági terüle­tén — a két szomszédos me­gye lakossága. Heczkó György, a beregszászi járási és Pozsonyi Tibor, a vásáros- naményi városi pártbizottság titkára méltatta a két nép ba­rátságát. Kijelentették, hogy az új szellemnek megfelelően ú) tartalommal kell megtölte­ni e hasznos kapcsolatot. Kárpátalja négy járásának és Szabolcs-Szatmár-Bereg- nek ott lévő képviselői leve­let küldtek Németh Miklós­nak, a magyar kormány elnö­kének és Nyikolaj Rizskov- nak, a Szovjetunió Miniszter- tanácsa elnökének, amelyben kifejezték azt az óhajukat, hogy a kishatármenti forga­lom tovább bővüljön. Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megye és a Kárpátalja lakossága a kishatárforgalmat a terület- és településfejlesztés egyik hajtóerejének, a felzárkózás eszközének tekinti. A határ­forgalom feltételeinek javítá­sához elengedhetetlen az in­frastruktúra általános fejlesz­tése (kereskedelmi létesítmé­nyek. út, vasút, telefonháló­zat stb.). Vásárosnamény és Beregszász a kishatárforga- lom célpontjai, ezért a váro­sok fogadókészségének javí­tása indokolt, mindezekhez központi támogatás is szüksé­ges. Javasolták, hogy o két ország fizetési, elszámolási, áruforgalmi problémáit az ál­lamközi megállapodásokban korrigálják. A kishatárforgal­mat vonják ki az általános és folyamatosan erősödő valuta- és vámkorlátozások alól. ezál­tal is készülve egy különleges gazdasági övezet megteremté­sére. A már létező, vagy lét­rejövő vegyes vállalatok mű­ködésének könnyítésére szün­tessék meg az egyedi enge­délyezési eljárásokat. A Szatmár-Beregben lévő négy új határátkelőhely közül Beregsurányt és Tiszabecset nyilvánítsák rendes határát­kelővé, folyamatos működés­sel termék- és személyforga­lom lebonyolítására. Lónya és Barabás határátkelőhelyeken pedig hosszabbítsák meg az átlépés idejét. A határőrség és a vámőrség munkájának könnyítése érdekében bizto­sítsanak a forgalom nagysá­gának megfelelő személyzetet, műszaki és szociális körül­ményeket. A miniszterelnököt arra kérték: bízzák meg a Keres­kedelmi, a Pénzügyminiszté­rium. a határőrség és vámőr­sé illetékeseit, hogy a terü­leti szervekkel együtt össze­gezzék a tapasztalatokat és tegyenek együttes javaslato­kat az európai színvonalú ha­tárforgalom megteremtésére. A nagygyűlést követően a részt vevő barátok, rokonok, ismerősök — akik ezúttal sze­mélyi igazolvány felmutatása mellett közlekedhettek a ha­táron — színes kultúrműso­ron vettek részt, vásárolhat­tak. ehettek-ihattak. A jó hangulatú találkozó az esti órákban ért véget. XLVI. évfolyam, 226. szám ARA: 4,30 FORINT 1989. szeptember 25., hétfő Európai szintű határforgalmat Közös levél Mémetlt Miklóshoz és Hyikolaj Rizskovhoz Bemutatta modern szabadidőruháit a Nyírbátori Ruhaipari Szövetkezet Működésben a Báthori Gépgyártó KFT bringóhinlója

Next

/
Oldalképek
Tartalom